Szerző: Sipos Richard | szept 21, 2026
1Rajtam volt Yáhuwáh keze, és kivitt engem Yáhuwáh Szellemében, és letett engem a völgy közepén; és az tele volt csontokkal. 2Átvezetett engem mellettük körös-körül, és íme, Igen sokan voltak a völgy színén, és íme, Igen szárazak voltak. 3Akkor ezt mondta nekem: Emberfia, életre kelnek-e ezek a csontok? Én pedig ezt mondtam: Ádonáj, Yáhuwáh, te tudod. 4Akkor ezt mondta nekem: Prófétálj ezek fölött a csontok fölött, és mondd nekik: Száraz csontok, halljátok Yáhuwáh Igéjét! 5Így szól Ádonáj, Yáhuwáh ezeknek a csontoknak: Íme, én Szellemet viszek belétek, és életre keltek. 6Inakat adok rátok, húst növesztek rátok, bőrrel vonlak be benneteket, és Szellemet adok belétek, és életre keltek; és megtudjátok, hogy én vagyok Yáhuwáh.
7És prófétáltam, ahogyan megparancsoltatott nekem; és hang támadt, amint prófétáltam, és íme, zúgás, és közeledtek a csontok, csont a csontjához. 8És láttam, és íme, inak voltak rajtuk, és hús nőtt fel, és bőr vonta be őket felülről; de Szellem nem volt bennük. 9Akkor ezt mondta nekem: Prófétálj a Szellemnek, prófétálj, emberfia, és mondd a Szellemnek: Így szól Ádonáj, Yáhuwáh: A négy szél felől jöjj, Szellem, és lehelj ezekbe a megöltekbe, és életre kelnek. 10És prófétáltam, ahogyan megparancsolta nekem, és beléjük ment a Szellem, és életre keltek, és lábaikra álltak: Igen-Igen nagy sereg.
11Akkor ezt mondta nekem: Emberfia, ezek a csontok Yiszrá’El egész háza, ők azok. Íme, ezt mondják: Elszáradtak a csontjaink, és elveszett a reménységünk, el vagyunk vágva magunknak. 12Azért prófétálj, és mondd nekik: Így szól Ádonáj, Yáhuwáh: Íme, én felnyitom sírjaitokat, és felhozlak benneteket sírjaitokból, én népem, és beviszlek benneteket BeEretz Yiszrá’El [Yiszrá’El földjére]. 13És megtudjátok, hogy én vagyok Yáhuwáh, amikor felnyitom sírjaitokat, és felhozlak benneteket sírjaitokból, én népem. 14És Szellememet adom belétek, és életre keltek, és nyugalomba helyezlek benneteket a saját földeteken; és megtudjátok, hogy én, Yáhuwáh, szóltam és meg is tettem – így szól Yáhuwáh.
15És lett Yáhuwáh Igéje hozzám, mondván: 16Te pedig, emberfia, végy magadnak egy fát, és írd rá: Yáhu’Dáhnak és a hozzá társult Yiszrá’El fiainak; és végy egy másik fát, és írd rá: Yoszefnek, Efráyim fája, és az egész hozzá társult Yiszrá’El házának. 17És illeszd őket egyiket a másikhoz, magadnak egy fává, és eggyé lesznek a kezedben. 18És amikor néped fiai így szólnak hozzád, mondván: Nem mondod-e meg nekünk, mit jelentenek ezek neked? – 19szólj hozzájuk: Így szól Ádonáj, Yáhuwáh: Íme, én veszem Yoszef fáját, amely Efráyim kezében van, és a hozzá társult Yiszrá’El törzseit, és hozzáteszem őt Yáhu’Dáh fájához, és egy fává teszem őket, és eggyé lesznek a kezemben. 20És a fák, amelyekre írsz, a kezedben lesznek a szemük előtt. 21És szólj hozzájuk: Így szól Ádonáj, Yáhuwáh: Íme, én veszem Yiszrá’El fiait a népek közül, ahová mentek, és összegyűjtöm őket körös-körül, és beviszem őket a saját földjükre. 22És egy néppé teszem őket az országban, Yiszrá’El hegyein, és egy király lesz mindnyájuk fölött királlyá; és nem lesznek többé két néppé, és nem oszlanak meg többé két királyságra többé. 23És nem teszik magukat többé tisztátalanná bálványaikkal és förtelmeikkel és semmiféle vétkükkel; és megszabadítom őket minden lakóhelyükről, amelyekben vétkeztek, és megtisztítom őket, és népemmé lesznek, én pedig Elohimükké leszek.
