[HU] Melákhim álef 22

Szerző: Sipos Richard | máj 10, 2026

¹Három évig ültek nyugton: nem volt háború Árám és Yiszrá’El között. ²És történt a harmadik évben, hogy lement Yáhu’Sháfát, Yáhu’Dáh királya Yiszrá’El királyához. ³És ezt mondta Yiszrá’El királya a szolgáinak: Tudjátok-e, hogy a miénk Rámot-Gil’ád, és mi hallgatunk, ahelyett hogy elvennénk azt Árám királyának kezéből? ⁴És ezt mondta Yáhu’Sháfátnak: Eljössz-e velem harcra Rámot-Gil’ádba? És ezt mondta Yáhu’Sháfát Yiszrá’El királyának: Olyan vagyok, mint te, olyan az én népem, mint a te néped, olyanok az én lovaim, mint a te lovaid.

⁵És ezt mondta Yáhu’Sháfát Yiszrá’El királyának: Kérdezd meg, kérlek, ma Yáhuwáh Igéjét! ⁶És összegyűjtötte Yiszrá’El királya a Nevi’imet, mintegy négyszáz férfit, és ezt mondta nekik: Elmenjek-e Rámot-Gil’ád ellen harcra, vagy letegyek róla? És ezt mondták: Vonulj fel, és Ádonáj a király kezébe adja. ⁷És ezt mondta Yáhu’Sháfát: Nincs-e itt Yáhuwáhnak még egy prófétája, hogy megkérdezhetnénk általa? ⁸És ezt mondta Yiszrá’El királya Yáhu’Sháfátnak: Van még egy férfi, hogy megkérdezzük Yáhuwáht általa, de én gyűlölöm őt, mert nem prófétál rólam jót, hanem csak rosszat: Mikhá’Yáhu, Yimláh fia. És ezt mondta Yáhu’Sháfát: Ne mondja ezt a király! ⁹És hívta Yiszrá’El királya egy udvari embert, és ezt mondta: Hozd gyorsan Mikhá’Yáhut, Yimláh fiát! ¹⁰És Yiszrá’El királya és Yáhu’Sháfát, Yáhu’Dáh királya ott ültek, ki-ki a trónján, díszruhába öltözve, a szérűn, Shomron kapujának bejáratánál, és mind a Nevi’im prófétáltak előttük. ¹¹És készített magának Tzidki’Yáhu, Kená’ánáh fia vasszarvakat, és ezt mondta: így szól Yáhuwáh – Ezekkel ököleled Árámot, míg el nem pusztítod őket. ¹²És mind a Nevi’im így prófétáltak, mondván: Vonulj fel Rámot-Gil’ádba, és járj szerencsével, mert Yáhuwáh a király kezébe adja.

¹³És a követ, aki elment, hogy hívja Mikhá’Yáhut, így szólt hozzá, mondván: Íme, a Nevi’im szavai egy szájjal jót ígérnek a királynak; legyen, kérlek, a te szavad olyan, mint egyiküké, és szólj jót! ¹⁴És ezt mondta Mikhá’Yáhu: Él Yáhuwáh, hogy amit Yáhuwáh mond nekem, azt fogom szólni. ¹⁵És bement a királyhoz, és ezt mondta a király neki: Mikhá’Yáhu, elmenjünk-e Rámot-Gil’ád ellen harcra, vagy letegyünk róla? És ezt mondta neki: Vonulj fel, és járj szerencsével, mert Yáhuwáh a király kezébe adja. ¹⁶És ezt mondta neki a király: Hányszor eskettelek meg, hogy ne mondj nekem mást, csak igazat Yáhuwáh nevében? ¹⁷És ezt mondta: Láttam egész Yiszrá’Elt szétszórva a hegyeken, mint a juhok, melyeknek nincs pásztoruk; és ezt mondta Yáhuwáh: Nincs ezeknek uruk, térjen vissza ki-ki a házába békében. ¹⁸És ezt mondta Yiszrá’El királya Yáhu’Sháfátnak: Nem mondtam-e neked, hogy nem prófétál rólam jót, hanem csak rosszat? ¹⁹És ezt mondta: Ezért halld meg Yáhuwáh Igéjét! Láttam Yáhuwáht a Kiszéjén [Királyi Székén] ülve, és az Egekre egész serege mellette állt jobbja és balja felől. ²⁰És ezt mondta Yáhuwáh: Ki csábítja el Áchávot, hogy felvonuljon és elessék Rámot-Gil’ádban? És ez mondott így, az mondott úgy. ²¹És kijött a szellem, és megállt Yáhuwáh előtt, és ezt mondta: Én csábítom el őt. És ezt mondta Yáhuwáh neki: Mivel? ²²És ezt mondta: Kimegyek, és hazug szellemmé leszek mind a prófétái szájában. És ezt mondta: Elcsábítod, és bírni is fogod; menj ki és tégy így! ²³És most, íme, hazug szellemet adott Yáhuwáh mind e prófétáid szájába, és Yáhuwáh rosszat szólt felőled.

²⁴És odalépett Tzidki’Yáhu, Kená’ánáh fia, és arcul ütötte Mikhá’Yáhut, és ezt mondta: Melyik úton ment át Yáhuwáh szelleme tőlem, hogy veled szóljon? ²⁵És ezt mondta Mikhá’Yáhu: Íme, meglátod azon a napon, amikor szobából szobába mész, hogy elrejtőzz. ²⁶És ezt mondta Yiszrá’El királya: Fogd Mikhá’Yáhut, és vidd vissza Ámonhoz, a város vezéréhez, és Yoáshhoz, a király fiához, ²⁷és mondd: Így szól a király: Tegyétek ezt a börtön házába, és tápláljátok őt a nyomorúság kenyerével és a nyomorúság vizével, míg békében meg nem jövök. ²⁸És ezt mondta Mikhá’Yáhu: Ha visszatérvén visszatérsz békében, nem Yáhuwáh szólt általam. És ezt mondta: Halljátok meg, népek, mindnyájan!

