Talán különös a cím, mivel a kettőt nem igen szokták egybe kezelni, sőt a másodikat igen ritkán tárgyalják. Számomra nem azért fontos mindkét fogalmat együtt tárgyalni, mert mindkét csoporthoz tartozom, hanem sokkal inkább, mert az ellenség fokozottan támadja elsősorban mindazt, ami Yahuwah-é, és mivel mindkét nép Ő általa választott, párhuzamosan, ugyanabból a forrásból és eszközökkel folyik ellenük a támadás.

Az antiszemitizmus elemzésénél, már az első lépéseknél hibába esik mindkét fél, antiszemiták és antifasiszták egyaránt. Emberi, társadalmi, történelmi, politikai és gazdasági szemszögből vizsgálják a problémát. De még, ha valaki vallási szempontból közelíti is meg a témát, az is általában hiányos. 

Szép számmal vannak a zsidóságon belül igen jó, de sajnos, igen rossz példák is.

Az egyik fél az egyik aspektust, a másik a másikat hangsúlyozza ki, kinek-kinek az érdeke szerint. Ideje volna olyan emberek felszólalását is hallani, akiknek sem a zsidógyűlölet, sem azok elvakult hamis szeretete nem motivál, hanem kizárólag az Igazság.

Az antiszemitizmus egy igen sokat tárgyalt – sőt túltárgyalt téma, aminek erőltetése épp a fogalom fokozását szolgálja. Ugyanis bármilyen súlyos volt történelmünk során az ellenünk folyó gyűlölet és annak következményei, a 90-es évektől a mai napig tartó folyamatos és vízözön-szerű zsidó “siránkozás” nem igen a mártírok emlékét és a saját jobb jövőnket szolgálja, hanem épp ellenkezőleg. Zsidóként gondolkodva pedig alapjából nem érthető, hogy bajunkat, fájdalmunkat miért kell ilyen szinten szappanoperává degradálni és gyászunkat, mint gyöngyöket a disznók elé szórni, amit a tapasztalat is igazol, hogy megtaposnak velünk együtt. A disznó szót értsd az aljas és gyűlöletteli szellemiségekre, melyek sokakat uralnak.

Továbbá vannak más és a sajátunkat megelőző holokausztok a történelemben, melyek feledésbe merültek. Mikor készült valaha film az örmények irtásáról a törökök által, vagy a belga kongóban lemészárolt 5 millió afrikairól, akik bár nem a gyűlölet áldozatai lettek, hanem egy elmezavarodott király adminisztratív hóbortjának estek áldozatul. De beszélhetnék Európa talán első és legrégibb népirtásáról, amikor szintén török kard által az ősmagyar lakosság 2/3-át eltörölték, szinte a történelem könyvekből is.

Az antiszemitizmus gyökereiről és okairól igen sokat olvashatunk az interneten. Az írások szinte mind vagy az egyik, vagy a másik fél érdekeit képviselik, egyoldalúan. Antiszemita oldalon természetesen relativizálják és igyekeznek bizonygatni jogosságát, a másik oldalon pedig a másik véglet az uralkodó szemlélet és a legkisebb kritikára is antiszemitizmussal vádolnak vissza. Sokan gondolhatják, hogy magam is zsidóként, és a honlapunk jellege miatt, egyértelműen ez utóbbi kategóriának az álláspontjait fogom tükrözni. Nem így lesz.

Magam részéről, mint minden más témában is kizárólag Yahuwah igazsága az egyetlen mérce, ami szerint bármit vizsgálni és kijelenteni merek. Az antiszemitizmus témája, ahogy ma, a két szembenálló oldal tálalja, tévútra és további széthúzáshoz vezet. Ahhoz, hogy ezt a témát tisztán lássuk, kizárólag Yahuwah szemszögét lehet figyelembe venni. Ki kell szakadni abból a kétdimenziós, jobb/balliberális csőlátásból, ami az igazságtól eltávolít, és nem rendezi a zsidó kérdést.

Yahuwah álláspontja pedig nyilvánvaló a Szentírásban. Örök szövetség és hűség Elohim részéről, azonban büntetés, száműzetés és átok azok számára, akik eltávolodnak. (Ebal/Garizim). Igazságos Atyaként, gyermekeit sosem fogja meggyűlölni és elvetni. Ezek elpártolása pedig következményeket vonzanak maguk után. A rossz következmények pedig jelek a gyermek számára, hogy rossz úton jár, ily módon megadva a lehetőséget, hogy hosszútávon visszatérjen az engedelmesség útjára és végül győztesen jöjjön ki.

Az antiszemitizmus gyökere

Az antiszemitizmus valódi és egyetlen gyökere maga Sátán.

A gyökér az, hogy az ellenség mindent és elsősorban azt gyűlöli ami Yahuwah-é. Így, a két választott nép – az elsőszülött, a zsidó, illetve a második, a Népbeli, aki a Messiás-ban újjászületett, tényleges és nem csupán névleges keresztény – az a két embercsoport, akit Sátán a leginkább gyűlöl és támad. És nem csak gyűlöli, hanem igyekszik magának kisajátítani, saját tervei kivitelezésében felhasználni, egymás ellen fordítani és a kívülállók számára ellenszenvessé tenni.

Sátán választott népei

Amint sokan tudjuk, Elohim majma mindent majmol, ami Elohim-é! Így ne lepődjön meg senki azon az állításon, hogy ha a zsidó nép Elohim választott népe, akkor automatikusan Sátán választott népe is. Ez azt jelenti, hogy fokozottan meg fogja környékezni mindazokat, akik Yahuwah-val szövetségben vannak, hiszen, akik nincsenek, azok vele vannak szövetségben, azokért nem kell harcolnia.

Ennek célja egyszerű. Minél több embert kell meggyőznie arról, hogy ami Elohim-é, ami Vele kapcsolatos, sőt önmagát Elohim-ot egyszerűen kerülni érdemes.

Így járatja le a zsidóságot és a kereszténységet egymás szemében és a világ előtt is.

Mivel sem a zsidóság nagy része nincs a Messiás-ban, sem a kereszténység többsége nincs újjászületve Őbenne, hanem külső rajongói csupán, így egymás gyűlöletének keltése által mélyebben meggyökerezteti mindkét felet abban a Yahushua-val, vagy Yahushua nélküli vallásosság állapotában, amiben vannak.

A zsidóság ellen tanúsított keresztény magatartás: szidalmazások, korábbi üldöztetések és behelyettesítő teológiája, illetve bálvány seregével megfűszerezett Jézus kultusza csak megerősíti a választott népet a Messiás tagadásában. És fordítva, a talmudi túlkapások és elferdülések nem szolgálják a kereszténységnek az eredeti gyökérbe való beoltását.

A zsidó és vallásos keresztény nem jön rá, hogy vissza kellene térni az eredeti bibliai forráshoz, Igéhez és felhagyni a talmudi és keresztény egyházi rárakódásokkal, hogy

Yahushua valódi lényegét végre megértsék. Azt, amely kiteljesedett Shavuot-kor Jeruzsálemben feltámadása után 50 nappal.

A lejáratás eszközei

Ahhoz, hogy a valódi zsidóságot gyűlöletessé tegye, az ellenség a világ legősibb taktikáját használja: a lejáratást.

Közülünk, származásuknál fogva zsidónak számító embereket saját uralma alá vesz, vagy közvetlenül zsidó testben születnek meg fejedelemségek, akik működésük által az egész népre rossz fényt vetnek.

Az emberek pszichológiai működése alapvetően az egyszerűsítésre törekszik, igen primitív módon. Ha fehérként Afrikában járva látok egy bennszülöttet megenni a szomszédját, akkor hazatérve azt fogom hirdetni, hogy az afrikaiak mind kannibálok, oda ne is menjen senki, sőt lehet, hogy a baj megelőzése érdekében a “legokosabb” lenne előre megszabadulni tőlük mielőtt mindannyiunkat felfalnak.

Így születtek meg az inkvizíciók, pogromok, egészen a nácik végső megoldásáig.

A mi zsidó “kannibáljaink” azok, akik már a hamis zsidó hagyományokhoz sem kötődnek, akik más szellemi uralmat tudatosan fogadnak el. Itt nem kimondottan a buddhizmusban, hinduizmusban, vagy akár a kereszténységben, vagy bármilyen más vallásban feloldódott zsidókra gondolok, hanem azokra, akik konkrétan valamilyen nyíltan, vagy burkoltan antikrisztusi szabadkőműves társasághoz tartoznak, vagy az ebben gyökerező világnézeteket vallják és szolgálják.

Ismerjük azokat az egyéneket, családokat, dinasztiákat, akik a mammon teljes szolgálatában valódi pénzbirodalmakat építettek fel és világuralomra törekednek egyre-inkább. Ez a teljes zsidósághoz képest egy igen apró kisebbség, de a kár amelyet okoznak igen nagy.

Ők azok, akiknek az egész életük az antiszemitizmus gerjesztésére és az Antikrisztus eljövetelének az előkészítésére van szentelve.