24És szolgám, Dávid lesz király fölöttük, és egy pásztoruk lesz mindnyájuknak; és rendelkezéseim szerint járnak, és törvényeimet megtartják, és megteszik azokat. 25És azon a földön laknak, amelyet szolgámnak, Yá’ákovnak adtam, amelyben atyáitok laktak; és ott laknak ők, és fiaik, és fiaik fiai örökké, és Dávid, az én szolgám fejedelmük lesz örökké. 26És szövetséget kötök velük, Shálom szövetségét; örök szövetség lesz az velük; és letelepítem őket, és megsokasítom őket, és Mikdáshomat közéjük helyezem örökké. 27És Mishkánom fölöttük lesz, és Elohimükké leszek, ők pedig népemmé lesznek. 28És megtudják a népek, hogy én vagyok Yáhuwáh, aki megszentelem Yiszrá’Elt, amikor Mikdáshom köztük lesz örökké.
Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Eretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Ország/Vidék/Földterület • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Mikdásh (מִקְדָּשׁ – 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Mishkán (מִשְׁכָּן – 𐤌𐤔𐤊𐤍) – Hajlék/Szentély – Yáhuwáh földi lakhelye, a Találkozás Sátra központi szerkezete • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Békesség/Teljesség/Jólét/Épség • Szellem (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Ruách • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yáhuwáh parancsainak és tanításainak gyűjteménye, melyek Yeshuában testté lettek • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa
Szerző: Sipos Richard | szept 21, 2026
1Te pedig, Ben Ádám, prófétálj Yiszrá’El hegyeinek, és mondd: Yiszrá’El hegyei, halljátok Yáhuwáh Igéjét! 2Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Mivel az ellenség azt mondta felőletek: Haha! és: Az örök magaslatok birtokunkká lettek! – 3ezért prófétálj, és mondd: Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Mivel pusztítottak titeket és körös-körül tátották rátok szájukat, hogy a népek maradékának birtoka legyetek, és felkerültetek a nyelv ajkára és a nép rágalmára, 4ezért, Yiszrá’El hegyei, halljátok az én Ádonájom, Yáhuwáh Igéjét! Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh a hegyeknek és a halmoknak, a medreknek és a völgyeknek, az elpusztult romoknak és az elhagyott városoknak, amelyek prédává és gúnnyá lettek a körülöttük lévő népek maradékának; 5ezért így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Bizony, féltékenységem tüzében szóltam a népek maradéka ellen és egész Edom ellen, akik országomat adták maguknak birtokul egész szívük örömével és a lélek lenézésével, hogy kihajtott legelőjét prédára vessék. 6Ezért prófétálj Eretz Yiszrá’El [Yiszrá’El földjéről], és mondd a hegyeknek és a halmoknak, a medreknek és a völgyeknek: Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Íme, féltékenységemben és haragomban szóltam, mivel a népek gyalázatát hordoztátok. 7Ezért így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Én felemeltem kezemet: bizony, a népek, akik körülöttetek vannak, ők fogják gyalázatukat hordozni. 8Ti pedig, Yiszrá’El hegyei, ágaitokat adjátok, és gyümölcsötöket hordozzátok népemnek, Yiszrá’Elnek, mert közel van, hogy megjöjjenek. 9Mert íme, én felétek vagyok, és felétek fordulok, és megművelnek és bevetnek titeket. 10Megsokasítom rajtatok az embert, Yiszrá’El egész házát, egészen; benépesülnek a városok, és a romok újjáépülnek. 11Megsokasítom rajtatok az embert és az állatot, sokasodnak és szaporodnak; és úgy lakatlak benneteket, mint hajdani állapototokban, és több jót teszek veletek, mint kezdeteitekben. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok Yáhuwáh. 12És embert járatok rajtatok, népemet, Yiszrá’Elt, és birtokba vesznek téged, és örökségükké leszel, és nem teszed őket többé gyermektelenné. 13Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Mivel azt mondják nektek: embert evő vagy te, és nemzeteidet gyermektelenné tevő voltál, 14ezért embert nem eszel többé, és nemzeteidet nem teszed gyermektelenné többé – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh. 15És nem hallatom veled többé a népek gyalázatát, és a nemzetek csúfolódását nem hordozod többé, és nemzeteidet nem ejted többé botlásba – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh.
