[HU] Shoftim 10

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Ávi’Melekh után fölkelt Yiszrá’El megszabadítására az Yiszákhárbeli Tolá, Pu’áh fia, Dodo fia. Ő Shámirban lakott, Efráyim hegyvidékén. ²Bírája volt Yiszrá’Elnek huszonhárom évig, majd meghalt, és eltemették Shámirban.

³Utána fölkelt a Gil’ádbeli Yá’ir, és bírája volt Yiszrá’Elnek huszonkét évig. ⁴Volt neki harminc fia, akik harminc szamárcsikón lovagoltak, és harminc városuk volt; ezeket nevezik Yá’ir sátorfalvainak mind a mai napig, amelyek Gil’ád földjén vannak. ⁵Majd meghalt Yá’ir, és eltemették Kámonban.

⁶Yiszrá’El fiai ismét azt tették, ami gonosz Yáhuwáh szemeiben, és szolgálták a Bá’álokat és az Áshtárotokat, Árám elohimát és Tzidon elohimát, Moáv elohimát és Ámon fiainak elohimát, meg a Pelishtim elohimát; Yáhuwáht pedig elhagyták, és nem szolgálták őt. ⁷Ezért fellángolt Yáhuwáh haragja Yiszrá’El ellen, és eladta őket a Pelishtim kezébe és Ámon fiainak kezébe. ⁸Ezek pedig összezúzták és szétmorzsolták Yiszrá’El fiait abban az évben – tizennyolc évig – mindazokat Yiszrá’El fiai közül, akik a Yárdenen túl, az Emori földjén, Gil’ádban voltak. ⁹Átkeltek Ámon fiai a Yárdenen is, hogy harcoljanak Yáhu’Dáh ellen is, Ben’Yámin ellen és Efráyim háza ellen; és Yiszrá’El Igen nagy szorongattatásba jutott.

¹⁰Ekkor Yáhuwáhhoz kiáltottak Yiszrá’El fiai, mondván: Vétkeztünk ellened, mert elhagytuk Elohénut, és a Bá’álokat szolgáltuk. ¹¹Yáhuwáh pedig ezt mondta Yiszrá’El fiainak: Vajon Mitzráyimból, az Emoritól, Ámon fiaitól és a Pelishtimtől nem én szabadítottalak-e meg, ¹²és a Tzidonim, Ámálek és Má’on sanyargattak benneteket, ti pedig hozzám kiáltottatok, és én megszabadítottalak benneteket az ő kezükből? ¹³Ti mégis elhagytatok engem, és más elohimot szolgáltatok; ezért nem szabadítalak meg többé benneteket. ¹⁴Menjetek, és kiáltsatok azokhoz az elohimhoz, akiket választottatok; ők szabadítsanak meg benneteket szorongattatásotok idején! ¹⁵Yiszrá’El fiai ekkor azt mondták Yáhuwáhnak: Vétkeztünk. Tégy te velünk egészen úgy, ahogy jónak látod szemeidben; csak szabadíts meg minket, kérünk, a mai napon! ¹⁶Majd eltávolították maguk közül az idegen elohimot, és Yáhuwáht szolgálták; és megrövidült az ő Nefeshe Yiszrá’El gyötrelmében.

¹⁷Ekkor harci felhívásra összegyűltek Ámon fiai, és tábort ütöttek Gil’ádban; összegyülekeztek Yiszrá’El fiai is, és tábort ütöttek Mitzpáhban. ¹⁸Akkor azt mondták egymásnak a nép, Gil’ád vezérei: Ki az a férfi, aki megkezdi a harcot Ámon fiai ellen? Az legyen a feje Gil’ád minden lakójának.

Szójegyzék: Ámálek (עֲמָלֵק – 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Völgy népe/Nyaló nép – Eszáv leszármazottja • Ámon (עַמּוֹן – 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Nép/Népből való – Lót leszármazottai • Árám (אֲרָם – 𐤀𐤓𐤌) – Szíria/magasság; Shem fia • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áshtárot (עַשְׁתָּרוֹת – 𐤏𐤔𐤕𐤓𐤅𐤕) – Astárté-kultusz helye – Báshán fővárosa • Ávi’Melekh (אֲבִימֶלֶךְ – 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤋𐤊) – Apám a király – Gid’on fia ágyasától • Áyárim (עֲיָרִים – 𐤏𐤉𐤓𐤉𐤌) – szamárcsikók/városok – tudatos hangtani szójáték a 10:4-ben (egyes szám: áyir = szamárcsikó/ir = város) • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Ben’Yámin (בִּנְיָמִין – 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia – Yá’ákov fia [köve: a Yáhfeh] • Dodo (דּוֹדוֹ – 𐤃𐤅𐤃𐤅) – „nagybátyja/szerelme” – Tolá nagyapja • Efráyim (אֶפְרַיִם – 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia [köve: a Shohám] • Elohénu (אֱלֹהֵינוּ – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤍𐤅) – A mi Elohímunk • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Emori (אֱמֹרִי – 𐤀𐤌𐤓𐤉) – Emóri/Beszélő/Hegyvidéki – beszélő • Gid’on (גִּדְעוֹן – 𐤂𐤃𐤏𐤅𐤍) – Favágó/Pusztító [Gedeon] • Gil’ád (גִּלְעָד – 𐤂𐤋𐤏𐤃) – tanúság halma – terület a Yárden keleti oldalán • Kámon (קָמוֹן – 𐤒𐤌𐤅𐤍) – „felkelés/magaslat” – helynév Gil’ádban • Má’on (מָעוֹן – 𐤌𐤏𐤅𐤍) – Lakóhely/Hajlék – város a hegyvidéken • Mitzpáh (מִצְפָּה – 𐤌𐤑𐤐𐤄) – őrhely/őrtorony – gyülekezési hely Gil’ádban • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom: Szorítások • Moáv (מוֹאָב – 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Atyától való – Lót leszármazottai • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Pelishtim (פְּלִשְׁתִּים – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉𐤌) – Filiszteusok/Vándorok • Pu’áh (פּוּאָה – 𐤐𐤅𐤀𐤄) – „ragyogó/jajkiáltás” – Tolá apja • Shámir (שָׁמִיר – 𐤔𐤌𐤉𐤓) – Tövis/Gyémánt – város a hegyvidéken • Tolá (תּוֹלָע – 𐤕𐤅𐤋𐤏) – „féreg/skarlátvörös” – bíró Yiszákhárból • Tzidon (צִידוֹן – 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – Halászat/Vadászat – Szidon főníciai kikötőváros a mai Libanon területén • Tzidonim (צִידֹנִים – 𐤑𐤉𐤃𐤍𐤌) – Szidón lakói/szidóniak – föníciai nép • Yá’ir (יָאִיר – 𐤉𐤀𐤉𐤓) – Megvilágosít/Ő ragyog – Menásheh leszármazottja • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yárden (יַרְדֵּן – 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yiszákhár (יִשָּׂשכָר – 𐤉𐤔𐤔𐤊𐤓) – Jutalom/Bér – Yá’ákov fia [köve: a Szápir] • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

[HU] Shoftim 9

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Ávi’Melekh, Yerubá’ál fia elment Shekhembe anyja testvéreihez, és szólt hozzájuk, meg anyja apja házának egész nemzetségéhez, mondván: ²Beszéljetek, kérlek, Shekhem összes polgárának füle hallatára: Mi jobb nektek? Az, ha hetven férfi uralkodik rajtatok, Yerubá’ál összes fia, vagy az, ha egy ember uralkodik rajtatok? Emlékezzetek meg arról, hogy csontotok és húsotok vagyok én! ³Anyja testvérei elbeszélték róla mindezeket a szavakat Shekhem összes polgárának füle hallatára, és Ávi’Melekh felé hajlott a szívük, mert ezt mondták: testvérünk ő. ⁴Adtak neki hetven ezüstöt a Bá’ál-Berit házából, Ávi’Melekh pedig üres és vakmerő embereket bérelt fel rajtuk, és követték őt. ⁵Elment apja házába, Ofráhba, és meggyilkolta testvéreit, Yerubá’ál fiait, hetven férfit egyetlen kövön; de megmaradt Yotám, Yerubá’ál legkisebb fia, mert elrejtőzött. ⁶Összegyűltek Shekhem összes polgára meg egész Beit-Millo, elmentek és királlyá tették Ávi’Melekhet az emlékoszlop tölgyfájánál, amely Shekhemben volt. ⁷Hírül adták ezt Yotámnak, ő pedig elment, megállt a Gerizim-hegy csúcsán, fölemelte hangját, kiáltott, és ezt mondta nekik: Hallgassatok rám, Shekhem polgárai, hogy rátok is hallgasson Elohim!

⁸Elmenvén elmentek a fák,

hogy királyt kenjenek föl maguknak.

Mondták az olajfának:

Uralkodj fölöttünk!

⁹De azt mondta nekik az olajfa:

Hagyjam el olajomat,

amellyel engem elohimot és embereket dicsőítenek,

és menjek hajladozni a fák fölött?

¹⁰Ekkor a fák a fügefának mondták:

Jöjj te, uralkodj fölöttünk!

¹¹De azt mondta nekik a fügefa:

Hagyjam el édességemet

meg jó gyümölcsömet,

és menjek hajladozni a fák fölött?

¹²Majd a fák a szőlőnek mondták:

Jöjj te, uralkodj fölöttünk!

¹³De azt mondta nekik a szőlő:

Hagyjam el mustomat,

amely megörvendezteti elohimot és embereket,

és menjek hajladozni a fák fölött?

¹⁴Végül mind a fák azt mondták a tüskebokornak:

Jöjj te, uralkodj fölöttünk!

¹⁵A tüskebokor azt mondta a fáknak:

Ha igazán engem kentek föl királyotokká,

jöjjetek, keressetek menedéket árnyékomban;

ha pedig nem,

akkor tűz csap ki a tüskebokorból,

és megemészti a Levánon cédrusait!

¹⁶Most tehát, ha igazán és feddhetetlenül cselekedtetek, amikor királlyá tettétek Ávi’Melekhet, és ha jót cselekedtetek Yerubá’állal és házával, és ha kezei tette szerint cselekedtetek vele — ¹⁷hiszen értetek harcolt apám, és kockára vetette életét, és kimentett benneteket Midyán kezéből, ¹⁸ti pedig fölkeltetek ma apám háza ellen, legyilkoltátok fiait, hetven férfit egyetlen kövön, és királlyá tettétek Ávi’Melekhet, szolgálólánya fiát, Shekhem polgárai fölött, mivel testvéretek ő — ¹⁹ha tehát igazán és feddhetetlenül cselekedtetek Yerubá’állal és házával ezen a napon, akkor örüljetek Ávi’Melekhnek, és örüljön ő is nektek! ²⁰De ha nem, akkor tűz csap ki Ávi’Melekhből, és megemészti Shekhem polgárait meg Beit-Millot, és tűz csap ki Shekhem polgáraiból meg Beit-Milloból, és megemészti Ávi’Melekhet! ²¹Ezután elmenekült Yotám, futva elment Be’erbe, és ott telepedett le, testvére, Ávi’Melekh elől.

²²Ávi’Melekh három évig uralkodott Yiszrá’El fölött. ²³Elohim pedig gonosz szellemet küldött Ávi’Melekh és Shekhem polgárai közé, és Shekhem polgárai hűtlenül cselekedtek Ávi’Melekh ellen, ²⁴hogy eljöjjön a Yerubá’ál hetven fia ellen elkövetett erőszak, és hogy vérüket Ávi’Melekhre, testvérükre tegyék, aki meggyilkolta őket, és Shekhem polgáraira, akik megerősítették kezeit, hogy meggyilkolja testvéreit. ²⁵Shekhem polgárai lesben állókat állítottak ellene a hegyek tetejére, és kiraboltak mindenkit, aki elhaladt mellettük az úton; és hírül adták ezt Ávi’Melekhnek.

²⁶Eljött Gá’ál, Eved fia, testvéreivel együtt, és átköltöztek Shekhembe; és Shekhem polgárai megbíztak benne. ²⁷Kimentek a mezőre, leszüretelték szőlőiket, kitaposták, és örömünnepet tartottak; bementek elohimuk házába, ettek, ittak, és megátkozták Ávi’Melekhet. ²⁸Gá’ál, Eved fia ezt mondta: Ki Ávi’Melekh, és ki Shekhem, hogy szolgáljunk neki? Nemde Yerubá’ál fia, Z’vul meg a helytartója? Szolgáljátok Shekhem atyjának, Chámornak az embereit! Miért szolgáljuk őt mi? ²⁹Bárcsak e nép a kezemben volna, akkor eltávolítanám Ávi’Melekhet! És ezt mondta Ávi’Melekhnek: Sokasítsd meg seregedet, és jöjj ki! ³⁰Amikor Z’vul, a város parancsnoka meghallotta Gá’álnak, Eved fiának szavait, fölgerjedt a haragja. ³¹Követeket küldött Ávi’Melekhhez Tormáhba ezzel: Íme, Gá’ál, Eved fia és testvérei Shekhembe jöttek, és íme, fellázítják ellened a várost. ³²Most tehát kelj föl éjjel, te és a néped, amely veled van, és állj lesbe a mezőn. ³³És reggel, mihelyt fölkel a nap, kelj korán, és törj rá a városra; és íme, amikor ő meg a vele levő nép kijönnek ellened, cselekedj vele úgy, ahogy kezed eléri.

³⁴Fölkelt Ávi’Melekh meg az egész nép, amely vele volt, éjjel, és lesbe álltak Shekhem ellen négy csapatban. ³⁵Kijött Gá’ál, Eved fia, és megállt a város kapujának bejáratánál; és fölkelt Ávi’Melekh meg a vele levő nép a leshelyről. ³⁶Gá’ál meglátta a népet, és azt mondta Z’vulnak: Íme, nép vonul le a hegyek tetejéről! Z’vul azonban ezt mondta neki: A hegyek árnyékát látod embereknek. ³⁷De Gá’ál megint csak szólt, és ezt mondta: Íme, nép vonul le a föld köldöke felől, és egy csapat a Elon M’on’nim útja felől jön. ³⁸Akkor Z’vul ezt mondta neki: Hol van most a szád, amellyel ezt mondtad: Ki Ávi’Melekh, hogy szolgáljunk neki? Nemde ez az a nép, amelyet megvetettél? Vonulj ki most, és harcolj vele! ³⁹Gá’ál kivonult Shekhem polgárai élén, és harcolt Ávi’Melekhkel. ⁴⁰Ávi’Melekh üldözte őt, ő pedig elmenekült előle, és sokan estek el halálra sebzetten egészen a kapu bejáratáig. ⁴¹Ávi’Melekh Árumáhban maradt, Z’vul pedig elűzte Gá’ált és testvéreit, hogy ne lakhassanak Shekhemben.

⁴²Másnap a nép kiment a mezőre, és hírül adták ezt Ávi’Melekhnek. ⁴³Ő pedig vette a népet, három csapatra osztotta, és lesbe állt a mezőn; és látta, hogy íme, a nép kijön a városból, fölkelt ellenük, és megverte őket. ⁴⁴Ávi’Melekh meg a vele levő csapatok előretörtek, és megálltak a város kapujának bejáratánál; a két csapat pedig rátört mindazokra, akik a mezőn voltak, és megverték őket. ⁴⁵Ávi’Melekh egész nap harcolt a város ellen, bevette a várost, a benne levő népet pedig megölte; lerombolta a várost, és bevetette sóval. ⁴⁶Meghallották ezt Shekhem tornyának összes polgárai, és bementek El-Berit házának erődkamrájába. ⁴⁷Hírül adták Ávi’Melekhnek, hogy Shekhem tornyának összes polgárai összegyűltek. ⁴⁸Ávi’Melekh fölment a Tzálmon-hegyre, ő meg az egész nép, amely vele volt; és Ávi’Melekh fejszéket vett kezébe, levágott egy faágat, fölvette, vállára tette, és azt mondta a vele levő népnek: Amit láttatok, hogy tettem, hamar tegyétek azt ti is, mint én! ⁴⁹Levágott tehát az egész nép is, mindenki egy ágat, követték Ávi’Melekhet, az erődkamrára rakták, és rájuk gyújtották az erődkamrát tűzzel; így meghaltak Shekhem tornyának összes emberei is, mintegy ezer férfi és nő.

⁵⁰Ávi’Melekh azután Tevetzbe ment, tábort ütött Tevetz ellen, és bevette azt. ⁵¹Erős torony volt a város közepén; oda menekült minden férfi és nő, a város összes polgára, magukra zárták, és fölmentek a torony tetejére. ⁵²Ávi’Melekh a toronyig nyomult, harcolt ellene, és odalépett a torony bejáratához, hogy fölgyújtsa tűzzel. ⁵³De egy asszony egy felső malomkövet dobott Ávi’Melekh fejére, és összezúzta koponyáját. ⁵⁴Az sietve hívta fegyverhordozó legényét, és ezt mondta neki: Ránts kardot, és ölj meg, hogy ne mondják rólam: Asszony gyilkolta meg őt! A legénye keresztülszúrta, és meghalt. ⁵⁵Amikor a Yiszrá’Eli férfiak látták, hogy Ávi’Melekh meghalt, elment mindenki a maga helyére. ⁵⁶Így térítette vissza Elohim Ávi’Melekh gonoszságát, amelyet apja ellen cselekedett, amikor meggyilkolta hetven testvérét. ⁵⁷Shekhem embereinek minden gonoszságát is fejükre térítette Elohim, és rájuk jött Yotámnak, Yerubá’ál fiának átka.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Árumáh (אֲרוּמָה – 𐤀𐤓𐤅𐤌𐤄) – „felemelt/magaslat” – helynév • Ávi’Melekh (אֲבִימֶלֶךְ – 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤋𐤊) – Apám a király – Gid’on fia ágyasától • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Bá’ál-Berit (בַּעַל בְּרִית – 𐤁𐤏𐤋 𐤁𐤓𐤉𐤕) – szövetség-Bá’álja – pogány Elohimség Shekhemben • Be’er (בְּאֵר – 𐤁𐤀𐤓) – Kút – város Yáhu’Dáhban • Beit-Millo (בֵּית מִלּוֹא – 𐤁𐤉𐤕 𐤌𐤋𐤅𐤀) – „Millo háza”/töltés-/erőd-háza – Shekhem fellegvár-negyede • Chámor (חֲמוֹר – 𐤇𐤌𐤅𐤓) – Szamár – Shekhem atyja, pogány Káná’áni fejedelem • El-Berit (אֵל בְּרִית – 𐤀𐤋 𐤁𐤓𐤉𐤕) – „Szövetség Elje” – Káná’áni bálvány Shekhemben • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Elon M’on’nim (אֵלוֹן מְעוֹנְנִים – 𐤀𐤋𐤅𐤍 𐤌𐤏𐤅𐤍𐤍𐤉𐤌) – Jósok Tölgy(e)/Jövendőmondók Tölgy(e) • Eved (עֶבֶד – 𐤏𐤁𐤃) – Szolga/Rabszolga – Gá’ál apja • Ezüst (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Keszef: ezüst/Pénz • Gá’ál (גָּאַל – 𐤂𐤀𐤋) – Megváltani/Kiváltani • Gerizim (גְּרִזִּים – 𐤂𐤓𐤆𐤉𐤌) – levágottak/sziklás hely – az áldás hegye Shekhem mellett • Gid’on (גִּדְעוֹן – 𐤂𐤃𐤏𐤅𐤍) – Favágó/Pusztító [Gedeon] • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – ezüst/Pénz • Levánon (לְבָנוֹן – 𐤋𐤁𐤍𐤅𐤍) – Fehér – a cédrusairól híres hegység – hegylánc északon • Midyán (מִדְיָן – 𐤌𐤃𐤉𐤍) – Viszály/Ítélet – Gideon által legyőzött nép • Ofráh (עָפְרָה – 𐤏𐤐𐤓𐤄) – Őzike – város Menásheh területén, Gid’on szülőföldje • Shekhem (שְׁכֶם – 𐤔𐤊𐤌) – Váll/Háton visz – város Efráyim hegyén • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tevetz (תֵּבֵץ – 𐤕𐤁𐤑) – ragyogás – város Shekhem közelében • Tormáh (תָּרְמָה – 𐤕𐤓𐤌𐤄) – „csalárdság/titokban” – helynév • Tzálmon (צַלְמוֹן – 𐤑𐤋𐤌𐤅𐤍) – „árnyékos” – hegy Shekhem közelében • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yerubá’ál (יְרֻבַּעַל – 𐤉𐤓𐤁𐤏𐤋) – „pereljen vele a Bá’ál” – Gid’on mellékneve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yotám (יוֹתָם – 𐤉𐤅𐤕𐤌) – Yáhuwáh tökéletes – Yáhu’Dáh királya – Gid’on legkisebb fia • Záyit (זַיִת – 𐤆𐤉𐤕) – Olajbogyó/Olajfa • Z’vul (זְבֻל – 𐤆𐤁𐤋) – „lakhely/magaslat” – Ávi’Melekh helytartója Shekhemben

[HU] Shoftim 8

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹És azt mondták neki Efráyim férfijai: Mi ez a dolog, amit velünk tettél, hogy nem hívtál minket, amikor harcba mentél Midyán ellen? És hevesen pöröltek vele. ²Ő pedig azt mondta nekik: Mit tettem most én hozzátok képest? Nem jobb-e Efráyim böngészése Ávi’ezer szüretjénél? ³A ti kezetekbe adta Elohim Midyán vezéreit, Orevet és Ze’evet, és mit tudtam én tenni hozzátok képest? Akkor megenyhült a szellemük iránta, amikor ezt a dolgot mondta.

⁴És megérkezett Gid’on a Yárdenhez, átkelve ő és a háromszáz ember, aki vele volt, fáradtan, de üldözve. ⁵És azt mondta a Szukotbeli embereknek: Adjatok, kérlek, kerek kenyereket a népnek, amely a lábaimnál van, mert fáradtak ők, én pedig üldözöm Zeváchot és Tzálmunát, Midyán királyait. ⁶És azt mondták Szukot vezérei: Talán már a kezedben van Zevách és Tzálmuná tenyere, hogy kenyeret adjunk a seregednek? ⁷És azt mondta Gid’on: Ezért, amikor Yáhuwáh kezembe adja Zeváchot és Tzálmunát, akkor csépelni fogom a testeteket a puszta töviseivel és a tüskékkel! ⁸És fölment onnan Penu’Elba, és ugyanígy szólt hozzájuk; és Penu’El férfijai ugyanúgy feleltek neki, ahogyan Szukot férfijai feleltek. ⁹És szólt Penu’El férfijaihoz is, mondván: Amikor békében visszatérek, lerombolom ezt a tornyot.

¹⁰Zevách és Tzálmuná pedig Kárkorban voltak, és a táboruk velük, mintegy tizenötezer, mindazok, akik megmaradtak Kelet fiainak egész táborából; az elesettek pedig százhúszezer kardrántó ember voltak. ¹¹És fölment Gid’on a sátorlakók útján, Nováchtól és Yogbeháhtól keletre, és megverte a tábort, mert a tábor biztonságban volt. ¹²És elmenekült Zevách és Tzálmuná, ő pedig üldözte őket, és elfogta Midyán két királyát, Zeváchot és Tzálmunát, az egész tábort pedig megrémítette.

¹³És visszatért Gid’on, Yoásh fia a harcból, a Cheresz-hágóról. ¹⁴És elfogott egy ifjút Szukot férfijai közül, és kikérdezte; az pedig felírta neki Szukot vezéreit és véneit, hetvenhét embert. ¹⁵És odament Szukot férfijaihoz, és azt mondta: Íme Zevách és Tzálmuná, akik miatt gyaláztatok engem, mondván: Talán már a kezedben van Zevách és Tzálmuná keze, hogy kenyeret adjunk fáradt embereidnek? ¹⁶És vette a város véneit, meg a puszta töviseit és a tüskéket, és megfenyítette velük Szukot férfijait. ¹⁷És Penu’El tornyát lerombolta, és megölte a város férfijait.

¹⁸És azt mondta Zeváchnak és Tzálmunának: Milyenek voltak a férfiak, akiket Távornál megöltetek? És azok azt mondták: Amilyen te, olyanok ők, mindegyik a király fiaihoz hasonló alakú volt. ¹⁹És azt mondta: Az én testvéreim, anyám fiai voltak ők; él Yáhuwáh, ha életben hagytátok volna őket, nem ölnélek meg titeket! ²⁰És azt mondta Yeternek, elsőszülöttjének: Kelj fel, öld meg őket! De az ifjú nem rántotta ki kardját, mert félt, mert még ifjú volt. ²¹És azt mondta Zevách és Tzálmuná: Kelj fel te, és ess nekünk, mert amilyen a férfi, olyan az ereje! És fölkelt Gid’on, és megölte Zeváchot és Tzálmunát, és elvette a holdacskákat, amelyek tevéik nyakán voltak.

²²És azt mondták Yiszrá’El férfijai Gid’onnak: Uralkodj rajtunk te is, a fiad is, a fiad fia is, mert megszabadítottál minket Midyán kezéből! ²³És azt mondta nekik Gid’on: Nem fogok én uralkodni rajtatok, és nem fog uralkodni a fiam sem rajtatok; Yáhuwáh fog uralkodni rajtatok. ²⁴És azt mondta nekik Gid’on: Egy kérést kérek tőletek: adjatok nekem mindegyikőtök egy függőt a zsákmányából! Mert aranyfüggőik voltak nekik, mert Yishmá’Eliek voltak. ²⁵És azt mondták: Adván adjuk! És kiterítettek egy felsőruhát, és rádobta mindegyik a zsákmányából a függőt. ²⁶És az aranyfüggők súlya, amelyeket kért, ezerhétszáz arany volt, a holdacskákon, a fülbevalókon és a bíborruhákon kívül, amelyek Midyán királyain voltak, és a láncokon kívül, amelyek tevéik nyakán voltak. ²⁷És Efoddá csinálta azt Gid’on, és felállította a városában, Ofráhban, és paráználkodott utána egész Yiszrá’El ott, és csapdává lett Gid’onnak és házának. ²⁸És megaláztatott Midyán Yiszrá’El fiai előtt, és nem emelték föl többé fejüket; és nyugodt volt a föld negyven évig Gid’on napjaiban.

²⁹És elment Yerubá’ál, Yoásh fia, és a házában lakott. ³⁰És Gid’onnak hetven fia volt, akik ágyékából származtak, mert sok felesége volt neki. ³¹És az ágyasa, aki Shekhemben volt, az is szült neki egy fiút, és nevét Ávi’Melekhnek adta.

³²És meghalt Gid’on, Yoásh fia jó vénségben, és eltemették apjának, Yoáshnak sírjába, az Ávi’ezeri Ofráhban. ³³És történt, amint meghalt Gid’on, ismét paráználkodtak Yiszrá’El fiai a Bá’álok után, és Bá’ál-Beritet tették meg maguknak Elohimul. ³⁴És nem emlékeztek Yiszrá’El fiai Yáhuwáhra, Elohimukra, aki kimentette őket minden körülöttük lévő ellenségük kezéből. ³⁵És nem cselekedtek hűségszeretetet Yerubá’ál, azaz Gid’on házával mindazon jó szerint, amit Yiszrá’Ellel cselekedett.

Szójegyzék: Arany (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Záháv • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávi’ezer (אֲבִיעֶזֶר – 𐤀𐤁𐤉𐤏𐤆𐤓) – Apám segítség – Menásheh egyik nemzetsége, Gid’on őse • Ávi’Melekh (אֲבִימֶלֶךְ – 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤋𐤊) – Apám a király – Gid’on fia ágyasától • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Bá’ál-Berit (בַּעַל בְּרִית – 𐤁𐤏𐤋 𐤁𐤓𐤉𐤕) – szövetség-Bá’álja – pogány Elohimség Shekhemben • Cheresz (חֶרֶס – 𐤇𐤓𐤎) – Cserép/Nap • Efod (אֵפוֹד – 𐤀𐤐𐤅𐤃) – Koheni mellény/Szolgálati ruha • Efráyim (אֶפְרַיִם – 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia [köve: a Shohám] • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gid’on (גִּדְעוֹן – 𐤂𐤃𐤏𐤅𐤍) – Favágó/Pusztító [Gedeon] • Hűségszeretet (חֶסֶד- 𐤇𐤎𐤃) – Cheszed: Kegy/Kegyelem/Hűség/Szövetségi hűség • Kárkor (קַרְקֹר – 𐤒𐤓𐤒𐤓) – „alap/terem” – város a keleti pusztában • Midyán (מִדְיָן – 𐤌𐤃𐤉𐤍) – Viszály/Ítélet – Gideon által legyőzött nép • Novách (נֹבַח – 𐤍𐤁𐤇) – „ugatás” – helynév a Yárden keleti oldalán • Ofráh (עָפְרָה – 𐤏𐤐𐤓𐤄) – Őzike – város Menásheh területén, Gid’on szülőföldje • Orev (עֹרֵב – 𐤏𐤓𐤁) – „holló” – midyáni vezér • Penu’El (פְּנוּאֵל – 𐤐𐤍𐤅𐤀𐤋) – Elohim Arcai – város a Yárden keleti oldalán • Shekel (שֶׁקֶל – 𐤔𐤒𐤋) – Mérték/Súlyegység – kb. 11-14 gramm • Shekhem (שְׁכֶם – 𐤔𐤊𐤌) – Váll/Háton visz – város Efráyim hegyén • Szukot (סֻכּוֹת – 𐤎𐤊𐤅𐤕) – Sátrak ünnepe • Távor (תָּבוֹר – 𐤕𐤁𐤅𐤓) – Megtört/Magaslat – hegy és Yiszákhár határpontja • Test (בָּשָׂר – 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Testetek (בָּשָׂר – 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Tzálmuná (צַלְמֻנָּע – 𐤑𐤋𐤌𐤍𐤏) – „árnyék megtagadva” – midyáni király • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yárden (יַרְדֵּן – 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yerubá’ál (יְרֻבַּעַל – 𐤉𐤓𐤁𐤏𐤋) – „pereljen vele a Bá’ál” – Gid’on mellékneve • Yeter (יֶתֶר – 𐤉𐤕𐤓) – Bőség/Maradék – Gid’on elsőszülött fia • Yishmá’El (יִשְׁמָעֵאל – 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghallgat • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoásh (יוֹאָשׁ – 𐤉𐤅𐤀𐤔) – Yáhuwáh tüze • Yogbeháh (יָגְבְּהָה – 𐤉𐤂𐤁𐤄𐤄) – „magas/kiemelkedő” – helynév a Yárden keleti oldalán • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany • Ze’ev (זְאֵב – 𐤆𐤀𐤁) – „farkas” – midyáni vezér • Zevách (זֶבַח – 𐤆𐤁𐤇) – „áldozat” – midyáni király

[HU] Shoftim 7

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Korán reggel fölkelt Yerubá’ál, azaz Gid’on, és az egész nép, amely vele volt, és tábort ütöttek a Chárod-forrásánál. Midyán tábora pedig tőle északra volt, a Moreh-halomnál, a völgyben. ²Akkor ezt mondta Yáhuwáh Gid’onnak: Túl sok a nép, amely veled van, semhogy a kezükbe adnám Midyánt, különben így dicsekedne ellenem Yiszrá’El: A saját kezem szabadított meg engem! ³Most azért kiáltsd ki a nép füleibe ezt: Aki fél és reszket, térjen vissza, és menjen el a Gil’ád hegyétől! És visszatért a népből huszonkétezer, tízezren pedig megmaradtak.

⁴Majd ezt mondta Yáhuwáh Gid’onnak: Még mindig sok a nép. Vezesd le őket a vizekhez, és ott majd megrostálom őket neked. És így lesz: akiről azt mondom neked, hogy ez menjen veled, az menjen veled; és mindenki, akiről azt mondom neked, hogy ez ne menjen veled, az ne menjen. ⁵Levezette tehát a népet a vizekhez, és ezt mondta Yáhuwáh Gid’onnak: Mindenkit, aki a nyelvével nyaldossa a vizeket, ahogyan a kutya nyaldos, állítsd külön; és mindenkit, aki a térdeire térdelve iszik. ⁶És azoknak a száma, akik kezeikkel a szájukhoz emelve nyaldostak, háromszáz férfi volt; a nép egész maradéka pedig a térdeire térdelve ivott vizeket. ⁷Akkor ezt mondta Yáhuwáh Gid’onnak: A háromszáz férfival, akik nyaldostak, szabadítlak meg benneteket, és adom Midyánt a kezedbe; a nép egész maradéka pedig menjen el, mindenki a maga helyére! ⁸Magukhoz vették hát a nép útravalóját a kezükbe, és a Shofrotukat, és Yiszrá’El minden férfiát elküldte, mindenkit a maga sátraihoz, csak a háromszáz férfit tartotta meg. Midyán tábora pedig alatta volt a völgyben.

⁹És történt azon az éjszakán, hogy ezt mondta neki Yáhuwáh: Kelj föl, menj le a táborba, mert a kezedbe adtam azt! ¹⁰De ha félsz lemenni, menj le te és Puráh, a legényed, a táborhoz; ¹¹és hallgasd meg, mit beszélnek, és azután megerősödnek a kezeid, és lemész a táborba! Lement tehát ő és Puráh, a legénye, a táborban lévő sorakozók széléhez. ¹²Midyán és Ámálek és a Kelet fiai mind elterültek a völgyben, oly sokan, mint a sáska; és tevéiknek nem volt száma, oly sokan, mint a föveny, amely a tenger partján van. ¹³Amikor Gid’on odaért, íme, egy férfi épp egy álmot mesélt el a társának, és ezt mondta: Íme, álmot álmodtam: egy sült árpakenyér gördült Midyán táborába, és eljutott a sátorig, és megütötte azt, hogy ledőlt; felfordította felülre, és összedőlt a sátor. ¹⁴Felelt a társa, és ezt mondta: Nem más ez, mint a Yiszrá’Eli férfinak, Gid’onnak, Yoásh fiának a kardja; a kezébe adta Elohim Midyánt és az egész tábort.

¹⁵És történt, hogy amikor Gid’on meghallotta az álom elbeszélését és a megfejtését, leborult; majd visszatért Yiszrá’El táborába, és ezt mondta: Keljetek föl, mert a kezeitekbe adta Yáhuwáh Midyán táborát! ¹⁶És három csapatra osztotta a háromszáz férfit, és Shofrotot adott mindnyájuk kezeibe, meg üres korsókat, és fáklyákat a korsók belsejébe. ¹⁷És ezt mondta nekik: Engem nézzetek, és aszerint cselekedjetek! Íme, én elérem a tábor szélét, és úgy lesz: ahogy én cselekszem, úgy cselekedjetek! ¹⁸Amikor megfújom a Shofárt, én és mindenki, aki velem van, akkor fújjátok meg ti is a Shofrotot az egész tábor körül, és kiáltsátok: Yáhuwáhért és Gid’onért!

¹⁹Megérkezett Gid’on és a száz férfi, aki vele volt, a tábor széléhez a középső őrség fejénél – épp csak fölállították az őröket –, és megfújták a Shofrotot, és összetörték a korsókat, amelyek a kezeikben voltak. ²⁰Megfújta a három csapat a Shofrotot, és összetörték a korsókat; bal kezeikben fogták a fáklyákat, jobb kezeikben pedig a Shofrotot, hogy fújják, és kiáltották: Kard Yáhuwáhért és Gid’onért! ²¹És megálltak, mindenki a maga helyén, a tábor körül; az egész tábor pedig futott, és kiáltozva menekültek. ²²Megfújta a háromszáz Shofárt, és Yáhuwáh mindenki kardját a társa ellen fordította, az egész táborban; és menekült a tábor Beit-Shitáhig, Tzereráh felé, az Ável-Mecholáh partjáig, Tábát mellett. ²³És összegyűltek Yiszrá’El férfiai Náftáliból és Ásherből és az egész Menáshehből, és üldözték Midyánt. ²⁴És követeket küldött Gid’on Efráyim egész hegyvidékére ezzel az üzenettel: Jöjjetek le Midyán elé, és foglaljátok el előlük a vizeket Beit-Báráhig és a Yárdent! Összegyűlt hát Efráyim minden férfia, és elfoglalták a vizeket Beit-Báráhig és a Yárdent. ²⁵Elfogták Midyán két vezérét, Orevet és Ze’evet, és megölték Orevet az Orev szikláján, Ze’evet pedig megölték a Ze’ev présházánál; és üldözték Midyánt, Orev és Ze’ev fejét pedig elvitték Gid’onhoz a Yárdenen túlra.

Szójegyzék: Ámálek (עֲמָלֵק – 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Völgy népe/Nyaló nép – Eszáv leszármazottja • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ásher (אָשֵׁר – 𐤀𐤔𐤓) – Boldog – Yá’ákov fia [köve: a Társhish] • Ável-Mecholáh (אָבֵל מְחוֹלָה – 𐤀𐤁𐤋 𐤌𐤇𐤅𐤋𐤄) – tánc rétje – helynév a Yárden völgyében • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Beit-Báráh (בֵּית בָּרָה – 𐤁𐤉𐤕 𐤁𐤓𐤄) – „gabona/választás háza” – átkelőhely a Yárdennél • Beit-Shitáh (בֵּית הַשִּׁטָּה – 𐤁𐤉𐤕 𐤄𐤔𐤈𐤄) – „akácia háza” – helynév • Chárod (חָרוֹד – 𐤇𐤓𐤅𐤃) – Reszketés/Remegés; Rémület/Félelem; Helynév, Gedeon Táborhelye • Efráyim (אֶפְרַיִם – 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia [köve: a Shohám] • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gid’on (גִּדְעוֹן – 𐤂𐤃𐤏𐤅𐤍) – Favágó/Pusztító [Gedeon] • Gil’ád (גִּלְעָד – 𐤂𐤋𐤏𐤃) – tanúság halma – terület a Yárden keleti oldalán • Máyim (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – vizek • Menásheh (מְנַשֶּׁה – 𐤌𐤍𐤔𐤄) – Manassé/Feledtető – Yoszef elsőszülött fia [köve: a Shohám] • Midyán (מִדְיָן – 𐤌𐤃𐤉𐤍) – Viszály/Ítélet – Gideon által legyőzött nép • Moreh (מוֹרֶה – 𐤌𐤅𐤓𐤄) – Tanító/Útmutató – domb a Yizre’El völgyében • Náftáli (נַפְתָּלִי – 𐤍𐤐𐤕𐤋𐤉) – Küzdelmem – Yá’ákov fia [köve: a Shevo] • Orev (עֹרֵב – 𐤏𐤓𐤁) – „holló” – midyáni vezér • Puráh (פֻּרָה – 𐤐𐤓𐤄) – „ág/fiatal hajtás” – Gid’on legénye • Shofár (שׁוֹפָר – 𐤔𐤅𐤐𐤓) – Kosszarv-kürt – rituális kürt és csatakürt • Shofrot (שׁוֹפְרוֹת – 𐤔𐤅𐤐𐤓𐤅𐤕) – Kürtök/Sófárok; a שׁוֹפָר (Shofár) többes száma • Tábát (טַבָּת – 𐤈𐤁𐤕) – helynév a Yárden völgyében • Tzereráh (צְרֵרָה – 𐤑𐤓𐤓𐤄) – helynév • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yárden (יַרְדֵּן – 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yerubá’ál (יְרֻבַּעַל – 𐤉𐤓𐤁𐤏𐤋) – „pereljen vele a Bá’ál” – Gid’on mellékneve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoásh (יוֹאָשׁ – 𐤉𐤅𐤀𐤔) – Yáhuwáh tüze • Ze’ev (זְאֵב – 𐤆𐤀𐤁) – „farkas” – midyáni vezér

[HU] Shoftim 6

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Yiszrá’El fiai a gonoszt cselekedték Yáhuwáh szemei előtt, ezért Yáhuwáh Midyán kezébe adta őket hét évre. ²És elhatalmasodott Midyán keze Yiszrá’Elen; Midyán miatt készítették maguknak Yiszrá’El fiai a hegyekben levő odúkat, meg a barlangokat és a hegyi erődöket. ³És így volt: valahányszor vetett Yiszrá’El, feljött Midyán, Ámálek és a keletiek fiai, és rátörtek. ⁴Tábort vertek ellenük, és tönkretették a föld termését egészen Ázáh bejáratáig; nem hagytak élelmet Yiszrá’Elben, sem juhot, sem marhát, sem szamarat. ⁵Mert jószágaikkal és sátraikkal együtt vonultak fel, úgy jöttek, mint a sáska sokasága; nekik és tevéiknek nem volt száma, és behatoltak a földre, hogy tönkretegyék azt. ⁶Igen elszegényedett Yiszrá’El Midyán miatt, és Yáhuwáhhoz kiáltottak Yiszrá’El fiai.

⁷És volt, amikor Yiszrá’El fiai Yáhuwáhhoz kiáltottak Midyán miatt, ⁸elküldött Yáhuwáh egy próféta-férfit Yiszrá’El fiaihoz, és az ezt mondta nekik: Így szól Yáhuwáh, Yiszrá’El Elohima: Én vittelek fel benneteket Mitzráyimból, és én hoztalak ki benneteket a szolgák házából, ⁹és kimentettelek benneteket Mitzráyim kezéből és minden elnyomótok kezéből; kiűztem azokat előletek, és nektek adtam földjüket. ¹⁰És ezt mondtam nektek: Én, Yáhuwáh, vagyok a ti Elohimotok! Ne féljétek az Emori elohimát, akiknek földjén laktok! De nem hallgattatok szavamra. ¹¹És eljött Málákh Yáhuwáh, és leült a tölgyfa alatt, amely Ofráhban volt, amely az Ezri-házbeli Yoáshé volt; fia, Gid’on pedig búzát csépelt a présházban, hogy elrejtse Midyán elől.

¹²Megjelent neki Málákh Yáhuwáh, és ezt mondta neki: Yáhuwáh veled van, erős vitéz! ¹³És ezt mondta neki Gid’on: Kérlek, uram, ha Yáhuwáh velünk van, miért talált meg bennünket mindez? És hol vannak mindazok a csodái, amelyekről atyáink beszéltek nekünk, mondván: Nemde Mitzráyimból hozott fel bennünket Yáhuwáh? Most pedig elvetett bennünket Yáhuwáh, és Midyán markába adott minket. ¹⁴És fordult hozzá Yáhuwáh, és ezt mondta: Menj ezzel a te erőddel, és szabadítsd meg Yiszrá’Elt Midyán markából — nemde én küldtelek? ¹⁵És ezt mondta neki: Kérlek, Ádonáj, mivel szabadítsam meg Yiszrá’Elt? Íme, az én ezredem a leggyengébb Menáshehban, és én vagyok a legkisebb atyám házában. ¹⁶És ezt mondta neki Yáhuwáh: Bizony, veled leszek, és úgy megvered Midyánt, mint egyetlen embert. ¹⁷És ezt mondta neki: Ha kegyelmet találtam a szemeidben, tégy nekem jelet, hogy te vagy, aki velem beszél. ¹⁸Ne távozz el innen, míg vissza nem jövök hozzád, és ki nem hozom ajándékomat, és le nem teszem eléd. – És ezt mondta: Itt fogok ülni, míg vissza nem térsz.

¹⁹És bement Gid’on, és elkészített egy kecskegidát meg egy éfa lisztből Mátzotot; a húst kosárba tette, a levét fazékba tette, és kivitte hozzá a tölgyfa alá, és odanyújtotta. ²⁰És ezt mondta neki Málákh HáElohim: Vedd a húst és a Mátzotot, és tedd le erre a sziklára, a levét pedig öntsd ki. És úgy cselekedett. ²¹És kinyújtotta Málákh Yáhuwáh a botja végét, amely a kezében volt, és megérintette a húst meg a Mátzotot; és tűz szállt fel a sziklából, és megemésztette a húst meg a Mátzotot; Málákh Yáhuwáh pedig eltűnt a szemei elől. ²²És látta Gid’on, hogy Málákh Yáhuwáh volt az, és ezt mondta Gid’on: Jaj, Ádonáj Yáhuwáh! Mert arcokról arcokra láttam Málákh Yáhuwáht! ²³És ezt mondta neki Yáhuwáh: Shálom Lechá [Békesség neked], ne félj, nem halsz meg! ²⁴És épített ott Gid’on egy Mizbeáchot [Oltárt] Yáhuwáhnak, és elnevezte azt Yáhuwáh–Shálomnak. Mind a mai napig ott van Ezri-házbeli Ofráhban.

²⁵És volt azon az éjszakán, ezt mondta neki Yáhuwáh: Vedd apád bikáját, a második bikát, a hétévest, és rombold le a Bá’ál oltárát, amely apádé, a mellette levő Ásheráht pedig vágd ki. ²⁶És építs Mizbeáchot Yáhuwáhnak, a te Elohimodnak ennek az erődnek a tetején, az elrendezés szerint; és vedd a második bikát, és mutasd be égőáldozatul a kivágott Ásheráh fáin. ²⁷És vett Gid’on tíz férfit a szolgái közül, és úgy cselekedett, ahogyan Yáhuwáh mondta neki; és volt, mivel félt atyja házától és a város férfiaitól, semhogy nappal tegye meg, éjjel tette meg. ²⁸És korán fölkeltek a város férfiai reggel, és íme, le volt rombolva a Bá’ál oltára, és a mellette levő Ásheráh ki volt vágva, a második bika pedig fel volt áldozva a fölépített oltáron. ²⁹És ezt mondták egyik a másiknak: Ki tette ezt a dolgot? És kérdezősködtek és kutattak, és ezt mondták: Gid’on, Yoásh fia tette ezt a dolgot. ³⁰És ezt mondták a város férfiai Yoáshnak: Hozd ki a fiadat, hogy meghaljon, mert lerombolta a Bá’ál oltárát, és mert kivágta a mellette levő Ásheráht. ³¹És ezt mondta Yoásh mindazoknak, akik szembeszálltak vele: Ti akartok perelni a Bá’álért? Ti akarjátok megszabadítani őt? Aki perel érte, az haljon meg reggelre! Ha elohim ő, pereljen ő magáért, amiért lerombolták az oltárát. ³²És elnevezte őt azon a napon Yerubá’álnak, mondván: Pereljen vele a Bá’ál, amiért lerombolta az oltárát.

³³És egész Midyán, Ámálek és a keletiek fiai egybegyűltek együtt, átkeltek, és tábort ütöttek a Yizre’El-völgyében. ³⁴És Ruách Yáhuwáh felöltötte Gid’ont, és megfújta a Shofárt, és hadba szólíttatott az Ávi’ezer az ő nyomában. ³⁵És követeket küldött egész Menáshehba, és az is hadba szólíttatott a nyomában; és követeket küldött Ásherba, Z’vulunba és Náftáliba, és azok is felvonultak eléjük.

³⁶És ezt mondta Gid’on HáElohimnak: Ha kezem által szabadítod meg Yiszrá’Elt, ahogyan mondtad — ³⁷íme, kiteszem a gyapjúfürtöt a szérűre: ha harmat lesz csak a gyapjúfürtön, az egész földön pedig szárazság, akkor tudni fogom, hogy kezem által szabadítod meg Yiszrá’Elt, ahogyan mondtad. ³⁸És úgy lett: korán fölkelt másnap, és kicsavarta a gyapjúfürtöt, és harmatot facsart ki a gyapjúfürtből, egy tál telijét vizekkel. ³⁹És ezt mondta Gid’on HáElohimnak: Ne gerjedjen fel haragod ellenem, hadd szóljak csak még ez egyszer; hadd tegyek próbát, kérlek, csak még ez egyszer a gyapjúfürttel: legyen, kérlek, szárazság csak a gyapjúfürtön, az egész földön pedig legyen harmat. ⁴⁰És úgy tett Elohim azon az éjszakán: szárazság lett csak a gyapjúfürtön, az egész földön pedig harmat lett.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Ámálek (עֲמָלֵק – 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Völgy népe/Nyaló nép – Eszáv leszármazottja • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ásher (אָשֵׁר – 𐤀𐤔𐤓) – Boldog – Yá’ákov fia [köve: a Társhish] • Ásheráh (אֲשֵׁרָה – 𐤀𐤔𐤓𐤄) – Kanaani istennő/kultikus oszlop/fa-szimbólum • Ávi’ezer (אֲבִיעֶזֶר – 𐤀𐤁𐤉𐤏𐤆𐤓) – Apám segítség – Menásheh egyik nemzetsége, Gid’on őse • Ázáh (עַזָּה – 𐤏𐤆𐤄) – Gáza/Erős – filiszteus város • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Emori (אֱמֹרִי – 𐤀𐤌𐤓𐤉) – Emóri/Beszélő/Hegyvidéki – beszélő • Ezri (עֶזְרִי – 𐤏𐤆𐤓𐤉) – Segítségem • Gid’on (גִּדְעוֹן – 𐤂𐤃𐤏𐤅𐤍) – Favágó/Pusztító [Gedeon] • Lechá (לְךָ – 𐤋𐤊) – Neked/Számodra/Téged Illetően • Málákh (מַלְאָךְ – 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Mátzot (מַצּוֹת – 𐤌𐤑𐤅𐤕) – Kovásztalan kenyerek • Menásheh (מְנַשֶּׁה – 𐤌𐤍𐤔𐤄) – Manassé/Feledtető – Yoszef elsőszülött fia [köve: a Shohám] • Midyán (מִדְיָן – 𐤌𐤃𐤉𐤍) – Viszály/Ítélet – Gideon által legyőzött nép • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom: Szorítások • Mizbeách (מִזְבֵּחַ – 𐤌𐤆𐤁𐤇) – Oltár • Náftáli (נַפְתָּלִי – 𐤍𐤐𐤕𐤋𐤉) – Küzdelmem – Yá’ákov fia [köve: a Shevo] • Ofráh (עָפְרָה – 𐤏𐤐𐤓𐤄) – Őzike – város Menásheh területén, Gid’on szülőföldje • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Békesség/Teljesség/Jólét/Épség • Shofár (שׁוֹפָר – 𐤔𐤅𐤐𐤓) – Kosszarv-kürt – rituális kürt és csatakürt • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yáhuwáh-Shálom (יַהוּהָ שָׁלוֹם – 𐤉𐤄𐤅𐤄 𐤔𐤋𐤅𐤌) – „Yáhuwáh a békesség” – Gid’on Mizbeáchának neve Ofráhban • Yerubá’ál (יְרֻבַּעַל – 𐤉𐤓𐤁𐤏𐤋) – „pereljen vele a Bá’ál” – Gid’on mellékneve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yizre’El (יִזְרְעֶאל – 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – Elohim vet – síkság Yiszrá’El északi részén • Yoásh (יוֹאָשׁ – 𐤉𐤅𐤀𐤔) – Yáhuwáh tüze • Z’vulun (זְבוּלֻן – 𐤆𐤁𐤅𐤋𐤍) – Lakóhely – Yá’ákov fia [köve: a Yáhálom]