[HU] Shmu’El álef 14

1Egyik napon azt mondta Yonátán, Shá’ul fia a fegyverhordozó legényének: Gyere, keljünk át a Pelishti előőrséhez, amely odaát van! Apjának azonban nem mondta meg. 2Shá’ul a Giváh szélén ült, a gránátalmafa alatt, amely Migronban van; a hadinép pedig, amely vele volt, mintegy hatszáz főnyi ember. 3És Áchi’Yáh, Áchituv fia — Ikhávod testvére, Pinchász fiáé, Elié, Yahuwah Kohenjéé Shilohban — az Efodot viselte. A hadinép pedig nem tudta, hogy Yonátán elment. 4Az átkelők között pedig, amelyeken Yonátán át akart kelni a Pelishti előőrséhez, volt egy sziklafog innen az átkelőnél, és egy sziklafog onnan az átkelőnél. Az egyiknek a neve Botzetz, a másiknak a neve Szeneh. 5Az egyik fog oszlopként emelkedik északról, Mikhmászszal szemben, a másik délről, Gevával szemben.

6És azt mondta Yonátán a fegyverhordozó legénynek: Gyere, keljünk át ezeknek a körülmetéletleneknek az előőrséhez! Talán cselekszik értünk Yahuwah, mert Yahuwah számára nincs akadály, hogy szabadítson sok vagy kevés által. 7És azt mondta neki a fegyverhordozója: Tedd mindazt, ami a szívedben van. Fordulj, ahova akarsz; íme, veled vagyok a szíved szerint. 8És azt mondta Yonátán: Íme, mi átkelünk azokhoz az emberekhez, és megmutatkozunk nekik. 9Ha így mondják nekünk: Maradjatok veszteg, amíg odaérünk hozzátok — akkor megállunk a helyünkön, és nem megyünk fel hozzájuk. 10Ha pedig így mondják: Gyertek fel hozzánk — akkor felmegyünk, mert Yahuwah a kezünkbe adta őket; és ez lesz nekünk a jel.

11És megmutatkoztak mindketten a Pelishti előőrsének, és azt mondták a Pelishti: Íme, Ivrik jönnek elő az üregekből, ahova elrejtőztek. 12És megszólították az előőrs emberei Yonátánt és a fegyverhordozóját, és azt mondták: Gyertek fel hozzánk, és tudatunk veletek valamit! És azt mondta Yonátán a fegyverhordozójának: Jöjj fel utánam, mert Yahuwah Yiszrá’El kezébe adta őket. 13És felkapaszkodott Yonátán a kezein és a lábain, a fegyverhordozója pedig utána; és elhullottak Yonátán előtt, a fegyverhordozója pedig öldökölt utána. 14És az első csapás, amelyet Yonátán és a fegyverhordozója vert, mintegy húsz ember volt, egy hold mező fél barázdányi területén. 15És rettegés támadt a táborban, a mezőn és az egész hadinépben; az előőrs és a portyázó csapat, ők is megrettentek, és megrendült a föld, és Elohim rettegésévé lett.

16És látták Shá’ul megfigyelői a BenYámini Giváhban, hogy íme, a sokaság szétomlik, és ide-oda hullámzik. 17És azt mondta Shá’ul a vele levő hadinépnek: Vegyétek számba, és nézzétek meg, ki ment el közülünk! És számba vették, és íme, Yonátán és a fegyverhordozója nem volt ott. 18És azt mondta Shá’ul Áchi’Yáhnak: Hozd ide Elohim Áronját! Mert Elohim Áronja azon a napon volt, és Yiszrá’El fiai. 19És történt, hogy amíg Shá’ul a Kohennel beszélt, a lárma a Pelishti táborában egyre nagyobb lett. És azt mondta Shá’ul a Kohennek: Vond vissza a kezedet! 20És összegyűlt Shá’ul és az egész hadinép, amely vele volt, és eljutottak a harcig; és íme, ott mindenki kardja a társa ellen fordult, igen nagy zűrzavar. 21Az Ivrik pedig, akik azelőtt a Pelishtivel voltak, akik velük együtt vonultak fel a táborba körös-körül, ők is azért, hogy Yiszrá’Ellel legyenek, aki Shá’ullal és Yonátánnal volt. 22És Yiszrá’El minden embere, akik elrejtőztek az Efráyim hegyvidékén, meghallották, hogy a Pelishti menekül, és ők is utánuk tapadtak a harcban. 23És megszabadította Yahuwah azon a napon Yiszrá’Elt; a harc pedig átterjedt Beit-Ávenen túlra.

24És Yiszrá’El embere szorongattatott azon a napon, mert Shá’ul megeskette a népet, mondván: Átkozott az az ember, aki kenyeret eszik estig, amíg bosszút állok ellenségeimen! És nem ízlelt kenyeret az egész nép. 25És az egész föld bement az erdőbe, és méz volt a mező színén. 26És bement a nép az erdőbe, és íme, folyt a méz, de senki nem vitte a kezét a szájához, mert félt a nép az eskütől. 27Yonátán pedig nem hallotta, amikor az apja megeskette a népet, és kinyújtotta a kezében levő bot végét, és belemártotta a lépes mézbe, és visszavitte a kezét a szájához, és felragyogtak a szemei. 28És megszólalt valaki a nép közül, és azt mondta: Esküvel megeskette apád a népet, mondván: Átkozott az az ember, aki ma kenyeret eszik! És elbágyadt a nép. 29És azt mondta Yonátán: Megzavarta apám a földet; nézzétek csak, hogy felragyogtak a szemeim, mert megízleltem egy kevés mézet ebből. 30Hát még, ha jól evett volna ma a nép az ellenségei zsákmányából, amelyet talált — mert most nem nagy a csapás a Pelishti között!

31És verték azon a napon a Pelishtit Mikhmásztól Áyálonig, és igen elbágyadt a nép. 32És a zsákmányra vetette magát a nép, és vettek juhot, marhát és borjakat, és a földre vágták, és ette a nép a vérrel együtt. 33És jelentették Shá’ulnak, mondván: Íme, a nép vétkezik Yahuwah ellen, mert a vérrel együtt eszik. És azt mondta: Hűtlenül cselekedtetek; gördítsetek hozzám ma egy nagy követ! 34És azt mondta Shá’ul: Széledjetek szét a nép között, és mondjátok nekik: Hozza ide hozzám mindenki a maga ökrét és mindenki a maga bárányát, és vágjátok le itt, és egyétek meg; és ne vétkezzetek Yahuwah ellen azzal, hogy a vérrel együtt esztek. És az egész nép elhozta, mindenki a maga ökrét a kezében azon az éjjelen, és ott vágták le. 35És oltárt épített Shá’ul Yahuwahnak; ezt kezdte el építeni oltárul Yahuwahnak.

36És azt mondta Shá’ul: Menjünk le a Pelishti után éjjel, és fosszuk ki őket a reggel virradatáig, és ne hagyjunk meg közülük senkit! És azt mondták: Tedd mindazt, ami jó a szemeidben. De a Kohen azt mondta: Lépjünk ide Elohim elé! 37És megkérdezte Shá’ul Elohimot: Lemenjek-e a Pelishti után? Yiszrá’El kezébe adod-e őket? De nem felelt neki azon a napon. 38És azt mondta Shá’ul: Lépjetek ide, a nép minden sarokköve, és tudjátok meg, és lássátok, miben volt ma ez a vétek. 39Mert él Yahuwah, aki megszabadítja Yiszrá’Elt, hogy ha Yonátán fiamban van is, bizonnyal meghalván meghal. De senki nem felelt neki az egész népből. 40És azt mondta egész Yiszrá’Elnek: Ti legyetek az egyik oldalon, én pedig és Yonátán fiam, mi legyünk a másik oldalon. És azt mondta a nép Shá’ulnak: Tedd, ami jó a szemeidben. 41És azt mondta Shá’ul Yahuwahnak, Yiszrá’El Elohimjának: Add a tökéleteset! És megfogatott Yonátán és Shá’ul, a nép pedig kiment. 42És azt mondta Shá’ul: Vessetek sorsot köztem és Yonátán fiam között! És megfogatott Yonátán. 43És azt mondta Shá’ul Yonátánnak: Mondd meg nekem, mit tettél! És megmondta neki Yonátán, és azt mondta: Ízlelvén ízleltem a kezemben levő bot végével egy kevés mézet — íme, meghalok. 44És azt mondta Shá’ul: Így cselekedjen Elohim, és így tegyen még hozzá, hogy meghalván meghalsz, Yonátán! 45De a nép azt mondta Shá’ulnak: Hát Yonátán haljon meg, aki ezt a nagy szabadulást szerezte Yiszrá’Elben? Távol legyen! Él Yahuwah, hogy egy hajszál sem hull a fejéről a földre, mert Elohimmal cselekedett ezen a napon! És megváltotta a nép Yonátánt, és nem halt meg. 46És felment Shá’ul a Pelishti után való üldözésből, a Pelishti pedig elment a helyükre.

47És Shá’ul elnyerte a királyságot Yiszrá’El felett, és harcolt körös-körül minden ellenségével: Moávval, az Ámon fiaival, Edommal, Tzováh királyaival és a Pelishtivel; és mindenüvé fordult, bűnössé tett (őket). 48És erőt cselekedett, és megverte az Ámálekit, és megmentette Yiszrá’Elt fosztogatója kezéből. 49És Shá’ul fiai voltak: Yonátán, Yishvi és Málkishuá; két leányának a neve pedig: az idősebbé Meráv, a kisebbiké Mikhál. 50Shá’ul feleségének a neve Áchino’ám, Áchimá’átz leánya; hadseregparancsnokának a neve pedig Ávner, Nernek, Shá’ul nagybátyjának a fia. 51És Kish, Shá’ul apja, és Ner, Ávner apja, Ávi’el fia volt. 52És erős volt a harc a Pelishti ellen Shá’ul minden napján; és ha Shá’ul meglátott valamely erős embert vagy valamely vitéz embert, maga mellé gyűjtötte.

Szójegyzék: Áchi’Yáh (אֲחִיָּה – 𐤀𐤇𐤉𐤄) – Ba’shá apja • Áchimá’átz (אֲחִימַעַץ – 𐤀𐤇𐤉𐤌𐤏𐤑) – testvér haragja/Hevesség testvére • Áchino’ám (אֲחִינֹעַם – 𐤀𐤇𐤉𐤍𐤏𐤌) – testvérem a kedvesség – Dávid Yizre’Eli felesége • Áchituv (אֲחִיטוּב – 𐤀𐤇𐤉𐤈𐤅𐤁) – Jóság testvére • Ámálek (עֲמָלֵק – 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Völgy népe/Nyaló nép – Eszáv leszármazottja • Ámon (עַמּוֹן – 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Nép/Népből való – Lót leszármazottai • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áron (אֲרוֹן – 𐤀𐤓𐤅𐤍) – Láda/Szekrény • Ávi’el (אֲבִיאֵל – 𐤀𐤁𐤉𐤀𐤋) – Elohim az atyám • Ávner (אַבְנֵר – 𐤀𐤁𐤍𐤓) – Atyám a lámpás • Áyálon (אַיָּלוֹן – 𐤀𐤉𐤋𐤅𐤍) – Szarvas hely – Dán városa • Beit-Áven (בֵּית אָוֶן – 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤅𐤍) – Hiábavalóság háza – hely Yericho közelében • BenYámin (בִּנְיָמִין – 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Botzetz (בּוֹצֵץ – 𐤁𐤅𐤑𐤑) – Ragyogó/Fénylő (szikla) • Edom (אֱדוֹם – 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös – Észáv leszármazottai • Efod (אֵפוֹד – 𐤀𐤐𐤅𐤃) – Koheni mellény/Szolgálati ruha • Efráyim (אֶפְרַיִם – 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Eli (עֵלִי – 𐤏𐤋𐤉) – Felmagasztalt • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gevá (גֶּבַע – 𐤂𐤁𐤏) – Domb – város BenYáminban • Giváh (גִּבְעָה – 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb, Halom (Shá’ul szülővárosa • Ikhávod (אִי־כָבוֹד – 𐤀𐤉𐤊𐤁𐤅𐤃) – Nincs dicsőség/Elköltözött a dicsőség • Ivri (עִבְרִי – 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő/Túlsó parti; többes szám: Ivrik – Yiszrá’El fiainak egyik önmegnevezése • Kish (קִישׁ – 𐤒𐤉𐤔) – Íj/Csapda (Shá’ul apja • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Málkishuá (מַלְכִּישׁוּעַ – 𐤌𐤋𐤊𐤉𐤔𐤅𐤏) – Királyom a szabadulás • Meráv (מֵרַב – 𐤌𐤓𐤁) – Sokaság/Bőség (Shá’ul idősebb leánya • Migron (מִגְרוֹן – 𐤌𐤂𐤓𐤅𐤍) – Szakadék/Meredély • Mikhál (מִיכַל – 𐤌𐤉𐤊𐤋) – Ki olyan, mint El?/Patak • Mikhmász (מִכְמָשׂ – 𐤌𐤊𐤌𐤔) – Rejtekhely (Pelishti támaszpont) • Moáv (מוֹאָב – 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Atyától való – Lót leszármazottai • Ner (נֵר – 𐤍𐤓) – Lámpás • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Pinchász (פִּינְחָס – 𐤐𐤉𐤍𐤇𐤎) – Sötét arcú/Rézkígyó szája – El’ázár fia, Áháron unokája, későbbi Főpap • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shiloh (שִׁילֹה – 𐤔𐤉𐤋𐤄) – Békesség helye • Szeneh (סֶנֶּה – 𐤎𐤍𐤄) – Csipkebokor/Tüskés bokor (szikla) • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tzováh (צוֹבָה – 𐤑𐤅𐤁𐤄) – Hadiállás/Hadsereg helye (arámi királyság • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yishvi (יִשְׁוִי – 𐤉𐤔𐤅𐤉) – Egyenlő/Hasonló (Shá’ul fia) • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yonátán (יוֹנָתָן – 𐤉𐤅𐤍𐤕𐤍) – Yahuwah adta

[HU] Shmu’El álef 13

1Egy éves volt Shá’ul, amikor királlyá lett, és két évig uralkodott Yiszrá’El felett. 2Kiválasztott magának Shá’ul háromezer embert Yiszrá’Elből. Kétezren Shá’ullal voltak Mikhmászban és Beit-El hegyvidékén, ezren pedig Yonátánnal voltak a BenYámini Giv’áhban; a nép többi részét elbocsátotta, kit-kit a sátraihoz. 3Yonátán megverte a Pelishti helyőrségét, amely Gevában volt, és meghallották ezt a Pelishti. Shá’ul pedig megfúvatta a kürtöt az egész országban, ezt mondva: Hallják meg az Ivrik! 4És egész Yiszrá’El hallotta, hogy ezt mondták: Megverte Shá’ul a Pelishti helyőrségét, és Yiszrá’El bűzössé is vált a Pelishti előtt. És összegyűlt a nép Shá’ul után Gilgálba.

5A Pelishti pedig összegyűltek, hogy harcoljanak Yiszrá’Ellel: harmincezer harci kocsi, hatezer lovas, és nép annyi, mint a tengerparton lévő homok sokasága. Felvonultak és tábort ütöttek Mikhmászban, Beit-Áventől keletre. 6A Yiszrá’El emberei pedig látták, hogy bajban vannak, mert megszorongatták a népet, és elrejtőzött a nép a barlangokban, a tüskebozótokban, a kősziklákban, a tornyokban és a vermekben. 7És Ivrik átkeltek a Yárdenen Gád és Gil’ád földjére. Shá’ul pedig még Gilgálban volt, és az egész nép remegve követte őt.

8És várt hét napig, a Shmu’El által meghatározott időig, de nem érkezett meg Shmu’El Gilgálba, a nép pedig szétszéledt mellőle. 9Akkor ezt mondta Shá’ul: Hozzátok ide hozzám az égőáldozatot és a békeáldozatokat! És bemutatta az égőáldozatot. 10És lett, amint bevégezte az égőáldozat bemutatását, íme, megérkezett Shmu’El. Shá’ul pedig kiment elébe, hogy áldja őt. 11De ezt mondta Shmu’El: Mit tettél? Shá’ul így felelt: Mert láttam, hogy szétszéled a nép mellőlem, te pedig nem érkeztél meg a megszabott napokra, a Pelishti pedig összegyűltek Mikhmászban, 12azt mondtam: Most rám törnek a Pelishti Gilgálba, Yahuwah arcait pedig még nem engeszteltem meg. És erőt vettem magamon, és bemutattam az égőáldozatot. 13Akkor ezt mondta Shmu’El Shá’ulnak: Ostobán cselekedtél! Nem őrizted meg Yahuwahnak, a te Elohimodnak a parancsát, amelyet parancsolt neked; mert most megerősítette volna Yahuwah a királyságodat Yiszrá’El felett mindörökké. 14De most a királyságod nem áll fenn. Keresett magának Yahuwah a szíve szerint való embert, és kirendelte őt Yahuwah a népe fölé fejedelemnek, mert nem őrizted meg, amit parancsolt neked Yahuwah. 15És felkelt Shmu’El, és felment Gilgálból a BenYámini Giv’áhba. Shá’ul pedig számba vette a népet, amely vele volt, mintegy hatszáz embert.

16Shá’ul és fia, Yonátán, meg a velük levő nép a BenYámini Gevában tartózkodtak, a Pelishti pedig Mikhmászban táboroztak. 17És kijött a pusztító csapat a Pelishti táborából, három csapatban: az egyik csapat Ofrá útja felé fordult, a Shu’ál földjéhez; 18az egyik csapat Beit-Choron útja felé fordult; az egyik csapat pedig a határ útja felé fordult, amely a Tz’voyim völgyére tekint, a puszta felé. 19Kovácsot pedig nem lehetett találni egész Yiszrá’El földjén, mert ezt mondták a Pelishti: Nehogy az Ivrik kardot vagy dárdát csináljanak! 20És lement egész Yiszrá’El a Pelishtihez, hogy mindenki megélesíttesse az ekevasát, a kapáját, a fejszéjét és az ásóját, 21amikor kicsorbultak az ekevasak, a kapák, a háromágú villák és a fejszék élei, és az ösztöke megigazítása végett. A díj pedig egy Pim volt. 22És lett az ütközet napján, hogy nem volt kard sem dárda az egész nép kezében, amely Shá’ullal és Yonátánnal volt; csak Shá’ulnak és fiának, Yonátánnak volt. 23És kivonult a Pelishti őrhelye a Mikhmászi átkelőhöz.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Beit-Áven (בֵּית אָוֶן – 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤅𐤍) – Hiábavalóság háza – hely Yericho közelében • Beit-Choron (בֵּית חֹרוֹן – 𐤁𐤉𐤕𐤇𐤅𐤓𐤅𐤍) – Odú/Üreg háza – két város (alsó és felső • Beit-El (בֵּית־אֵל – 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤋) – Elohim háza – város és szenthely • BenYámin (בִּנְיָמִין – 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gád (גָּד – 𐤂𐤃) – Szerencse/Csapat – Yá’ákov fia • Gevá (גֶּבַע – 𐤂𐤁𐤏) – Domb – város BenYáminban • Gil’ád (גִּלְעָד – 𐤂𐤋𐤏𐤃) – tanúság halma – terület a Yárden keleti oldalán • Gilgál (גִּלְגָּל – 𐤂𐤋𐤂𐤋) – Kör/Elgördítés (szent hely – Yiszrá’El első tábora • Giv’áh (גִּבְעָה – 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb (Shá’ul szülővárosa, BenYáminban – BenYámin városa • Ivri (עִבְרִי – 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő/Túlsó parti; többes szám: Ivrik – Yiszrá’El fiainak egyik önmegnevezése • Mikhmász (מִכְמָשׂ – 𐤌𐤊𐤌𐤔) – Rejtekhely (Pelishti támaszpont) • Ofrá (עָפְרָה – 𐤏𐤐𐤓𐤄) – Gida/Őzike (hely Shu’ál földjén) • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Pim (פִּים – 𐤐𐤉𐤌) – Súly- és pénzegység (kb. 2/3 sékel; Pelishti szervízdíj a vasszerszámok élesítéséért) • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shmu’El (שְׁמוּאֵל – 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Shu’ál (שׁוּעָל – 𐤔𐤅𐤏𐤋) – Róka (vidék BenYáminban) • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tz’voyim (צְבֹיִים – 𐤑𐤁𐤉𐤉𐤌) – gazellák; Kená’án elpusztított városa • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yárden (יַרְדֵּן – 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yonátán (יוֹנָתָן – 𐤉𐤅𐤍𐤕𐤍) – Yahuwah adta

[HU] Shmu’El álef 12

1Akkor ezt mondta Shmu’El egész Yiszrá’Elnek: Íme, hallgattam a hangotokra mindenben, amit mondtatok nekem, és királyt tettem fölétek. 2És most, íme, a király jár előttetek, én pedig megöregedtem és megőszültem, és íme, a fiaim itt vannak veletek. Én pedig előttetek jártam ifjúságomtól fogva a mai napig. 3Itt vagyok, tanúskodjatok ellenem Yahuwah előtt és az ő fölkentje előtt: Kinek az ökrét vettem el, és kinek a szamarát vettem el, és kit csaltam meg, kit nyomtam el, és kinek a kezéből fogadtam el váltságdíjat, hogy elrejtsem szemeimet előle? — és visszaadom nektek. 4De ők ezt mondták: Nem csaltál meg minket és nem nyomtál el minket, és nem fogadtál el senki kezéből semmit. 5Akkor ezt mondta nekik: Tanú Yahuwah ellenetek, és tanú az ő fölkentje a mai napon, hogy nem találtatok a kezemben semmit. És az mondta: Tanú.

6Majd ezt mondta Shmu’El a népnek: Yahuwah, aki tette Mosheht és Áháront, és aki fölhozta atyáitokat Mitzráyim földjéről. 7Most azért álljatok ide, hadd ítélkezzem veletek Yahuwah előtt Yahuwah minden igazságos tettéről, amelyeket veletek és atyáitokkal cselekedett. 8Amikor Yá’ákov Mitzráyimba ment, és atyáitok Yahuwahhoz kiáltottak, akkor elküldte Yahuwah Mosheht és Áháront, és kihozták atyáitokat Mitzráyimból, és letelepítették őket ezen a helyen.

9De elfelejtették Yahuwaht, az Elohimukat, ezért eladta őket Sziszerának, Chátzor hadseregparancsnokának kezébe, és a Pelishtim kezébe, és Moáv királyának kezébe, és harcoltak ellenük. 10Akkor Yahuwahhoz kiáltottak, és ezt mondták: Vétkeztünk, mert elhagytuk Yahuwaht, és szolgáltuk a Bá’álokat és az Áshtoreteket, és most ments meg minket ellenségeink kezéből, és szolgálni fogunk neked. 11Akkor elküldte Yahuwah YeruBá’ált és Bedánt és Yiftáchot és Shmu’Elt, és megmentett benneteket ellenségeitek kezéből körös-körül, és biztonságban laktatok. 12De amikor láttátok, hogy Nachásh, az Ámoni fiainak királya ellenetek jön, ezt mondtátok nekem: Nem, hanem király uralkodjék fölöttünk! — és Yahuwah, a ti Elohimotok a ti királyotok. 13Most pedig, íme, a király, akit választottatok, akit kértetek; és íme, Yahuwah királyt adott fölétek. 14Ha félitek Yahuwaht, és szolgáljátok őt, és hallgattok a hangjára, és nem lázadtok fel Yahuwah szája ellen, akkor ti is meg a király is, aki uralkodik fölöttetek, Yahuwah, a ti Elohimotok után lesztek. 15De ha nem hallgattok Yahuwah hangjára, és fellázadtok Yahuwah szája ellen, akkor Yahuwah keze lesz ellenetek, ahogy atyáitok ellen volt. 16Most is álljatok ide, és lássátok ezt a nagy dolgot, amit Yahuwah cselekszik szemeitek láttára. 17Hát nem a búzaaratás van ma? Kiáltok Yahuwahhoz, és ő mennydörgést és esőt ad, és tudjátok meg és lássátok, hogy nagy a ti gonoszságotok, amelyet Yahuwah szemeiben elkövettetek, amikor királyt kértetek magatoknak. 18Akkor kiáltott Shmu’El Yahuwahhoz, és Yahuwah mennydörgést és esőt adott azon a napon, és nagyon félte az egész nép Yahuwaht és Shmu’Elt.

19És ezt mondta az egész nép Shmu’Elnek: Imádkozz szolgáidért Yahuwahhoz, a te Elohimodhoz, hogy meg ne haljunk, mert minden vétkünkhöz hozzátettük azt a gonoszságot, hogy királyt kértünk magunknak. 20Akkor ezt mondta Shmu’El a népnek: Ne féljetek; ti ugyan elkövettétek mindezt a gonoszságot, csak ne térjetek el Yahuwah mögül, és szolgáljátok Yahuwaht teljes szívetekkel. 21És ne térjetek el, mert a tóhú után, amely nem használ és nem ment, mert tóhú azok. 22Mert nem veti el Yahuwah az ő népét az ő nagy nevéért, mert Yahuwah elhatározta, hogy a saját népévé tesz benneteket. 23Tőlem is távol legyen, hogy vétkezzem Yahuwah ellen azzal, hogy abbahagyom az imádkozást értetek; hanem tanítalak benneteket a jó és egyenes útra. 24Csak féljétek Yahuwaht, és szolgáljátok őt hűségesen teljes szívetekkel, mert lássátok, amit nagyot tett veletek. 25De ha gonoszul cselekedvén cselekszetek gonoszul, akkor ti is meg a királyotok is el fogtok pusztulni.

Szójegyzék: Áháron (אַהֲרֹן – 𐤀𐤄𐤓𐤍) – Bizonytalan jelentésű – hagyományos héber magyarázat szerint Hegylakó/Magasztos/Felmagasztalt (a har ’hegy’ tőből), illetve Fényhozó; lehetséges egyiptomi eredet szerint harcos oroszlán (bizonytalan • Ámon (עַמּוֹן – 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Nép/Népből való – Lót leszármazottai • Áshtoret (עַשְׁתֹּרֶת – 𐤏𐤔𐤕𐤓𐤕) – a Tzidoni pogány bálvány • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Bedán (בְּדָן – 𐤁𐤃𐤍) – Bíró Yiszrá’Elben • Chátzor (חָצוֹר – 𐤇𐤑𐤅𐤓) – Bekerített hely/Udvar – Kená’án északi fővárosa • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Moáv (מוֹאָב – 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Atyától való – Lót leszármazottai • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nachásh (נָחָשׁ – 𐤍𐤇𐤔) – Kígyó (Ámoni király • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Shmu’El (שְׁמוּאֵל – 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Sziszerá (סִיסְרָא – 𐤎𐤉𐤎𐤓𐤀) – Csatasor/Harci tábor – Yávin hadseregparancsnoka • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • tóhú (תֹהוּ – 𐤕𐤄𐤅) – Hiábavalóság/üresség/káosz – semmibe vesző, alaktalan, haszontalan • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • YeruBá’ál (יְרֻבַּעַל – 𐤉𐤓𐤁𐤏𐤋) – „Küzdjön Bá’ál ellene” (Gid’on másik neve) • Yiftách (יִפְתָּח – 𐤉𐤐𐤕𐤇) – Megnyitó/Felszabadító – bíró Gil’ádból • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

[HU] Shmu’El álef 11

1Fölvonult az Ámoni Nachásh, és tábort ütött Yávesh-Gil’áddal szemben. És Yávesh összes embere ezt mondta Nacháshnak: Köss velünk szövetséget, és szolgálni fogunk neked! 2De az Ámoni Nachásh ezt mondta nekik: Ezzel a feltétellel kötök veletek szövetséget: ha kiszúrom mindnyájatok jobb szemét, és gyalázattá teszem azt egész Yiszrá’Elen. 3De Yávesh vénei ezt mondták neki: Engedj nekünk hét napot, hadd küldjünk követeket Yiszrá’El egész területére; és ha nincs, aki megszabadít minket, akkor kimegyünk hozzád. 4Megérkeztek a követek Shá’ul Giv’áhjába, és elmondták a dolgokat a nép fülei hallatára. Akkor az egész nép fölemelte hangját, és sírtak.

5És íme, Shá’ul az ökrök után jött a mezőről, és ezt mondta Shá’ul: Mi van a néppel, hogy sírnak? És elbeszélték neki Yávesh embereinek dolgait. 6Akkor rátört Ruách Elohim Shá’ulra, amikor meghallotta ezeket a dolgokat, és haragja igen föllobbant. 7Fogott egy jármos ökörpárt, földarabolta azt, és szétküldte Yiszrá’El egész területére a követek kezében ezt mondva: Aki nem vonul ki Shá’ul után és Shmu’El után, így bánnak ökreivel! Ekkor Yahuwah rettegése esett a népre, és kivonultak egy emberként. 8Számba vette őket Bezekben, és voltak Yiszrá’El fiai háromszázezren, és Yáhu’Dáh embere harmincezren. 9És ezt mondták a követeknek, akik jöttek: Így szóljatok Yávesh-Gil’ád emberének: Holnap szabadulás lesz nektek, mire forró lesz a nap. A követek megjöttek, megvitték a hírt Yávesh embereinek, azok pedig megörültek. 10És ezt mondták Yávesh emberei: Holnap kimegyünk hozzátok, és tegyetek velünk mindent, ami jó a szemeitekben. 11És úgy lett másnap, hogy Shá’ul három seregre osztotta a népet, és betörtek a tábor közepébe a reggeli őrváltáskor, és verték Ámont a nap forróságáig; és a megmaradtak úgy szétszóródtak, hogy kettő sem maradt közülük együtt.

12És ezt mondta a nép Shmu’Elnek: Ki az, aki azt mondta: ‘Shá’ul uralkodjon fölöttünk?’ Adjátok ide az embereket, hogy megöljük őket! 13De Shá’ul ezt mondta: Nem öletik meg ember ezen a napon, mert ma Yahuwah szabadulást szerzett Yiszrá’Elben. 14Shmu’El pedig ezt mondta a népnek: Jertek, menjünk el Gilgálba, és újítsuk meg ott a királyságot. 15És az egész nép elment Gilgálba, és királlyá tették ott Shá’ult Yahuwah előtt Gilgálban, és bemutattak ott békeáldozati áldozatokat Yahuwah előtt; és nagyon örvendezett ott Shá’ul és Yiszrá’El minden embere.

Szójegyzék: Ámon (עַמּוֹן – 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Nép/Népből való – Lót leszármazottai • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bezek (בֶזֶק – 𐤁𐤆𐤒) – Villám/Törés • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gil’ád (גִּלְעָד – 𐤂𐤋𐤏𐤃) – tanúság halma – terület a Yárden keleti oldalán • Gilgál (גִּלְגָּל – 𐤂𐤋𐤂𐤋) – Kör/Elgördítés (szent hely – Yiszrá’El első tábora • Giv’áh (גִּבְעָה – 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb (Shá’ul szülővárosa, BenYáminban – BenYámin városa • Nachásh (נָחָשׁ – 𐤍𐤇𐤔) – Kígyó (Ámoni király • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách Elohim (רוּחַ אֱלֹהִים – 𐤓𐤅𐤇 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Szelleme • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shmu’El (שְׁמוּאֵל – 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yávesh (יָבֵשׁ – 𐤉𐤁𐤔) – Száraz – Gil’ád-béli város, amely hűséges maradt Shá’ulhoz • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

[HU] Shmu’El álef 10

1Ekkor fogta Shmu’El az olajos korsót, ráöntötte Shá’ul fejére, megcsókolta, és ezt mondta: Nemde, mert felkent téged Yahuwah az Ő öröksége fölé fejedelemnek? 2Amikor ma elmész tőlem, két emberrel fogsz találkozni Ráchel sírjánál, BenYámin határában, Tzeltzáchban, és ezt mondják majd neked: Megkerültek a szamarak, amelyeknek a keresésére indultál; és íme, apád elvetette a szamarak dolgát, és érettetek aggódik, ezt mondva: Mit tegyek a fiamért? 3És továbbmész onnan, tovább, és eljutsz a Távor tölgyfájáig, és ott találkozik veled három ember, akik Elohimhoz mennek föl Beit-Elbe: egyik három kecskegidát visz, a másik három kerek kenyeret visz, a harmadik pedig egy tömlő bort visz. 4És békesség felől kérdeznek majd téged, és két kenyeret adnak neked, te pedig elveszed a kezeikből. 5Azután eljutsz Elohim halmára, ahol a Pelishtim helyőrségei vannak; és lesz, hogy amint odaérsz a városba, egy csapat prófétára bukkansz, akik az áldozóhalomról jönnek lefelé, és előttük lant és dob és fuvola és citera, ők maguk pedig prófétai révületben vannak. 6És rád tör majd Ruách Yahuwahja, és prófétai révületbe kerülsz velük együtt, és más emberré változol. 7És lesz, amikor bekövetkeznek rajtad ezek a jelek, tedd meg magadnak, amit a kezed talál, mert Elohim veled van. 8És lemész előttem Gilgálba, és íme, én lemegyek hozzád, hogy égőáldozatokat mutassak be, hogy békeáldozatok áldozatait áldozzam. Hét napig vársz, amíg hozzád érkezem, és tudtodra adom, amit tenned kell.

9És lesz, amint hátat fordított vállával, hogy elmenjen Shmu’Eltől, más szívvé változtatta neki Elohim, és beteljesedtek mindezek a jelek azon a napon. 10És odaérkeztek a halomhoz, és íme, egy csapat próféta jött vele szemben, és rászállt Ruách Elohim, és prófétai révületbe került közöttük. 11És lesz, mindazok, akik tegnaptól és tegnapelőttől ismerték, látták, és íme, a prófétákkal együtt prófétál; és ezt mondta a nép, ki-ki a társának: Mi ez, ami történt Kish fiával? Hát Shá’ul is a próféták között van? 12És megszólalt egy ember onnan, és ezt mondta: És ki az ő apjuk? Ezért lett szólásmondássá: Hát Shá’ul is a próféták között van? 13És befejezte a prófétálást, és az áldozóhalomra ment.

14És ezt mondta Shá’ul nagybátyja neki és a legényének: Hová mentetek? És ezt felelte: A szamarakat keresni; és amikor láttuk, hogy nincsenek, elmentünk Shmu’Elhez. 15És ezt mondta Shá’ul nagybátyja: Mondd el, kérlek, nekem, mit mondott nektek Shmu’El? 16És ezt mondta Shá’ul a nagybátyjának: Megjelentvén megjelentette nekünk, hogy megkerültek a szamarak; de a királyság dolgát, amelyről Shmu’El szólt, nem mondta el neki.

17És összehívta Shmu’El a népet Yahuwahhoz Mitzpáhba, 18és ezt mondta Yiszrá’El fiainak: Így szól Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja: Én hoztam fel Yiszrá’Elt Mitzráyimból, és megmentettelek titeket Mitzráyim kezéből és mindazon királyságok kezéből, amelyek sanyargattak titeket. 19Ti pedig ma elvetettétek Elohimotokat, aki megszabadít titeket minden bajotokból és szorongattatásotokból, és ezt mondtátok neki: Nem, hanem királyt tégy fölénk! És most álljatok Yahuwah elé törzseitek és ezreitek szerint! 20És előállította Shmu’El Yiszrá’El valamennyi törzsét, és a sors BenYámin törzsére esett. 21És előállította BenYámin törzsét nemzetségenként, és a sors a Mátri nemzetségére esett, majd a sors Kish fiára, Shá’ulra esett; és keresték őt, de nem találták. 22És ismét megkérdezték Yahuwaht: Eljött-e még ide az az ember? És ezt mondta Yahuwah: Íme, ő elrejtőzött a holmik közé. 23És odafutottak, és elhozták onnan, és odaállt a nép közé, és magasabb volt az egész népnél vállától fölfelé. 24És ezt mondta Shmu’El az egész népnek: Látjátok-e, akit kiválasztott Yahuwah? Mert nincs hozzá hasonló az egész népben. És felujjongott az egész nép, és ezt mondták: Éljen a király!

25És elmondta Shmu’El a népnek a királyság rendtartását, és beírta a könyvbe, és elhelyezte Yahuwah elé; és elbocsátotta Shmu’El az egész népet, ki-ki a házába. 26És Shá’ul is hazament Giváhba, és vele ment a sereg, amelynek a szívét megérintette Elohim. 27De a haszontalanság fiai ezt mondták: Hogyan szabadítson meg minket ez? És megvetették őt, és nem vittek neki ajándékot; ő pedig olyan volt, mint aki hallgat.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Beit-El (בֵּית־אֵל – 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤋) – Elohim háza – város és szenthely • BenYámin (בִּנְיָמִין – 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gilgál (גִּלְגָּל – 𐤂𐤋𐤂𐤋) – Kör/Elgördítés (szent hely – Yiszrá’El első tábora • Giváh (גִּבְעָה – 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb, Halom (Shá’ul szülővárosa • Kish (קִישׁ – 𐤒𐤉𐤔) – Íj/Csapda (Shá’ul apja • Mátri (מַטְרִי – 𐤌𐤈𐤓𐤉) – Eső/Esős (BenYámin nemzetsége) • Mitzpáh (מִצְפָּה – 𐤌𐤑𐤐𐤄) – őrhely/őrtorony – gyülekezési hely Gil’ádban • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Ráchel (רָחֵל – 𐤓𐤇𐤋) – Ráhel/Anyajuh • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shmu’El (שְׁמוּאֵל – 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Távor (תָּבוֹר – 𐤕𐤁𐤅𐤓) – Megtört/Magaslat – hegy és Yiszákhár határpontja • Tzeltzách (צֶלְצַח – 𐤑𐤋𐤑𐤇) – Tiszta árnyék (hely BenYáminban) • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

Pin It on Pinterest