16És lett Yáhuwáh Igéje hozzám, mondván: 17Ben Ádám! Yiszrá’El háza a saját földjükön laktak, és tisztátalanná tették azt útjukkal és tetteikkel; mint a havi tisztátalanság tisztátalansága, olyan volt útjuk előttem. 18Ezért kiöntöttem haragomat rájuk a vér miatt, amelyet a földre ontottak, és bálványaikkal, amelyekkel tisztátalanná tették azt. 19És szétszórtam őket a népek közé, és szétszóródtak az országokba; útjuk és tetteik szerint ítéltem meg őket. 20És bementek a népek közé, ahová bementek, és gyalázatossá tették szent Nevemet, mikor azt mondták róluk: Yáhuwáh népe ezek, és az ő országából jöttek ki! 21De megszántam szent Nevemet, amelyet gyalázatossá tett Yiszrá’El háza a népek között, ahová bementek.
22Ezért mondd Yiszrá’El házának: Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Nem tiértetek cselekszem én, Yiszrá’El háza, hanem szent Nevemért, amelyet gyalázatossá tettetek a népek között, ahová bementetek. 23És megszentelem nagy Nevemet, amely gyalázatos lett a népek között, amelyet gyalázatossá tettetek közöttük; és megtudják a népek, hogy én vagyok Yáhuwáh – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh -, mikor megszentelem magamat bennetek szemük láttára. 24És elveszlek benneteket a népek közül, és összegyűjtelek titeket minden országból, és beviszlek benneteket a saját földetekre. 25És hintek rátok tiszta vizeket, és megtisztultok; minden tisztátalanságotoktól és minden bálványotoktól megtisztítlak benneteket. 26És adok nektek új szívet, és új Ruáchot adok belétek; és eltávolítom a kőszívet húsotokból, és adok nektek hús-szívet. 27És az én Ruáchomat adom belétek, és megteszem, hogy rendelkezéseim szerint járjatok, és törvényeimet megtartsátok és megtegyétek. 28És lakni fogtok az országban, amelyet atyáitoknak adtam, és lesztek nekem népem, én pedig leszek nektek Elohimotok. 29És megszabadítlak benneteket minden tisztátalanságotoktól; és szólítom a gabonát és megsokasítom, és nem adok rátok éhínséget. 30És megsokasítom a fa gyümölcsét és a mező termését, hogy ne kapjátok többé a népek között az éhínség gyalázatát. 31Akkor megemlékeztek gonosz útjaitokról és tetteitekről, amelyek nem voltak jók, és megundorodtok saját arcotoktól bűneitek és utálatosságaitok miatt. 32Nem tiértetek cselekszem én – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh -, tudjátok meg ezt nektek! Szégyenkezzetek és piruljatok útjaitok miatt, Yiszrá’El háza!
33Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Azon a napon, amelyen megtisztítalak benneteket minden bűnötöktől, benépesítem a városokat, és újjáépülnek a romok. 34És a pusztává lett föld megműveltetik, ahelyett, hogy pusztaság lett volna minden arra járó szemei előtt. 35És azt mondják: Ez a pusztává lett föld olyan lett, mint az Éden kertje, és a lerombolt, elpusztult és lerontott városok megerősítve laknak. 36Akkor megtudják a népek, akik körülöttetek megmaradtak, hogy én, Yáhuwáh, építettem újjá a lerontottakat, beültettem a pusztává lettet; én, Yáhuwáh, szóltam és megteszem. 37Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Még ebben is engedem, hogy Yiszrá’El háza kérjen tőlem, hogy megtegyem nekik: megsokasítom őket emberben, mint a nyájat. 38Mint a szent nyáj, mint Yerusháláyim nyája az ünnepein, úgy lesznek a pusztává lett városok telve ember-nyájjal. Akkor megtudják, hogy én vagyok Yáhuwáh.
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Eretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Ország/Vidék/Földterület • Ben Ádám (בֶּן אָדָם – 𐤁𐤍 𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Éden (עֵדֶן – 𐤏𐤃𐤍) – Gyönyörűség • Edom (אֱדוֹם – 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös – Észáv leszármazottai • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Eretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Ország/Vidék/Földterület • Hús (בָּשָׂר – 𐤁𐤔𐤓) – Bászár [hús/Test] • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Testetek (בָּשָׂר – 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yáhuwáh parancsainak és tanításainak gyűjteménye, melyek Yeshuában testté lettek • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa
Szerző: Sipos Richard | szept 21, 2026
1És lett Yáhuwáh szava hozzám, mondván: 2Emberfia! Fordítsd arcaidat a Széír hegye ellen, és prófétálj ellene! 3És mondd neki: Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Íme, én ellened vagyok, Széír hegye, és kinyújtom kezemet ellened, és pusztasággá és pusztulássá teszlek. 4Városaidat rommá teszem, te pedig pusztaság leszel; és megtudod, hogy én vagyok Yáhuwáh. 5Mivel örök ellenségeskedés volt benned, és kiszolgáltattad Yiszrá’El fiait a fegyver hatalmának veszedelmük idején, a végső bűn idején, 6azért, élek én – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh -, hogy vérré teszlek, és vér üldöz téged; bizony vért gyűlöltél, hát vér üldöz téged. 7És a Széír hegyét pusztasággá és pusztulássá teszem, és kiirtom belőle az átmenőt és a visszatérőt. 8És betöltöm hegyeit megöltjeivel; halmaidon és völgyeidben és minden folyómedredben fegyver megöltjei hullanak el bennük. 9Örök pusztasággá teszlek, és városaid nem térnek vissza; és megtudjátok, hogy én vagyok Yáhuwáh.
10Mivel ezt mondtad: Az a két nép és az a két ország az enyém lesz, és birtokba vesszük – pedig Yáhuwáh ott volt -, 11azért, élek én – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh -, hogy haragod szerint és irigységed szerint cselekszem, amellyel gyűlöletedből cselekedtél ellenük; és megismertetem magamat közöttük, amikor megítéllek téged. 12És megtudod, hogy én, Yáhuwáh, meghallottam minden szitkodat, amelyet Yiszrá’El hegyei ellen szóltál, mondván: Elpusztultak, nekünk adattak eledelül. 13És fennhéjázón szóltatok ellenem szátokkal, és sokasítottátok ellenem szavaitokat; én meghallottam. 14Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Amint örvend az egész föld, pusztasággá teszlek téged. 15Amint te örvendeztél Yiszrá’El házának öröksége fölött, mivel pusztasággá lett, úgy cselekszem veled: pusztaság leszel, Széír hegye, és egész Edom, az egész; és megtudják, hogy én vagyok Yáhuwáh.