Ők azok, akik minden harmadik hollywoodi filmet a Soá-ról forgatják, akik saját népük véréből élnek, mint vámpírok és keselyűk, miközben a népek tömegéiben gerjesztik a frusztrációt a bűntudat mesterséges gerjesztése által. Teszik ezt úgy, hogy a vészkorszakban annyiban voltak érintettek ők és őseik, amennyiben értesültek róla rádión keresztül a védett USA-ban.

Közös őseink vannak vér szerint, azonban közös Teremtőnkhöz és Urunkhoz már nincs közük, egyesek esetében soha nem is volt, születésük előtt-től fogva.

De vannak a múltból jól bevált teljesen hamis, némely pedig sajnos valóság alapon fekvő elméletek is:

Vérvád

Európában a 19. században jól ismert és bevált módszere az akkori tudatos antiszemitáknak, amivel a zsidók iránti ellenszenvet tudták gerjeszteni szélesebb körben. Természetesen a legostobább talmudi törvény sem szólít fel semmilyen zsidót, hogy embert öljön, sőt gyereket, illetve, hogy annak véréből bármiféle ételt készítsen. Igen nagy ismerethiányra vall, ha bárki elhiszi arról a zsidóságról, aki a vérfogyasztás tilalmát vér komolyan veszi, hogy éppen vérrel fogja megfűszerezni azt a pászkát, mely a nép és Elohim közötti kapcsolat egyik szimbóluma.

Ennek a vádnak, semmilyen igazságalapja nincs és sosem volt.

A híres magyarországi esetnél is kiderült, hogy az áldozat egyik férfirokona volt a vétkes, és bár ezt a bíróság bebizonyította, léteznek még tanult, írni-olvasni tudó, diplomás azonban aljas érdekektől motivált emberek, akik ezzel a rég lezárt esettel igyekeznek tovább gerjeszteni a zsidóellenességet.

Talmudi elferdülések

Gyakran vádolják a zsidó irodalmat rasszizmussal és gyűlöletkeltéssel. Az ezt bizonyító kijelentések bőven megtalálhatóak valóban. A népek folyamatos évezredes ellenséges fellépése a zsidó néppel szemben sokunkban nem igen az irántuk érzett szimpátiát generálta. A kiválasztottsági státuszt, mint minden más kérdést, a zsidó irodalom ferdítve és emberi síkra degradálva hirdeti és elemzi. Így nem meglepő, hogy bántalmazott és kisebbségi komplexusban szenvedő népként a zsidóság is igyekszik kompenzálni frusztrációit. A pszichológia ezt a folyamatot rég ismeri és vizsgálja. Talán kevésbé mondja ki, hogy nem csupán az egyéneknél fordulhat elő, hanem egész közösségek, népcsoportok és nemzeteknél is működik. Szellemben azonban semmiképp sem elfogadható semmilyen zsidó felsőbbrendűségi érzés és tudat.

A kiválasztottság bennünket nem egyeduralkodó királyokká tesz, akiket a többiek szolgálnak teljes alárendeltséggel, hanem ahogy egy másik írásomban is szerepel, szolgálatra lettünk kiválasztva. (Lásd: Választott nép?).

Ahogy Yahushua is a legnagyobbként a legkisebb szerepét vette fel, mikor tanítványai lábát megmosta. Azért tette, hogy mindig emlékezzünk, és soha ne szálljon dicsőség a fejünkbe. A kiválasztottság nem más, mint elsőszülöttség. Idősebb testvérként, bennünket a kisebb testvérek nem hogy szolgálnak, hanem nekünk vannak kötelességeink velük szemben. A szülőket segítve, mi is terelgetjük, etetjük, tisztába tesszük akár, főzünk, pakolunk utánuk, egyszóval neveljük a szülők jobbkezeiként az utánunk érkezőket. Amit mi már tudunk, azt azonnal továbbadjuk – tovább kellene, kellett volna adni. Kiválasztottságunk kizárólag így értelmezhető.

A hagyományos zsidóság ebből a szerepből egy időre kiesett, ezért nem is kérhető ez számon rajtuk a Messiás elvetése és annak felismerése közötti időszakban. Ez viszont nem mentség arra a bűnükre, hogy kiválasztottságuknak elferdült értelmezésével a Népek dühét és gyűlöletét fokozzák, egyszóval az antiszemitizmust táplálják.

