[HU] Lukász 8

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Történt ezután, hogy átment a városokban és a falvakban, hirdette és hallatta Elohim Királyságát, és vele volt a tizenkettő, ²és néhány asszony, akik betegségekből és rossz szellemektől gyógyultak meg: Miryám, akit Mágdálinak neveztek, akiből hét rossz szellem ment ki, ³és Yocháná, Kuzának, Hordosz intézőjének felesége, és Shoshánáh, és sok más asszony is, akik vagyonukból szolgáltak neki.

⁴Amikor nagy sokaság gyűlt össze, akik minden városból jöttek hozzá, példázatban szólt: ⁵„A magvető kiment vetni, és vetés közben szétszórt a magból az útfél mellé, és lábbal eltaposták, és megették az Egek madarai. ⁶Némelyik a sziklára hullott, és amikor kihajtott, elszáradt, mert nem volt benne nedvesség. ⁷Némelyik a tövisek közé hullott, és felnőttek vele a tövisek is, és elnyelték. ⁸Némelyik pedig a jó földbe hullott, és felnőtt, és termés gyümölcsét hozta, száz mértékkel.” És miközben ezt mondta, felkiáltott: „Akinek fülei vannak a hallásra, hallja!”

⁹Ekkor megkérdezték tőle Tálmidimai, mit jelent ez a példázat. ¹⁰Ő ezt mondta: „Nektek megadatott megismerni Elohim Királysága titkait, a többieknek pedig csak példázatokban, hogy látván ne lássanak, és hallván ne értsenek. ¹¹Ez pedig a példázat: A mag Elohim Igéje . ¹²Akik az útfélen vannak, azok hallották, de jön a Szátán, és kiragadja az Igét szívükből, hogy ne higgyenek, és ne szabaduljanak meg. ¹³Akik a sziklán vannak, azok hallják, és örömmel fogadják az Igét, de nincs gyökerük, és csak rövid ideig hisznek, a megpróbáltatás napján pedig elpártolnak. ¹⁴Amelyik a tövisek közé hullik, azok a hallók, akik útjukon járva elnyeletnek sok gondban, gazdagságban és az emberek élvezeteiben, és nem hoznak gyümölcsöt. ¹⁵Amelyik pedig a jó földön van, azok jó szívvel és álló lélekkel hallgatják az Igét, és reménységük velük van, míg gyümölcsöt nem teremnek.”

¹⁶„Senki sem gyújt lámpást, hogy edénnyel betakarja, vagy az ágy alá tegye, hanem a Menoráhra teszi, hogy mindenki, aki bejön, lássa a világosságát. ¹⁷Mert nincs rejtett, ami föl ne tárulna, és nincs titok, ami ki ne tudódna, és napvilágra ne kerülne. ¹⁸Vigyázzatok tehát, hogyan hallgattok! Mert akinek van, annak adatik még, és akinek nincs, attól az is elvétetik, amiről azt gondolja, hogy az övé.”

¹⁹Ekkor eljöttek hozzá anyja és testvérei, de nem tudtak hozzá jutni a nép sokasága miatt. ²⁰Tudtára adták neki: „Anyád és testvéreid kint állnak, és látni szeretnének.” ²¹Ő pedig így válaszolt nekik: „Anyám és testvéreim azok, akik Elohim Igéjét hallgatják, és megteszik azt.”

²²Történt egy napon, hogy hajóra szállt, ő és Tálmidimai, és így szólt hozzájuk: „Keljünk át a tó túlsó partjára!” És elindultak a hajóval. ²³Miközben hajóztak, ő elaludt. Ekkor szélvihar támadt a tavon, és hatalmas vizek áradtak rájuk, úgyhogy a halál kapuihoz értek. ²⁴Odamentek hát, felébresztették, és így szóltak: „Ádonénu, Ádonénu, elveszünk!” Ő pedig felébredt, ráparancsolt a szélre és a vizek tombolására, és azok elhallgattak, és a vihar csendességgé vált. ²⁵Ekkor ezt mondta nekik: „Hol hát a ti hitetek?” Ők pedig megrettentek és csodálkoztak, és így szóltak egymáshoz: „Ki ez, hogy a szélnek és a vizeknek is parancsol, és azok engedelmeskednek a hangjának?”

²⁶Azután a Gádri földjére értek, amely Gálillal átellenben fekszik. ²⁷Amikor partra szállt, szembejött vele egy ember a városból, akiben rossz szellemek voltak. Már sok napja meztelen volt, ruha nélkül, és nem házban lakott, hanem a sírboltokban. ²⁸Amikor meglátta Yeshuát, leborult eléje, és nagy hangon felkiáltott: „Mi közöm hozzád, Yeshuá, magasságos El Fia? Könyörgök, ne gyötörj engem!” ²⁹Mert megparancsolta a tisztátalan szellemnek, hogy menjen ki ebből az emberből, mivel az sokszor megragadta őt, és láncokkal kötözték meg és bilincsekkel őrizték, de ő elszaggatta kötelékeit, és a gonosz szellem erejével a pusztába űzetett. ³⁰Megkérdezte tőle Yeshuá: „Mi a neved?” Az így felelt: „Máchánáyim!” – mert sok rossz szellem költözött belé. ³¹És kérlelték őt, hogy ne parancsolja őket a Tehomba alámenni. ³²Volt ott a hegyen egy nagy disznónyáj, amely legelészett; és kérlelték őt, engedje meg, hogy azokba menjenek. Ő pedig megengedte nekik. ³³Kijöttek hát a rossz szellemek az emberből, és bementek a disznókba, és a nyáj a meredekről a tóba rohant, és belefulladt. ³⁴A pásztorok pedig, látva, ami történt, elfutottak, és hírül vitték a dolgot a városba és a mezőre. ³⁵Kimentek hát a hely lakói, hogy lássák, mi történt, és odamentek Yeshuához, és ott találták az embert, akiből kimentek a rossz szellemek, amint felöltözve és ép elmével ül Yeshuá lábainál, és megrettentek. ³⁶Akik a saját szemeikkel látták a dolgot, elbeszélték nekik, hogyan gyógyult meg a megszállott. ³⁷Ekkor a Gádri földjének és környékének egész népe kérte őt, hogy távozzon tőlük, mert nagy félelem fogta el őket. Ő pedig hajóra szállt, és visszatért útjára. ³⁸Az az ember pedig, akiből kimentek a rossz szellemek, kérlelte, hogy mellette maradhasson. De Yeshuá elküldte, ezt mondva: ³⁹„Térj vissza házadba, és beszéld el a nagy dolgokat, amelyeket Elohim tett veled.” Ő pedig elment, és hirdette az egész városban, mit tett vele Yeshuá.