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Edom (אֱדוֹם – 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös – Észáv leszármazottai • Széír (שֵׂעִיר – 𐤔𐤏𐤉𐤓) – Edom hegyvidéke • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa
Szerző: Sipos Richard | szept 21, 2026
1Így lett Yáhuwáh Igéje hozzám, mondván: 2Emberfia! Prófétálj Yiszrá’El pásztorai ellen, prófétálj, és mondd nekik, a pásztoroknak: Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Jaj Yiszrá’El pásztorainak, akik önmagukat legeltették! Hát nem a nyájat kell legeltetniük a pásztoroknak? 3A kövérjét eszitek, a gyapjúba öltöztök, a hizlaltat levágjátok; a nyájat nem legeltetitek. 4A gyengéket nem erősítettétek, és a beteget nem gyógyítottátok, és a sérültet nem kötöztétek be, és az elűzöttet nem hoztátok vissza, és az elveszettet nem kerestétek; hanem erővel uralkodtatok rajtuk és keménységgel. 5És szétszóródtak pásztor nélkül, és eledelévé lettek a mező minden vadjának, és szétszóródtak. 6Tévelyegnek juhaim minden hegyen és minden magas halmon, és az egész föld színén szétszóródtak juhaim, és nincs aki keresse, és nincs aki kutassa.
7Ezért, pásztorok, halljátok Yáhuwáh Igéjét: 8Élek én – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh –, bizony, mivel prédává lett a nyájam, és eledelévé lettek juhaim a mező minden vadjának, pásztor híján, és nem keresték pásztoraim a nyájamat, hanem önmagukat legeltették a pásztorok, és a nyájamat nem legeltették, 9ezért, pásztorok, halljátok Yáhuwáh Igéjét! 10Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Íme, én a pásztorok ellen vagyok, és számon kérem kezükből a nyájamat, és megszüntetem, hogy ők legeltessék a nyájat, és nem legeltetik többé a pásztorok önmagukat; és kiragadom juhaimat szájukból, és nem lesznek nekik eledelül.
11Mert így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Íme én magam, és felkutatom juhaimat, és gondjukat viselem. 12Ahogy a pásztor gondját viseli nyájának azon a napon, amikor szétszórt juhai között van, úgy viselem gondját juhaimnak, és kiszabadítom őket minden helyről, ahová szétszóródtak a felhő és sűrű homály napján. 13És kihozom őket a népek közül, és összegyűjtöm őket az országokból, és beviszem őket Ádámáhjukra, és legeltetem őket Yiszrá’El hegyein, a patakmedrekben és az ország minden lakóhelyén. 14Jó legelőn legeltetem őket, és Yiszrá’El magaslatainak hegyein lesz tanyájuk; ott heverésznek majd jó tanyán, és kövér legelőn legelnek Yiszrá’El hegyein. 15Én legeltetem juhaimat, és én heverésztetem le őket – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh. 16Az elveszettet keresem, és az elűzöttet visszaterelem, és a sérültet bekötözöm, és a beteget erősítem, és a kövéret és az erőset elpusztítom; igazsággal legeltetem őket.
17És ti, juhaim, így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Íme, én ítéletet teszek bárány és bárány között, kosok és bakok között. 18Kevés-e nektek, hogy a jó legelőt lelegelitek, hogy legelőitek maradékát lábaitokkal összetapossátok? És hogy a leülepedett vizeket isszátok, hogy a megmaradtat lábaitokkal felzavarjátok? 19És juhaim azt legeljék, amit lábaitok összetapostak, és azt igyák, amit lábaitok felzavartak?
20Ezért így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh hozzájuk: Íme, én magam ítélek a kövér bárány és a sovány bárány között. 21Mivel oldallal és vállal taszigáltok, és szarvaitokkal öklelitek mind a gyengét, míg szét nem szórtátok őket kifelé, 22megszabadítom hát juhaimat, és nem lesznek többé prédává; és ítéletet teszek bárány és bárány között. 23És támasztok föléjük egyetlen pásztort, és az legelteti őket: szolgámat, Dávidot; ő legelteti őket, és ő lesz nekik pásztoruk. 24És én, Yáhuwáh, leszek nekik Elohimuk, és szolgám, Dávid, fejedelem közöttük. Én, Yáhuwáh, szóltam.