Az ellenség továbbá, az amúgy is alapjaiban antikrisztusi zsidó irodalomba becsempészte a pedofília lejárató eszközét is. Akárhogy is próbálja szépítgetni és magyarázgatni az ellenkezőjét a zsidóság, a talmud egyes részeiben olvasható, miként és milyen körülmények között engedélyezett a dolog. A Talmud számtalan „bölcs és egyéb rabbinak” az élet dolgairól és a törvényről alkotott elképzeléseit tartalmazza. Úgy tűnik, hogy súlyosan elferdült „rabbik” irományait is bevették és azóta sem jutott eszébe senkinek törölni. Ez a zsidóság számára egy olyan szennyfolt, amivel szemben érthetetlenül áll a többség és a dolgot vagy kimagyarázzák, átértelmezik, vagy egyszerűen elhallgatják. De még olyan egyének is léteznek, akik mindezt tanítják a nyilvánosság előtt.

A rabbinikus irodalomban elrejtett ilyen szélsőségesen nyílt aberráltság pedig legyen szembesülés a zsidók számára, hogy miféle gyökere van a Mishna, Talmud, Guemarra, Zohar és egyéb rabbinikus irodalomnak.

Világ összeesküvés elmélete

Ami valójában nem elmélet, hanem egyre nyilvánvalóbb valóság. Ahogy feljebb említettem, az ellenség népünk tagjait is használja e tervének kivitelezésében, de számuk az összes összeesküvőhöz képest elenyésző. Több köztük a megkeresztelt, mint a körülmetélt. Mégis elsősorban a zsidó származásúak vannak előtérben, ők ülnek a legelőkelőbb székekben, róluk beszélnek és őket látni a legtöbbet. Lényegében úgy fest, hogy ők mozgatják a leginkább a cérnákat. Valóban értékes tudással és

3500 éves túlélési ösztönnel és élettapasztalattal megáldott nép vagyunk,

akik remekül tudunk szolgálni bármilyen ügyet, legyen az jó, vagy rossz, Yahuwah szolgálata, vagy akár az Antikrisztusé. A probléma itt is az általánosítás, melyet olyan röpiratok is megerősíteni igyekeznek, mint a jól ismert, egyértelműen valamilyen kozák által megfogalmazott “Cion bölcsek jegyzőkönyve”. Az írás olyan stílusban, szellemiségben és terjedelemben íródott (néhány oldal csupán), mely igen távol áll a zsidó gondolkodástól. Az irat nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy elhitesse a népekkel, hogy az össz-zsidó nép világuralomra tör.

Kereszténység lejáratása

A jó értelemben vett keresztény fogalom a rossz értelemben vett kereszténységgé fokozása ugyanígy folyik 2000 éve.

Manapság itt is a pedofília az egyik leginkább használt eszköz, amivel az ellenség igyekszik lejáratni a valódi Egyházat. A csupán külsejükben és felületesen kereszténynek látszó bálványimádó papok elferdüléseiről úgy gondolom, hogy felesleges több szót ejteni, mindenki számára ismeretes.

A probléma azonban túlmutat azon, hogy saját egyházukat lejáratják, hiszen alapjából a Messiás Teste elleni merényletként hozta létre a római egyházat az ellenség. A probléma az, hogy a külsős, köztük a zsidók is, nem tesznek semmilyen különbséget keresztény és keresztyén között. Az efféle botrányos hírek hallatán valóban nem fog a zsidó vagy akár az iszlámhívő, vagy bárki más, késztetést érezni, hogy betérjen egy keresztény közösségbe, hogy a Megváltóról, az Evangéliumról halljon.

Tudnunk kell, hogy a zsidó és egyéb, nem keresztény csoportok számára a katolicizmus és a többi keresztény felekezet egy és elválaszthatatlanul ugyanaz (ahogy a mi oldalunkról, többségünk sem igen tesz különbséget mondjuk szunita és siita iszlám között). Így maga az Egyház, a Messiás Testének a tekintélyét is rombolja mindaz, aki Yahushua papjának beállított személyként bármi bűnt elkövet. Óriási és további merényletsorozatok ezek a Messiás Teste ellen!

Ezért szükséges a valódi Egyháznak folyton tovább reformálódnia, hogy végleg leválassza magát a római szellemiségről,

hogy a külsős emberek meglássák rajtunk keresztül, hogyan néz ki a valódi Egyház: a Messiás Teste,

többek között maguk a katolikus hívek.

De nincs szükség sorolni a többi és gyakrabban használt eszközöket, bűnöket és azok emlékeit: behelyettesítő teológia, inkvizíció, keresztes háborúk, pogromok, holokauszt, stb…, melyek nem éppen a zsidók a Messiás-hoz való megtérését szolgálják.

De merénylet a Messiás Teste ellen az is, amikor felekezetek egymással nem testvéri, hanem háborús viszonyban állnak. Miként vágyna, akár egy katolikus arra, hogy a reformáció útján elinduljon,

amikor azt látja, hogy csak viszály és káosz uralkodik a mi oldalunkon?

Érthető, hogy sokan a meglevő egyházuk, bár hamis, de emberileg mégis békét tükröző bálványhalmazában maradnak inkább és sok esetben talán jobban is teszik. A protestánsok pedig addig ütik egymást, amíg kifulladva, a római egyház mindenkit kibékítő ökumenikus szárnyai alá nem menekülnek, így megtagadva mindent, amit a reformáció Elohim-szerinti módon valaha adott a világnak.

Véleményem szerint ez utóbbi folyamatok a legsúlyosabb keresztényellenes eszközök amióta a reformáció megindult.

Létezik-e jogos antiszemitizmus?

Egyértelműen igen. Az előzőekben leírt valóságok alapján, bárkinek van még kétsége efelől? Vannak “jó antiszemiták”. Illetve pontosabban

nincs jó antiszemitizmus, viszont antiszemitizmus származhat jó gyökérből is és jó is származhat az antiszemitizmusból.

De ez is kizárólag a célpont számára, a zsidó számára igaz. Akiből jön, az mindig átok alá helyezi magát általa.

Számunkra, zsidóknak az antiszemitizmus egy bibliai ígéret: a betegség szimptómája, egy jel, mely által láthatjuk hányadán állunk valójában.

A Tórában Mózesen keresztül megkaptuk az ígéretet, hogy amint eltávolodunk Yahuwah akaratától és törvényétől, üldözni fognak bennünket az idegen népek. Utolérnek átkok és betegségek, melyek az Ebal hegyen lettek kihirdetve. Természetesen nem mindegy az ellenfél szemszögéből, hogy milyen indulattal és miként üldöz bennünket. De vannak antiszemiták, akik egy hajszálunkat sem mernék meggörbíteni, annyira tisztelik a másik embert és nincs bennük alapvetően zsigeri gyűlölet, illetve gyilkos indulat, hanem a gyűlölet rájuk rakódik akkor, amikor például ránk tekintenek.

Mikor történik ez?

Mondjuk akkor, amikor egy nem-zsidó a saját szívébe vésett Elohim törvényei szerint keresi az Igazságot, mely Igazság ránk lett bízva. Azonban amikor ránk tekint, azt látja, hogy

nem csak a Tórát visszük, hanem egyéb emberi törvényeket,

talmudokat, mishnákat, melyek gyakran oly ostobák és aljasak, hogy Elohim-nak tulajdonítani őket önmagában az Ő káromlását jelenti. Ez pedig sérti a tisztaszívűek lelkiismeretét és emiatt merőben csökken az irántunk érzett szimpátia.

Vagy még rosszabb, amikor

már a Tórát sem visszük magunkkal és ilyenkor az a kérdés, hogy minek vagyunk egyáltalán?

De még ennél is rosszabb, amikor nem csak elhagyjuk a Tórát, hanem ki is dobjuk, meggyalázzuk azáltal, hogy

épp az ellenkező tanokat hirdetjük.

Ilyen a görög gyökerű demokrácia, a szabadosság széles skálája, evés, ivás, drogozás, szexuális elhajlások pártolása, hirdetése, erőltetése.

Ez történik, amikor zsidóként, zsinagóga helyett mindenféle nép parlamentjeiben székelsz, és onnan szónokolsz.

Nem a Tóra tanait hirdeted, hanem azzal ellentétes, világi nézeteket. Ilyen eset az is, amikor szombaton, zsinagóga helyett kimész az Andrássy-ra és felvonultatod a melegeket és egyéb transzvesztitákat a gojok orra alatt, miközben ők csak egy jót szeretnének sétálni családjukkal/gyerekeikkel és nem biztos, hogy ebben az “örömteli” látványban akarnak részesülni kora tavasszal.

Amikor, bár nem vagy nyíltan és tudatosan szabadkőműves, de annak szellemiségét elfogadod és bábjaként szolgálsz neki, mondván soha többé holokausztot és erőszakot, mindenkit-mindenáron vakon fogadjunk el és fogadtassunk el mindenkivel.

Magam is ismerek olyan „rabbit”, aki Szombaton vígan felolvassa a Tórából héber nyelven, hogyan kell megkövezni azt, aki férfiként férfivel hál, majd vasárnaptól péntekig folyamatosan posztolja a melegek házasságát pártoló cikkeket. De az előbb említett Gay Pride (and Prejudice) menet magyarországi szervezője is zsidó származású, ismét remek reklám népünk számára!

Mindeközben az ellenség önfeledt örömmel ujjong, hiszen

a holokausztot te magad viszed végbe saját magadban

és a legsúlyosabb szinten, szellemben.

Hitler anno csak testben volt képes gyilkolni bennünket. Azonban az általa hátrahagyott sérülések, mely által sokak a nácizmustól a másik végletbe sordródtak, tovább él és gyilkolja a zsidót belülről. Ezt a máig tartó romboló hatását senki nem tárgyalja.

És van még az az eset is, amikor vakon védünk egyes kisebbségeket és azok jogait, miközben kötelességet nem várunk el tőlük. Tesszük ezt úgy, hogy a jó kis biztonságos és kisebbség-mentes zsidó negyedeinkből kiszólunk és lefasitázunk olyan többségi társadalomhoz tartozó embereket, akik valamilyen szinten fellépnek, kritizálnak, panaszkodnak egyes népcsoportok egyes tagjai ellen.

Azért háborodnak fel, mert ki vannak szolgáltatva és kénytelenek együtt élni olyanokkal, akik léhasága, lustasága, dolgozni nem akarása és bűnözése már szinte pokollá változtatta az életüket. Ezek ellen, a többséghez tartozókat nem védi sem a politika, sem kézzelfogható törvény, így a rendőrség sem. A körzetekben, ahol élnek, gyakran ők vannak kisebbségben a hivatalos kisebbséggel szemben. Amikor pedig megelégelik a folyamatos zajt, lopást, stb. és szólni mernek az érintetteknek, majd szembenéznek egy több fős családdal, vagy társasággal, akik gyakran fenyegetően veszik a kritikát, ki védi meg őket velük szemben? Fogalmad nincs milyen köztük élni, de leszólod ezeket az áldozatokat, akik nem tehetnek másképp, mert nincs elég anyagi forrásuk, hogy kitörjenek a gettókból, putrivá vált élettereikből.

Majd csodálkozol, hogy ezek az emberek viszonzásul nem igen szimpatizálnak a fajtánkkal?

Csodálkozunk, hogy áramot vezetnek be a kerítésekbe, milíciákat, önvédelmi csoportokat és gárdákat hoznak létre? Nem a mi felelősségünk is valahol? És ki beszél arról, hogy talán a cigányság feltörekvő és tisztességes részének, azaz e kisebbség nagyobb részének árt ez az egész a leginkább, akiknek iszonyatosan nehéz személyük elfogadtatása, bár szeretnének a társadalom elismert és megbecsült tagjai lenni?

Ugyanez a helyzet a migráns kérdéssel. Ha beteszi ide az iszlám a lábát, garantáltan az antiszemita támadások fognak elsőként és főként megjelenni. Addig állj ki az érdekeikért, amíg előbb-utóbb saját arcodba robbannak. De akinek még mindig kétségei vannak afelől, mekkora veszélyeket rejt magában a féktelen és tömeges migráció, szívesen adok személyesen felvilágosítást bárkinek, akit érdekel.

Jómagam egy bevándorló negyedben nőttem fel Brüsszel belvárosában. 20 éves tapasztalatomat a témában szívesen megosztom bárkivel, aki még kételkedne. A „mi környékünkhöz” képest Józsefváros bármelyik része hasonló egy óvoda udvarához. Gyerekkoromban emlékszem, amikor már nem is rendőrök, hanem a belga hadsereg páncélosai parkoltak az utca közepén a házunk előtt, mert meg kellett fékezni a lázongásokat.

És talán alig túlzok, ha azt mondom, hogy egymagam többet hallottam a: „büdös zsidó” jellegű szitkozódásokat odakint utcán, iskolában, vagy bárhol, mint az 1945 óta Magyarországon született zsidók összessége idehaza. Nem nekem szólt, hiszen én akkor még inkognitóban voltam.

Ha ezekbe jól belegondolunk, hamar rá kell jönnünk, hogy igenis van jogos antiszemitizmus, amiről kizárólag magunk tehetünk. Ez az a fajta, amely jelzésként megjelenik, hogy a mindenféle világi szédültség után a kijózanulás folyamata elindulhasson. Ez az antiszemitizmus olyan, mint amikor az orvos kijelenti, hogy baj van. Nem jó hallani, de amíg ki nem mondatik, a gyógyulás folyamata meg sem tudna indulni. Ezt az ígéretet kaptuk Mózesen keresztül. Ideje felismerni és a helyén kezelni és nem mindenben a másikat tartani felelősnek, folyamatosan az antiszemita vád mögé bújva.

Ez a fajta “jó” antiszemitizmus azonban kizárólag a zsidó számára számít jónak. Sátán legfőbb akarata, hogy gyűlölj mindent, ami Elohim-é. És ne gondold, hogy a zsidó bármiféle elferdülése téged feljogosít arra, hogy gyűlöld őt, akkor sem, ha ez számára ígéret a gyógyulás elindulásához. 

Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.

Lukács 17:1

Ide is vonatkozik!

Ne ess csapdába. Sem a gyűlölet csapdájába, sem a túlzott elfogadás csapdájába. Mint minden más embernél is, a zsidóra fokozottan igaz, hogy ha gyűlölöd a másikat, akit Elohim teremtet, akkor átok alá helyezed magadat. Gyűlölni kell, de kizárólag az emberben levő bűnt. Meg kell tanulni és

elkérni Yahuwah-tól, hogy szeretni tudjuk a bűnöst, miközben nem hagysz fel a bűn gyűlölésével.

Ez igen nehéz dolog, ezt is kizárólag a Ruach HaKodesh, a Szent Szellem tudja működtetni bennünk.

Zsigeri antiszemitizmus

Az előzővel szemben létezik az a fajta, amit én zsigeri antiszemitizmusnak nevezek. Amikor teljesen mindegy, hogy a zsidó mit csinál, vagy mit nem, mennyire rendezett a kapcsolata Elohim-mal, de még, ha a Messiás-ban újjá is születtél, minden esetben a vesztedet akarja! Létezik az a fajta gyűlölet, mely végleges és korlátlan és kimondottan démoni gyökerű.

Vannak démonok által megszállt emberek, de vannak emberré vált démonok is.
Az elsőknél van lehetőség szabadulásra és megtisztulásra, a másiknál eleve elrendeltség van, nem sima emberekről van szó.

Tudni kell azonban, hogy

a zsidó nép kiválasztottságát tömeges bizonyíték támasztja alá.

A zsigeri/démonikus antiszemitizmus ellen csak az ima és Yahuwah keze tud megvédeni. Ilyen gyökerű volt természetesen minden olyan történelmi esemény, amely a zsidóságot bántani, elpusztítani szándékozta Ezsau-tól, Hámán, a Kozákok és Hitleren keresztül, egészen máig a Hamasz és társai-íg.

Azt a különös elohimi gondviselést, melyben részesülünk, nem csupán az Ószövetségben leírtak bizonyítják, hanem az is, hogy a Megváltó közülünk való volt, illetve az, hogy kis létszámunk és történelmi nehézségeink ellenére, máig megvagyunk.

A Messiás megtagadását követően, népünk nagy része karanténba lett helyezve és nem elvetve.

A Messiás vére rajtunk volt és lesz, ahogy egyesek akkor kimondták Pilátus előtt, mindaddig, amíg egyénenként ezt a vért el nem fogadjuk bűneink bocsánatára és újjá nem születünk általa. 

Még mindig tagadja bárki, hogy csoda a puszta létezésünk? Még mindig vannak, akik helyettünk magukat tartják a valódi zsidóknak, akár testben, akár szellemben? Ki az, aki még mindig nem értette meg, hogy máig való túlélésünk teljesen irracionális tény. Vakság, vagy ostobaság, vagy a feljebb említett zsigeriség? Mindegyikből a Messiás képes egyedül kihozni, mint ahogy a zsidóságot is, a mindenféle elferdüléséből.

3500 éve, szinte 50 évenként próbálnak kiirtani, megsemmisíteni, száműzni bennünket, mégis megmaradunk.

A világ egyik legkisebb létszámú népe, ennyi ide-oda hurcolással és ellene elkövetett merénylet után, lehetetlen történelmi és szociológiai szempontból, hogy megmaradjon ilyen hosszú időn keresztül. Egyetlen nép létezik rajtunk kívül, mely annyi idős, mint mi, a Kínaiak. Ők a másik véglet és túlélésük záloga éppen a mérhetetlen létszámuk. Teljesen érthető az ő esetükben ez az időskor, mi pedig éppen az ellenkezője vagyunk, azaz emberileg nézve, rég el kellett volna tűnnünk a Föld felszínéről.

Egy Magyar fél év külföldi tartózkodásból visszatérve látogatóba, hozzáteszem, már akcentussal, vagy annak megjátszásával beszél, nemhogy kétezer év után vissza akarjon térni egy már rég letűnt és nem létező országba. Ez a bennünk működő ösztön semmiképp nem lehet emberi, kizárólag az Örökkévaló képes ilyen álladót fenntartani.

Aki nem látja be mindezt, kérjen látást és szabadulást a Messiástól,

mert többek között, antiszemita sem lesz a Mennyeknek Országában,

még, akkor sem, ha igen jó oka is volt rá, hogy az legyen.

Filoszemitizmus

Amint azt korábban említettem, minden vak és humanista álláspont a szélsőségesség egy másik formája, amely generálja és szítja az antiszemitizmust és a gyűlöletet.

A filoszemitizmus, a zsidó mindenáron történő védelme, szintén a gyűlölet forrása, sőt néha a zsidó identitás gyilkosává is válik, mivel nem talál más és jobb megoldást a gyűlölet elleni küzdelemre, mint az identitás(ok), azaz a kommunitarizmus minden formájának a felszámolását. Így minden embert a világ individualista polgárává igyekszik alakítani, ezzel többek között megölvén a zsidó identitást is.

Továbbá, sok filoszemita tagadja a zsidó nemzet létezését, úgy tekint rá, mint a történelem találmányát, amely szerintük a primitív vallási hagyományok szüleménye.

A zsidók védelmezőinek jó része (köztük sokan maguk is zsidók) innentől fogva rosszabbak, mint az antiszemiták, mert az utóbbiak legalább nem tagadják a zsidó nép létezését. A maguk részéről, a filoszemiták az antiszemitizmus megszüntetésére törekednek azáltal, hogy meg akarják szüntetni magát a szemitizmust, azaz a zsidó identitást. Ez a törekvés a legalaposabb és legszélsőségesebb antiszemita támadás, amit el lehet képzelni. Ahogy korábban jeleztem a Holokausztnál is pusztítóbb a tevékenységük, mivel elsősorban szellemi síkon gyilkol:

Ne féljetek azoktól sem, akik a testet megölik, de a lelket megölni nincs hatalmukban! Féljétek inkább azt, akinek a lelket is, testet is hatalma van a gyehennán elveszteni!

Máté 10:28

Mikor hagyunk fel azzal, hogy minden zsidót egy kalap alá veszünk, még a filoszemita és az antirasszista oldalon is: amikor az antiszemiták antitéziseiként kijelentjük, hogy minden zsidó szent és jó? Mindaddig, amíg nem teszünk különbséget és nem határolódunk el azoktól, akik bár testben azok, de a zsidó szellemhez már annyi közük van, mint Ferenc pápának, hogyan várhatnánk ezt el az antiszemitáktól?

Mert az antiszemitáknak vannak vádjaik, amelyek jogosak egyes zsidók esetében, mint például bankárok és más pénzügyi mágnásokkal szemben, de ez utóbbiakon keresztül az egész zsidó közösséget vádolják. Másrészt a zsidók védelmezői és maguk a zsidók az egész zsidó közösséget védik, beleértve azokat is, akikkel szemben jogosak a tömeges manipuláció vádjai.

Azzal, hogy túl sokat akarunk védekezni és figyelmen kívül hagyni a köztünk lévő romlott egyéneket, egyrészt azt érjük el, hogy az emberek nem tesznek különbséget köztünk, továbbá azt, hogy magunk is megromlunk a végén. Mert a csend beleegyezés, és aki ilyeneket véd, ha tudatlanul is teszi, az ő bálványaikat szolgálja és azok átka alá helyezi magát.

Anticionizmus

Az antiszemitizmus legújabb és legdivatosabb változata, az anticionizmus. Azért is érdekes mutánsa a korábbi változatoknak, mert sokkal szélesebb körben fertőz, nem csak több korosztályt, hanem minden társadalmi réteget és világnézetű embert elér.

Ez a fajta már magával tudja ragadni a humanista és bal-liberális beállítottságú egyéneket is, akik korábban nem voltak fogékonyak a klasszikus, eredeti antiszemitizmusra. Sőt, zsidók, azon belül az Izraelben született és élők között is terjed. Az ok hasonló, mint feljebb említettem a szegény-elesett kisebbségek elfogult és elvakult féktelen védelmezése esetében. Ez a téma már a következő írásomban kerül kifejtésre: Izrael állama és Cionizmus, ami a jelenlegi írás egyfajta folytatása.

VIDEO VÁLTOZAT

Pin It on Pinterest

Share This