⁴⁰Amikor Yeshuá visszatért, kiment a nép, hogy fogadja Arcait, mert mindnyájan várták őt. ⁴¹És íme, jött egy Yá’ir nevű ember, aki a Beit-Kneszet elöljárója volt; és leborult Yeshuá lábaihoz, és kérlelte, hogy jöjjön el a házába, ⁴²mert egyetlen leánya, mintegy tizenkét éves, halálán volt. És történt, amikor ment, szorongatta őt a nép sokasága.

⁴³És egy asszony, aki vérfolyásos volt, akinek folyásának napjai tizenkét éve tartottak, és minden vagyonát az orvosokra költötte, de ember keze nem érte el, hogy gyógyulást hozzon neki, ⁴⁴ez az asszony hátulról közelített hozzá, és megérintette ruhája szárnyát, és vérének folyása egy pillanat alatt elállt. ⁴⁵Yeshuá ekkor megkérdezte: „Ki érintett meg engem?” Amikor mindnyájan tagadták, Kefá és akik vele voltak, így feleltek: „Ádoni, a nép sokasága szorít és szorongat téged minden oldalról, és te azt mondod: ki érintett meg engem?” ⁴⁶De Yeshuá ezt mondta: „Valaki megérintett engem, mert tudtam lelkemben, hogy erő áradt ki belőlem.” ⁴⁷Amikor az asszony látta, hogy nem rejtőzhet el szemei elől, remegve jött, eléje borult, és elmondta az egész nép előtt, miért érintette meg őt, és hogyan gyógyult meg hirtelen, egy szempillantás alatt. ⁴⁸Yeshuá pedig ezt mondta neki: „Légy erős, leányom! Hited megszabadított téged. Menj el Shálommal!”

⁴⁹Még beszélt, amikor jött valaki a Beit-Kneszeti elöljáró embereitől, és ezt mondta: „Leányod meghalt, ne fáraszd tovább a Rábit!” ⁵⁰Amikor Yeshuá ezt meghallotta, így szólt hozzá: „Ne félj, csak higgy, és lesz neki szabadulása.” ⁵¹Amikor bement a házba, senkit sem engedett bemenni vele, csak Kefát, Yochanánt és Yá’ákovot, meg a kislány apját és anyját. ⁵²Mindnyájan sírtak és gyászolták őt, de ő ezt mondta: „Ne sírjatok, mert nem halt meg, csak alszik!” ⁵³Erre kinevették, mert tudták, hogy meghalt. ⁵⁴Ő azonban mindnyájukat kiküldte a házból, megfogta a kezét, és szólította: “Kumi Lách Nááráh [Kelj fel, leányom]!” ⁵⁵Ekkor visszatért hozzá a lelke, és azonnal felkelt, ő pedig megparancsolta, hogy adjanak neki enni. ⁵⁶Szülei pedig nagyon elcsodálkoztak, de ő megparancsolta nekik, hogy senkinek se mondják el, ami történt.

Szójegyzék: Ádonénu (אֲדֹנֵינוּ – 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤍𐤅) – Ádonáj/Mesterünk • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Beit-Kneszet (בֵּיתכְּנֶסֶת – 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza/zsinagóga • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gádri (גַּדְרִי – 𐤂𐤃𐤓𐤉) – Gadárából való/Gadara népe • Gálil (גָּלִיל – 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Hordosz (הוֹרְדוֹס – 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (Görög: hős) • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Királyság (מַלְכוּת – 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Málchut; uralom, Királyság • Lelk (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh: Lélek/Élőlény/Élet • Lélek (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh: Lélek/Élőlény/Élet • Máchánáyim (מַחֲנַיִם – 𐤌𐤇𐤍𐤉𐤌) – Két tábor – város Gád területén • Mágdáli (מַּגְדָּלִית – 𐤌𐤂𐤃𐤋𐤉𐤕) – Magdolnai/Toronybeli Mária • Menoráh (מְנוֹרָה – 𐤌𐤍𐤅𐤓𐤄) – Lámpatartó – hétágú gyertyatartó • Miryám (מִרְיָם – 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Rábi (רַבִּי – 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Békesség/Teljesség/Jólét/Épség • Shoshánáh (שׁוֹשַׁנָּה – 𐤔𐤅𐤔𐤍𐤄) – liliom/rózsa • Szátán (שָׂטָן – 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Tehom (תְּהוֹם – 𐤕𐤄𐤅𐤌) – Mélység/Ősvíz • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yá’ir (יָאִיר – 𐤉𐤀𐤉𐤓) – Megvilágosít/Ő ragyog – Menásheh leszármazottja • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yáhu’Shuáh [röv. vált.]: Yáhuwáh Megszabadít/Megvált/Megment • Yochanán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yáhuwáh kegyelmes/János

[HU] Lukász 7

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Amikor befejezte minden beszédét a nép füle hallatára, bement Kfár-Náchumba. ²És ott egy századosnak volt egy szolgája, aki halálosan megbetegedett, s aki nagyon kedves volt a szemei előtt. ³Amint hallotta Yeshuá hírét, elküldte hozzá a Yáhu’dim vénei közül, hogy kérjék: jöjjön el, és gyógyítsa meg a szolgáját. ⁴Azok pedig odamentek Yeshuához, és így esdekeltek hozzá: „Méltó arra, hogy teljesítsd a kérését, ⁵mert szereti népünket, és ő építette nekünk a Beit-Kneszetet.” ⁶Elment hát velük Yeshuá. És amikor már közel ért a házhoz, és nem volt nagy a távolság közöttük, elküldte hozzá a százados a barátait, mondva: „Ádoni, ne fáraszd magadat, mert csekélyebb vagyok annál, hogy tetőm árnyéka alá jöjj. ⁷Ezért nem is tartottam méltónak magamat arra, hogy Arcaid elé menjek, csak adj parancsot, és meggyógyul a szolgám. ⁸Mert én is hatalom keze alatt álló ember vagyok, és vannak kezem alatt hadi emberek; ha azt mondom egyiküknek: Menj el, elmegy; és a másiknak: Jöjj, jön; és a szolgámnak: Tedd meg ezt, megteszi.” ⁹Meghallotta Yeshuá a szavait, elcsodálkozott, hátrafordult és így szólt az őt követő néphez: „Íme, mondom nektek, ekkora hitet Yiszrá’Elben sem találtam!” ¹⁰És visszatértek a küldöttek a házba, és úgy találták, hogy meggyógyult a beteg szolga.

¹¹És lett másnap, hogy elment egy városba, melynek neve Nain, és Tálmidimai mentek vele, és nagy néptömeg. ¹²És amint közeledett a város kapujához, íme, emberek hoztak ki onnan egy halottat, anyjának egyetlen fiát, ő pedig özvegyasszony volt, és sokan voltak a városból ővele. ¹³És meglátta őt HáÁdon, és könyörületei megindultak iránta, és így szólt hozzá: „Ne sírj!” ¹⁴És odalépett, és megérintette a hordágyat, a vivői pedig megálltak, és így szólt: „Íme, én szólok hozzád, kelj fel, ifjú!” ¹⁵És felserkent a halott, felült és beszélni kezdett, ő pedig odaadta őt az anyjának. ¹⁶És félelem fogta el mindnyájukat, és dicsőítették Elohimot, és ezt mondták: „Nagy próféta támadt közöttünk, és meglátogatta Elohim az ő népét.” ¹⁷És elterjedt e dolog híre róla egész Yáhu’Dáhban és az egész környéken.

¹⁸És Yochánánnak hírül vitték Tálmidimai mindezeket. ¹⁹És magához hívott Yochánán kettőt a Tálmidimai közül, és elküldte őket Yeshuához, mondva: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” ²⁰És odamentek hozzá a férfiak, és ezt mondták: „Bemerítő Yochánán küldött minket hozzád, mondva: Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” ²¹És abban az órában sokaknak gyógyulást fakasztott betegségekből, csapásokból és gonosz szellemekből, és sok vaknak visszaadta szemeik világát. ²²És felelt Yeshuá, és ezt mondta nekik: „Menjetek el, és vigyétek hírül Yochánánnak, amit láttatok és hallottatok: vakok látnak, sánták járnak, leprások tisztulnak, süketek hallanak, halottak támadnak fel, és a szegényeknek Yeshu’áh hirdettetik, ²³és boldog az az ember, aki meg nem botlik énbennem.”

²⁴És lett, amikor elmentek Yochánán követei, beszélni kezdett a néptömeghez Yochánán felől: „Mit mentetek ki a pusztába látni? Szélingatta nádszálat? ²⁵Hát mit mentetek ki látni? Pompás ruhába öltözött embert? Íme, akik pompás öltözetben élnek és gyönyörűségekben gyönyörködnek, azok a királyok udvaraiban vannak. ²⁶Hát mit mentetek ki látni? Prófétát? Íme, mondom nektek: prófétánál is nagyobbat. ²⁷Mert ő az, akiről meg van írva: Íme, elküldöm követemet Arcaid előtt, és elkészíti utadat előtted. ²⁸Mondom nektek: asszonytól születettek között nem támadt nagyobb Yochánánnál, de a legkisebb Elohim Királyságában nagyobb lesz nála.” ²⁹És az egész nép és a vámszedők is, amikor ezt hallották, igazat adtak Elohimnak, Bemerítkezvén a Yochánán Bemerítésével, ³⁰de a Perushim és a Toráh bölcsei megvetették Elohim tanácsát, és nem merítkeztek be be az ő Bemerítésével. ³¹„Kihez hasonlítsam tehát e nemzedék fiait, és kihez hasonlók? ³²Hasonlók a gyermekekhez, akik a piactereken ülnek, és egymásnak kiáltják: Énekeltünk nektek, és nem táncoltatok, siratót zengtünk, és nem sirattatok. ³³Mert eljött Bemerítő Yochánán, aki nem eszik kenyeret és nem iszik bort, és azt mondjátok: shed [démon] van benne. ³⁴És eljött a Ben HáÁdám, aki eszik és iszik, és azt mondjátok: Íme, falánk és részeges ember, a vámszedők és a bűnösök barátja. ³⁵De a bölcsesség igazolódott minden fiának cselekedeteiben.”

³⁶És egy a Perushim közül hívta őt, hogy menjen el, és kenyeret egyen vele. És bement a Párush házába, és asztalhoz telepedett. ³⁷És íme, egy bűnös asszony a városban, amikor megtudta, hogy asztalnál ül a Párush házában, fogott egy palack mirhás olajat, ³⁸és odament, és megállt mögötte a lábainál sírva, és könnyeit kezdte ontani a lábaira, és letörölte a könnyeket azokról haja fürtjeivel, és csókolgatta a lábait, és megkente azokat az olajjal. ³⁹És a Párush, aki meghívta őt enni, látta ezt, és így szólt a szívében: „Ha ez próféta volna, tudná, ki ez, és milyen ez az asszony, aki hozzáér, hogy a bűn asszonya.” ⁴⁰És felelt Yeshuá, és így szólt hozzá: „Shim’on, szavam van hozzád.” Ő pedig így szólt: „Szólj, Rábi!” ⁴¹És ezt mondta: „Egy kölcsönadónak volt két adósa: az egyiknek adóssága ötszáz ezüst, a másiknak adóssága ötven. ⁴²És mivel kezük nem érte el, hogy megfizessenek neki, elengedte mindkettőjüknek a tartozást. Melyikük szereti hát őt jobban közülük?” ⁴³És felelt Shim’on, és így szólt: „Ez az, gondolatom szerint, akinek többet engedett el.” Ő pedig így szólt hozzá: „Helyesen ítéltél.” ⁴⁴És az asszony felé fordult, és így szólt Shim’onhoz: „Látod-e ezt az asszonyt? Íme, bejöttem a házadba, vizeket nem adtál a lábaimra, ő pedig könnyeivel öntözte lábaimat, és letörölte a könnyeket azokról a haja fürtjeivel. ⁴⁵Szád csókjaival te nem csókoltál meg engem, ő pedig mióta bejöttem, nem szűnt meg csókolni lábaimat. ⁴⁶Te nem kented meg olajjal a fejemet, ő pedig megkente lábaimat mirhás olajjal. ⁴⁷Ezért mondom neked: megbocsáttattak az ő bűnei, a sokak, mert sokat szeretett; de akinek Igen kevés bocsáttatik meg, az Igen keveset szeret.” ⁴⁸És így szólt hozzá: „Megbocsáttattak a te bűneid.” ⁴⁹És akik vele ültek az asztalnál, kezdtek tűnődni szívükben: „Kicsoda ez, hogy a vétkeket is megbocsátja?” ⁵⁰Ő pedig így szólt az asszonyhoz: „Hited megszabadított téged, menj el Shálommal!”

Szójegyzék: Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádon (אָדוֹן – 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Beit-Kneszet (בֵּיתכְּנֶסֶת – 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza/zsinagóga • Bemerítés (טְבִילָה – 𐤈𐤁𐤉𐤋𐤄) – Teviláh: Bemerítés/alámerítés [keresztség] • Bemerítkez (טָבַל – 𐤈𐤁𐤋) – Távál: Bemerítkezik/Bemerül/vízbe merül • Bemerítő (מַטְבִּיל – 𐤌𐤈𐤁𐤋) – Mátbil: Bemerítő/Bemerítő személy [Yochánán] • Ben (בֵּן – 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HaÁdám (בֶּן – הָאָדָם – 𐤁𐤍𐤄𐤀𐤃𐤌) – Ember Fia • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Ezüst (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Keszef: ezüst/Pénz • HáÁdon (הָאָדוֹן – 𐤄𐤀𐤃𐤅𐤍) – Az Úr/A Gazda • Keszef (כֶּסֶף- 𐤊𐤎𐤐) – ezüst/Pénz • Királyság (מַלְכוּת – 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Málchut; uralom, Királyság • Merítkez (טָבַל – 𐤈𐤁𐤋) – Távál: Bemerítkezik/Bemerül/vízbe merül • Párush (פָּרוּשׁ – 𐤐𐤓𐤅𐤔) – Elkülönült/Farizeus • Perushim (פְּרוּשִׁים – 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Rábi (רַבִּי – 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Békesség/Teljesség/Jólét/Épség • Shed (שֵׁד – 𐤔𐤃) – Démon/Gonosz Szellem; Ártó Szellemi Lény • Shim’on (שִׁמְעוֹן – 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá’ákov fia [köve: a Pitdáh] • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yáhuwáh parancsainak és tanításainak gyűjteménye, melyek Yeshuában testté lettek • Tzedek (צֶדֶק- 𐤑𐤃𐤒) – Igazság/Igazságosság • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/dicsőítők • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yáhu’Shuáh [röv. vált.]: Yáhuwáh Megszabadít/Megvált/Megment • Yeshu’áh (יְשׁוּעָה – 𐤉𐤔𐤅𐤏𐤄) – Szabadítás/Szabadulás/Megváltás • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yochánán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yáhuwáh kegyelmes – János

[HU] Lukász 6

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Történt egy Shábátnapon, az omer felmutatása után, hogy gabonaföldön ment át, és Tálmidimai kalászokat tépdestek, kezeik között morzsolták, és ették. ²Némely Perushim férfiak ezt mondták: „Miért teszitek azt, amit Shábáton nem szabad tenni?” ³Yeshuá így felelt nekik, és mondta: „Hát nem olvastátok, amit Dávid tett, amikor megéhezett, ő és azok, akik vele voltak? ⁴Amikor bement Elohim házába, vette a Lechem HáPánim [Jelenlét Kenyerei], megette, és adott azoknak is, akik vele voltak; pedig nem a Toráh szerint való volt nekik megenni, csakis a Kohánim számára egyedül.” ⁵És mondta nekik továbbá: „Mert a Ben HaÁdám ura a Shábátnak.”

⁶Történt egy másik Shábátnapon, hogy bement, és tanított a Beit-Kneszetben, és ott volt egy ember, akinek a jobb keze sorvadt volt. ⁷A Szofrim és a Perushim pedig lestek rá, hogy lássák, gyógyít-e Shábáton, hogy így vádaskodási alapot találjanak ellene. ⁸Ő pedig látta gondolataikat, és mondta a sorvadt kezű embernek: „Kelj fel, és állj a gyülekezés közepébe!” Az felkelt, és odaállt. ⁹És mondta nekik Yeshuá: „Kérdeznék tőletek egy kérdést: vajon a Toráh szerint való-e Shábáton jót tenni vagy rosszat tenni, életet megmenteni vagy elpusztítani?” ¹⁰És körültekintett rajtuk köröskörül, és mondta neki: „Nyújtsd ki a kezedet!” Az úgy tett, és keze visszatért épségébe, mint a másik. ¹¹Azok pedig megteltek nagy haraggal, és mondták egyik a másikának, hogy mit tegyenek Yeshuával.

¹²Történt azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és Elohimhoz imádkozva töltötte az egész éjszakát. ¹³És a reggel fényekor odahívta Tálmidimait, és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket Shlichimnem ➣küldötteknek [apostoloknak] nevezett: ¹⁴Shim’ont, akit Kefá névvel nevezett el, és Andreászt, a testvérét, Yá’ákovot és Yochánánt, Filiposzt és Bár-Tálmájt, ¹⁵Mátit’Yáhut és T’omát, Yá’ákovot, Chálfáy fiát és Shim’ont, akit HaKanai-nak [Zélótának] neveztek, ¹⁶Yáhu’Dáht, Yá’ákov fiát, és Yáhu’Dáh Ish-K’riyott, aki kezébe adta őt.

