Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1A karmesternek, Yedutunnak:
Ászáf zsoltára.
2Hangom Elohimhoz, hadd kiáltsak,
hangom Elohimhoz, hogy fülét felém fordítsa.
3Nyomorúságom napján Ádonájt kerestem,
kezem éjjel ömlött és nem szűnt meg,
vonakodott megvigasztalódni Nefeshem.
4Elohimra emlékezem és sóhajtozom,
elmélkedem, és elcsügged a szellemem.
(Szelá.)
5Fogtad szemeim őrzőit,
háborgok és nem szólok.
6Számba veszem a hajdani napokat,
az öröklétek éveit.
7Emlékezem énekemre éjjel,
szívemmel elmélkedem,
és kutat a szellemem:
8Vajon örökre eltaszít Ádonáj,
és nem lesz többé jóindulatú?
9Megszűnt-e végképp hűségszeretete,
véget ért-e szava nemzedékről nemzedékre?
10Elfeledte-e könyörülni El,
vagy elzárta haragban irgalmát?
(Szelá.)
11És mondtam: az az én gyötrelmem,
hogy megváltozott a Elyon jobbja.
12Emlékezem Yáh tetteire,
bizony emlékezem hajdani csodádra.
13Elmélkedem minden cselekedeteden,
és tetteiden tűnődöm.
14Elohim, szentségben a te utad!
Ki oly nagy El,
mint Elohim?
15Te vagy az El,
aki csodát teszel,
megismertetted a népek közt erődet.
16Megváltottad karoddal népedet,
Yá’ákov és Yoszef fiait.
(Szelá.)
17Láttak téged a vizek,
Elohim,
láttak a vizek és vonaglottak,
bizony megremegtek a mélységek.
18Vizet ontottak a felhők,
hangjukat hallatták a fellegek,
nyilaid is cikáztak.
19Mennydörgésed hangja a forgószélben,
villámok világították be a világot,
reszketett és rengett a föld.
20A tengeren át a te utad,
ösvényeid a nagy vizeken,
és nyomaid nem ismerszenek.
21Mint nyájat,
úgy vezetted népedet
Mosheh és Áháron keze által.
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Áháron (אַהֲרֹן – 𐤀𐤄𐤓𐤍) – Bizonytalan jelentésű – hagyományos héber magyarázat szerint Hegylakó/Magasztos/Felmagasztalt (a har ’hegy’ tőből), illetve Fényhozó; lehetséges egyiptomi eredet szerint harcos oroszlán (bizonytalan • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ászáf (אָסָף – 𐤀𐤎𐤐) – Összegyűjtő • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Elyon (עֶלְיוֹן – 𐤏𐤋𐤉𐤅𐤍) – Felséges/Legfelsőbb • Gá’ál (גָּאַל – 𐤂𐤀𐤋) – Megváltani/Kiváltani • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Szelá (סֶלָה – 𐤎𐤋𐤄) – Zenei szünet/Állj meg és gondolkodj! • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáh (יָהּ – 𐤉𐤄) – Yahuwah rövidített neve • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yedutun (יְדוּתוּן – 𐤉𐤃𐤅𐤕𐤅𐤍) – Dicsérő/Hálálkodó • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon
Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1A karmesternek: Húros hangszerekre.
Ászáf zsoltára, ének.
2Ismert Elohim Yáhu’Dáhban,
Yiszrá’Elben nagy az ő neve.
3Shálemben lett a sátra,
és hajléka a Tzionban.
4Ott törte össze az íj tüzes nyilait,
a pajzsot,
és a kardot,
és a harcot.
(Szelá.)
5Ragyogó vagy te,
hatalmasabb a zsákmány hegyeinél.
6Kifosztottá lettek a bátorszívűek,
elaludták álmukat,
és nem találták kezeiket az erő emberei.
7Dorgálásodtól, Yá’ákov Elohimja,
mély álomba merült
a szekér is és a ló is.
8Te, félelmetes vagy te,
és ki állhat meg előtted,
amióta haragszol?
9Az Egekből hallattál ítéletet,
félt a föld,
és elcsendesült,
10amikor ítéletre kelt fel Elohim,
hogy megszabadítsa a föld minden alázatosát.
(Szelá.)
11Mert az Ádám haragja magasztal téged,
a haragok maradékával övezed fel magad.
12Tegyetek fogadalmat Yahuwahnak, Elohimotoknak,
és teljesítsétek;
mindnyájan, akik körülötte vagytok,
vigyetek ajándékot a Félelmetesnek.
13Lemetszi a fejedelmek szellemét,
félelmetes a föld királyainak.
Szójegyzék: Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ánávim (עֲנָוִים – 𐤏𐤍𐤅𐤉𐤌) – Alázatosak/Szelídek • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ászáf (אָסָף – 𐤀𐤎𐤐) – Összegyűjtő • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Shálém (שָׁלֵם – 𐤔𐤋𐤌) – Béke/Teljesség/Jeruzsálem ősi neve • Szelá (סֶלָה – 𐤎𐤋𐤄) – Zenei szünet/Állj meg és gondolkodj! • Tzion (צִיּוֹן – 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa
Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1A karmesternek. „Ne pusztíts el”.
Ászáf zsoltára, ének.
2Hálát adunk neked, ó Elohim,
hálát adunk, és közel a neved;
elbeszélik csodáidat.
3Mert elveszem a Mo’ed-et a kirendelt időt,
én egyenességben ítélek.
4Megolvad a föld és minden lakója,
én szilárdítottam meg oszlopait.
(Szelá.)
5Azt mondom a kérkedőknek: ne kérkedjetek,
és a bűnösöknek: ne emeljetek szarvat!
6Ne emeljétek a magasba szarvatokat,
ne beszéljetek nyakas nyakkal!
7Mert nem keletről, nem nyugatról,
és nem a hegyek pusztája felől.
8Mert Elohim az ítélő:
ezt megalázza, azt fölmagasztalja.
9Mert pohár van Yahuwah kezében,
és habzik a bor, telve keverékkel,
és kitölt ebből;
bizony a seprőjét is kiszívják, megisszák
a föld minden bűnösei.
10Én pedig örökké hirdetni fogom,
zengek Yá’ákov Elohimjának.
11És a bűnösök szarvait mind levágom,
az Igazak szarvai felmagasztaltatnak.
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ászáf (אָסָף – 𐤀𐤎𐤐) – Összegyűjtő • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Keren (קֶרֶן – 𐤒𐤓𐤍) – Szarv/Erő/Méltóság • Kósz (כּוֹס – 𐤊𐤅𐤎) – Pohár • Moéd (מוֹעֵד – 𐤌𐤅𐤏𐤃) – Kirendelt idő/Találkozás helye • Szelá (סֶלָה – 𐤎𐤋𐤄) – Zenei szünet/Állj meg és gondolkodj! • Tzádikim (צַדִּיקִים – 𐤑𐤃𐤉𐤒𐤉𐤌) – Igazak • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve
Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1Mászkil. Ászáftól.
Miért, Elohim, vetettél el mindörökre,
füstölög haragod legelőd nyája ellen?
2Emlékezz gyülekezetedre,
amelyet szereztél hajdan,
megváltottad örökséged törzsét,
a Tzion hegyére,
amelyen laktál.
3Emeld lépteidet az örökös romokra,
mindent feldúlt az ellenség a Kodeshben.
4Ordítoztak szorongatóid Moéded közepén,
kitűzték jeleiket jelekül.
5Olyan, mint aki fölfelé emel
a fák sűrűjében fejszéket.
6És most faragványait egyaránt
bárddal és pörölyökkel verik szét.
7Tűzbe vetették Mikdáshodat,
földig gyalázták neved Mishkánját.
8Mondták szívükben: igázzuk le őket egyaránt!
Fölégették El minden Moédjét az országban.
9Jeleinket nem látjuk,
nincs többé próféta,
és nincs velünk, aki tudná: meddig?
10Meddig, Elohim, gyaláz a szorongató?
Csúfolja az ellenség nevedet mindörökre?
11Miért fordítod vissza kezedet, jobbodat?
Kebled közepéből húzd elő, végezz!
12De Elohim a királyom hajdantól,
szabadító tetteket művel a föld közepén.
13Te szakítottad szét erőddel a tengert,
összetörted a tengeri szörnyek fejeit a vizeken.
14Te zúztad szét a Leviátán fejeit,
eledelül adtad őt a puszták népének.
15Te fakasztottál forrást és patakot,
te szárítottál ki állandó folyókat.
16Tiéd a nappal, tiéd az éjjel is,
te készítetted a világítót és a napot.
17Te állítottad a föld minden határát,
nyarat és telet te formáltál.
18Emlékezz erre: az ellenség gyalázott, Yahuwah,
és bolond nép csúfolta nevedet.
19Ne add a vadnak gerlicéd Nefeshét,
nyomorultjaid életéről ne feledkezz el mindörökre.
20Tekints a szövetségre,
mert megteltek a föld sötét helyei erőszak hajlékaival.
21Ne térjen vissza megszégyenülten az elnyomott,
a nyomorult és a szegény dicsérjék nevedet.
22Kelj fel, Elohim, perled peredet,
emlékezz gyalázatodra a bolondtól egész nap.
23Ne feledd el szorongatóid hangját,
ellened támadók zajongását, mely szüntelen száll fel.
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ászáf (אָסָף – 𐤀𐤎𐤐) – Összegyűjtő • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kodesh (קֹדֶשׁ – 𐤒𐤃𐤔) – Szent/Szentély – az elkülönített hely • Leviátán (לִוְיָתָן – 𐤋𐤅𐤉𐤕𐤍) – Tengeri szörny/Tekeredő • Mászkil (מַשְׂכִּיל – 𐤌𐤔𐤊𐤉𐤋) – Bölcsességet adó tanítóköltemény • Mikdásh (מִקְדָּשׁ – 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Mishkán (מִשְׁכָּן – 𐤌𐤔𐤊𐤍) – Hajlék/Szentély – Yahuwah földi lakhelye, a Találkozás Sátra központi szerkezete • Moéd (מוֹעֵד – 𐤌𐤅𐤏𐤃) – Kirendelt idő/Találkozás helye • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tzion (צִיּוֹן – 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve
Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1Zsoltár Ászáftól.
Bizony jó Elohim Yiszrá’Elhez,
a szív tisztáihoz.
2De én — kis híján megbotlottak lábaim,
szinte semmivé lettek lépteim.
3Mert irigykedtem a kérkedőkre,
a bűnösök békességét látva.
4Mert nincsenek kínjaik halálukig,
és kövér a testük.
5A halandó gyötrelmében nincs részük,
és az emberekkel együtt nem sújtja őket csapás.
6Ezért nyakláncuk a gőg,
az erőszak ruhája borítja be őket.
7Kidülled a kövérségtől szemük,
túlcsordulnak a szív képzelgései.
8Gúnyolódnak, és gonoszul beszélnek elnyomásról,
fennhéjázva szólnak.
9Az Egek ellen vetik szájukat,
és nyelvük a földön jár.
10Ezért fordul ide a népe,
és bő vizeket szürcsölnek belőlük.
11És ezt mondják:
Hogyan tudná El?
Van-e tudás a Elyonban?
12Íme, ilyenek a bűnösök:
és örökké nyugton gyarapítják a vagyont.
13Bizony, hiába tartottam tisztán szívemet,
és mostam ártatlanságban tenyereimet,
14hiszen csapás ért egész nap,
és fenyítés minden reggel.
15Ha azt mondtam volna: így beszélek én is,
íme, fiaid nemzedékét árultam volna el.
16És gondolkodtam, hogy megértsem ezt —
kín volt az szemeimben,
17míg be nem mentem El szentélyeibe,
és megértettem a végüket.
18Bizony, sikamlós helyekre állítod őket,
romlásba ejted őket.
19Hogyan lettek pusztulássá egy pillanat alatt,
végük lett, elenyésztek a rettenetektől!
20Mint álmot ébredés után, Ádonáj,
fölserkenve képüket megveted.
21Mert keseredett szívem,
és veséimben szúró fájdalom járt,
22én meg ostoba voltam és tudatlan,
barom voltam veled szemben.
23De én mindig veled vagyok,
megragadtad jobb kezemet.
24Tanácsoddal vezetsz engem,
és azután dicsőségbe fogadsz be.
25Kim van nekem az Egekben?
És melletted nem kívánok semmit a földön.
26Elenyészik testem és szívem,
szívem kősziklája és osztályrészem Elohim mindörökké.
27Mert íme, akik távol vannak tőled, elvesznek,
kiirtasz mindenkit, aki paráználkodva elhagy téged.
28De én — Elohim közelsége jó nekem,
Ádonáj Yahuwahban tettem oltalmamat,
hogy hirdessem minden művedet.
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Ászáf (אָסָף – 𐤀𐤎𐤐) – Összegyűjtő • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Elyon (עֶלְיוֹן – 𐤏𐤋𐤉𐤅𐤍) – Felséges/Legfelsőbb • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa
