Szerző: Sipos Richard | jún 10, 2026
1 Yá’ákov, Elohim és HáÁdonáj Yeshuá HáMáshiách szolgája, üdvözletét küldi a szórványban élő tizenkét törzsnek.
2Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, 3tudván hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. 4Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül. 5Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Elohimtól, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja. 6De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt. 7Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat Yahuwahtól, 8a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember.
9A szegénysorsú testvér dicsekedjék a méltóságával, 10a gazdag pedig megalázott voltával, mert elmúlik mindez, mint a mező virága. 11Mert felkel a nap nagy hőséggel, és elszárítja a füvet; a virága lehullik és szépsége elvész. Így sorvad el vállalkozásaiban a gazdag is.
12Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet Yeshuá megígért az őt szeretőknek. 13Senki se mondja, amikor kísértésbe jut: Elohim kísért engem, mert Elohim a gonosztól nem kísérthető, és ő maga sem kísért senkit a gonosszal. 14Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. 15Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz.
16Ne tévelyegjetek, szeretett testvéreim: 17minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Ábájától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása. 18Az ő akarata szült minket az igazság Igéje által, hogy mintegy első zsengéje legyünk teremtményeinek.
19Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra, 20mert az ember haragja nem szolgálja Elohim igazságát. 21Ezért tehát vessetek el magatoktól minden tisztátalanságot és a gonoszság utolsó maradványát is, és szelíden fogadjátok a belétek oltott igét, amely meg tudja tartani Nefeshteket. 22Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat. 23Mert ha valaki csak hallgatója az igének, de nem cselekszi, olyan, mint az az ember, aki a tükörben nézi meg az orcáit. 24Megnézi ugyan magát, de elmegy, és nyomban el is felejti, hogy milyen volt. 25De aki a szabadság tökéletes Toráhjába tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete. 26Ha valaki azt hiszi, hogy kegyes, de nem fékezi meg a nyelvét, hanem még önmagát is becsapja, annak a kegyessége hiábavaló. 27Tiszta és szeplőtlen kegyesség Elohim és Ábá előtt ez: meglátogatni az árvákat és az özvegyeket nyomorúságukban, és tisztán megőrizni az embernek önmagát a világtól.
Szójegyzék: Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ – 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása
Szerző: Sipos Richard | jún 10, 2026
1Miután megmenekültünk, akkor tudtuk meg, hogy Máltának hívják ezt a szigetet. 2Az idegen ajkúak nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk, mert tüzet raktak, és a ránk zúduló eső és a hideg miatt mindnyájunkat befogadtak. 3Amikor Shá’ul összegyűjtött egy csomó rőzsét, és a tűzre tette, egy vipera jött elő a melegből, és a kezébe mart. 4Amikor az idegen ajkúak meglátták a kezéről lecsüngő mérges kígyót, így szóltak egymáshoz: „Bizonyára gyilkos ez az ember, aki a tengerből kimenekült ugyan, de az isteni ítélet nem engedi élni.” Ő azonban lerázta a kígyót a tűzbe, és semmi baja sem esett. 5Azok pedig azt várták, hogy feldagad, vagy hirtelen holtan esik össze. Mikor azonban a hosszas várakozás után azt látták, hogy nem történik semmi baja, elfordultak korábbi szavuktól, és azt mondták róla, hogy Elohim.
7Azon a környéken volt a sziget elöljárójának, Publiusznak a birtoka, aki befogadott minket, és három napon át nagyon barátságosan megvendégelt. 8Történt pedig, hogy Publiusz apja lázban és vérhasban feküdt. Shá’ul bement hozzá, és miután imádkozott, rátette a kezét, és meggyógyította. 9Miután ez megtörtént, a többi beteg szigetlakó is odament hozzá, és ő meggyógyította őket. 10Ezért nagy megbecsülésben részesítettek minket, és amikor elhajóztunk, elláttak bennünket minden szükséges dologgal.
11Három hónap múlva azután elindultunk egy alexandriai hajón, amely a szigeten telelt, és amelynek címerében Dioszkurok voltak. 12Szirakuzába érkezve ott maradtunk három napig. 13Innen a part mentén hajózva megérkeztünk Régiumba, és mivel egy nap múlva feltámadt a déli szél, így másnap Puteoliba értünk. 14Itt testvéreket találtunk, akik kértek, hogy maradjunk náluk hat napig. Így érkeztünk Rómába. 15Mikor az ottani testvérek hallottak érkezésünkről, elénk jöttek Appiusz fórumáig és Tres Tabernaeig. Amikor Shá’ul meglátta őket, hálát adott Elohimnak, és felbátorodott.
16Amikor megérkeztünk Rómába, Shá’ulnak megengedték, hogy külön lakjék az őt őrző katonával. 17Három nap múlva magához hívatta a Yáhu’dim ottani elöljáróit. Amikor ezek összegyűltek, így szólt hozzájuk: „Férfiak, testvéreim, bár semmit sem vétkeztem e nép ellen, vagy ősi szokásaik ellen, Yerusháláyimből mégis foglyul adtak engem a rómaiak kezébe. 18Miután ezek kihallgattak, szabadon akartak bocsátani, mert semmi halállal büntetendő vétket nem találtak bennem. 19Mivel azonban ez ellen tiltakoztak a Yáhu’dim, kénytelen voltam a császárhoz folyamodni; de nem azért, mintha népem ellen akarnék vádaskodni. 20Emiatt kértem, hogy láthassalak titeket, és beszélhessek veletek, hiszen Yiszrá’El reménységéért viselem ezt a bilincset.” 21Ők pedig ezt mondták erre: „Mi sem levelet nem kaptunk rólad Yáhu’Dáhól, sem az Ábáfiak közül nem jött ide senki, és nem jelentett vagy mondott rólad semmi rosszat. 22Helyesnek tartjuk tehát, hogy tőled halljuk meg, hogyan gondolkozol. Mert erről a felekezetről tudjuk, hogy mindenfelé ellenzik.” 23Kitűztek tehát neki egy napot, és akkor sokan eljöttek hozzá a szállására. Shá’ul bizonyságot tett előttük Elohim Királyságáról, és reggeltől estig igyekezett bizonyítani nekik Yeshuá igazságát Mosheh Toráhja és a próféták alapján. 24Egyesek hittek a beszédének, mások meg nem hittek. 25Mivel nem értettek egyet egymással, szétoszlottak, s ekkor Shá’ul ezt az egy igét mondta nekik: „Helyesen szólt a Ruách HáKodesh Yeshá’Yáhu próféta által Ábáitokról, amikor ezt mondta: 26Menj el ehhez a néphez, és mondd meg: Hallván halljatok, és ne értsetek, és látván lássatok, és ne lássátok meg! 27Mert megkövéredett e nép szíve, és fülükkel nehezen hallottak, és szemüket behunyták, hogy ne lássanak szemükkel, és ne halljanak fülükkel, szívükkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket. 28Vegyétek tehát tudomásul, hogy a Goyimnak küldetett el Elohim szabadítása. Ők pedig meg is fogják azt hallani.” 29(Miután ezt mondta, a Yáhu’dim maguk között sokat vitatkozva eltávoztak.)
30Shá’ul pedig ott maradt két teljes esztendeig saját bérelt szállásán, és fogadta mindazokat, akik felkeresték. 31Hirdette Elohim Királyságát, és tanított HáÁdoni Yeshuá HáMáshiách útjairól, teljes bátorsággal, minden akadályoztatás nélkül.
Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Goy (גּוֹי – 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá’El nép • Goyim (גּוֹיִם – 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ – 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Kevel (כֶּבֶל – 𐤊𐤁𐤋) – bilincs/kötél • Lo’azim (לֹעֲזִים – 𐤋𐤏𐤆𐤉𐤌) – idegen ajkúak/idegen nyelvet beszélők • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshá’Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ – 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yáhudi (יְהוּדִי – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu’Dáh törzse • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu’Dáh népe • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia
Szerző: Sipos Richard | jún 10, 2026
1Miután úgy határoztak, hogy hajón szállítanak bennünket Itáliába, átadták Shá’ult a többi fogollyal együtt a császári csapatból való Juliusz nevű századosnak. 2Azután felszálltunk egy adramittiumi hajóra, amely Ázsia tartomány partvidékét akarta behajózni, és elindultunk. Velünk volt a Teszálonikai macedón Arisztárkhosz is. 3Másnap befutottunk Tzidonba. Mivel Juliusz emberségesen bánt Shá’ullal, megengedte, hogy elmenjen barátaihoz, és azok gondoskodjanak róla. 4Onnan továbbindulva Ciprus alatt hajóztunk el, mert ellenszél volt. 5Majd Cilicia és Pamfília partja mentén haladva befutottunk a líciai Mirába. 6Ott a százados egy Itáliába induló alexandriai hajót talált, és abba szállított be minket. 7Több napig tartó lassú hajózás után nagy nehezen jutottunk el Knidoszig; de mivel a szél miatt nem tudtunk kikötni, elhajóztunk Kréta alatt Szalmóné közelében. 8Nagy nehezen elhaladtunk mellette, és eljutottunk egy helyre, amelyet Szépkikötőnek neveznek, és amelyhez közel van Lázea városa. 9Mivel pedig közben sok idő telt el, és a hajózás is veszedelmessé vált, hiszen a böjt is elmúlt már, Shá’ul figyelmeztette őket: 10„Férfiak, látom, hogy a további hajózás során rossz fenyeget, és nagy kárt okoz, nem csak a rakományra és a hajóra, hanem életünkre nézve is.” 11De a százados inkább hitt a kormányosnak és a hajótulajdonosnak, mint annak, amit Shá’ul mondott. 12A kikötő nem volt alkalmas a telelésre, s ezért a többség úgy döntött, hogy továbbhajóznak onnan, hátha eljutnak Főnixbe, ahol áttelelhetnek. Ez Kréta egyik kikötője, amely délnyugat és északnyugat felé néz. 13Mivel pedig déli szél kezdett fújni, azt hitték, hogy megvalósíthatják elhatározásukat; felszedték tehát a horgonyt, és továbbhajóztak Kréta közelébe.
14Nemsokára azonban a sziget irányából az „Eurakviló”-nak nevezett szélvihar csapott le a tengerre. 15Mikor az magával ragadta a hajót, úgyhogy nem tudott a széllel szemben haladni, rábíztuk a hajót, és sodortattuk magunkat vele. 16Amikor egy kis sziget alá futottunk be, amelyet Klaudának hívnak, nagy fáradsággal tudtuk megtartani a mentőcsónakot. 17Miután ezt felvonták, óvintézkedéseket tettek: alul átkötötték a hajót, és mivel féltek, hogy a Szirtisz tengeröböl zátonyaira futnak, a horgonyt leeresztették, és úgy sodródtak tova. 18A vihar hevesen dobált bennünket, azért másnap kidobálták a hajóterhet, 19harmadnap pedig a hajó felszerelését dobálták ki saját kezeikkel. 20Mivel pedig sem a nap, sem a csillagok nem látszottak több napon át, és erős vihar tombolt, akkor elveszett megmenekülésünk reményének maradéka is. 21Minthogy már sokat éheztek is, Shá’ul felállt közöttük, és így szólt: „Az lett volna a helyes, férfiak, ha rám hallgattok, és nem indulunk el Krétából, hogy elkerüljük ezt a veszélyt és ezt a kárt. 22Felbátorítlak titeket: ne csüggedjetek el és ne olvadjatok el szívetekben, mert egy lélek sem vész el közületek, csak a hajó. 23Mert ma éjjel elém állt annak Elohimnak az Málákhja, akié vagyok, és akinek szolgálok. 24Ez azt mondta: Ne félj, Shá’ul, neked a császár elé kell állnod, és Elohim neked ajándékozta mindazokat, akik veled vannak a hajón. 25Ezért bizakodjatok, férfiak! Én hiszek Elohimnak, hogy úgy lesz, ahogyan nekem megmondta. 26Egy szigetre kell kivetődnünk.”
27Eljött a tizennegyedik éjszaka, mióta az Adrián sodródtunk tovább, amikor éjféltájban azt gyanították a hajósok, hogy valamilyen szárazföldhöz közelednek. 28Lebocsátották a mérőónt, és húsz ölet állapítottak meg. Amikor pedig kissé továbbmentek, és ismét lebocsátották, tizenöt ölet állapítottak meg. 29De mivel féltek, hogy esetleg sziklás helyre vetődünk, a hajó farából négy horgonyt vetettek ki, alig várva a virradatot. 30Ekkor azonban a hajósok meg akartak szökni a hajóról. Le akarták ereszteni a mentőcsónakot a tengerre, azzal az ürüggyel, hogy a hajó orrából akarnak horgonyokat kifeszíteni. 31Shá’ul azonban így szólt a századoshoz és a katonákhoz: „Ha ezek nem maradnak a hajón, akkor ti sem menekülhetek meg.” 32A katonák ekkor elvágták a mentőcsónak köteleit, és hagyták, hogy elsodorja az ár. 33Addig pedig, amíg megvirradt, Shá’ul mindnyájukat arra biztatta, hogy egyenek. Így szólt: „Ma a tizennegyedik napja, hogy étlen várakoztok, és semmit sem ettetek. 34Ezért intelek titeket, hogy erősítsétek meg szíveteket [étellel], mert ezáltal menekültök meg. Mert közületek senkinek sem esik le egyetlen hajszál sem a fejéről.” 35E szavak után vette a kenyeret, hálát adott érte Elohimnak mindnyájuk szeme láttára, megtörte, és enni kezdett. 36Erre mindnyájan nekibátorodtak, és ők is enni kezdtek. 37lélekszám szerint kétszázhetvenhatan voltunk a hajón. 38Miután jóllaktak, a gabonát a tengerbe szórva könnyítettek a hajón. 39Amikor megvirradt, a szárazföldet nem ismerték fel, de egy öblöt vettek észre, amelynek lapos volt a partja. Elhatározták, hogy ha tudják, erre futtatják rá a hajót. 40A horgonyokat eloldták, és a tengerben hagyták, egyúttal a kormányrúd tartóköteleit is megeresztették, és az orrvitorlát szélnek feszítve igyekeztek a part felé. 41Mikor azonban a földnyelvhez értek, ráfuttatták a hajót, amelynek orra befúródva ott maradt mozdulatlanul, a tenger hullámai pedig erejükkel megrázták a hátsó részét, és darabokra tört. 42A katonáknak az volt a szándékuk, hogy megölik a foglyokat, nehogy valaki kiúszva elmeneküljön. 43De a százados meg akarta menteni Shá’ult, visszatartotta őket elhatározásuktól, és megparancsolta, hogy akik úszni tudnak, azok ugorjanak először a tengerbe, és meneküljenek a szárazföldre, 44azután a többiek pedig, ki deszkákon, ki a hajó egyéb darabjain. Így történt, hogy mindnyájan szerencsésen kimenekültek a szárazföldre.
Szójegyzék: Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Málákh (מַלְאָךְ – 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh
Szerző: Sipos Richard | jún 10, 2026
1Ágripá erre így szólt Shá’ulhoz: „Megengedjük, hogy szólj a magad mentségére.” Akkor Shá’ul kinyújtotta a kezét, és védőbeszédet mondott: 2„Boldognak tartom magam, Ágripá király, hogy mindazok ellen, amikkel a Yáhu’dim vádolnak, ma előtted védekezhetem, 3mert te kiváló ismerője vagy a Yáhu’dim minden szokásának és vitás kérdéseinek. Kérlek azért, hallgass meg engem türelemmel. 4Életemet, amely kezdettől fogva népem között és Yerusháláyimban folyt, ifjúságomtól fogva ismerik a Yáhu’dim mindnyájan. 5Mivel ők kezdettől fogva ismernek, tanúsíthatják, ha akarják, hogy kegyességünk legszigorúbb irányzata szerint éltem, mint Perushim. 6Most is amiatt a reménység miatt állok itt vád alatt, amelyet atyáinknak ígért Elohim. 7Ennek a teljesülését reméli tizenkét törzsünk is, éjjel-nappal állhatatosan szolgálva. Ezért a reménységért vádolnak engem a Yáhu’dim, Ágripá király. 8Miért tartjátok hihetetlennek, hogy Elohim halottakat támaszt fel? 9Én egykor elhatároztam magamban, hogy mindent meg kell tennem a Nátzráti Yeshuá neve ellen. 10Meg is tettem ezt Yerusháláyimban, és a Kohánimtól kapott felhatalmazás alapján a szentek közül sokat börtönbe vetettem. Amikor pedig megölték őket, én is ellenük szavaztam. 11A Bátei Kneszetben mindenfelé gyakran büntetéssel kényszerítettem őket káromlásra, sőt ellenük való féktelen őrjöngésemben egészen az idegen városokig üldöztem őket. 12Egyszer éppen ilyen ügyben utaztam a Kohánim felhatalmazásával és megbízásával Dámeszek felé. 13Dáni’Eltájban az úton láttam, ó király, amint a mennyből a nap fényénél is ragyogóbb világosság sugároz körül engem és útitársaimat. 14Mikor pedig mindnyájan a földre estünk, egy hangot hallottam, amely így szólt hozzám héber nyelven: Shá’ul, Shá’ul, miért üldözöl engem? Nehéz neked az ösztöke ellen rugódoznod. 15Erre ezt kérdeztem: Ki vagy, Ádonim? Ő pedig így válaszolt: Én vagyok Yeshuá, akit te üldözöl. 16De kelj fel, és állj a lábadra, mert azért jelentem meg neked, hogy szolgámmá és tanúmmá tegyelek, hogy tanúbizonyságot tegyél arról, amiket láttál, és arról, amit ezután fogok neked magamról kijelenteni. 17Megoltalmazlak e néptől és a Goyimtól, akikhez küldelek. 18Azért küldelek el, hogy nyisd meg a szemüket, hogy a sötétségből a világosságra, és a Szátán hatalmából Elohimhoz térjenek; hogy az énbennem való hit által megkapják bűneik bocsánatát, és örökséget nyerjenek azok között, akik megszenteltettek. 19Ezért, Ágripá király, nem voltam engedetlen a mennyei látomás iránt, 20hanem először Dámeszekben és Yerusháláyimban, majd Yáhu’Dáh egész földjén és a Goyimnak hirdettem, hogy térjenek meg, forduljanak Elohimhoz, és éljenek a megtéréshez méltóan. 21Ezért fogtak el engem a Yáhu’dim a Beit-HáMikdáshban, és ezért akartak kivégezni. 22De mivel Elohim mind e mai napig megsegített, itt állok, és bizonyságot teszek kicsinyeknek és nagyoknak, és semmit sem mondok azon kívül, amit Mosheh és a próféták megjövendöltek: 23a Máshiách megsanyargattatik, és mint aki elsőnek támad fel a halottak közül, világosságot áraszt a népre és a Goyimra.”
24Mikor pedig ezeket hozta fel védelmére, Fesztusz hangosan így kiáltott: „Bolond vagy te, Shá’ul! A sok tudomány őrültségbe visz.” 25Shá’ul azonban így válaszolt: „Nem vagyok bolond, nagyra becsült Fesztusz, hanem igaz és józan beszédet szólok. 26Mert tud ezekről a király, akihez bátran szólok, mert nem hiszem, hogy rejtve volna előtte ezek közül bármi is, hiszen nem valami zugban történt dolgok ezek. 27Hiszel-e Ágripá király a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel.” 28Ágripá így szólt Shá’ulhoz: „Majdnem ráveszel engem is, hogy Nátzrátivá legyek!” 29Shá’ul pedig így válaszolt: „Kérem Elohimtól, hogy előbb vagy utóbb nem csak te, hanem azok is, akik ma hallgatnak engem, olyanná legyenek, amilyen én is vagyok e bilincsek nélkül.” 30Ezután felállt a király, a helytartó, Bereniké, és felálltak a velük együtt ülők. 31Távozóban így beszélgettek egymás között: „Semmi halálra vagy fogságra méltó dolgot nem tett ez az ember.” 32Ágripá pedig ezt mondta Fesztusznak: „Szabadon lehetne bocsátani ezt az embert, ha nem fellebbezett volna a császárhoz.”
Szójegyzék: Beit-HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ – 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Bátei Kneszet (בָּתֵּי כְּנֶסֶת – 𐤁𐤕𐤉𐤊𐤍𐤎𐤕) – zsinagógák/gyülekezőhelyek • Dámeszek (דַּמֶּשֶׂק – 𐤃𐤌𐤔𐤒) – Damaszkusz • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Goy (גּוֹי – 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá’El nép • Goyim (גּוֹיִם – 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל – 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá’El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Nátzrát (נָצְרַת – 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/őrszem • Notzrim (נוֹצְרִים – 𐤍𐤑𐤓𐤉𐤌) – Nátzrátiak/Yeshuá követői • Perushim (פְּרוּשִׁים – 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Szátán (שָׂטָן – 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yáhudi (יְהוּדִי – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu’Dáh törzse • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu’Dáh népe • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása
Szerző: Sipos Richard | jún 10, 2026
1Amint Fesztusz megérkezett a tartományba, három nap múlva felment Keszáriából Yerusháláyimba. 2Ott a Kohánim vezetői és a Yáhu’dim vénei panaszt tettek Shá’ul ellen, és kérték, 3kérve tőle azt a kedvezést, hogy hozassa Shá’ult Yerusháláyimba. Mert azt a tervet szőtték ellene, hogy megölik útközben. 4Fesztusz azonban azt felelte, hogy Shá’ul Keszáriában van őrizetben, ő maga pedig hamarosan odautazik. 5„Akik tehát közöttetek tekintélyesek – mondta -, jöjjenek le velem, és ha valami kivetnivaló van abban a férfiban, emeljenek vádat ellene!”
6Miután pedig nyolc vagy tíz napnál tovább nem tartózkodott közöttük, lement Keszáriába. 7A következő napon pedig beült a bírói székbe, és elővezettette Shá’ult. Amikor Shá’ul megjelent, körülállták a Yerusháláyimből lejött Yáhu’dim, és sok súlyos vádat emeltek ellene, amelyeket azonban nem tudtak bizonyítani. 8Shá’ul így védekezett: „Sem a Yáhu’dim Toráhja ellen, sem a Beit-HáMikdásh ellen, sem a császár ellen nem vétettem semmit.” 9Fesztusz azonban a Yáhu’dim kedvébe akart járni, és ezt kérdezte Shá’ultól: „Akarsz-e Yerusháláyimba menni, hogy ott ítélkezzem feletted ebben az ügyben?” 10Shá’ul azonban így válaszolt: „A császár ítélőszéke előtt állok, itt kell megítéltetnem. A Yáhu’dim ellen nem vétettem semmit, amint magad is jól tudod. 11Mert ha vétkes vagyok, és halált érdemlő dolgot cselekedtem, nem vonakodom a haláltól. Ha pedig ezek alaptalanul vádolnak engem, senkinek sincs joga, hogy a kezeikbe adjon engem. A császárhoz fellebbezek.” 12Akkor Fesztusz megbeszélést tartott a tanácsosaival, majd így válaszolt: „A császárhoz fellebbeztél, tehát a császár elé fogsz menni.”
13Néhány nap elteltével Ágripá király és Bereniké Keszáriába érkezett, hogy Shálommal meglátogassák Fesztuszt. 14Amikor már több napja időztek ott, Fesztusz szóba hozta a király előtt Shá’ul ügyét: „Van itt egy férfi, mondta, akit Félix hagyott itt fogolyként. 15Mikor Yerusháláyimban voltam, panaszt emeltek ellene a Yáhu’dim Kohen Gádoljai és vénei, és az elítélését kérték. 16Azt válaszoltam nekik, hogy a rómaiaknak nem szokásuk bárkit is kiszolgáltatni, amíg a vádlott szemtől szembe nem áll vádlóival, és alkalmat nem kap arra, hogy védekezzék a vád ellen. 17Mikor tehát megérkeztek ide, halogatás nélkül mindjárt másnap bírói székembe ültem, és elővezettettem azt a férfit. 18Ekkor vádlói körülállták, de semmi olyan bűnt sem hoztak fel ellene, amilyenre gondoltam, 19hanem valami vitás kérdéseik voltak vele a maguk vallásáról, meg egy bizonyos meghalt Yeshuáról, akiről Shá’ul azt állította, hogy él. 20Mivel pedig én nem tudtam eligazodni ezekben a vitás kérdésekben, azt kérdeztem tőle, nem akar-e Yerusháláyimba menni, és ott törvény elé állni ezek miatt a dolgok miatt. 21Shá’ul azonban fellebbezett, és azt kívánta, hogy tartsák őrizetben a császár döntéséig. Ezért parancsot adtam, hogy őrizzék őt, amíg a császárhoz küldhetem.” 22Ágripá erre így szólt Fesztuszhoz: „Szeretném magam is hallani ezt az embert!” – „Holnap hallani fogod” – válaszolta ő. 23Másnap aztán megérkezett Ágripá és Bereniké nagy pompával, és miután az ezredessel és a város előkelőségeivel együtt bevonultak a nagyterembe, Fesztusz parancsára elővezették Shá’ult. 24Fesztusz ezután így szólt: „Ágripá király és ti férfiak mind, akik velünk együtt jelen vagytok, látjátok ezt az embert, aki miatt a Yáhu’dim egész sokasága ostromolt engem Yerusháláyimban, sőt még itt is, azt kiáltva, hogy ennek nem szabad tovább élnie. 25Én azonban azt állapítottam meg, hogy semmi halált érdemlő dolgot nem cselekedett. De mivel a császárhoz fellebbezett, úgy döntöttem, hogy oda küldöm őt. 26Ámde semmi bizonyosat nem tudok írni róla uramnak, ezért elétek vezettettem, elsősorban is eléd, Ágripá király, hogy kihallgatása után legyen mit írnom róla. 27Mert értelmetlennek tartom, hogy aki foglyot küld, ne jelentse az ellene emelt vádat is.”
Szójegyzék: Beit-HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ – 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Kohánim (כֹּהֲנִים – 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל – 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá’El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yáhudi (יְהוּדִי – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu’Dáh törzse • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu’Dáh népe