¹⁷És lement velük, és megállt a síkságon, Tálmidimainak nagy sokasága és nagy néptömeg közepette egész Yáhu’Dáhból, Yerusháláyimból, valamint Tzor és Tzidon partvidékéről, akik eljöttek, hogy hallgassák beszédeit, és gyógyulást találjanak betegségükre. ¹⁸És ezek, akik eljöttek, akikből eltávolította a tisztátalanság szellemeit, amelyek rettegtették őket. ¹⁹És az egész sokaság, mindnyájan igyekeztek megérinteni őt, mert erő áradt ki belőle, hogy gyógyulást vigyen fel mindnyájukra.

²⁰És ő felemelte szemeit Tálmidimaira, és mondta: „Boldogok vagytok, szegények, mert tiétek Elohim Királysága. ²¹Boldogok vagytok, akik éheztek e napon, mert jóllakásig fogtok jóllakni. Boldogok vagytok, akik sírtok e napon, mert nevetéssel fogtok nevetni. ²²Boldogok vagytok, amikor gyűlölnek titeket az emberek, és amikor kiközösítenek, vagy gyaláznak titeket, és neveteket rossz hírbe hozzák, a Ben HaÁdámért. ²³Örüljetek és ujjongjatok azon a napon, mert nagy a ti jutalmatok az Egekben, mert ugyanígy tették atyáik a Nevi’immel hajdan. ²⁴De jaj nektek, gazdagok, mert elértétek vigasztalástokat! ²⁵Jaj nektek, akik jóllaktatok e napon, mert azután éhezni fogtok! Jaj nektek, akik kacagtok e napon, mert gyásznak és sírásnak vagytok kijelölve! ²⁶Jaj nektek, akiket magasztal minden ember szája, mert ugyanígy tették atyáik a hamis Nevi’immel is!”

²⁷„De nektek, akik hallgattok a hangomra, nektek mondom én: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót gyűlölőitekkel; ²⁸áldjátok átkozóitokat, és imádkozzatok üldözőitekért. ²⁹Aki megüt téged az egyik arcodon, fordítsd oda neki a másikat is, és aki elveszi rólad felsőruhádat, attól ne tagadd meg alsóruhádat sem. ³⁰Adj mindenkinek, aki kér tőled, és attól, aki elveszi a tiedet, ne követeld vissza. ³¹És amint szeretnétek, hogy az emberek cselekedjenek veletek, úgy cselekedjetek velük ti is.”

³²„Ha azokat szeretitek, akik szeretnek titeket, micsoda érdem az nektek? Hiszen a bűnösök is szeretik az ő szeretőiket. ³³És ha jót tesztek azokkal, akik jót tesznek veletek, micsoda érdem az nektek? Hiszen ugyanígy tesznek a bűnösök is. ³⁴És ha kölcsönt adtok azoknak az embereknek, akiktől remélitek, hogy megfizetnek nektek, micsoda érdem az nektek? Bűnösök is adnak kölcsönt bűnösöknek, hogy viszonzásuk visszatérüljön hozzájuk. ³⁵Hanem szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót velük ingyen, és ne várjatok viszonzást: akkor nagy lesz a ti jutalmatok, és a Magasságos fiai lesztek, mert ő jó a gonoszokhoz és azokhoz, akik a jót nem ismerik. ³⁶Legyetek irgalmasok, mert a ti Ávotok irgalmas.”

³⁷„Ne ítéljetek meg másokat, és nem ítéltettek meg előttük. Ne kárhoztassátok őket, és nem kárhoztatnak titeket. Igazoljátok őket, és igazolni fognak titeket. ³⁸Adjatok, és adatik nektek: teljes mértékkel, minden partján túlcsorduló mértékkel térítik vissza öletekbe; amit alánnyomtak, és amit megráztak. Mert amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek nektek.”

³⁹És felemelte példázatát, és mondta: „Vajon vezetheti-e a vak a vakot? Nem esnek-e mind a ketten verembe? ⁴⁰A tanítvány nem nagyobb mesterénél; de ha teljessé válik, olyan lesz, mint a mestere. ⁴¹Miért nézed a szálkákat, amelyek testvéred szemében vannak, a saját szemedben lévő gerendára pedig nem teszed a szívedet? ⁴²És hogyan mondhatod testvérednek: hagyd csak, testvérem, hadd távolítsam el a szálkákat a szemedből, miközben a saját szemedben lévő gerendára nem teszed a szívedet, te magad? Képmutató, távolítsd el előbb a gerendát a saját szemedből, és azután fogsz látni ahhoz, hogy eltávolítsd a szálkákat testvéred szeméből.”

⁴³„Nincs jó fa, amely romlott gyümölcsöt teremne, és nincs romlott fa, amely jó gyümölcsöt teremne. ⁴⁴Mert minden egyes fa a maga gyümölcséről ismerszik meg. Tüskebokorról nem szednek fügét, és tövisbokorról nem szednek szőlőt. ⁴⁵A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember szíve gonosz kincséből hozza elő a gonoszt. Mert a szív teltségéből buzog ki minden száj. ⁴⁶És miért szólítotok engem így: Uram, Uram, és nem teszitek azt, amit én parancsolok nektek?”

⁴⁷„Mindenki, aki hozzám jön, hallja beszédeimet, és megteszi azokat: megmondom nektek, kihez hasonló. ⁴⁸Vajon nem hasonló-e ahhoz az emberhez, aki házat épít, aki mélyre ásott, és kősziklára vetette alapját: és amikor sodró eső jött, és patak tört a házra, nem tudta megmozdítani azt, mert kősziklán volt az alapja. ⁴⁹De aki hallja beszédeimet, és nem teszi meg azokat, az hasonló ahhoz az emberhez, aki a porra építi a házát alap nélkül: és amikor rátört az áradat, leomlott a ház hirtelen, és nagy lett az ő összeomlása.”

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Andreász (אַנְדְּרֵאָס – 𐤀𐤍𐤃𐤓𐤀𐤎) – férfias (Görög • Áv (אָב – 𐤀𐤁) – Atya/Édesapa • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם – 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Bár-Tálmáj (בַּר־תַּלְמַי— 𐤁𐤓𐤕𐤋𐤌𐤉- 𐤁𐤓𐤕𐤋𐤌𐤉) – Talmáj fia (arámi • Beit-Kneszet (בֵּיתכְּנֶסֶת – 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza/zsinagóga • Dávid (דָּוִד- 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Filiposz (פִילִיפּוֹס – 𐤐𐤉𐤋𐤉𐤐𐤅𐤎) – Fülöp/lóbarát • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Királyság (מַלְכוּת – 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Málchut; uralom, Királyság • Kohánim (כֹּהֲנִים – 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – pap – Áháron leszármazottja • Mátit’Yáhu (מַתִּתְיָהוּ – 𐤌𐤕𐤕𐤉𐤄𐤅) – Yáhuwáh ajándéka • Nevi’im (נְבִיאִים – 𐤍𐤁𐤉𐤀𐤌) – Próféták • Omer (עֹמֶר – 𐤏𐤌𐤓) – Kéve/Mérőedény – űrmérték • Perushim (פְּרוּשִׁים – 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Petros (פֶּטְרוֹס – 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – kő/szikla (Görög) – Péter • Shábát (שַׁבָּת – 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shim’on (שִׁמְעוֹן – 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá’ákov fia [köve: a Pitdáh] • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים – 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • T’omá (תּוֹמָא— 𐤕𐤅𐤌𐤀- ) – iker (arámi) • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yáhuwáh parancsainak és tanításainak gyűjteménye, melyek Yeshuában testté lettek • Tzidon (צִידוֹן – 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – Halászat/Vadászat – Szidon főníciai kikötőváros a mai Libanon területén • Tzor (צֹר – 𐤑𐤓) – föníciai kikötőváros – pogány főníciai főváros (Tyrosz • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yáhu’Shuáh [röv. vált.]: Yáhuwáh Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yáhuwáh kegyelmes – János

[HU] Lukász 5

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹És történt, amikor a Gineszár tenger partján állt, a sokaság hozzá tódult, hogy hallgassák Elohim Igéjét. ²És meglátott két hajót a tenger partján állni; a halászok pedig kiszálltak belőlük, és mosták a hálóikat. ³És beszállt az egyik hajóba, amely Shim’oné volt, és megkérte őt, hogy vigye őt egy kissé el a szárazföldtől, azután leült, és tanította a hajóból a sokaságot. ⁴És amikor befejezte a tanítást, ezt mondta Shim’onnak: „Evezz a mélység színe felé, és vessétek ki hálóitokat fogásra oda!” ⁵És felelt Shim’on, és ezt mondta neki: „Ádoni, egész éjszaka fáradoztunk, és nem fogtunk semmit, de a te szavadra kivetem a hálókat.” ⁶És amikor ezt megtették, Igen sok halat fogtak, úgyhogy szakadoztak a hálóik; ⁷és jelt adtak társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek nekik. És azok jöttek, és megtöltötték mind a két hajót, úgyhogy süllyedezni kezdtek. ⁸És meglátta Shim’on Kefá, és leborult Yeshuá lábai elé, és ezt mondta: „Menj el tőlem, mert vétkes ember vagyok, Ádoni!” ⁹Mert remegés fogta el őt és mindazokat, akik vele voltak, a halfogás miatt, amelyet fogtak; ¹⁰és ugyanígy megrémült Yá’ákov és Yochánán is, Závdi fiai, akik Shim’on társai voltak. És ezt mondta Yeshuá Shim’onnak: „Ne félj, mert mostantól fogva embereket fogsz!” ¹¹És elvitték a hajókat a szárazföldre, és otthagytak mindent, és követték őt.

¹²És történt, amikor az egyik városban járt, íme, egy ember jött elébe, akinek a teste tele volt leprával, és amikor meglátta Yeshuát, arcaira borult, és könyörgött hozzá, mondván: „Ádoni, ha akarod, megtisztíthatsz engem.” ¹³És kinyújtotta a kezét, és megérintette őt, és ezt mondta: „Akarom, tisztulj meg!” És a lepra eltávozott tőle abban a pillanatban. ¹⁴És megparancsolta neki, hogy senkinek ne mondja el, hanem: „Menj, és mutasd meg magadat a Kohen szemei előtt, és vidd oda az áldozatot megtisztulásodért, ahogyan Mosheh megparancsolta, bizonyságul nekik.” ¹⁵De a híre egyre csak terjedt és növekedett, és nagy sokaság gyűlt össze, hogy hallgassa az ő szavát, és gyógyírt találjon betegségeikre. ¹⁶De ő félrevonult, átment a pusztába, hogy imádkozzék.

¹⁷És történt az egyik napon, amikor a népet tanította, hogy ott ültek előtte a Perushim és a Tóra tanítói, akik eljöttek Gálil minden falujából, Yáhu’Dáhból és Yerusháláyimból, és Yáhuwáh ereje megnyilvánult benne, hogy meggyógyítsa őket. ¹⁸És íme, férfiak, akik egy csontjaiban megtört embert hoztak az ágyon, és igyekeztek bevinni őt eléje, a házba. ¹⁹És nem találtak módot, hogyan vigyék be őt a sokaság miatt, és felmentek a háztetőre, és leeresztették őt ágyastól a nyíláson át a mennyezeten keresztül a ház belsejébe, Yeshuá elé. ²⁰És amikor látta hitüket, ezt mondta: „Ben Ádám [Ember fia], megbocsáttattak neked a te vétkeid.” ²¹És a Szofrim és a Perushim tanakodni kezdtek szívükben, mondván: „Kicsoda ez, aki káromlásokat szól? Ki bocsáthat meg vétkeket Elohimon kívül, egyedül?” ²²És látta Yeshuá gondolkodásukat, és felelt, és ezt mondta nekik: „Miért tanakodtok szívetekben? ²³Mert mi könnyebb: ezt mondani: Megbocsáttattak neked a te vétkeid, – vagy ezt mondani: Kelj fel és járj? ²⁴De azért, hogy megtudjátok, hogy van felhatalmazása Ben HáÁdámnak a földön vétkeket megbocsátani,” – akkor ezt mondta a csontjaiban megtörtnek: „Neked mondom, kelj fel, vedd ágyadat, és menj el a te házadba!” ²⁵És sietve felkelt előttük, és felvette a fekhelyét, és elment a házába, dicsőséget adva Elohimnak. ²⁶És rettegés fogta el mindnyájukat, és dicsőséget adtak Elohimnak, és szívük megtelt félelemmel, és ezt mondták: „Csodálatos dolgokat láttunk ma!”

²⁷És lett e dolgok után: kiment, és meglátott egy vámszedőt, aki a vámházban ült, akinek a neve Levi, és ezt mondta neki: „Kövess engem!” ²⁸És otthagyott mindent, és felkelt, és követte őt. ²⁹És Levi nagy lakomát készített neki a házában, és sok vámszedő más emberekkel együtt ült velük az asztalnál. ³⁰És zúgolódtak a Perushim és a közöttük lévő Szofrim a Tálmidimai ellen, mondván: „Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és a vétkesekkel?” ³¹És felelt Yeshuá, és ezt mondta nekik: „Az erőseknek nincs dolguk az orvossal, hanem a betegeknek. ³²Nem azért jöttem, hogy igazakat hívjak, hanem vétkeseket megtérésre.”

³³És ezt mondták neki: „Miért böjtölnek gyakran Yochánán Tálmidimai és imádkoznak sokat, és ugyanígy a Perushim Tálmidimai is, a tieid pedig esznek és isznak?” ³⁴És ezt mondta nekik Yeshuá: „Hogyan kényszeríthetnétek a menyegző fiait böjtölni, amíg velük van a vőlegény? ³⁵Íme, jönnek napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölni fognak azokban a napokban.” ³⁶És felemelt nekik egy példázatot is, mondván: „Senki sem szakít foltot új ruhából, hogy régi ruhára varrja, mert úgy az új ruha is elszakadna, és a folt is, amely az új ruhából való, nem illene a régi ruhához. ³⁷És mustot sem tölt senki régi tömlőkbe, nehogy a must szétrepessze a tömlőket, és kiömöljék a bor, és a tömlők is tönkremenjenek. ³⁸Hanem a mustot új tömlőkbe töltik, és mindkettő együtt megmarad. ³⁹És senki sem, aki óbort iszik, kívánkozik azonnal a mustra, mert ezt mondja: nemde az óbor jobb annál?”

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Ben Ádám (בֶּן אָדָם – 𐤁𐤍 𐤀𐤃𐤌) – Emberfia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם – 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל – 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Gineszár (גִּנֵּיסַר – 𐤂𐤍𐤉𐤎𐤓) – Genezáret – tó és part Gálil-ban • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Kefá (כֵּיפָא – 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – pap – Áháron leszármazottja • Levi (לֵוִי – 𐤋𐤅𐤉) – csatlakozó – Yá’ákov fia, a papi/szolgáló törzs [köve: a Báreket] • Máshál (מָשָׁל – 𐤌𐤔𐤋) – példázat/hasonlat • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Perushim (פְּרוּשִׁים – 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Petrosz (פֶּטְרֹוס – 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (Görög) – Péter • Shim’on (שִׁמְעוֹן – 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá’ákov fia [köve: a Pitdáh] • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים – 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yáhu’Shuáh [röv. vált.]: Yáhuwáh Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yáhuwáh kegyelmes [János] • Závdi (זַבְדִּי – 𐤆𐤁𐤃𐤉) – Yáhuwáh ajándéka – Yá’ákov és Yochánán apja

[HU] Lukász 4

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Yeshuá pedig Ruách HáKodeshsel telve visszatért a Yárdentől, és a Ruách vitte őt a pusztába ²negyven napon át, és ott kísértette őt a Szátán. Nem evett semmit azokban a napokban, és amikor azok mind elteltek, megéhezett. ³Ekkor így szólt hozzá a Szátán: „Ha Ben HáElohim vagy, mondd ennek a kőnek, hogy legyen kenyérré.” ⁴De felelt neki Yeshuá: „Íme meg van írva, hogy nem csak a kenyérrel él az ember, hanem mindennel, ami Yáhuwáh szájából származik.” ⁵És felvitte őt a Szátán, és megmutatta neki a föld minden királyságát egy szempillantás alatt. ⁶És így szólt hozzá a Szátán: „Neked adom mindezt a hatalmat és minden dicsőségét, mert nekem adatott, és annak adom, akinek akarom. ⁷Ezért, ha leborulsz előttem, mindez a dicsőség a tied lesz.” ⁸És felelt Yeshuá, és így szólt hozzá: „Távozz tőlem, Szátán, mert meg van írva: Yáhuwáht, a te Elohimodat imádd, és csak őt szolgáld.” ⁹És elvitte őt Yerusháláyimba, és odaállította a Beit-HáMikdásh tetejének sarkára, és így szólt hozzá: „Ha Ben HáElohim vagy, vesd le magadat innen a földre, ¹⁰mert meg van írva, hogy Málákhimjainak parancsol felőled, hogy megőrizzenek téged; ¹¹tenyerükön hordoznak téged, hogy kőbe ne üssed lábadat.” ¹²És felelt Yeshuá, és így szólt hozzá: „Íme megmondatott: Ne kísértsd Yáhuwáht, a te Elohimodat.” ¹³És amikor a Szátán elvégzett minden kísértést, eltávozott tőle egy időre. ¹⁴És visszatért Yeshuá a Ruách erejében Gálilba, és híre elterjedt az egész környéken.

¹⁵És ő tanított a Beit-Kneszetekben, és mindenki dicsőséget adott neki. ¹⁶És elment Nátzrátba, ahol felnevelkedett, és bement a Beit-Kneszetbe Shábát napján, szokása szerint, és felállt felolvasni. ¹⁷És odaadták neki Yeshá’Yáhu próféta könyvét, ő pedig kinyitotta a könyvet, és megtalálta azt a helyet, ahol ez van megírva: ¹⁸„Ádonáj Ruách Yáhuwáh van énrajtam, mivelhogy Yáhuwáh felkent engem, hogy Örömhírt hirdessek az alázatosoknak; elküldött, hogy bekötözzem a megtört szívűeket, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és a vakoknak szemnyitást; hogy elbocsássam szabadon az összetörteket, ¹⁹hogy hirdessem Yáhuwáh kedves esztendejét.” ²⁰És összegöngyölítette a könyvet, és odaadta a szolga kezébe, és leült. És a Beit-Kneszetben mindenkinek a szemei rajta függtek; ²¹ő pedig felelt, és így szólt hozzájuk: „Ma teljesedett be ez a Yeshuá fületekben.” ²²És mindnyájan bizonyságot tettek mellette, és elcsodálkoztak a kegyelem szavain, amelyek szájából jöttek ki, és így szóltak: „Nemde ez a Yoszef fia?” ²³És így szólt hozzájuk: „Bizonyára azt a közmondást mondjátok nekem: Orvos, gyógyítsd meg magadat! Mindazt, amiről hallottuk, hogy megtörtént Kfár-Náchumban, tedd meg itt is, a saját városodban.” ²⁴És így szólt: „Íme, igaz szót mondok nektek: nincs próféta, akit kedvelnének szülőföldjén. ²⁵Ámen, mondom nektek: sok özvegy volt Yiszrá’Elben Eli’Yáhu napjaiban, amikor bezárultak az Egek három évre és hat hónapra, és nagy éhínség lett az egész földön; ²⁶de egyikükhöz sem küldetett Eli’Yáhu, csak egy özvegyasszonyhoz a Tzidonhoz tartozó Tzárfatba. ²⁷És sok leprás volt Yiszrá’Elben Elishá próféta napjaiban, de egyikük sem tisztult meg, csak az Árámi Ná’ámán.” ²⁸És megteltek mindnyájan haraggal a Beit-Kneszetben, amikor ezeket hallották, ²⁹és felkeltek, és kiűzték őt a városon kívülre, és elvitték őt a hegy szakadékáig, amelyre városuk épült, hogy letaszítsák a hegy aljába; ³⁰ő azonban átment közöttük, és ment a maga útjára.

³¹És lement Kfár-Náchumba, Gálil városába, és tanította a népet Shábátról Shábátra; ³²és álmélkodtak tanításán, mert hatalom szava volt az ő szava. ³³És volt egy ember a Beit-Kneszetben, akiben tisztátalan és gyalázatos szellem volt, és hangos szóval felkiáltott: ³⁴„Hagyj minket! Mi közünk hozzád, Nátzráti Yeshuá? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Ismerlek téged, ki vagy: Elohim Szentje!” ³⁵És ráparancsolt a Yeshuá, mondván: „Némulj el, és menj ki belőle!” És a gonosz szellem ledöntötte őt a Káhál közepén, és kiment belőle, és semmi kárt nem tett benne. ³⁶És rémület fogta el mindnyájukat, és így szóltak egymáshoz: „Micsoda beszéd ez? Mert hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan szellemeknek, és azok kimennek a megszállottakból!” ³⁷És elterjedt a híre az egész környéken, annak minden határáig.

³⁸És felkelt, és kiment a Beit-Kneszetből, és bement Shim’on házába. Shim’on anyósa pedig súlyos láztól gyötörve feküdt, és kértek érte. ³⁹És fölé állt, és ráparancsolt a lázra, és az elhagyta őt; az asszony pedig egy szempillantás alatt felkelt, és szolgált nekik.

⁴⁰És napnyugtakor mindenki, akinek fájdalmai voltak és különféle betegségben szenvedők, hozzávitték őket; ő pedig mindegyikükre rátette kezeit, és meggyógyította őket. ⁴¹És gonosz szellemek is kimentek sokakból, kiáltozva és mondva: „Te vagy a Máshiách, Ben HáElohim!” De ő rájuk parancsolt, és nem engedte őket beszélni, mert tudták, hogy ő a Máshiách.

⁴²És hajnalhasadtakor kiment, és elment egy puszta helyre; a sokaság pedig kereste őt, és odamentek hozzá, és tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük. ⁴³Ő azonban így szólt hozzájuk: „Íme nekem hirdetnem kell Elohim Királyságát a többi városban is, mert ezért küldettem.” ⁴⁴És hirdette az ő Örömhírét a Gálilban levő Beit-Kneszetekben.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Ámen (אָמֵן – 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Árámi (אֲרַמִּי – 𐤀𐤓𐤌𐤉) – Arámból való/Árám népe • Beit-HáMikdásh (בֵּיתהַמִּקְדָּשׁ – 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Beit-Kneszet (בֵּיתכְּנֶסֶת – 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza/zsinagóga • Ben (בֵּן – 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Eli’Yáhu (אֵלִיָּהוּ – 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yáhuwáh – Illés • Elishá (אֱלִישָׁע- 𐤀𐤋𐤉𐤔𐤏) – Elohim-om megváltás • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל – 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Kfár-Náchum (כְּפַרנַחוּם – 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Káhál (קָהָל – 𐤒𐤄𐤋) – Gyülekezés/Összejövetel • Málákhim (מַלְאָכִים – 𐤌𐤋𐤀𐤊𐤉𐤌) – angyalok/küldöttek • Királyság (מַלְכוּת – 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Málchut; uralom, Királyság • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Messiás/Felkent [Krisztus] • Ná’ámán (נַעֲמָן – 𐤍𐤏𐤌𐤍) – Kellemes • Nátzrát (נָצְרַת – 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/Őrszem/Hajtás/Sarj [Netzer gyökből] • Örömhír (בְּשׂוֹרָה – 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh [Evangélium] • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách HáKodesh (רוּחַהַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shábát (שַׁבָּת – 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shim’on (שִׁמְעוֹן – 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá’ákov fia [köve: a Pitdáh] • Szátán (שָׂטָן – 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tzárfat (צָרְפַת – 𐤑𐤓𐤐𐤕) – Tanakh-i város Tzidon közelében • Tzidon (צִידוֹן – 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – Halászat/Vadászat – Szidon főníciai kikötőváros a mai Libanon területén • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yárden (יַרְדֵּן – 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshá’Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ – 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yáhuwáh szabadít – Ézsaiás • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yáhu’Shuáh [röv. vált.]: Yáhuwáh Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon – Yá’ákov fia [köve: Shohám]