²⁹És felvonult Yiszrá’El királya és Yáhu’Sháfát, Yáhu’Dáh királya Rámot-Gil’ádba. ³⁰És ezt mondta Yiszrá’El királya Yáhu’Sháfátnak: Álruhába öltözöm, és úgy megyek a harcba, te azonban öltözd fel ruháidat! És álruhába öltözött Yiszrá’El királya, és úgy ment a harcba. ³¹És Árám királya megparancsolta a szekér-vezéreinek, akik harminckettő voltak, mondván: Ne harcoljatok se kicsivel, se naggyal, csak Yiszrá’El királyával egyedül! ³²És történt, amikor meglátták a szekér-vezérek Yáhu’Sháfátot, ezt mondták: Bizony Yiszrá’El királya ez! És feléje fordultak, hogy harcoljanak; és kiáltott Yáhu’Sháfát. ³³És történt, amikor látták a szekér-vezérek, hogy nem Yiszrá’El királya az, elfordultak mögüle. ³⁴És egy férfi megfeszítette íját ártatlanságában, és eltalálta Yiszrá’El királyát a kötések és a páncél között; és ezt mondta a kocsisának: Fordítsd a kezed, és vigyél ki engem a táborból, mert megsebesültem! ³⁵És fellángolt a harc azon a napon, és a királyt állva tartották a szekéren Árámmal szemben; és meghalt este, és kifolyt a seb vére a szekér ölébe. ³⁶És a kiáltás végigfutott a táboron napnyugtakor, mondván: Ki-ki a városához, és ki-ki a földjére!

³⁷És meghalt a király, és bevitték Shomronba, és eltemették a királyt Shomronban. ³⁸És lemosták a szekeret Shomron tavánál, és nyalták a kutyák a vérét — és a parázna nők mosakodtak ott — Yáhuwáh Igéje szerint, melyet szólt. ³⁹És Ácháv egyéb dolgai, és minden, amit tett, és az elefántcsont-ház, amelyet épített, és mind a városok, amelyeket épített, nincsenek-e megírva Yiszrá’El királyainak a krónikák könyvében? ⁴⁰És lefeküdt Ácháv atyáihoz, és király lett helyette Áchaz’Yáh, a fia.

⁴¹És Yáhu’Sháfát, Ászá fia lett Yáhu’Dáh királya Áchávnak, Yiszrá’El királyának negyedik évében. ⁴²Yáhu’Sháfát harmincöt éves volt, amikor királlyá lett, és huszonöt évig uralkodott Yerusháláyimban, és anyja neve Ázuváh, Shilchi leánya. ⁴³És járt atyjának, Ászának egész útján, nem tért el tőle, azt téve, ami helyes Yáhuwáh szemében. Csak a magaslatok nem szűntek meg; a nép még áldozott és tömjénezett a magaslatokon. ⁴⁴És békét kötött Yáhu’Sháfát Yiszrá’El királyával. ⁴⁵És Yáhu’Sháfát egyéb dolgai, és vitézsége, amelyet tett, és ahogyan harcolt, nincsenek-e megírva Yáhu’Dáh királyainak a krónikák könyvében? ⁴⁶És a férfiparáznák maradékát, akik megmaradtak atyjának, Ászának napjaiban, kiirtotta az országból. ⁴⁷És nem volt király Edomban; helytartó volt király.

⁴⁸Yáhu’Sháfát Társhish-hajókat csinált, hogy aranyért menjenek Ofirba, de nem mentek el, mert összetörtek a hajók Etzyon-Geverben. ⁴⁹Akkor ezt mondta Áchaz’Yáh, Ácháv fia Yáhu’Sháfátnak: Hadd menjenek szolgáim szolgáiddal a hajókon! De nem akarta Yáhu’Sháfát. ⁵⁰És lefeküdt Yáhu’Sháfát atyáihoz, és eltemették atyái mellé Dávidnak, atyjának városában; és király lett helyette Yáhu’Rám, a fia.

⁵¹Áchaz’Yáh, Ácháv fia lett Yiszrá’El királya Shomronban Yáhu’Sháfátnak, Yáhu’Dáh királyának tizenhetedik évében, és uralkodott Yiszrá’El fölött két évig. ⁵²És azt tette, ami rossz Yáhuwáh szemében, és járt atyjának útján és anyjának útján és Yáráv’ámnak, Nevát fiának útján, aki vétkezni engedte Yiszrá’Elt. ⁵³És szolgált a Bá’álnak, és leborult előtte, és haragra ingerelte Yáhuwáht, Yiszrá’El Elohimát, egészen úgy, ahogy atyja tette.

Szójegyzék: Ácháv (אַחְאָב – 𐤀𐤇𐤀𐤁) – Omri fia; Yiszrá’El gonosz királya • Áchaz’Yáh (אֲחַזְיָה – 𐤀𐤇𐤆𐤉𐤄) – Yáhu’Rám fia, Yáhu’Dáh gonosz királya • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Ámon (עַמּוֹן – 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Nép/Népből való – Lót leszármazottai • Árám (אֲרָם – 𐤀𐤓𐤌) – Szíriai térséget/népet jelölő héber név • Arany (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Záháv • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ászá (אָסָא – 𐤀𐤎𐤀) – Ásza, gyógyító • Ázuváh (עֲזוּבָה – 𐤏𐤆𐤅𐤁𐤄) – Yáhu’Sháfát anyja, Shilchi leánya • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Edom (אֱדוֹם – 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös – Észáv leszármazottai • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Etzyon-Gever (עֶצְיוֹן גֶּבֶר – 𐤏𐤑𐤉𐤅𐤍 𐤂𐤁𐤓) – óriás gerince • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Kená’ánáh (כְּנַעֲנָה – 𐤊𐤍𐤏𐤍𐤄) – Tzidki’Yáhu apja • Kiszé (כִּסֵּא – 𐤊𐤎𐤀) – Királyi Szék/Trón/szék/ülőhely • Mikhá’Yáhu (מִיכָיְהוּ – 𐤌𐤉𐤊𐤉𐤄𐤅) – Ki olyan, mint Yáhuwáh? • Nevát (נְבָט – 𐤍𐤁𐤈) – Yáráv’ám apja • Nevi’im (נְבִיאִים – 𐤍𐤁𐤉𐤀𐤌) – Próféták • Ofir (אוֹפִיר – 𐤀𐤅𐤐𐤉𐤓) – Yoktán fia; aranyban gazdag ország (Arábia/India?) • Rámot-Gil’ád (רָמֹת גִּלְעָד – 𐤓𐤌𐤕 𐤂𐤋𐤏𐤃) – város Gil’ád hegyvidékén, stratégiai pont Yiszrá’El és Árám között • Shilchi (שִׁלְחִי – 𐤔𐤋𐤇𐤉) – Ázuváh apja, Yáhu’Sháfát nagyapja • Shomron (שֹׁמְרוֹן – 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Társhish (תַּרְשִׁישׁ – 𐤕𐤓𐤔𐤉𐤔) – Berill/Krizolit – a Choshen 10. köve • Tzidki’Yáhu (צִדְקִיָּהוּ – 𐤑𐤃𐤒𐤉𐤄𐤅) – Kená’ánáh fia; hamis próféta Ácháv udvarában • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhu’Rám (יְהוֹרָם – 𐤉𐤄𐤅𐤓𐤌) – Yáhuwáh magasztalt • Yáhu’Sháfát (יְהוֹשָׁפָט – 𐤉𐤄𐤅𐤔𐤐𐤈) – Ászá fia; Yáhu’Dáh kegyes királya • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yáráv’ám (יָרָבְעָם – 𐤉𐤓𐤁𐤏𐤌) – Nevát fia; az északi királyság első királya • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yimláh (יִמְלָה – 𐤉𐤌𐤋𐤄) – Mikhá’Yáhu apja • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoásh (יוֹאָשׁ – 𐤉𐤅𐤀𐤔) – Yáhuwáh tüze • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany

[HU] Melákhim álef 21

Szerző: Sipos Richard | máj 10, 2026

¹Történt ezek után a dolgok után: szőlője volt a Yizre’Eli Návotnak, amely Yizre’Elben volt, Áchávnak, Shomron királyának palotája mellett. ²És szólt Ácháv Návothoz, mondván: Add nekem a szőlődet, hogy zöldségeskertem legyen, mert közel van a házam mellett, és adok neked helyette nála jobb szőlőt; ha jó a szemeidben, adok neked ezüstöt, ennek az árát. ³És mondta Návot Áchávnak: Távol legyen tőlem Yáhuwáhtól, hogy odaadjam atyáim örökségét neked! ⁴És bement Ácháv a házába leverten és haragosan a dolog miatt, amelyet szólt hozzá a Yizre’Eli Návot, amikor mondta: Nem adom neked atyáim örökségét. És lefeküdt az ágyára, elfordította arcait, és nem evett kenyeret.

⁵És bement hozzá Izevel, a felesége, és szólt hozzá: Mi ez, hogy elfordult a Ruáchod, és nem eszel kenyeret? ⁶És szólt hozzá: Mert szóltam a Yizre’Eli Návothoz, és mondtam neki: Add nekem a szőlődet ezüstért, vagy ha akarod, adok neked szőlőt helyette. De ő mondta: Nem adom neked a szőlőmet. ⁷És mondta neki Izevel, a felesége: Te most gyakorolsz királyságot Yiszrá’El fölött? Kelj föl, egyél kenyeret, és legyen jó a szíved — én adom majd neked a Yizre’Eli Návot szőlőjét.

⁸És leveleket írt Ácháv nevében, és lepecsételte a pecsétjével, és elküldte a leveleket a vénekhez és a nemesekhez, akik a városában voltak, akik Návottal laktak. ⁹És írt a levelekben, mondván: Hirdessetek böjtöt, és ültessétek Návotot a nép élére. ¹⁰És ültessetek két embert, Beli’ál fiait, vele szembe, hogy tanúskodjanak ellene, mondván: Átkoztad Elohimot és a királyt! Azután vigyétek ki, és kövezzétek meg, hogy meghaljon. ¹¹És megtették városának emberei, a vének és a nemesek, akik a városában laktak, ahogyan üzent nekik Izevel, ahogyan írva volt a levelekben, amelyeket küldött nekik. ¹²Böjtöt hirdettek, és Návotot a nép élére ültették. ¹³És jött a két ember, Beli’ál fiai, és vele szembe ültek, és tanúskodtak Beli’ál emberei Návot ellen a nép előtt, mondván: Átkozta Návot Elohimot és a királyt! És kivitték őt a városon kívülre, és megkövezték kövekkel, és meghalt. ¹⁴És küldtek Izevelnek, mondván: Megköveztetett Návot, és meghalt. ¹⁵És történt, amikor meghallotta Izevel, hogy megköveztetett Návot, és meghalt, mondta Izevel Áchávnak: Kelj föl, vedd birtokba a Yizre’Eli Návot szőlőjét, amelyet megtagadott neked ezüstért adni, mert nem él Návot, hanem meghalt. ¹⁶És történt, amikor meghallotta Ácháv, hogy meghalt Návot, fölkelt Ácháv, hogy lemenjen a Yizre’Eli Návot szőlőjébe, hogy birtokba vegye azt.

¹⁷És lett Yáhuwáh Igéje a Tishbi Eli’Yáhuhoz, mondván: ¹⁸Kelj föl, menj le Ácháv elé, Yiszrá’El királya elé, aki Shomronban van — íme, Návot szőlőjében van, ahová lement, hogy birtokba vegye. ¹⁹És szólj hozzá, mondván: így szól Yáhuwáh – Gyilkoltál, és birtokba is vettél? És szólj hozzá, mondván: így szól Yáhuwáh – Azon a helyen, ahol felnyalták a kutyák Návot vérét, nyalják fel a kutyák a te véredet is. ²⁰És mondta Ácháv Eli’Yáhunak: Megtaláltál, ellenségem? És mondta: Megtaláltalak, mivel eladtad magad, hogy a gonoszt cselekedd Yáhuwáh szemeiben. ²¹Íme, én veszedelmet hozok rád, és kisöpörlek utánad, és kiirtom Áchávnak a falra vizelőt, a bezártat és az elhagyottat Yiszrá’Elben. ²²És olyanná teszem házadat, mint Yáráv’ámnak, Nevát fiának a háza, és mint Bá’shának, Áchi’Yáh fiának a háza, a bosszantásért, amellyel bosszantottál, és vétekbe vitted Yiszrá’Elt. ²³És Izevelről is szólt Yáhuwáh, mondván: A kutyák eszik meg Izevelt Yizre’El sáncánál. ²⁴Aki meghal Ácháv-éból a városban, azt a kutyák eszik meg, és aki meghal a mezőn, azt az Egekre madarai eszik meg. ²⁵Bizony nem volt olyan, mint Ácháv, aki eladta magát, hogy a gonoszt cselekedje Yáhuwáh szemeiben, akit rávett a felesége, Izevel. ²⁶És nagyon utálatosan cselekedett, követve a bálványokat, egészen úgy, ahogyan tettek az Emorik, akiket kiűzött Yáhuwáh Yiszrá’El fiai elől.

