Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1És lőn a hét első napján, hogy eljött a Mágdáli Miryám reggel virradatkor, a sötétben, a sírhoz, és látta a követ elhengerítve a sírról. 2Erre futott és elment Shim’on Kefához és a másik tanítványhoz, akit szeretett Yeshuá, és mondta nekik: „Elvitték a mi Adonénunkat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt!” 3Erre kiment Kefá és a másik tanítvány, és elmentek a sírhoz. 4És kettejük futott együtt, de a másik tanítvány sietett a futásban, és elhaladt Kefá mellett, és elsőként ért a sírhoz. 5És lehajolt és betekintett annak belsejébe, és látta a halotti lepleket ottfekve magukban, de nem ment le befelé. 6És Shim’on Kefá is jött őutána, és lement a sírhoz, és látta a halotti lepleket ottfekve magukban, 7és a kendőt, amely a fején volt, nincs a halotti leplekkel, hanem összegöngyölítve magában egy másik helyen. 8És lement oda a másik tanítvány is, aki elsőként ért a sírhoz, és látott és hitt. 9Mert mindeddig nem értették még az Írásokat, hogy fel kell támadnia neki a halottak közül. 10És visszatértek a Tálmidim, és elmentek a házukba.
11Miryám pedig állott kívül a sírnál és sírt. És lőn, hogy sírása közben lehajolt és betekintett a sír belsejébe, 12és látott két Málákhot fehérbe öltözötten, ülve azon a helyen, ahol Yeshuá teste feküdt; egyik a fejénél, és egyik a lábánál. 13És mondták neki: „Asszony, miért sírsz?” Felelt nekik: „Mert elvitték az én Adonimat innen, és nem tudom, hová tették őt.” 14Még ezt beszélte, amikor hátrafordult, és látta Yeshuát ott állni, de nem tudta, hogy ő Yeshuá. 15És mondta neki Yeshuá: „Asszony, miért sírsz? Kit keresel?” Ő pedig azt gondolta, hogy a kert őrzője az, és mondta neki: „Adoni, ha te vitted el őt innen, mondd meg nekem, kérlek, hová tetted őt, és én elviszem őt.” 16És mondta neki Yeshuá: „Miryám!” És az megfordult és mondta neki héberül: „Ráboni!”, ami azt jelenti: Rabbi. 17És mondta neki Yeshuá: „Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Ábhoz; de menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Íme, felmegyek az én Ábimhoz és a ti Ábitokhoz, az én Elohimaimhoz és a ti Elohimaitokhoz.” 18És eljött a Mágdáli Miryám, és hírül adta a Tálmidimnek, hogy látta HáÁdont, és hogy ezeket mondta neki.
19És lőn azon a szombat estéjén, amikor be voltak zárva a ház ajtói, ahol egybegyűltek a Tálmidim az Yáhu’dimtól való félelmük miatt, eljött Yeshuá, és megállt közöttük, és mondta nekik: „Shálom Áleikhem!” 20És miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezeit és az oldalát. És örvendeztek a Tálmidim, amint látták HáÁdont. 21És folytatta Yeshuá és mondta nekik: „Shálom Lákhem! Ahogyan elküldött engem az Áb, úgy íme én küldelek titeket.” 22És miután ezt mondta, rájuk lehelt és mondta nekik: „Vegyetek magatoknak Ruách HáKodesht! 23Bármely embernek, akinek megbocsátjátok az ő vétkeit, megbocsáttatik neki, és ha valakire ráhagyjátok, azon marad.”
24T’omá pedig, akit Didümosznak neveznek, egy a tizenkettő közül, nem volt velük, amikor eljött Yeshuá. 25És mondták neki a többi tanítvány: „Láttuk HáÁdont.” De ő mondta nekik: „Ha nem látom a szegek nyomát a kezein, és nem teszem az ujjamat ezeknek a szegeknek a helyébe, és a kezemmel nem érintem az oldalát, nem hiszem.” 26És nyolc nap múltán ismét egybegyűltek a Tálmidim benn a házban még egyszer, és T’omá velük. Eljött Yeshuá, amikor be voltak zárva az ajtók, és megállt közöttük és mondta: „Shálom Áleikhem!” 27Azután mondta T’omának: „Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd a kezeimet, és nyújtsd ide a kezedet, és érintsd az oldalamat, és ne légy híján a hitnek, hanem higgyél hittel.” 28És felelt T’omá és mondta neki: „Én Adonim és én Elohimaim!” 29És mondta neki Yeshuá: „Mivelhogy láttál engem, hittél, T’omá; boldogok azok, akik hisznek, és látva nem láttak.”
30És sok más csodajelt is tett Yeshuá a Tálmidimjai szemei előtt, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben. 31De ezek megírattak azért, hogy higgyétek, hogy Yeshuá a HáMáshiách, Ben HáElohim, és hogy higgyén, életetek legyen az Ő nevében.
Szójegyzék: Áb (אָב – 𐤀𐤁) – Atya • Ádon (אָדוֹן – 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ben (בֵּן – 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáElohim (בֶּן הָאֱלֹהִים – 𐤁𐤍𐤄𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Didümosz (דִידוּמוֹס – 𐤃𐤉𐤃𐤅𐤌𐤅𐤎) – Iker (görög) • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ – 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Kefá (כֵּיפָא – 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Mágdáli Miryám (מִרְיָם הַמַּגְדָּלִית – 𐤌𐤓𐤉𐤌 𐤄𐤌𐤂𐤃𐤋𐤉𐤕) – Mária Magdolna/Toronybeli Mária • Málákh (מַלְאָךְ – 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Rabbi (רַבִּי – 𐤓𐤁𐤉) – Mesterem/Tanítóm • Ráboni (רַבּוֹנִי – 𐤓𐤁𐤅𐤍𐤉) – Mesterem/Tanítóm [emelkedettebb forma] • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shálom Áleikhem (שָׁלוֹם עֲלֵיכֶם – 𐤔𐤋𐤅𐤌 𐤏𐤋𐤉𐤊𐤌) – Béke veletek (formális/ünnepélyes köszöntés) • Shálom Lákhem (שָׁלוֹם לָכֶם – 𐤔𐤋𐤅𐤌 𐤋𐤊𐤌) – Béke nektek (bensőséges köszöntés) • Shim’on Petrosz (שִׁמְעוֹן פֶּטְרוֹס – 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – Simon Péter • T’omá (תְּאוֹמָא – 𐤕𐤀𐤅𐤌𐤀) – Tamás/Iker • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu’Dáh népe • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment
Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1Ekkor Pilátusz elvette Yeshuát, és megostorozta őt korbácsokkal. 2A sereg emberei töviskoronát fontak, és a fejére tették, és bíborköpenyt adtak rá; 3odaléptek hozzá, és kiáltották: „Éljen a Yáhu’dim királya!” – és arcul ütötték.
4Pilátusz ismét kiment kifelé, és ezt mondta nekik: „Íme, kihozom őt elétek, hogy megtudjátok, hogy nem találtam benne bűnt.” 5És kijött Yeshuá kifelé, viselve a töviskoronát és a bíborköpenyt rajta. Pilátusz így szólt hozzájuk: „Íme, az Ádám!” 6A Kohánim fejei és a szolgák, amint meglátták őt, kiáltottak, mondván: „Feszítsd meg, feszítsd meg őt!” Pilátusz ezt mondta nekik: „Vegyétek őt ti, és feszítsétek meg, mert én nem találtam benne bűnt.”
7A Yáhu’dim így válaszoltak neki: „Íme, törvényünk van nekünk, és törvényünk szerint halálos ítélete van, mert magát annak mondja: HáElohim Fia ő.”
8Amikor Pilátusz meghallotta ezt a szót, még inkább megijedt. 9És visszament, és bement az ítélet házába, és ezt mondta Yeshuának: „Honnan vagy te?” De Yeshuá semmit sem felelt neki. 10Pilátusz ezt mondta neki: „Hozzám nem beszélsz? Nem tudod, hogy van hatalmam szabadon bocsátani téged, és van hatalmam megfeszíteni téged?” 11Yeshuá így válaszolt neki: „Nem volna erőd felettem, ha nem adatott volna neked felülről; ezért nagyobb a bűne azoknak, akik engem a kezeidbe szolgáltattak, mint a te bűnöd.”
