[HU] Iyov 17

1Ruáchom összetöretett,
napjaim kialudtak:
sírok az enyéim.
2Bizony, gúnyolódások vesznek körül,
és ingerkedéseiken időzik szemem.
3Tedd hát le a zálogot, állj jót értem önmagadnál!
Ki más csapna a kezembe?

4Mert szívüket elrejtetted az értelem elől,
azért nem engeded fölülkerekedni őket.
5Aki hízelgésért jelenti fel barátait,
annak fiainak szemei elsorvadnak.
6Odaállított a népek szólásmondásául,
olyan lettem, mint akinek arcába köpnek.

7Elhomályosult a bosszúságtól szemem,
és tagjaim mind olyanok, mint az árnyék.
8Elszörnyednek ezen az igazak,
és az ártatlan fölindul az hitetlen ellen.
9De az igaz megragadja a maga útját,
és akinek kezei tiszták, erőt gyarapít.

10De ti mindnyájan térjetek vissza, jöjjetek csak,
úgysem találok köztetek bölcset!
11Napjaim elmúltak, szétszakadtak terveim,
szívemnek kívánságai.
12Az éjszakát nappallá teszik,
a világosság közel van a sötétség miatt.

13Ha reménykedem is, a She’ol a házam,
a sötétségben vetettem meg fekvőhelyemet.
14A sírgödörnek kiáltom: Atyám vagy te!
Anyámnak és nénémnek a férget.
15Hol van hát akkor reménységem?
És reménységemet ki láthatja meg?

16A She’ol zárai alá szállnak le,
ha együtt a porba hanyatlunk.

Szójegyzék: Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • She’ol (שְׁאוֹל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Alvilág/A holtak birodalma – a halál utáni lét helye • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye

[HU] Iyov 16

1Akkor megszólalt Iyov, és ezt mondta:

2Hallottam ilyesmit eleget,
nyomorúságos vigasztalók vagytok mindnyájan!

3Vége van-e a szél-szavaknak?
Vagy mi sarkall téged, hogy válaszolsz?

4Én is beszélhetnék, mint ti,
ha a ti Nefeshetek volna az én Nefeshem helyén;
szavakat fűzhetnék össze ellenetek,
és csóválhatnám fölöttetek a fejemet.

5Erősíthetnélek titeket szájammal,
és ajkaim rezdülése nem fogná vissza magát.

6Ha beszélek, nem enyhül fájdalmam,
és ha abbahagyom, mi múlik el tőlem?

7Bizony most kimerített engem;
elpusztítottad egész közösségemet.

8Összeráncoltál engem, tanúvá lett,
és ellenem támadt soványságom,
arcaim ellen tanúskodik.

9Haragja szétszaggatott és gyűlöl engem,
fogait csikorgatja ellenem,
szorongatóm élesíti ellenem szemeit.

10Feltátották ellenem szájukat,
gyalázattal verték arcaimat,
együtt gyűlnek össze ellenem.

11Kiszolgáltat engem El a galádnak,
és a bűnösök kezébe vet engem.

12Nyugodt voltam, de szétmorzsolt,
nyakon ragadott és összezúzott,
és céltáblául állított magának.

13Körülvettek engem íjászai,
felhasítja veséimet és nem könyörül,
kiontja a földre epémet.

14Rést tör rajtam rés után,
rám rohan, mint egy hős.

15Zsákruhát varrtam bőrömre,
és a porba fúrtam szarvamat.

16Arcaim kivörösödtek a sírástól,
és szempilláimon a halál árnyéka.

17Pedig nincs erőszak tenyereimben,
és imádságom tiszta.

18Föld, ne takard be véremet,
és ne legyen hely kiáltásomnak!

19Most is, íme, az Egekben a tanúm,
és bizonyságom a magasságokban.

20Csúfolóim a társaim,
Eloáhhoz könnyezik szemem.

21Bárcsak igazságot tenne a férfinak Eloáhval,
és az ember fiának a társával szemben!

22Mert a megszámlált évek eljönnek,
és olyan ösvényen megyek el, amelyről nem térek vissza.

Szójegyzék: Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Eloáh (אֱלוֹהַּ – 𐤀𐤋𐤅𐤄) – Teremtő/Hatalmasság • Iyov (אִיּוֹב – 𐤀𐤉𐤅𐤁) – Jób • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója

[HU] Iyov 15

1Megszólalt a Téymáni Elifáz, és ezt mondta:
2Felel-e a bölcs szél-tudással,
és töltheti-e meg keleti széllel a hasát?
3Feddőzik-e olyan beszéddel, amely nem használ,
és szavakkal, amelyekkel semmit sem ér el?
4Te bizony lerontod a félelmet,
és csökkented az áhítatot El előtt.
5Mert bűnöd tanítja a szádat,
és a ravaszok nyelvét választod.
6Saját szád ítél el téged, nem én,
és ajkaid vallanak ellened.

7Talán te születtél elsőnek az emberek között,
és a halmok előtt hoztak-e a világra?
8Talán Eloáh titkos tanácsában hallgatóztál,
és magadhoz ragadtad a bölcsességet?
9Mit tudsz, amit mi ne tudnánk?
Mit értesz, ami nálunk ne volna meg?
10Ősz is, vén is van közöttünk,
hatalmasabb napokban apádnál.

11Kevés-e neked El vigasztalása,
és a hozzád szelíden szóló szó?
12Hova ragad el a szíved,
és miért villognak szemeid,
13hogy El ellen fordítod szellemedet,
és ilyen szavakat eresztesz ki a szádból?
14Mi a halandó, hogy tiszta lenne,
és hogy igaz volna az asszonytól született?
15Íme, szentjeiben sem bízik,
és az Egekre sem tiszták szemében.
16Mennyivel kevésbé az utálatos és romlott ember,
aki issza, mint a vizet, az álnokságot!

17Megmutatom neked, hallgass rám,
és amit láttam, azt beszélem el,
18amit a bölcsek hirdettek,
és nem titkolták el atyáiktól;
19egyedül nekik adatott az ország,
és nem ment át közöttük idegen.
20A bűnös minden napján gyötrődik,
és számba vett évek vannak elrejtve az erőszakos számára.

21Rettenetek hangja van a füleiben,
békében tör rá a pusztító.
22Nem hiszi, hogy visszatér a sötétségből,
és kiszemelt prédája a fegyvernek.
23Bolyong kenyér után: hol van?
Tudja, hogy kész nála a sötétség napja.
24Rémítgeti a szükség és szorongatás,
erőt vesz rajta, mint csatára kész király,
25mert El ellen nyújtotta ki kezét,
és Sháddáj ellen hősködött.

26Nekirohant nyakszegve,
pajzsainak vastag dudoraival.
27Mert zsírral fedte be az arcait,
és hájat rakott az ágyékára;
28elpusztított városokban lakott,
házakban, amelyekben nem laknak,
amelyek kőhalmokká vannak rendelve.
29Nem gazdagodik meg, és nem áll meg vagyona,
és nem terjed ki a földön szerzeménye.

30Nem tér el a sötétségből,
hajtását láng szárítja el,
és szája leheletével távozik.
31Ne bízzék a hiábavalóságban, mert tévelyeg,
mert hiábavalóság lesz a cseréje.
32Ideje előtt telik be,
és ágai nem zöldellnek.
33Lerázza, mint a szőlő, éretlen fürtjét,
és elhullatja, mint az olajfa, virágát.

34Mert a hitvány közössége terméketlen,
és tűz emészti meg a megvesztegetés sátrait.
35Vajúdással bajt fogannak, és hiábavalóságot szülnek,
és méhük csalárdságot készít.

Szójegyzék: Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Eloáh (אֱלוֹהַּ – 𐤀𐤋𐤅𐤄) – Teremtő/Hatalmasság • Sháddáj (שַׁדַּי – 𐤔𐤃𐤉) – Mindenható • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Záyit (זַיִת – 𐤆𐤉𐤕) – Olajbogyó/Olajfa

[HU] Iyov 14

1Ember, asszonytól szülött, rövid napú és nyugtalansággal teli.
2Mint virág hajtott ki, és elhervadt; elfutott, mint az árnyék, és nem áll meg.
3Még erre is felnyitottad szemeidet, és engem viszel ítéletbe veled?
4Ki adhat tisztát tisztátalanból?
Egyetlenegy sem.

5Ha kiszabottak napjai,
hónapjainak száma nálad van,
határait megszabtad, és nem lépi át,
6fordulj el tőle, hogy megnyugodjon,
míg meg nem elégszik napjával, mint napszámos.

7Mert a fának van reménysége:
ha kivágják, még újra sarjad, és hajtása nem szűnik meg.
8Ha megöregszik is a földben gyökere,
és a porban hal el csonkja,
9a vizek illatától kivirágzik, és ágat hoz, mint az ültetvény.

10De a férfi meghal, és elerőtlenedik,
kimúlik az ember, és hol van?
11Elfogytak a vizek a tengerből,
és a folyó elapad, kiszárad,
12az ember pedig lefeküdt, és nem kel föl:
míg az Egek el nem múlnak, nem ébrednek föl,
és nem serkennek föl álmukból.

13Bárcsak a She’olban rejtegetnél engem,
elrejtenél, míg el nem múlik haragod,
kiszabnál nekem határidőt, és megemlékeznél rólam!
14Ha meghal a férfi, életre kel-e?
Szolgálatom minden napján várakozni fognék,
míg el nem jön fölváltásom.

15Szólítanál, és én felelnék neked;
kezeid alkotása után vágyakoznál.
16Mert most lépteimet számlálod;
nem őrzöd-e meg vétkemet?
17Lepecsételve zacskóban a hűtlenségem,
és rátapasztottad bűnömet.

18De a leomló hegy szétmállik,
és a kőszikla elmozdul helyéről.
19A köveket szétmorzsolják a vizek,
elsodorja áradásuk a föld porát,
és a halandó reménységét elveszítetted.
20Erőt veszel rajta örökre, és elmegy;
eltorzítod arcait, és elbocsátod.

21Tiszteletre jutnak fiai, és nem tudja;
kicsinnyé lesznek, és nem érti meg felőlük.
22Csak teste fáj rajta,
és Nefeshe gyászol rajta.

Szójegyzék: Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Máyim (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – vizek • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • She’ol (שְׁאוֹל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Alvilág/A holtak birodalma – a halál utáni lét helye • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

[HU] Iyov 13

1Íme, mindezt látta szemem,
hallotta fülem, és megértette.
2Amennyit ti tudtok, tudom én is,
nem esem hátrébb nálatok.
3Azonban én El-Sháddájhoz szólnék,
és Elhez kívánok perbe szállni.

4Ám ti hazugság-toldók vagytok,
semmit-érő orvosok mindannyian.
5Bárcsak hallgatván hallgatnátok,
az lenne nektek bölcsességül!
6Halljátok hát feddésemet,
és ajkaim perlekedéseire figyeljetek.

7El érdekében szóltok álnokságot,
és érte szóltok csalárdságot?
8Az ő Arcait emelitek-e fel,
avagy Elért szálltok perbe?
9Jó lesz-e, ha kikutat titeket?
Avagy ahogy embert szokás rászedni, úgy szeditek-e rá őt?

10Feddvén megfedd titeket,
ha titokban arcokat emeltek.
11Nem rémít-e meg titeket fensége,
és nem esik-e rátok rettegése?
12Emlékmondásaitok hamu-példázatok,
agyag-sáncok a ti sáncaitok.

13Hallgassatok el tőlem, hadd szóljak én,
és jöjjön rám, ami jön!
14Miért hordozom húsomat fogaimban,
és Nefeshemet teszem tenyerembe?
15Íme, megöl engem, nem reménykedem,
mégis utaimat Arcai elé tárom.
16Ez is üdvösségemre lesz,
mert nem jön Arcai elé képmutató.

17Halljátok hallván beszédemet,
és nyilatkozatom legyen füleitekben.
18Íme hát, elrendeztem a pert,
tudom, hogy nekem lesz igazam.
19Ki az, aki perelne velem?
Mert akkor elhallgatnék és kimúlnék.

20Csak kettőt ne tégy velem,
akkor Arcaid elől nem rejtőzöm el:
21tenyeredet távolítsd el rólam,
és rettenetességed ne rémítsen engem!
22És szólíts, és én válaszolok,
vagy én beszélek, és felelj nekem!

23Mennyi a vétkem és bűnöm?
Hitszegésemet és vétkemet ismertesd meg velem!
24Miért rejted el Arcaidat,
és tartasz ellenségednek?
25Elsodort levelet rémítesz-e,
és száraz pozdorját üldözöl?
26Mert keserűségeket írsz rám,
és örökségül adod nekem ifjúkorom vétkeit.

27És kalodába teszed lábaimat,
és őrzöd minden ösvényemet,
lábaim gyökereire vésel jelet!
28És ő mint a korhadás szétmállik,
mint a ruha, melyet moly evett meg.

Szójegyzék: Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • El-Sháddáj (אֵלשַׁדַּי – 𐤀𐤋𐤔𐤃𐤉) – Mindenható • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Hús (בָּשָׂר – 𐤁𐤔𐤓) – Bászár [hús/Test] • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet

Pin It on Pinterest