²⁷És történt, amikor meghallotta Ácháv ezeket a szavakat, megszaggatta ruháit, és zsákot tett a húsára, és böjtölt, és zsákban hált, és csendben járt-kelt. ²⁸És lett Yáhuwáh Igéje a Tishbi Eli’Yáhuhoz, mondván: ²⁹Láttad-e, hogy megalázta magát Ácháv énelőttem? Mivel megalázta magát előttem, nem hozom el a veszedelmet az ő napjaiban; a fia napjaiban hozom el a veszedelmet a házára.

Szójegyzék: Ácháv (אַחְאָב – 𐤀𐤇𐤀𐤁) – Omri fia; Yiszrá’El gonosz királya • Áchi’Yáh (אֲחִיָּה – 𐤀𐤇𐤉𐤄) – Bá’shá apja • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Bá’shá (בַּעְשָׁא – 𐤁𐤏𐤔𐤀) – Áchi’Yáh fia; Yiszrá’El gonosz királya • Beli’ál (בְּלִיַּעַל – 𐤁𐤋𐤉𐤏𐤋) – haszontalanság, semmirekellőség; lázadó/Yáhuwáh-ellenes szellemiség • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Eli’Yáhu (אֵלִיָּהוּ – 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yáhuwáh – Illés • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Emori (אֱמֹרִי – 𐤀𐤌𐤓𐤉) – Emóri/Beszélő/Hegyvidéki – beszélő • Ezüst (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Keszef: ezüst/Pénz • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Izevel (אִיזֶבֶל – 𐤀𐤉𐤆𐤁𐤋) – Áchav felesége; Bá’ál-imádó Tzidoni királylány • Návot (נָבוֹת – 𐤍𐤁𐤅𐤕) – a Yizre’Eli szőlőtulajdonos • Nevát (נְבָט – 𐤍𐤁𐤈) – Yáráv’ám apja • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shomron (שֹׁמְרוֹן – 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tishbi (תִּשְׁבִּי – 𐤕𐤔𐤁𐤉) – gil’ádi település/Eli’Yáhu származási jelzője • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yáráv’ám (יָרָבְעָם – 𐤉𐤓𐤁𐤏𐤌) – Nevát fia; az északi királyság első királya • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yizre’El (יִזְרְעֶאל – 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – Elohim vet – síkság Yiszrá’El északi részén

[HU] Melákhim álef 20

Szerző: Sipos Richard | máj 10, 2026

¹Ben-Hádád, Árám királya összegyűjtötte egész haderejét; harminc és két király volt vele, lovak és harci kocsik; és felvonult, körülzárta Shomront, és harcolt ellene. ²Követeket küldött Áchávhoz, Yiszrá’El királyához a városba, ³és ezt mondta neki: Így szól Ben-Hádád: ezüstöd és aranyad az enyém, és feleségeid és fiaid, a legjobbak, az enyémek. ⁴Yiszrá’El királya válaszolt és ezt mondta: Szavad szerint, Ádoni Melekh [Uram, Király]: tied vagyok én és mindenem. ⁵A követek visszatértek, és ezt mondták: Így szól Ben-Hádád, mondván: Mivel elküldtem hozzád, mondván, ezüstödet és aranyadat és feleségeidet és fiaidat nekem add, ⁶ezért holnap ilyenkor elküldöm hozzád szolgáimat, és átkutatják házadat és szolgáid házait; és lesz, hogy szemeid minden gyönyörűségét kezükbe veszik és elviszik.

⁷Akkor Yiszrá’El királya összehívta az ország minden vénét, és ezt mondta: Tudjátok meg és lássátok, hogy ez rosszat keres, mert elküldött hozzám feleségeimért és fiaimért és ezüstömért és aranyomért, és nem tagadtam meg tőle. ⁸És ezt mondta neki minden vén és az egész nép: Ne hallgass rá, és ne engedj! ⁹Akkor ezt mondta Ben-Hádád követeinek: Mondjátok meg Ádoni HáMelekhnek [Uamnak, a Királynak]: Mindazt, amit először elküldtél szolgádnak, megteszem, de ezt a dolgot nem tehetem meg. És elmentek a követek, és vittek neki választ. ¹⁰Akkor elküldött hozzá Ben-Hádád, és ezt mondta: Így tegyenek velem az elohim, és így folytassák, ha elég lesz Shomron pora marokra való az egész népnek, amely a lábaimnál! ¹¹Yiszrá’El királya válaszolt és ezt mondta: Mondjátok meg: ne kérkedjék az, aki felövezi magát, úgy, mint aki leoldja! ¹²És lesz, amikor meghallotta ezt a szót — ő pedig ivott, ő és a királyok a sátrakban —, ezt mondta szolgáinak: Sorakozzatok! És felsorakoztak a város ellen.

¹³És íme, egy próféta lépett Áchávhoz, Yiszrá’El királyához, és ezt mondta: így szól Yáhuwáh – Láttad ezt az egész nagy tömeget? Íme, kezedbe adom ma, és megtudod, hogy én vagyok Yáhuwáh! ¹⁴Ácháv ezt mondta: Ki által? Ő pedig így szólt: így szól Yáhuwáh – A tartományok vezéreinek ifjai által. És ezt mondta: Ki kezdje a harcot? És így felelt: Te. ¹⁵Akkor megszemlélte a tartományok vezéreinek ifjait, és kétszáz és harminckettő volt; és utánuk megszemlélte az egész népet, Yiszrá’El minden fiát, hétezret. ¹⁶És kivonultak délben; Ben-Hádád pedig részegre itta magát a sátrakban, ő és a királyok, a harminc és két király, akik segítették őt. ¹⁷És a tartományok vezéreinek ifjai vonultak ki először; és elküldött Ben-Hádád, és jelentették neki, mondván: Emberek vonultak ki Shomronból. ¹⁸Ő pedig ezt mondta: Ha békéért vonultak ki, fogjátok el őket élve; és ha harcért vonultak ki, élve fogjátok el őket. ¹⁹Ezek pedig kivonultak a városból, a tartományok vezéreinek ifjai és a haderő, amely utánuk volt. ²⁰És levágták, kiki a maga emberét, és megfutamodott Árám, és Yiszrá’El üldözte őket; és elmenekült Ben-Hádád, Árám királya lovon, lovasokkal. ²¹És kivonult Yiszrá’El királya, és levágta a lovat és a harci kocsit, és nagy vereséggel verte meg Árámot. ²²Akkor a próféta odalépett Yiszrá’El királyához, és ezt mondta neki: Menj, erősödj meg, és tudd meg és lásd, mit fogsz tenni, mert az év fordulóján Árám királya feljön ellened.

²³Árám királyának szolgái ezt mondták neki: A hegyek Elohima az ő Elohimuk, ezért voltak erősebbek nálunk; de hadd harcoljunk velük a síkságon — bizony erősebbek leszünk náluk. ²⁴És ezt a dolgot tedd meg: távolítsd el a királyokat, kit-kit a helyéről, és tégy helytartókat helyükbe. ²⁵Te pedig számlálj magadnak akkora haderőt, mint az elesett haderő, lovat lóért és harci kocsit harci kocsiért, és harcoljunk velük a síkságon — bizony erősebbek leszünk náluk. És hallgatott szavukra, és úgy tett.

²⁶És lesz az év fordulóján, hogy megszemlélte Ben-Hádád az Árámit, és felvonult Áfekba, hogy harcoljon Yiszrá’Ellel. ²⁷Yiszrá’El fiait pedig megszemlélték és ellátták élelemmel, és elindultak elébük; és Yiszrá’El fiai táboroztak velük szemben, mint két kis kecskenyáj, az Árámi viszont megtöltötte a földet. ²⁸Akkor odalépett az Elohim embere, és ezt mondta Yiszrá’El királyának, mondván: így szól Yáhuwáh – Mivel azt mondta az Árámi: A hegyek Elohima Yáhuwáh, és nem a völgyek Elohima ő — ezért kezedbe adom ezt az egész nagy tömeget, és megtudjátok, hogy én vagyok Yáhuwáh. ²⁹És táboroztak ezek amazokkal szemben hét napig; és lesz a hetedik napon, hogy összecsapott a harc, és Yiszrá’El fiai levágtak az Árámiból százezer gyalogost egy napon. ³⁰A megmaradtak pedig Áfekba menekültek, a városba, és rászakadt a fal a megmaradt húsz és hét ezer emberre; Ben-Hádád is elmenekült, és bement a városba, szobából szobába.

³¹És szolgái ezt mondták neki: Íme, hallottuk, hogy Yiszrá’El házának királyai a hűségszeretet királyai; tegyünk hát zsákruhát derekunkra és kötelet a fejünkre, és menjünk ki Yiszrá’El királyához — talán életben hagyja Nefeshedet. ³²És zsákruhát öveztek derekukra és kötelet fejükre, és kimentek Yiszrá’El királyához, és ezt mondták: Szolgád, Ben-Hádád ezt mondja: Hadd éljen Nefeshem! Ő pedig ezt mondta: Hát még él? Testvérem ő. ³³Az emberek pedig jelet kerestek, és siettek megragadni szavát, és ezt mondták: Testvéred, Ben-Hádád! Ő pedig így szólt: Menjetek, hozzátok őt! És kijött hozzá Ben-Hádád, ő pedig felültette a harci kocsira. ³⁴És ezt mondta neki: A városokat, amelyeket apám elvett apádtól, visszaadom; és bazárutcákat rendezhetsz be magadnak Dámeszekban, ahogy apám berendezett Shomronban. Én pedig szövetséggel bocsátlak el. És szövetséget kötött vele, és elbocsátotta őt.

³⁵És egy ember a Nevi’im fiai közül ezt mondta társának Yáhuwáh szavára: Üss meg engem! De az ember nem akarta megütni. ³⁶Akkor ezt mondta neki: Mivel nem hallgattál Yáhuwáh szavára, íme, eltávozol tőlem, és megöl téged az oroszlán. És eltávozott mellőle, és rátalált az oroszlán, és megölte. ³⁷Talált azután egy másik embert, és ezt mondta: Üss meg engem! És megütötte őt az ember, ütvén és sebesítvén. ³⁸És elment a próféta, és várt a királyra az úton, és felismerhetetlenné tette magát kötéssel szemein. ³⁹És lesz, amikor a király arra ment, ő így kiáltott a királyhoz, és ezt mondta: Szolgád kiment a harc közepébe, és íme, egy ember kitért, és hozzám hozott egy embert, és ezt mondta: Őrizd ezt az embert; ha hiányozni fog, Nefeshed lesz az ő Nefeshe helyett, vagy egy kikár ezüstöt mérsz le. ⁴⁰És lesz, hogy szolgád dolgozott itt is, ott is, és az nem volt sehol. És ezt mondta neki Yiszrá’El királya: Ez a te ítéleted, magad döntöttél. ⁴¹Akkor sietve levette a kötést szemeiről, és Yiszrá’El királya felismerte őt, hogy a Nevi’im közül való. ⁴²És ezt mondta neki: így szól Yáhuwáh – Mivel kiengedted kezedből az átok alá vetett emberemet, Nefeshed lesz az ő Nefeshe helyett, és néped az ő népe helyett. ⁴³És hazament Yiszrá’El királya, komoran és haragosan, és megérkezett Shomronba.

Szójegyzék: Ácháv (אַחְאָב – 𐤀𐤇𐤀𐤁) – Omri fia; Yiszrá’El gonosz királya • Ádoni HáMelekh (אֲדֹנִי הַמֶּלֶךְ – 𐤀𐤃𐤍𐤉 𐤄𐤌𐤋𐤊) – Uram, A Király/Uram, A Királyom • Ádoni Melekh (אֲדֹנִי מֶלֶךְ – 𐤀𐤃𐤍𐤉 𐤌𐤋𐤊) – Uram, Király! • Áfek (אֲפֵק – 𐤀𐤐𐤒) – Erősség/Szoros – pogány város • Árám (אֲרָם – 𐤀𐤓𐤌) – Szíria/magasság; Shem fia • Árámi (אֲרַמִּי – 𐤀𐤓𐤌𐤉) – Arámból való/Árám népe • Arany (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Záháv • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • átok (חֵרֶם – 𐤇𐤓𐤌) – Cherem: Kiátkozott/Megsemmisítésre szánt – ami Yáhuwáh-é és nem váltható meg • Ben-Hádád (בֶּן־הֲדַד – 𐤁𐤍 𐤄𐤃𐤃) – Árám királya, Hádád fia • Cheszed (חֶסֶד – 𐤇𐤎𐤃) – Hűségszeretet/Kegy/Kegyelem/Hűség/Szövetségi hűség • Dámeszek (דַּמֶּשֶׂק – 𐤃𐤌𐤔𐤒) – Dámeszek • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – kisbetűvel: pogány bálványok, bálványok • Ezüst (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Keszef: ezüst/Pénz • Hűségszeretet (חֶסֶד- 𐤇𐤎𐤃) – Cheszed: Kegy/Kegyelem/Hűség/Szövetségi hűség • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – ezüst/Pénz • Kikár (כִּכָּר – 𐤊𐤊𐤓) – kör, kerek; kerek kenyér; tálentum (súlyegység, ~34 kg); kerek síkság, völgy-medence • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Nevi’im (נְבִיאִים – 𐤍𐤁𐤉𐤀𐤌) – Próféták • Shomron (שֹׁמְרוֹן – 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany

[HU] Melákhim álef 19

Szerző: Sipos Richard | máj 10, 2026

¹És elmondta Ácháv Izevelnek mindazt, amit Eli’Yáhu tett, és mindazt, ahogyan megölte az összes prófétát karddal. ²Akkor Izevel követet küldött Eli’Yáhuhoz, ezt mondva: Így tegyenek velem az elohimot, és így toldjanak hozzá, ha holnap ilyenkorra nem teszem életedet olyanná, mint egyikük élete! ³Ő pedig megfélemlett, fölkelt és elment életéért, és elérkezett a Yáhu’Dáhhoz tartozó Be’er-Shevába, és ott hagyta legényét. ⁴Ő maga pedig elment a pusztába egynapi járóföldre, odaérkezett, és leült egy rekettyebokor alá; és kérte életét, hogy meghaljon, és ezt mondta: Elég! Most, Yáhuwáh, vedd el életemet, mert nem vagyok jobb atyáimnál! ⁵És lefeküdt és elaludt egy rekettyebokor alatt; és íme, egy angyal megérintette őt, és ezt mondta neki: Kelj föl, egyél! ⁶És föltekintett, és íme, fejéhez egy forró kövek lepénye és egy korsó vizek; és evett és ivott, és visszafordult és lefeküdt. ⁷És Málákh Yáhuwáh visszatért másodszor, és megérintette őt, és ezt mondta: Kelj föl, egyél, mert sok neked az út! ⁸És fölkelt és evett és ivott, és ment annak az evésnek az erejével negyven nap és negyven éjjel az Elohim hegyéig, a Chorevig.

⁹És bement oda a barlangba, és ott töltötte az éjjelt; és íme, Yáhuwáh Igéje szólt hozzá, és ezt mondta neki: Mit csinálsz itt, Eli’Yáhu? ¹⁰És ő ezt mondta: Buzgólkodván buzgólkodtam Yáhuwáhért, az Elohim Tzeváotért, mert Yiszrá’El fiai elhagyták szövetségedet, oltáraidat lerombolták, és prófétáidat megölték karddal; és egyedül én maradtam meg, és életemet keresik, hogy elvegyék. ¹¹És ezt mondta: Jöjj ki, és állj a hegyen Yáhuwáh előtt! És íme, Yáhuwáh elvonult, és nagy és erős Ruách szaggatta a hegyeket és tördelte a sziklákat Yáhuwáh előtt; nem a Ruáchban volt Yáhuwáh. És a Ruách után földrengés; nem a földrengésben volt Yáhuwáh. ¹²És a földrengés után tűz; nem a tűzben volt Yáhuwáh. És a tűz után finom csend hangja. ¹³És lett, amikor Eli’Yáhu meghallotta, eltakarta arcait palástjával, kiment és megállt a barlang bejáratánál; és íme, hozzá egy hang, és ezt mondta: Mit csinálsz itt, Eli’Yáhu? ¹⁴És ő ezt mondta: Buzgólkodván buzgólkodtam Yáhuwáhért, az Elohim Tzeváotért, mert Yiszrá’El fiai elhagyták szövetségedet, oltáraidat lerombolták, és prófétáidat megölték karddal; és egyedül én maradtam meg, és életemet keresik, hogy elvegyék. ¹⁵És ezt mondta neki Yáhuwáh: Menj, térj vissza utadon a Dámeszeki puszta felé, és menj be, és kend fel Cházá’Elt Árám fölött királlyá. ¹⁶És Yehut, Nimshi fiát kend fel Yiszrá’El fölött királlyá; és El’Yishát, Sháfát fiát az Ável-Mecholáhból kend fel prófétává a helyedbe. ¹⁷És lesz: aki megmenekül Cházá’El kardjától, azt megöli Yehu; és aki megmenekül Yehu kardjától, azt megöli El’Yishá. ¹⁸És meghagytam Yiszrá’Elben hétezret: minden térdek, amelyek nem hajoltak meg a Bá’ál előtt, és minden szájat, amely nem csókolta meg őt.

¹⁹És elment onnan, és rátalált El’Yishára, Sháfát fiára, és ő éppen szántott; tizenkét iga ökör előtte, és ő a tizenkettediknél; és átment hozzá Eli’Yáhu, és rávetette palástját. ²⁰És ő otthagyta az ökröket, és Eli’Yáhu után futott, és ezt mondta: Hadd csókoljam meg atyámat és anyámat, és követlek téged! És ezt mondta neki: Menj, térj vissza, mert mit tettem neked? ²¹És visszatért tőle, és fogta az ökör-párt és feláldozta azt, és az ökrök szerszámával megfőzte a húst, és odaadta a népnek, és ettek; és fölkelt és Eli’Yáhu után ment, és szolgálta őt.

Szójegyzék: Ácháv (אַחְאָב – 𐤀𐤇𐤀𐤁) – Omri fia; Yiszrá’El gonosz királya • Árám (אֲרָם – 𐤀𐤓𐤌) – Szíria/magasság; Shem fia • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Ável-Mecholáh (אָבֵל מְחוֹלָה – 𐤀𐤁𐤋 𐤌𐤇𐤅𐤋𐤄) – tánc rétje – helynév a Yárden völgyében • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Be’er-Shevá (בְּאֵר שֶׁבַע – 𐤁𐤀𐤓 𐤔𐤁𐤏) – Eskü kútja – ősi szent hely • Cházá’El (חֲזָאֵל – 𐤇𐤆𐤀𐤋) – Árám királya • Chorev (חֹרֵב – 𐤇𐤓𐤁) – szárazság/pusztulás hegye • Dámeszek (דַּמֶּשֶׂק – 𐤃𐤌𐤔𐤒) – Dámeszek • El’Yishá (אֱלִישָׁע – 𐤀𐤋𐤉𐤔𐤏) – Elohim-om a szabadítás; Eli’Yáhu tanítványa • Eli’Yáhu (אֵלִיָּהוּ – 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yáhuwáh – Illés • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – kisbetűvel: pogány bálványok, bálványok • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Izevel (אִיזֶבֶל – 𐤀𐤉𐤆𐤁𐤋) – Áchav felesége; Bá’ál-imádó Tzidoni királylány • Málákh (מַלְאָךְ – 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Málákh Yáhuwáh (מַלְאַךְ יַהוּהָ – 𐤌𐤋𐤀𐤊 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Yáhuwáh angyala/küldötte • máyim (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – víz/vizek – élő/teremtés-fogalom • Nimshi (נִמְשִׁי – 𐤍𐤌𐤔𐤉) – Yehu nagyapja • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Sháfát (שָׁפָט – 𐤔𐤐𐤈) – Bíró/Ítélt • Tzeváot (צְבָאוֹת – 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek – Yáhuwáh jelzője • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yehu (יֵהוּא – 𐤉𐤄𐤅𐤀) – próféta; Chánáni fia; Bá’shá ellen prófétált • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

[HU] Melákhim álef 18

Szerző: Sipos Richard | máj 10, 2026

¹Sok nap múltán így lett: Yáhuwáh Igéje Áchávhoz a harmadik esztendőben, ezt mondva: Menj, jelenj meg Áchávnál, és esőt adok a föld színére! ²Elment Eli’Yáhu, hogy megjelenjen Áchávnál. Az éhínség pedig erős volt Shomronban. ³Hívatta Ácháv Ovád’Yáhut, aki a ház fölött volt. Ovád’Yáhu pedig Igen félte Yáhuwáht. ⁴És így lett: amikor Izevel kiirtotta Yáhuwáh prófétáit, Ovád’Yáhu vett száz prófétát, és elrejtette őket, ötven embert egy-egy barlangba, és ellátta őket kenyérrel és vizekkel. ⁵Ezt mondta Ácháv Ovád’Yáhunak: Menj az országban minden vizek forrásához és minden patakhoz; talán találunk füvet, és életben tartjuk a lovat és az öszvért, és nem kell kiirtanunk az állatállományból. ⁶Fölosztották maguk között a földet, hogy bejárják azt: Ácháv ment egy úton egymaga, és Ovád’Yáhu ment egy másik úton egymaga.

⁷És így lett: amikor Ovád’Yáhu az úton volt, íme, Eli’Yáhu elébe jött; fölismerte őt, arcaira esett, és ezt mondta: Te vagy az, uram, Eli’Yáhu? ⁸Ő ezt mondta neki: Én vagyok. Menj, mondd uradnak: Íme, Eli’Yáhu! ⁹Ő pedig ezt mondta: Mit vétkeztem, hogy szolgádat Ácháv kezébe adod, hogy megöljön engem? ¹⁰Él Yáhuwáh, a te Elohimod: nincs nép és királyság, ahová ne küldött volna az én uram, hogy keressen téged; és ha azt mondták: nincs itt — megeskette a királyságot és a népet, hogy nem találtak meg téged. ¹¹És most te ezt mondod: Menj, mondd uradnak: Íme, Eli’Yáhu! ¹²És így lesz: én elmegyek tőled, és Ruách Yáhuwáh elragad téged oda, ahová nem tudom, én meg elmegyek, hogy hírt vigyek Áchávnak, és nem talál meg téged, és megöl engem; pedig a te szolgád féli Yáhuwáht ifjúságomtól fogva. ¹³Nem mondták-e meg uramnak, mit tettem, amikor Izevel megölte Yáhuwáh prófétáit? Elrejtettem Yáhuwáh prófétái közül száz embert, ötven-ötven embert egy-egy barlangba, és elláttam őket kenyérrel és vizekkel. ¹⁴És most te ezt mondod: Menj, mondd uradnak: Íme, Eli’Yáhu! — és megöl engem. ¹⁵Ezt mondta Eli’Yáhu: Él Yáhuwáh Tzeváot, aki előtt állok, hogy ma megjelenek előtte. ¹⁶Elment Ovád’Yáhu Ácháv elé, és hírt vitt neki; és Ácháv elment Eli’Yáhu elé. ¹⁷És így lett: amikor Ácháv meglátta Eli’Yáhut, ezt mondta neki Ácháv: Te vagy az, Yiszrá’El megrontója? ¹⁸Ő ezt mondta: Nem én rontottam meg Yiszrá’Elt, hanem te és atyád háza, mert elhagytátok Yáhuwáh parancsolatait, és te a Bá’álok után jártál. ¹⁹És most küldj, gyűjtsd hozzám az egész Yiszrá’Elt a Kármel-hegyre, meg a Bá’ál prófétáit, négyszázötvenet, és az Ásheráh prófétáit, négyszázat, akik Izevel asztaláról esznek.

²⁰Küldött Ácháv Yiszrá’El minden fiához, és összegyűjtötte a prófétákat a Kármel-hegyre. ²¹Odalépett Eli’Yáhu az egész néphez, és ezt mondta: Meddig sántikáltok a két ágon? Ha Yáhuwáh az Elohim, járjatok utána; és ha a Bá’ál, járjatok utána! De a nép nem felelt neki egy szót sem. ²²Ezt mondta Eli’Yáhu a népnek: Én maradtam meg egyedül Yáhuwáh prófétájaként, a Bá’ál prófétái pedig négyszázötven ember. ²³Adjanak nekünk két bikát, és válasszák ki maguknak az egyik bikát, vágják darabokra, és rakják a fákra, de tüzet ne tegyenek; én elkészítem a másik bikát, és ráteszem a fákra, de tüzet nem teszek. ²⁴Hívjátok segítségül a ti elohimotok nevét, én meg segítségül hívom Yáhuwáh nevét; és így legyen: az az Elohim, aki tűzzel felel, ő az Elohim. Felelt az egész nép, és ezt mondta: Jó a dolog. ²⁵Ezt mondta Eli’Yáhu a Bá’ál prófétáinak: Válasszátok ki magatoknak az egyik bikát, és készítsétek el elsőként, mert ti vagytok a többség, és hívjátok segítségül elohimotok nevét, de tüzet ne tegyetek! ²⁶Vették a bikát, amelyet adott nekik, elkészítették, és segítségül hívták a Bá’ál nevét reggeltől délig, ezt mondva: Bá’ál, felelj nekünk! De nem volt hang, és nem felelt senki; és sántikáltak a Mizbeách [Oltár] körül, amelyet készítettek. ²⁷És így lett délben: gúnyolta őket Eli’Yáhu, és ezt mondta: Kiáltsatok hangosan, mert Elohim ő; talán beszélgetés foglalja le, vagy dolga van, vagy úton van; talán alszik, és majd fölébred. ²⁸Kiáltottak hangosan, és vagdosták magukat szokásuk szerint kardokkal és dárdákkal, míg vér nem ömlött rajtuk. ²⁹És így lett, amikor elmúlt a dél: prófétai révületben voltak az áldozat bemutatásáig, de nem volt hang, és nem volt, aki feleljen, és nem volt, aki figyeljen.

³⁰Ezt mondta Eli’Yáhu az egész népnek: Lépjetek ide hozzám! Odalépett hozzá az egész nép, ő pedig helyreállította Yáhuwáh lerombolt Mizbeáchát. ³¹Vett Eli’Yáhu tizenkét követ, Yá’ákov fiai törzseinek száma szerint, akihez Yáhuwáh Igéje így szólt: Yiszrá’El lesz a neved. ³²Megépítette a kövekből a Mizbeáchát Yáhuwáh nevében, és árkot csinált, mint két szeá vetőmag helye, a Mizbeách körül. ³³Elrendezte a fákat, földarabolta a bikát, és rátette a fákra. ³⁴Ezt mondta: Töltsetek meg négy korsót vizekkel, és öntsétek az égőáldozatra és a fákra! Majd ezt mondta: Tegyétek meg másodszor! És megtették másodszor. Majd ezt mondta: Tegyétek meg harmadszor! És megtették harmadszor. ³⁵Folytak a vizek a Mizbeách körül, és az árkot is megtöltötte vizekkel.

³⁶És így lett az áldozat bemutatása idején: odalépett Eli’Yáhu próféta, és ezt mondta: Yáhuwáh, Ávráhám, Yitzchák és Yiszrá’El Elohima, ma tudódjék ki, hogy te vagy Elohim Yiszrá’Elben, és én a te szolgád vagyok, és a te Igédre tettem mindezeket a dolgokat. ³⁷Felelj nekem, Yáhuwáh, felelj nekem, hadd tudja meg ez a nép, hogy te, Yáhuwáh, vagy az Elohim, és te fordítottad vissza szívüket! ³⁸Lecsapott Yáhuwáh tüze, és megemésztette az égőáldozatot és a fákat, a köveket és a port, és a vizeket, amelyek az árokban voltak, felnyalta. ³⁹Látta az egész nép, arcaikra estek, és ezt mondták: Yáhuwáh, ő az Elohim! Yáhuwáh, ő az Elohim! ⁴⁰Ezt mondta nekik Eli’Yáhu: Fogjátok meg a Bá’ál prófétáit, senki közülük el ne meneküljön! Megfogták őket, és levitte őket Eli’Yáhu a Kishon-patakhoz, és ott levágta őket.

⁴¹Ezt mondta Eli’Yáhu Áchávnak: Menj föl, egyél és igyál, mert az eső zúgásának hangja hallatszik! ⁴²Fölment Ácháv, hogy egyen és igyon; Eli’Yáhu pedig fölment a Kármel tetejére, a földre kuporodott, és arcait a térdei közé tette. ⁴³Ezt mondta a szolgájának: Menj föl, tekints a tenger útja felé! Az fölment, tekintett, és ezt mondta: Nincs semmi. Ezt mondta: Menj vissza! — hétszer. ⁴⁴És így lett a hetedikre: ezt mondta: Íme, egy kicsi felhő, mint egy ember tenyere, emelkedik a tengerből. Ezt mondta: Menj föl, mondd Áchávnak: Fogj be, és menj le, hogy föl ne tartóztasson az eső! ⁴⁵És így lett eközben: az Egek elsötétedtek felhőktől és széltől, és nagy eső lett; Ácháv kocsira szállt, és Yizre’Elbe ment. ⁴⁶Yáhuwáh keze Eli’Yáhun volt, fölövezte derekát, és futott Ácháv előtt egészen Yizre’Elig.

Szójegyzék: Ácháv (אַחְאָב – 𐤀𐤇𐤀𐤁) – Omri fia; Yiszrá’El gonosz királya • Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ásheráh (אֲשֵׁרָה – 𐤀𐤔𐤓𐤄) – pogány kultuszoszlop • Ávráhám (אַבְרָהָם – 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Eli’Yáhu (אֵלִיָּהוּ – 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yáhuwáh – Illés • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – kisbetűvel: pogány bálványok, bálványok • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Izevel (אִיזֶבֶל – 𐤀𐤉𐤆𐤁𐤋) – Áchav felesége; Bá’ál-imádó Tzidoni királylány • Kármel (כַּרְמֶל – 𐤊𐤓𐤌𐤋) – Gyümölcsöskert – hegység és terület • Kishon (קִישׁוֹן – 𐤒𐤉𐤔𐤅𐤍) – Kanyargós/Csapdába ejtő • Mizbeách (מִזְבֵּחַ – 𐤌𐤆𐤁𐤇) – Oltár • Ovád’Yáhu (עוֹבַדְיָהוּ – 𐤏𐤅𐤁𐤃𐤉𐤄𐤅) – Ácháv palotafelügyelője; Yáhuwáh-félő • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shomron (שֹׁמְרוֹן – 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tzeváot (צְבָאוֹת – 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek – Yáhuwáh jelzője • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yitzchák (יִצְחָק – 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog • Yizre’El (יִזְרְעֶאל – 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – Elohim vet – síkság Yiszrá’El északi részén