Amikor hívő és nem hívő emberekkel szóba kerül a zsidóság témája, minden a legnagyobb rendjén szokott menni, mindaddig, amíg el nem hangzik az a szó, hogy választott nép. Megfigyelhető, hogy az a bizonyos korszellemiség, mely minden embert egyenlővé, vagy inkább egyformává akarja tenni, az a démoni terv, amit globalizációnak is lehet nevezni, miszerint el kell törölni minden népi és faji különbözőséget és tulajdonságot, egyszer csak kitör, ennek a szónak a hallatán. A legérdekesebb ebben, hogy épp azok teszik, akik magukat az említett globalizáció ősellenségeinek tartják.

A szokásos vádak elhangoznak ilyenkor, hogy: “mit képzel magáról bárki, hogy választott néppé nevezi ki önmagát?”. Olyat is hallani, hogy: “Ti ezt mondjátok magatokról, de mások is annak tartják saját népüket, többek között a magyarok is. Így mitől lenne nektek igazatok mással szemben? יהוה pedig nem személyválogató, hanem mindenkit egyformán szeret”.

Úgy gondolom, jól ismertek a vádak és védekezési érvek mindannyiunk számára. A napokban két olyan ember is kérdezett tőlem a zsidósággal kapcsolatban, akik feltűnően elutasították a választott nép státuszát. Egyikük hitetlen, azaz nem vallja Krisztust személyes megváltójaként, de van egy természetbeli istenhite. A másik pedig sajnos egy keresztyén egyház oszlopos híve, aki Krisztust vallja és a Bibliát olvassa. Ebben az esetben szomorúan kellett szembesülnöm, hogy magukat hívőknek tituláló emberek mennyire tudatosan veszik semmibe יהוה kijelentéseit, akaratát, egyszóval az Igét. Ráadásul egy olyan egyháznak a tagjáról van szó, ahol az Ószövetség egy fokkal elfogadottabb és olvasottabb más keresztyén felekezetekhez képest.

A kiválasztottság kifejezésének pedig a héberben egészen más értelmezése van, mint a világ nyelveiben. Az európai szellem, mely görög-római és feudális gyökerű, a kiválasztottságot egyenlővé teszi az uralkodással, a zsarnokoskodással, a semmittevéssel és a mások kihasználásával. Fontos tudni, hogy יהוה a szavakat nem azzal a töltettel adta, mellyel később, a különböző pogány szellemiségek átértelmezték.

יהוה a zsidó népet szolgálatra választotta ki. Arra a szolgálatra, melybe ma bevont más népekből valókat is Krisztus által. Egy olyan kiválasztottság, mely mások felé יהוה Igéjét és Megváltását hirdeti. De nemcsak hirdeti, hanem türelmesen szolgál iránta. Kiválasztotta Izráelt, hogy a törvény ismeretét vigye a világ összes népe felé. Ez nem, hogy uralkodásra jogosítja fel a zsidó népet másokkal szemben, hanem inkább egyfajta szülői, vagy inkább idősebb testvéri feladattal ruházza fel Izráelt. Nem kiváltság, hanem óriási teher és felelősség.

Amint egy idősebb testvér is gondoskodik a kisebbről, eteti-itatja, tisztán tartja, járni és beszélni tanítja, megmutatja mi a különbség jó és rossz között, úgy a zsidó nép is arra lett kiválasztva, hogy a más népekből valók, mint fiatalabb testvérek nevelésében aktív részt vegyen az Atya segítőjeként.

Legnagyobb példa erre, amikor Jeshua megmossa tanítványai lábát. Bár Péter is zsidó volt, akkor ő maga hasonlóan értetlenkedett Jesua szokatlan magatartásán, mint ma azok, akik gőggel és különcködéssel vádolják a zsidó népet, mikor saját kiválasztottságukra mernek utalást tenni. Jesua is kiválasztott volt a kiválasztottak között. Ezért nem fogadták be őt azok, akik a nép felett főpapi szerepben voltak sok esetben törvénytelen módon. Az akkori főpapok hasonlóan a mai antiszemitákhoz, saját vélt kiválasztottságuk védelmében elutasították a valódi kiválasztottat. Kicsit profán módon, ezeknek az embereknek talán nem is bibliai igével, hanem egy játékfilm egyik mondatával tudnám összefoglalni, hogy milyen is a kiválasztottsági státusz, ha annyira irigylik tőlünk: “Tudom, hogy mi vagyunk a kiválasztott nép, de néha nem választhatnál valaki mást is?” (idézet a hegedűs a háztetőn c. filmből). Ez a mondat a filmben akkor hangzik el, amikor a falusi rendőr közli a főszereplővel, hogy készüljenek fel, mert nemsokára pogromot kell végrehajtaniuk a faluban, cári rendelet szerint.

Mert a zsidó nép valóban azért zárkózott be fokozatosan magába, mert יהוה hírét, más népek nem fogadták tártkezekkel, sőt leggyakrabban a zsidók, azaz a futárok üldözésével válaszoltak. Amit pedig szegregációnak és gőgnek vélnek mások épp egy védekezési eszköz, hogy többet ne kelljen szenvedni azért, mert יהוה pecsétje a homlokunkon van.

Aki pedig kiválasztott akar lenni, nem zsidóként, annak meg van erre a lehetősége. Épp erre hív az Örökkévaló mindenkit. Erre pedig kizárólag Krisztus vére jogosít. Azonban tudnia kell, hogy kiválasztott nem lehet, ha יהוה teljes igéjét el nem fogadja, így azon belül Izráel kiválasztottságát. Ezek után lehet, hasonló, bár nem teljesen azonos kiválasztottságban része, hogy segédkezzen idősebb testvérként az új jövevények irányába.page4image1674992page4image1642544

Zeev Shlomo – 2014.08.14

AZ ÍRÁS VIDEÓ VÁLTOZATA