25És kötök velük békeszövetséget, és megszüntetem a gonosz vadat az országból, és biztonságban laknak a pusztában, és alszanak az erdőkben. 26És áldássá teszem őket és halmom környékét, és lehullatom az esőt idejében: áldás esői lesznek. 27És a mező fája megadja gyümölcsét, és a föld megadja termését, és biztonságban lesznek Ádámáhjukon; és megtudják, hogy én vagyok Yáhuwáh, amikor összetöröm igájuk rúdjait, és megszabadítom őket azok kezéből, akik szolgaságban tartják őket. 28És nem lesznek többé prédává a népeknek, és a föld vadja nem falja fel őket; és biztonságban laknak, és nincs aki rettentse őket. 29És támasztok nekik hírnévre szóló ültetvényt, és nem lesznek többé éhségtől elragadottak az országban, és nem hordozzák többé a népek gyalázatát. 30És megtudják, hogy én, Yáhuwáh, az ő Elohimuk, velük vagyok, és ők az én népem, Yiszrá’El háza – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh. 31És ti, juhaim, legelőm nyája, emberek vagytok; én pedig Elohimotok – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh.
Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa
Szerző: Sipos Richard | szept 21, 2026
1Így lett Yáhuwáh Igéje hozzám, mondván: 2Ben Ádám! Szólj néped fiaihoz, és mondd nekik: Egy ország ellen, ha kardot hozok rá, és veszi az ország népe a maga köréből az egyik férfit, és őrállóvá teszik őt, 3és az látja a kardot jönni az ország ellen, és megfújja a kürtöt, és figyelmezteti a népet, 4akkor aki hallja a kürt hangját, de nem figyel a figyelmeztetésre, és jön a kard, és elragadja őt: a vére a saját fejére száll. 5A kürt hangját hallotta, de nem figyelt a figyelmeztetésre: a vére rajta lesz. Ő pedig figyelmeztetést kapott – a Nefeshét, lelkét megmentette. 6Az őrálló pedig, ha látja a kardot jönni, de nem fújja meg a kürtöt, és a nép nem kap figyelmeztetést, és jön a kard, és elragad közülük egy Nefeshet: az a maga bűnében ragadtatott el, de vérét az őrálló kezéből kérem számon.
7Téged pedig, Ben Ádám, őrállóvá tettelek Yiszrá’El házának. Igét hallasz a számból, és figyelmezteted őket a Nevemben. 8Amikor azt mondom a gonosznak: Gonosz, meghalván meghalsz! – és te nem szólsz, hogy figyelmeztesd a gonoszt útjáról: az a gonosz a maga bűnében hal meg, de vérét a kezedből kérem számon. 9Te pedig, ha figyelmeztetted a gonoszt útjáról, hogy térjen vissza arról, de ő nem tért vissza útjáról: az a maga bűnében hal meg, te pedig a Nefeshedet mentetted meg.
10Te pedig, Ben Ádám, mondd meg Yiszrá’El házának: Így beszéltek, mondván: Bizony bűneink és vétkeink rajtunk vannak, és bennük sorvadunk el – hogyan élnénk hát? 11Mondd nekik: Élek én – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh -, hogy nem kívánom a gonosz halálát, hanem a gonosz megtérésében az ő útjáról, és éljen. Térjetek vissza, térjetek vissza gonosz útjaitokról! Miért halnátok meg, Yiszrá’El háza?