12És emiatt kereste Pilátusz, hogy szabadon bocsássa őt, de a Yáhu’dim kiáltoztak és mondták: „Ha szabadon bocsátod ezt az embert, nem szereted a császárt, mert aki feltámad, hogy király legyen, az feltámad a császár ellen.” 13Amikor Pilátusz meghallotta ezeket a szavakat, kihozta Yeshuát kifelé, és leült az ítélet székébe a helyen, amelyet Kőpadlónak neveznek, Ivriül pedig Gábátának. 14És ezt mondta a Yáhu’dimnak: „Erev-Peszách volt az, a hatodik óra körül – íme, a királyotok!” 15De ők kiáltoztak: „Vidd ki, vidd ki őt, feszítsd meg őt!” Pilátusz ezt mondta nekik: „Megfeszítsem a királyotokat?” A Kohánim fejei így válaszoltak: „Nincs királyunk, hanem csak a császár!” 16Ekkor átadta őt a kezükbe, hogy megfeszítsék.
17És fogták Yeshuát, és elvitték. És ráterhelték keresztjének fáját, és elvitték őt a helyre, amelyet a Koponya helyének neveznek, Ivriül pedig Gulgoletnak. 18És megfeszítették őt ott, és két másik embert vele együtt, az egyik oldalról és a másikról, Yeshuát pedig kettejük között. 19És Pilátusz feliratot írt egy táblára, és rátette a keresztre: A Nátzri Yeshuá, a Yáhu’dim Királya. 20És sok Yáhu’dim olvasta ezt a feliratot, mert a hely, ahol megfeszítették Yeshuát, közel volt a városhoz, és a felirat Ivriül, rómaiul és görögül volt írva. 21És a Yáhu’dim Kohánimjainak fejei ezt mondták Pilátusznak: „Ne írd: A Yáhu’dim királya – hanem hogy ő mondta: A Yáhu’dim királya vagyok.” 22Pilátusz így válaszolt: „Amit megírtam, megírtam.”
23És történt, amikor a sereg emberei megfeszítették Yeshuát, hogy fogták ruháit, és négyfelé osztották, mindegyik embernek egy-egy részt, és köntösét is. A köntös pedig nem volt megvarrva, hanem a takács munkája, szegélytől szegélyig. 24És ezt mondták egyik a társának: „Ne hasítsuk el, hanem vessünk rá sorsot, kié legyen!” Hogy beteljesedjék az Írás szava: „Elosztják ruháimat maguknak, és öltözékemre sorsot vetnek.” És így tettek a sereg emberei.
25És Yeshuá keresztje mellett álltak anyja, és anyjának lánytestvére, Miryám, Klofá felesége, és a Mágdáli Miryám. 26És látta Yeshuá anyját és Tálmidimát, akit szeretett, ott állni mellette, és így szólt anyjához: „Asszony, íme, ez a te fiad!” 27És azután ezt mondta a Tálmidnak: „Lásd, ez a te anyád!” És attól a naptól fogva házába fogadta őt a tanítvány.
28És Yeshuá, tudván ezután, hogy minden dolog beteljesedett, de hogy beteljesüljön az Írás, ezt mondta: „Szomjazom.” 29És ott állt egy ecettel teli edény; és ecetbe mártottak egy szivacsot, és egy izsóp végére tették, és odanyújtották a szájához. 30És megízlelte Yeshuá az ecetet, és ezt mondta: „Beteljesedett.” És lehajtotta fejét, és átadta Ruáchját.
31És a Yáhu’dim siettek, hogy ne maradjanak a holttestek a fán a Shábát napján, mert Erev Shábát volt, és az a Shábát nagy volt; ezért megkérték Pilátuszt, hogy törjék el a lábaikat, hogy meghaljanak, és levegyék őket a fáról. 32És odamentek a sereg emberei, és eltörték az egyiknek a lábait, és a másiknak, aki vele együtt megfeszíttetett. 33És Yeshuához jöttek, és látták, hogy már meghalt, és nem törték el lábait, 34hanem a sereg embereinek egyike átszúrta lándzsával az oldalát, és kijött vér és vizek. 35És aki tanúskodik erről, az látta a dolgot, és bizonyságtétele hűséges, és ő tudja, hogy igazat szól szájpadlása, hogy ti is higgyetek. 36És mindez azért történt, hogy beteljesüljön az Írás: „És csontja ne töressék meg benne.” 37És még másutt írva van: „És rátekintenek arra, akit átszúrtak.”
38És történt e dolgok után, hogy Yosef, a Rámátáyimból való, aki Yeshuá tanítványa volt titokban, a Yáhu’dimtól való félelme miatt, kérte Pilátusztól, hogy levehesse Yeshuá holttestét. És Pilátusz engedélyt adott neki, és elment, és levette Yeshuá holttestét. 39És Nákdimon, aki korábban éjjel jött Yeshuához, ő is eljött, és hozott kevert fűszereket, mirhát és aloét, mintegy száz fontnyit. 40És fogták Yeshuá holttestét, és lepelvásznakba burkolták, amelyeket megtöltöttek fűszerekkel, a Yáhu’dim temetésének módja szerint. 41És a helyen, ahol megfeszíttetett, kert volt, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem temettek el. 42És mivel az a nap a Yáhu’dim Erev Shábátja volt, és a sír közel volt, oda temették Yeshuát.
Szójegyzék: Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Erev Shábát (עֶרֶבשַׁבָּת- 𐤏𐤓𐤁𐤔𐤁𐤕) – Shábát előestéje • Erev-Peszách (עֶרֶבפֶּסַח- 𐤏𐤓𐤁𐤐𐤎𐤇) – Peszách előestéje • Gábátá (גַּבָּתָא- 𐤂𐤁𐤕𐤀) – Kövezett hely, ítélkezőtér • Gulgolet (גֻּלְגֹּלֶת- 𐤂𐤋𐤂𐤋𐤕) – koponya • Ivri/Ivrim (עִבְרִי- 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/héberek • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Klofá (כְּלֹפָא- 𐤊𐤋𐤐𐤀) – Klofá (személy neve) • Kohánim (כֹּהֲנִים- 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Mágdáli Miryám (מִרְיָם הַמַּגְדָּלִית – 𐤌𐤓𐤉𐤌 𐤄𐤌𐤂𐤃𐤋𐤉𐤕) – Mária Magdolna/Toronybeli Mária • Miryám (מִרְיָם- 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Nákdimon (נַקְדִּימוֹן- 𐤍𐤒𐤃𐤉𐤌𐤅𐤍) – Nikodémosz/A nép legyőzője • Nátzri (נָצְרִי- 𐤍𐤑𐤓𐤉) – Nácareti, Nácarból való • Peszách (פֶּסַח- 𐤐𐤎𐤇) – Átugrás/Elkerülés – a Kivonulás ünnepe • Pilátusz (ôÄĚéěČčĺÉń- 𐤐𐤉𐤋𐤈𐤎) – Pontiusz Pilátusz; római helytartó, jelentés: dárdás• Rámátáyim (רָמָתַיִם- 𐤓𐤌𐤕𐤉𐤌) – Rámátájim, Yosef városa (Arimátea) • Ruách (רוּחַ- 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shábát (שַׁבָּת- 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yosef (יוֹסֵף- 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Hozzáad, növekvő
Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1Miután elvégezte Yeshuá e szavak elmondását, kiment Tálmidimjaival a Kidron-patak túlsó partjára, és bement a kertbe, amely ott volt, ő és Tálmidimjai. 2Yáhu’Dáh, aki elárulta őt, szintén ismerte azt a helyet, mert Yeshuá és a Tálmidimjai sokszor gyűltek ott össze. 3Yáhu’Dáh tehát maga mellé vette a katonai csapatot, és a Kohánim fejeinek meg a Perushim szolgáit, és odament fáklyákkal, lámpásokkal és fegyverekkel. 4Mivel pedig Yeshuá tudta mindazt, ami reá vár, kiment, és így szólt hozzájuk: „Kit kerestek?” 5Azok pedig így feleltek: „A Nátzráti Yeshuát.” Erre így szólt hozzájuk Yeshuá: „Én vagyok.” Ott állt mellettük Yáhu’Dáh is, aki elárulta őt. 6És amikor azt mondta nekik Yeshuá: „Én vagyok” – visszatántorodtak, és a földre estek. 7Ekkor újból megkérdezte tőlük: „Kit kerestek?” Ők pedig ezt mondták: „A Nátzráti Yeshuát.” 8Felelt Yeshuá: „Vajon nem mondtam-e nektek, hogy én vagyok? Ezért, ha engem kerestek, hagyjátok ezeket, hadd menjenek el!” 9Hogy beteljesedjék az ige, amelyet mondott: „Azok közül, akiket nekem adtál, nem veszett el nekem egy sem.” 10Kard pedig volt Shim’on Kefá kezében, kihúzta azt, lecsapott a Kohen Gádol szolgájára, és levágta a jobb fülét; a szolga neve pedig Málkosz volt. 11Erre így szólt Yeshuá Kefához: „Fordítsd vissza kardodat a hüvelyébe! Vajon a poharat, amelyet az Ábá adott nekem, ne igyam-e ki?”
12A katonai csapat, az ezredparancsnok és a Yáhu’dim szolgái ekkor elfogták Yeshuát, és megkötözték őt. 13És elvitték őt először Chánánhoz, mert ő volt az apósa Káyáfának, aki Kohen Gádol volt abban az évben. 14Ez volt az a Káyáfá, aki azt tanácsolta a Yáhu’dimnak, hogy jobb, ha egy ember vész el a népért.
15Shim’on Kefá és egy másik tanítvány Yeshuá után ment. Az a tanítvány ismerős volt a Kohen Gádol előtt, és bement Yeshuával együtt a Kohen Gádol udvarába; 16Kefá pedig kívül állt a kapunál. Kiment tehát a másik tanítvány, aki ismerős volt a Kohen Gádolnak, és szólt a kaput őrző nőnek, és bevitte Kefát a házba. 17Ekkor így szólt a kaput őrző szolgálólány Kefához: „Nem vagy-e te is ennek az embernek a Tálmidimjai közül való?” Ő pedig azt mondta: „Nem vagyok.” 18Ott álltak pedig a szolgák és a szolgálattevők, és parazsat gyújtottak, hogy melegedjenek, mert hideg volt; és ott állt Kefá is velük, és melegedett.
19A Kohen Gádol pedig kérdezte Yeshuát a Tálmidimjai felől és a tanítása felől. 20Felelt neki Yeshuá: „Én a nap szeme előtt szóltam a világhoz, és mindenkor tanítottam a Beit-Kneszetben és a Beit-HáMikdáshban, ahol mind összegyülekeznek a Yáhu’dim, és titokban nem szóltam egy szót sem. 21Miért is kérdezel engem? Kérdezd meg azokat, akik hallották beszédeimet: íme, ők tudják, amit tanítottam.” 22És amint ezeket a szavakat mondta, az ott álló szolgák egyike arcul ütötte Yeshuát, és így szólt: „Így felelsz a Kohen Gádolnak?” 23Felelt neki Yeshuá: „Ha rosszat szóltam, tégy bizonyságot ellenem a rosszról, ha pedig helyesen, miért ütsz engem?”
24Chánán pedig elküldte őt megkötözve Káyáfához, a Kohen Gádolhoz.
25Shim’on Kefá pedig ott állt, és melegedett. Ekkor így szóltak hozzá: „Nem vagy-e te is a Tálmidimjai közül való?” Ő tagadta, és azt mondta: „Nem vagyok.” 26A Kohen Gádol szolgái közül az egyik, annak a rokona, akinek Kefá levágta a fülét, így szólt hozzá: „Vajon nem láttalak-e én téged vele a kertben?” 27Ekkor Kefá ismét tagadta, és abban a pillanatban megszólalt a kakas.
28És elvezették Yeshuát Káyáfá házából az ítélet házába, kora reggel. Ők maguk pedig nem mentek be az ítélet házának belsejébe, hogy ne legyenek tisztátalanokká, és megehessék a Peszáchot. 29Kiment tehát Pilátusz hozzájuk, és így szólt: „Milyen vádat hoztok ez ellen az ember ellen?” 30Feleltek, és így szóltak hozzá: „Ha ez nem volna gonosztevő, nem adtuk volna át őt a kezedbe.” 31Ekkor így szólt hozzájuk Pilátusz: „Vegyétek át ti, és ítéljétek el törvényetek szerint!” A Yáhu’dim így szóltak hozzá: „Nincs hatalmunk emberi Nefesht megölni!” 32Hogy beteljesedjék Yeshuá szava, amelyet mondott, megjelentve, milyen lesz a halála, amellyel meg fog halni.
33Visszament tehát Pilátusz az ítélet házába, beszólította Yeshuát, és így szólt hozzá: „Te vagy a Yáhu’dim Királya?” 34Felelt Yeshuá: „A magad szívéből mondod-e ezt, vagy mások mondták neked rólam?” 35Felelt Pilátusz: „Hát Yáhudi vagyok-e én? A te néped és a Kohánim fejei adtak át téged a kezembe: mit cselekedtél?” 36Felelt Yeshuá: „Az én Királyságom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból volna az én Királyságom, szolgáim harcolnának értem, hogy ne adassam a Yáhu’dim kezébe; de most az én Királyságom nem innen való.” 37Ekkor így szólt hozzá Pilátusz: „Akkor hát Király vagy te?” Felelt Yeshuá: „Te mondtad, hogy Király vagyok. Én erre születtem, és erre jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat a szavamra.” 38Így szólt hozzá Pilátusz: „Mi az igazság?”
És miután ezt mondta, ismét kiment a Yáhu’dimhoz, és így szólt hozzájuk: „Én nem találtam benne vétket. 39Íme, régtől fogva törvény nálatok, hogy szabadon bocsássak nektek Peszáchkor egyet a foglyok közül: most tehát, ha jónak látjátok, szabadon bocsátom nektek a Yáhu’dim Királyát.” 40Ekkor ismét kiáltozni kezdtek, mondván: „Ne ezt, hanem Bár-Ábászt!” Ez a Bár-Ábász pedig rabló volt.
Szójegyzék: Bár-Ábász (בַּר־אַבָּא- 𐤁𐤓𐤀𐤁𐤀) – Lázadó, „az apa fia” • Beit-HáMikdásh (בֵּיתהַמִּקְדָּשׁ- 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Beit-Kneszet (בֵּיתכְּנֶסֶת- 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Chánán (חָנָן- 𐤇𐤍𐤍) – Sásák fia / Ácél fia • Ivri/Ivrim (עִבְרִי- 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/héberek • Káyáfá (קַיָּפָא- 𐤒𐤉𐤐𐤀) – Kajafás • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kohánim (כֹּהֲנִים – 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Kohen Gádol (כֹּהֵןגָּדוֹל- 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá’El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Málkhut (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Királyság, uralom • Málkosz (מַלְכֹוס- 𐤌𐤋𐤊𐤎) – Királyom; a főpap szolgájának neve • Nátzráti (נָצְרָתִי- 𐤍𐤑𐤓𐤕𐤉) – Názáreti • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Peszách (פֶּסַח- 𐤐𐤎𐤇) – Átugrás/Elkerülés – a Kivonulás ünnepe • Pilátusz (ôÄĚéěČčĺÉń- 𐤐𐤉𐤋𐤈𐤎) – Pontiusz Pilátusz; római helytartó, jelentés: dárdás • Shim’on (שִׁמְעוֹן- 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá’ákov fia • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yáhu’dim (יְהוּדִים- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu’Dáh népe • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment
Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1Ezeket mondta Yeshuá, és szemeit a magasba emelve így szólt: „Ábám, dicsőítsd meg a te Fiadat, mert eljött a Mó’éd – az elrendelt idő, hogy a Fiad is megdicsőítse a te dicsőségedet, 2amint te hatalmat adtál neki minden test felett, hogy Cháyei Olámot – Örök Életet adjon mindazoknak, akiket neki adtál. 3És mi a Cháyei Olám – az Örök Élet? Hogy megismerjenek téged, hogy te egyedül vagy az igaz Elohim, és Yeshuá HáMáshiáchot, akit elküldtél. 4A te dicsőségedet megdicsőítettem a földön, bevégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem. 5És most dicsőíts meg engem önmagadnál, Ábám, azzal a dicsőséggel, amely az enyém volt tenálad, mielőtt még lettek az Egek és a föld.”
6„Megismertettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál a világból. A tieid voltak, és te nekem adtad őket, és ők megőrizték a te beszédedet. 7Most már tudják, hogy mindaz, amit nekem adtál, tetőled van; 8mert a beszédeket, amelyeket nekem adtál, eléjük adtam, ők pedig hallották, és valóban felismerték, hogy tetőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél el engem. 9Én őértük járok közben: nem a világért járok közben, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid, 10és minden, ami az enyém, a tiéd, és ami a tiéd, az enyém, és őbennük dicsőíttetem meg. 11Nem tartózkodom többé a földön, de ők a földön tartózkodnak jövevényekként, én pedig hozzád megyek. Szent Ábám, őrizd meg őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi! 12Amíg velük voltam a világban, megőriztem őket a te nevedben; akiket nekem adtál, megőriztem, és nem veszett el közülük egy sem, csak Ávaddon fia – a pusztulás fia, hogy beteljesedjék az Írás beszéde. 13Most pedig hozzád megyek, és ezeket a beszédeket elmondom a földön, hogy lelküket betöltse az én örömöm. 14Én nekik adtam a te beszédedet, és a világ gyűlölte őket, mivel nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való. 15Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy mentsd meg őket a gonosztól. 16Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való. 17Szenteld meg őket a te igazságodban: a te beszéded igazság. 18Ahogyan te elküldtél engem a világba, úgy küldtem el én is őket a világba. 19És őértük megszentelem a magam lelkét, hogy ők is megszenteljék lelküket az igazságban.”
20„De nem ezekért egyedül járok közben, hanem azokért is, akik hisznek énbennem az ő beszédükre; 21hogy mindnyájan egyek legyenek, ahogyan te, Ábám, énbennem, és én tebenned, úgy ők is bennünk legyenek, hogy higgyen a világ, hogy te küldtél el engem. 22Én pedig nekik adtam azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, ahogy mi is egyek vagyunk: 23én őbennük és te énbennem, hogy tökéletesek legyenek az egységben, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél.”
24„És én úgy kívántam, Ábám, hogy akiket nekem adtál, ők is velem legyenek ott, ahol én leszek, hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem, mielőtt a föld megalapíttatott. 25Igaz Ábám, a világ nem ismer téged, de én ismertelek téged, és ezek felismerték, hogy te küldtél el engem. 26És megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is őbennük.”
Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ávaddon (אֲבַדּוֹן – 𐤀𐤁𐤃𐤅𐤍) – Veszedelem, Pusztulás (alvilág-szinonima Sheol mellett, Iyov 26:6, Példa 15:11) • Cháyei Olám (חַיֵּי עוֹלָם – 𐤇𐤉𐤉 𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Élet • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ – 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Mó’éd (מוֹעֵד – 𐤌𐤅𐤏𐤃) – Elrendelt/kijelölt idő, ünnep (Yahuwah által rendelt időpont, Vájik 23:2) • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment
Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1Ezeket szóltam nektek, hogy meg ne botránkozzatok. 2Kiűznek titeket a Káhál közepéből, sőt eljön az idő, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt gondolja a szívében, hogy áldozatot mutat be Elohimnak; 3és ezeket azért teszik veletek, mert sem az Ábát, sem engem nem ismertek. 4És megmondtam nektek ezeket, hogy emlékezzetek rájuk a maguk idejében, mert én vagyok, aki szólok hozzátok; és nem mondtam meg nektek mindezt elsőből, mert veletek voltam.”
5„De most íme elmegyek ahhoz, aki elküldött engem, és nincs többé senki közületek, aki azt kérdezné tőlem: Hova mész? 6De a szívetek betelt szomorúsággal, mert ezeket a szavakat szóltam hozzátok. 7Igazságot mondok azonban nektek: jó nektek, hogy én elmegyek; mert ha nem megyek el, nem jön el hozzátok a Melitz, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok. 8És ő, amikor eljön, meggyőzi a világot a bűn, az igazság és az ítélet dolgában. 9A bűn felől — mert nem hittek énbennem; 10az igazság felől — mert én az Ábához megyek, és többé nem láttok engem; 11az ítélet felől pedig — mert elítéli e-világ fejedelmét az ő megítélésében.”
12„Még sok szavam van, hogy tudtotokra adjam, de nem tudjátok elhordozni azokat e mai napon: 13de az igazság Ruáchja, amikor eljön, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem a maga szívéből szól, hanem azt, amit hall, hallatja, és hírül adja nektek a jeleket, melyek ezután jönnek. 14Ő naggyá teszi az én dicsőségemet, mert az enyémből vesz, és tudtotokra adja nektek. 15Mindaz, ami az Ábáé, az enyém; ezért mondtam, hogy az enyémből vesz, és tudtotokra adja nektek.”
16„Még egy kevés pillanat, és nem láttok engem, és még egy kevés pillanat, és megláttok engem, mert én az Ábához megyek.” 17És voltak a Tálmidimjai közül, akik szóltak akkor egymással: „Mi ez, amit mondott nekünk: Még egy kevés pillanat, és nem láttok engem, és még egy kevés pillanat, és megláttok engem; és ez: Mert én az Ábához megyek?” 18És így szóltak: „Mi ez a kevés pillanat, amit mond? Nem tudjuk, mit beszél.” 19És látta Yeshuá, hogy meg akarják őt kérdezni, és ezt mondta nekik: „Arról kutakodtok-e egymás közt, hogy azt mondtam: Még egy kevés pillanat, és nem láttok engem, és még egy kevés pillanat, és megláttok engem? 20Ámen, ámen, mondom nektek, hogy ti sírni és jajgatni fogtok, a világ fiai pedig vigadnak; ti gyászolni fogtok, de gyászotok örömre fordul. 21Az asszony vajúdik fájdalmaiban, mert eljött az ő ideje, de miután megszülte a magzatot, nem emlékszik többé fájdalmára az öröme miatt, hogy ember született a világra. 22És ti is teljesek vagytok bánattal e mai napon, de ismét visszatérek, meglátlak titeket, és örvendezni fog a szívetek, és örömötöket nem veszi el tőletek senki ember. 23És azon a napon nem kérdeztek tőlem semmi kérdést. Ámen, ámen, mondom nektek, ha kértek valamit az Ábától, megadja nektek az én nevemben. 24Mostanáig nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek, és megkapjátok, és lelketek betelik örömmel. 25Ezeket példázatokban szóltam hozzátok, de eljött az idő, és nem szólok hozzátok többé példázatokban, hanem világos szavakkal adom tudtotokra az Ábá dolgát. 26Azon a napon az én nevemben kértek, és nem mondom nektek, hogy én esedezem értetek az Ábához; 27mert maga az Ábá is szeret titeket annak fejében, hogy ti szerettetek engem, és hittétek, hogy az Ábától jöttem ki. 28Kijöttem az Ábától, és eljöttem a világba; és most visszatérek, elhagyom a világot, és elmegyek magamnak az Ábához.”
29És szóltak a Tálmidimjai: „Íme, most világos szavakkal beszélsz, és nem mondasz példázatot. 30Most tudjuk, hogy te mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki megkérdezzen téged: ezáltal hisszük, hogy Elohimtól jöttél ki.” 31És felelt nekik Yeshuá: „Most hisztek? 32Íme, eljön az idő, és már el is jött, hogy elszéledtek, ki-ki a maga házába, és engem egyedül hagytok: de nem vagyok egyedül, mert az Ábá velem van. 33És én ezekkel a szavakkal jöttem, hogy tudtotokra adjam, hogy énbennem a világban Shálomotok legyen. Nyomorúság jön rátok, de övezzétek fel magatokat erővel: én legyőztem a világot.”
Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ámen (אָמֵן – 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Káhál (קָהָל – 𐤒𐤄𐤋) – Gyülekezet/Közösség • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Melitz (מֵלִיץ – 𐤌𐤋𐤉𐤑) – Szószóló/Közbenjáró/Tolmács – a Szent Szellem címe • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment
