[HU] Yeshá’Yáhu 64

1Bárcsak szétszakítottad volna az Egeket,
leszálltál volna, hogy orcád előtt megolvadjanak a hegyek!

2Ahogy a tűz lobbantja a rőzsét,
a tűz felforralja a vizeket,
hogy megismertesd nevedet ellenségeiddel:
orcád előtt remegjenek a népek;
amikor félelmes dolgokat műveltél, miket nem reméltünk,
leszálltál, orcád előtt megolvadtak a hegyek.

3Öröktől fogva nem hallottak ilyet,
nem fülelt rá fül,
szem nem látott Elohimot rajtad kívül,
aki cselekednék azért, aki reá vár.

4Találkoztál azzal, aki örvendezve igazságot cselekszik,
akik utaidon emlékeznek rád.

Íme, te megharagudtál,
és vétkeztünk;
ezekben vagyunk öröktől fogva — és megszabadulnánk-e?

5Olyanok lettünk mindnyájan, mint a tisztátalan,
és mint a szennyes ruha, minden igazságunk.

Elhervadtunk mindnyájan, mint a falevél,
és bűneink, mint a szél, elragadnak minket.

6Nincs, aki nevedet szólítaná,
aki felserkenne, hogy beléd kapaszkodjék;
mert elrejtetted arcaidat előlünk,
és bűneink kezébe olvasztottál minket.

7De most, Yahuwah, atyánk vagy te;
mi vagyunk az agyag, és te a formálónk,
és kezed műve vagyunk mindnyájan.

8Ne haragudj, Yahuwah, fölöttébb,
és ne emlékezzél örökké a bűnre;
íme, tekints ránk, kérünk:
néped vagyunk mindnyájan.

9Szentséged városai pusztává lettek,
Tzion pusztává lett,
Yerusháláyim sivataggá.

10Szentségünk és ékességünk Háza,
ahol atyáink dicsértek téged,
tűz martalékává lett,
és minden gyönyörűségünk rommá lett.

11Ezek után is türtőzteted magad, Yahuwah?
Hallgatsz,
és gyötörsz minket fölöttébb?

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Tzion (צִיּוֹן – 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem

[HU] Yeshá’Yáhu 63

1Ki ez, aki Edomból jön, vörösre festett ruhában Bocrából,
ez, aki pompás öltözetében, ereje sokaságában lépdel?
Én, aki igazságban beszélek, nagy a szabadításra.

2Miért vörös az öltözeted,
és ruháid, mint annak, aki sajtóban tapos?

3A sajtót egyedül tapostam,
és a népek közül nincs ember velem.
Tapostam őket haragomban,
tiportam őket hevemben.
Levük a ruháimra fröccsent,
és egész öltözetemet beszennyeztem.

4Mert a bosszú napja van szívemben,
és megváltottjaim esztendeje eljött.

5Föltekintettem, és nincs segítő,
és elámultam, hogy nincs támogató.
Akkor szabadulást szerzett nekem saját karom,
és hevem, az támogatott engem.

6És tapostam népeket haragomban,
és megrészegítettem őket hevemben,
és a földre öntöttem levüket.

7Yahuwah hűségszeretetét említem,
Yahuwah dicséreteit,
mindaz szerint, amit Yahuwah tett értünk,
és a sok jóság szerint Yiszrá’El háza iránt,
amit tett értük irgalma szerint és hűségszeretetének sokasága szerint.

8És ezt mondta: Bizony, népem ők,
fiak, akik nem hazudnak.
És szabadítójuk lett.

9Minden szorongatásukban ő szorongott,
és arcainak Málákhja szabadította meg őket.
Szeretetében és könyörületében ő váltotta meg őket,
és felemelte és hordozta őket az ősidők minden napján.

10Ők azonban engedetlenek voltak,
és megszomorították szent Ruáchját.
Ezért ellenségükké fordult,
ő harcolt ellenük.

11És visszaemlékezett népe az ősidők napjaira, Moshehra:
Hol van, aki kihozta őket a tengerből nyája pásztoraival?
Hol van, aki belé helyezte szent Ruáchját?

12Aki Mosheh jobbján vezette dicsőségének karját,
aki kettéhasította a vizeket arcaik elől,
hogy örök nevet szerezzen magának?

13Aki átvezette őket a mélységeken,
mint lovat a pusztán, meg sem botlottak?

14Mint a jószág, amely a völgybe ereszkedik le,
Yahuwah Ruáchja nyugtatta meg őt.
Így terelgetted népedet,
hogy dicső nevet szerezz magadnak.

15Tekints le az Egekből, és láss,
szentséged és dicsőséged hajlékából:
Hol van féltő szereteted és hatalmas tetteid,
beleid megindulása és könyörületed?
Visszatartották magukat tőlem.

16Mert te vagy a mi atyánk,
hiszen Ávráhám nem ismer minket,
és Yiszrá’El nem ismer fel bennünket.
Te, Yahuwah, vagy a mi atyánk,
megváltónk ősidőktől fogva a te neved.

17Miért engeded, Yahuwah,
hogy letévedjünk utaidról,
keménnyé teszed szívünket, hogy ne féljünk téged?
Fordulj vissza szolgáid kedvéért,
örökséged törzseiért!

18Kis ideig birtokolta szent néped,
ellenségeink eltaposták Mikdáshodat.

19Olyanok lettünk, mint akiken ősidőktől fogva nem uralkodtál,
akik fölött nem hívták segítségül a te nevedet.
Bárcsak meghasítanád az Egeket és leszállnál,
orcád elől a hegyek megolvadnának!

Szójegyzék: Ávráhám (אַבְרָהָם – 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Edom (אֱדוֹם – 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös – Észáv leszármazottai • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Mikdásh (מִקְדָּשׁ – 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

[HU] Yeshá’Yáhu 62

1Tzion miatt nem hallgatok,
és Yerusháláyim miatt nem nyughatom,
míg ki nem jön ragyogásként igazsága,
és szabadulása mint égő fáklya.

2És látják majd a népek igazságodat,
és minden királyok dicsőségedet,
és új névvel neveznek téged,
melyet Yahuwah szája határoz meg.

3És ékesség koronája leszel Yahuwah kezében,
és királyi fejdísz Elohimod tenyerében.

4Nem mondanak többé neked elhagyottat,
és országodnak nem mondanak többé pusztaságot,
hanem így hívnak téged: Cheftzi-váh – Gyönyörűségem benne,
és országodat: Be’uláh – Férjnél van,
mert gyönyörködik Yahuwah benned,
és országod férjnél lesz.

5Mert ahogy férjül veszi az ifjú a hajadont,
úgy vesznek férjül téged fiaid;
és ahogy örül a vőlegény a menyasszonynak,
úgy örül majd neked Elohimod.

6Falaidra, Yerusháláyim, őröket állítottam;
egész nap és egész éjjel
soha nem hallgatnak.
Ti, akik emlékeztettek Yahuwahra,
ne legyen nyugtotok!

7És ne adjatok nyugalmat neki,
míg helyre nem állítja,
és míg dicséretté nem teszi Yerusháláyimot a földön.

8Megesküdött Yahuwah jobbjára
és erejének karjára:
Nem adom többé gabonádat eledelül ellenségeidnek,
és nem isszák idegenek fiai mustodat,
amelyért fáradoztál.

9Hanem akik betakarítják, azok eszik meg,
és dicsérik Yahuwaht;
és akik összegyűjtik, azok isszák meg
szentségem udvaraiban.

10Vonuljatok, vonuljatok át a kapukon,
készítsétek a nép útját!
Töltsétek, töltsétek az országutat,
tisztítsátok meg a kőtől,
emeljetek zászlót a népek fölé!

11Íme, Yahuwah hírré tette a föld széléig:
Mondjátok Tzion leányának:
Íme, szabadulásod jön,
íme, jutalma vele,
és munkája eredménye előtte.

12És hívják őket: a szent nép, Yahuwah megváltottai,
és téged így hívnak: keresett, el nem hagyott város.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Be’uláh (בְּעוּלָה – 𐤁𐤏𐤅𐤋𐤄) – Férjnél van; az ország új neve • Cheftzi-váh (חֶפְצִי־בָהּ – 𐤇𐤐𐤑𐤉𐤁𐤄) – Gyönyörűségem benne; Tzion új neve • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Tzion (צִיּוֹן – 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem

[HU] Yeshá’Yáhu 61

1Ruách Ádonáj Yahuwah rajtam,
mert felkent engem Yahuwah,
hogy Örömhírt vigyek az alázatosaknak;
elküldött, hogy bekötözzem a megtört szívűeket,
szabadulást hirdessek a foglyoknak,
és a megkötözötteknek a börtön megnyitását.

2Hogy hirdessem Yahuwah kedvének esztendejét,
és Elohimunk bosszúállásának napját,
hogy megvigasztaljak minden gyászolót.

3Hogy a Tzion gyászolóinak rendeljek,
hogy adjak nekik fejdíszt a hamu helyett,
öröm olaját a gyász helyett,
dicséret palástját a csüggedt Ruách helyett;
és nevezik őket az igazság tölgyeinek,
Yahuwah ültetvényének, hogy ékesítse magát.

4Felépítik az ősi romokat,
a régiek pusztaságait helyreállítják,
és megújítják a romvárosokat,
nemzedék és nemzedék pusztaságait.

5Ott állnak majd az idegenek,
és legeltetik nyájaitokat,
és az idegenek fiai földműveseitek és szőlőmunkásaitok lesznek.

6Ti pedig Yahuwah Kohenjainak neveztettek,
Elohimunk szolgáinak mondanak titeket;
a nemzetek gazdagságát eszitek,
és dicsőségükkel büszkélkedtek.

7Kétszeres szégyenetek helyett,
és gyalázat helyett ujjonganak osztályrészüknek;
ezért földjükön kétszereset örökölnek,
örök öröm lesz az övék.

8Mert én, Yahuwah, szeretem az igazságot,
gyűlölöm a rablást a hamissággal;
és megadom munkájuk jutalmát hűségben,
és örök szövetséget vágok velük.

9És ismertté lesz a nemzetek között magvuk,
és ivadékaik a népek között;
mindenki, aki látja őket, fölismeri őket,
hogy ők a mag, amelyet megáldott Yahuwah.

10Örvendezvén örvendezem Yahuwahban,
ujjong Nefeshem Elohimomban,
mert felöltöztetett az üdvösség ruháiba,
az igazság palástjával takart be engem,
mint vőlegény, aki Kohen módjára visel fejdíszt,
és mint menyasszony, aki fölrakja ékszereit.

11Mert ahogyan a föld kihajtja sarjadását,
és ahogyan a kert kisarjasztja vetéseit,
úgy sarjaszt Ádonáj Yahuwah igazságot és dicséretet
minden nemzet előtt.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי- 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Áretz (אֶרֶץ- 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kohen (כֹּהֵן- 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Örömhír (בְּשׂוֹרָה- 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh/Evangélium • Ruách (רוּחַ- 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tzion (צִיּוֹן- 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ- 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve

[HU] Yeshá’Yáhu 60

1Kelj fel, tündökölj,
mert eljött világosságod,
és Yahuwah dicsősége rád ragyogott.

2Mert íme, sötétség borítja a földet,
és sűrű homály a nemzeteket,
de fölötted felragyog Yahuwah,
és dicsősége megjelenik rajtad.

3És világosságodhoz jönnek a nemzetek,
és királyok ragyogásod fényéhez.

4Emeld föl körös-körül szemeidet, és lásd!
Mindnyájan összegyűltek, hozzád jöttek;
fiaid messziről jönnek,
és leányaid oldalon (csípőn) hordoztatnak.

5Akkor majd látod és felragyogsz,
és megremeg és kitágul szíved,
mert hozzád fordul a tenger gazdagsága,
a nemzetek hadereje hozzád jön.

6Tevék áradata borít el téged,
Midján és Éfá tevecsikói;
mindnyájan Shevából jönnek,
aranyat és tömjént hoznak,
és Yahuwah dicséreteit hirdetik.

7Kédár minden nyája hozzád gyűlik,
Nevájot kosai szolgálnak neked,
feljönnek kedvesként oltáromra,
és dicsőségem Házát megdicsőítem.

8Kik ezek, akik mint a felhő repülnek,
és mint a galambok dúcaikhoz?

9Bizony engem várnak a szigetek,
és Tarshish hajói elsőként,
hogy elhozzák fiaidat messziről,
ezüstjük és aranyuk velük,
Yahuwah Elohimod nevének,
és Yiszrá’El Szentjének, mert megdicsőített téged.

10És idegenek fiai építik kőfalaidat,
és királyaik szolgálnak neked,
mert haragomban megvertelek,
de jóakaratomban irgalmaztam neked.

11És kapuid állandóan nyitva lesznek,
nappal és éjjel nem záródnak be,
hogy elhozzák hozzád a nemzetek haderejét,
és királyaik vezettetve.

12Mert az a nemzet és az a királyság,
amely nem szolgál téged, elvész,
és azok a nemzetek teljesen kipusztulnak.

13A Levánon dicsősége hozzád jön,
ciprus, platán és fenyő egyaránt,
hogy megdicsőítse Mikdáshom helyét,
és lábaim helyét megdicsőítem.

14És meghajolva jönnek hozzád sanyargatóid fiai,
és lábaid talpaihoz borulnak mind, akik megvetettek,
és így neveznek: Yahuwah városa,
Yiszrá’El Szentjének Tzionja.

15Ahelyett, hogy elhagyott és gyűlölt voltál,
és senki sem ment át rajtad,
örök büszkeséggé teszlek,
örömmé nemzedékről nemzedékre.

16És szopod a nemzetek tejét,
és királyok emlőit szopod,
és megtudod, hogy én, Yahuwah, vagyok szabadítód,
és megváltód, Yá’ákov Hatalmasa.

17Réz helyett aranyat hozok,
és vas helyett ezüstöt hozok,
és fa helyett rezet,
és kövek helyett vasat;
és elöljáróddá teszem a békét,
és igazsággá hajtóidat.

18Nem hallatszik többé erőszak a földeden,
pusztítás és romlás határaidban,
és kőfalaidat Szabadításnak nevezed,
és kapuidat Dicséretnek.

19Nem lesz többé a nap napvilágod,
és fényességül nem világít neked a hold,
hanem Yahuwah lesz neked örök világosságod,
és Elohimod ékességed.

20Nem nyugszik le többé napod,
és holdad nem fogy el,
mert Yahuwah lesz neked örök világosságod,
és letelnek gyászod napjai.

21És néped mind igaz lesz,
örökre birtokolják a földet;
ültetésem hajtása,
kezeim alkotása, hogy megdicsőüljek.

22A kicsiny ezerré lesz,
és a legkisebb hatalmas nemzetté;
én, Yahuwah, a maga idejében sietve megteszem ezt.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Mikdásh (מִקְדָּשׁ – 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tzion (צִיּוֹן – 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany

Pin It on Pinterest