12Te pedig, Ben Ádám, mondd meg néped fiainak: Az igaz igazsága nem menti meg őt vétke napján, és a gonosz gonoszsága miatt nem bukik el azon a napon, amikor visszatér gonoszságából; és az igaz nem élhet meg általa azon a napon, amikor vétkezik. 13Amikor azt mondom az igaznak, hogy élvén él, de ő bízik az igazságában, és álnokságot tesz: minden igazsága nem kerül említésre, hanem álnoksága miatt, amelyet tett, abban hal meg. 14És amikor azt mondom a gonosznak: Meghalván meghalsz! – de ő visszatér vétkéből, és törvényt és igazságot tesz: 15a zálogot visszaadja a gonosz, a rablott holmit megtéríti, az élet rendelkezéseiben jár, hogy ne tegyen álnokságot: élvén él, nem hal meg. 16Minden vétke, amellyel vétkezett, nem kerül említésre neki: törvényt és igazságot tett, élvén él.
17De néped fiai azt mondják: Nem helyes az én Ádonájom útja! Pedig az ő útjuk az, ami nem helyes. 18Amikor az igaz visszatér igazságától, és álnokságot tesz, meghal azokban. 19És amikor a gonosz visszatér gonoszságától, és törvényt és igazságot tesz, azok által ő élni fog. 20Ti pedig azt mondjátok: Nem helyes az én Ádonájom útja! Mindenkit a maga útjai szerint ítélek meg titeket, Yiszrá’El háza!
21És lett a tizenkettedik évben, a tizedik hónapban, a hónap ötödikén, fogságunknak: jött hozzám a menekült Yerusháláyimból, mondván: Megveretett a város! 22Yáhuwáh keze pedig rajtam volt este, a menekült megérkezése előtt, és megnyitotta a számat, mire az hozzám érkezett reggel; megnyílt a szám, és nem voltam többé néma. 23És lett Yáhuwáh Igéje hozzám, mondván: 24Ben Ádám! Azoknak a romoknak a lakói Yiszrá’El Ádámáhján így beszélnek, mondván: Egy volt Ávráhám, és örökölte a Áretzet; mi pedig sokan vagyunk, nekünk adatott a Áretz birtokul. 25Ezért mondd meg nekik: Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: A vérrel együtt esztek, és szemeiteket bálványaitokra emelitek, és vért ontotok – és a Áretzet akarjátok örökölni? 26Kardotokra támaszkodtatok, utálatosságot műveltetek, és ki-ki felebarátja feleségét tisztátalanná tettétek – és a Áretzet akarjátok örökölni? 27Így mondd nekik: Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Élek én, hogy akik a romok közt vannak, kard által esnek el; aki pedig a mező színén van, azt a vadnak adtam eledelül; akik pedig a sziklavárakban és a barlangokban vannak, dögvészben halnak meg. 28És teszem a Áretzet pusztasággá és sivataggá, és megszűnik erejének gőgje; és kietlenné lesznek Yiszrá’El hegyei, hogy senki át nem megy rajtuk. 29És megtudják, hogy én vagyok Yáhuwáh, amikor a Áretzet pusztasággá és sivataggá teszem, minden utálatosságuk miatt, amelyet elkövettek.
30Te pedig, Ben Ádám, néped fiai rólad beszélgetnek a falak mellett és a házak bejárataiban, és szól egyik a másikhoz, ki-ki a testvéréhez, mondván: Jöjjetek hát, és halljátok, mi az Ige, amely kijön Yáhuwáhtól! 31És eljönnek hozzád, ahogy a nép összegyűlik, és leülnek előtted, az én népem, és hallják beszédeidet, de nem teszik meg azokat; mert szájukban gyönyörködés van, ők azt cselekszik, szívük pedig nyereségük után jár. 32És íme, olyan vagy nekik, mint a gyönyörködés éneke, szép hangú és jól pengető: hallják beszédeidet, de meg nem teszik azokat. 33De amikor bekövetkezik – íme, bekövetkezik! -, akkor megtudják, hogy próféta volt közöttük.
Szójegyzék: Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávráhám (אַבְרָהָם – 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Ben (בֵּן – 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Ige (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Lelk (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh: Lélek/Élőlény/Élet • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yáhuwáh parancsainak és tanításainak gyűjteménye, melyek Yeshuában testté lettek • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa