[HU] Mátit’Yáhu 22

Szerző: Sipos Richard | jún 25, 2026

¹Felelt ismét Yeshuá, és felemelte nekik példázatát, mondván: „Hasonló az Egek Királysága egy királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának. ²Elküldte szolgáit, hogy hívják el a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak jönni. ³Ismét küldött más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, elkészítettem lakomámat, ökreim és hízott állataim levágva, és minden készen van; jöjjetek a menyegző lakomájára! ⁴De azok nem fordították szívüket erre sem, és elmentek, ki-ki a maga mezejére, és ki-ki a maga kereskedésébe. ⁵A többiek pedig megragadták szolgáit, dölyfösen bántak velük és megölték őket. ⁶Felindult a király, elküldte seregeit, és elpusztította ezeket a gyilkosokat, városukat pedig tűzbe vetette. ⁷Akkor ezt mondta szolgáinak: A menyegző lakomája kész, de a meghívottak nem bizonyultak méltóknak. ⁸Menjetek tehát az ösvények fejéhez, a szemek nyílásához, és minden embert, akit csak találtok, hívjatok el a lakomára. ⁹Kimentek azok a szolgák az ösvényekre, és összegyűjtöttek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, és megtelt a menyegzős ház a meghívottakkal. ¹⁰Amikor a király bement, hogy megtekintse a jövevényeket, meglátott köztük egy embert, aki nem volt menyegzői ruhába öltözve; ¹¹és így szólt hozzá: Barátom, hogyan jöttél be ide menyegzői ruha nélkül? Az pedig olyan lett, mint aki hallgat. ¹²Akkor megparancsolta a király szolgáinak, mondván: Kötözzétek meg őt, kezeit és lábait, vegyétek fel és vessétek a homály és a halálárnyék helyére; ott lesz sírás és fogcsikorgatás. ¹³Mert sokan vannak az elhívottak, de a választottak kevesen.”

¹⁴Akkor elmentek a Perushim, és együtt tanácskoztak, hogyan ejthetnék kelepcébe szavaival. ¹⁵Elküldték hozzá tanítványaikat a Hordosz embereivel együtt, mondván: „Rábi, tudjuk, hogy hűséges ember vagy, és Elohim útját igazságban tanítod, és nem rettegsz senki arcától, mert nem emeled fel senki arcát. ¹⁶Mondd meg tehát nekünk, mit mond szíved: helyes-e adót adni a császárnak, vagy nem?” ¹⁷Yeshuá ismerte cselszövésüket, és így szólt: „Miért kísértetek engem, képmutatók? ¹⁸Mutassátok meg nekem az adó pénzét!” Azok pedig odavittek neki egy denáryont. ¹⁹És ezt mondta nekik: „Kié ez a kép és ez a felirat?” ²⁰Azt mondták neki: „A császáré.” Ekkor így szólt hozzájuk: „Ezért adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Elohimnak, ami Elohimé.” ²¹Amikor ezt meghallották, elálmélkodtak, otthagyták őt, és elmentek.

²²Azon a napon odaléptek hozzá a Tzádukim, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás a halottaknak, és megkérdezték őt, mondván: ²³„Rábi, íme, Mosheh mondta: ha egy férfi meghal, és nincsenek fiai, akkor sógorként vegye el testvére a feleségét, és támasszon magot testvére nevére. ²⁴Volt nálunk hét testvér: az első feleséget vett magának és meghalt, és mivel magot nem hagyott maga után, feleségét testvérére hagyta. ²⁵Hasonlóképpen a második is, és a harmadik is, egészen a hetedikig. ²⁶Mindnyájuk után pedig meghalt az asszony is. ²⁷Most tehát a feltámadáskor a hét közül kinek lesz a felesége, hiszen mindnyájuknak felesége volt?” ²⁸Felelt Yeshuá, és ezt mondta nekik: „Tévelyegtek, mert nem ismeritek sem a Toráh-t, sem Elohim hatalmát. ²⁹Mert a feltámadáskor nem vesznek feleséget és nem mennek férjhez, hanem olyanok lesznek, mint az El Málákhimjai az Egekben. ³⁰A halottak feltámadásának dolgáról pedig nem olvastátok-e, amit Elohim szája által mondatott nektek, mondván: ³¹Én vagyok Ávráhám Elohimja, Yitzchák Elohimja és Yá’ákov Elohimja? Yahuwah nem a holtak Elohimja, hanem az élőké.” ³²Amikor a nép sokasága ezt hallotta, ezt mondták: Mily csodálatos az ő Toráhja!

³³Amikor a Perushim meghallották, hogy a Tzádukim száját bezárta, együtt összegyűltek ott. ³⁴És egy bölcs tanítvány közülük megkérdezte őt, kísértve őt, mondván: ³⁵„Rábi, melyik a nagy parancsolat a Toráhban?” ³⁶És így szólt hozzá Yeshuá: „Szeresd Yahuwaht, a te Elohimodat teljes szívedből, teljes Nefeshedből és teljes tudásodból. ³⁷Ez a nagy és első parancsolat. ³⁸A második pedig hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint magadat. ³⁹E két parancsolaton függ az egész Toráh és a próféták.”

⁴⁰Történt pedig, amikor a Perushim összegyűltek, megkérdezte tőlük Yeshuá, mondván: „Mit mondotok a Máshiáchról? Kinek a fia ő?” Ezt mondták neki: „Dávid fia.” ⁴¹Így szólt hozzájuk: „Ha tehát úgy van, miképpen szólítja őt Dávid a Ruách által Ádonnak, amikor ezt mondja: ⁴²Így szól Yahuwah az én Ádonimnak: Ülj jobbomra, amíg ellenségeidet lábaid zsámolyává nem teszem. ⁴³Ha pedig Dávid Ádonnak szólítja őt, miképpen lehet a fia?” ⁴⁴És senki sem tudott neki választ adni egyetlen szót sem, és nem is merészelt többé senki vele vitatkozni szavakkal attól a naptól fogva.

Szójegyzék: Ádon (אָדוֹן – 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ávráhám (אַבְרָהָם – 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Denáryon (דֶּנָרְיוֹן – 𐤃𐤍𐤓𐤉𐤅𐤍) – római ezüst érme, egynapi munkabér • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Hordosz (הוֹרְדוֹס – 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (uralkodó) • Málákhim (מַלְאָכִים – 𐤌𐤋𐤀𐤊𐤉𐤌) – angyalok/küldöttek • Málchut HáShámáyim (מַלְכוּת הַשָּׁמַיִם – 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Perushim (פְּרוּשִׁים – 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Rábi (רַבִּי – 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Tzádukim (צַדּוּקִים – 𐤑𐤃𐤅𐤒𐤉𐤌) – szadduceusok • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yitzchák (יִצְחָק – 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog

[HU] Mátit’Yáhu 21

Szerző: Sipos Richard | jún 25, 2026

¹Amikor közeledtek Yerusháláyimhoz, és Beit-Pagájba, a Hár HáZeitimhez értek, Yeshuá elküldött két tanítványt, ²és ezt mondta nekik: „Menjetek az előttetek fekvő faluba, és ott mindjárt találtok egy megkötött szamarat a csikójával együtt: oldjátok el, és vezessétek hozzám. ³Ha valaki szól nektek valamit, mondjátok meg, hogy HáÁdonnak van szüksége rájuk, és hamarosan elküldi azokat.” ⁴Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék az, amit a próféta által szólt: ⁵„Mondjátok meg Tzion leányának: Íme, királyod jön hozzád, alázatosan, szamáron ülve, és csikón, szamárkancák fián.” ⁶A tanítványok elmentek, és úgy cselekedtek, ahogy Yeshuá parancsolta nekik: ⁷odavezették a szamarat a csikójával együtt, ráterítették felsőruháikat, ő pedig ráült azokra. ⁸A nép közül sokan az útra terítették felsőruháikat, mások ágakat vagdaltak a fákról, és odaszórták. ⁹Az előtte és utána menő sokaság pedig így felelt, mondván: „Hoshiáh-Náh a Dávid Fiának! Áldott, aki jön Yahuwah nevében! Hoshiáh-Náh a magasság Egeiben.” ¹⁰Amint beért Yerusháláyimba, felbolydult az egész város, és ezt mondták: „Ki ez?” ¹¹A sokaság ezt mondta: „Ez a próféta, Yeshuá, Nátzrátból, amely a Gálilban van.”

¹²Azután bement Yeshuá a Mikdásh HáElohimba, és kiűzte onnan mindazokat, akik a Mikdáshban árusítottak és vásároltak, a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit pedig felborította, ¹³és ezt mondta nekik: „Meg van írva: Az én házamat imádság házának nevezik: ti pedig erőszaktevők barlangjává teszitek.” ¹⁴Azután vakok és bénák léptek hozzá a Mikdásh házában, és meggyógyította őket. ¹⁵Amikor pedig a Kohánim és az Szofrim látták a csodákat, amelyeket tett, és a gyermekeket, akik a Mikdáshban kiáltottak és így feleltek: „Hoshiáh-Náh a Dávid Fiának!” – haragra lobbantak, ¹⁶és így szóltak hozzá: „Hallod-e, mit mondanak ezek?” Yeshuá pedig így szólt hozzájuk: „Igen. Hát sohasem olvastátok: Csecsemők és csecsszopók szája által alapoztál erőt?” ¹⁷Erre otthagyta őket, és kiment a városon kívülre, Beit-Ányáhba, és ott töltötte az éjszakát.

¹⁸Reggel pedig visszatért a városba, és megéhezett. ¹⁹Meglátott egy fügefát az út mellett, odament hozzá, de semmit sem talált rajta, csupán leveleket. Ekkor így szólt hozzá: „Ne teremj többé gyümölcsöt mostantól és örökre!” És hirtelen elszáradt a fügefa. ²⁰A tanítványok látták ezt, és elcsodálkoztak, mondván: „Hogyan száradt el a fügefa ilyen hirtelen?” ²¹Yeshuá felelt, és így szólt hozzájuk: „Ámen, mondom nektek, ha van bennetek hit, és nem sántikáltok két ágon, nemcsak azt teszitek meg, amit ezzel a fügefával történt, hanem ha ennek a hegynek azt mondjátok: Emelkedj fel, és vesd magad a tenger közepébe! – úgy lesz. ²²És minden dolgot, amit imádságban kértek, ha csak hittel kéritek, megkapjátok.”

²³Azután bement a Mikdáshba, és miközben tanította a népet, odamentek hozzá a Kohánim és a nép vénei, és ezt mondták: „Milyen felhatalmazással teszed ezeket, és ki adta neked ezt a felhatalmazást?” ²⁴Yeshuá felelt, és így szólt hozzájuk: „Én is kérdezek tőletek egy kérdést, és ha megmondjátok nekem, én is megmondom nektek, milyen felhatalmazással teszem ezeket. ²⁵Yochánán bemerítése — kinek szájából volt annak parancsa: az Egekből vagy az Ádám fiaitól?” Ők pedig így tanakodtak elméjükben, mondván: „Ha azt mondjuk: az Egekből, azt fogja mondani nekünk: Akkor miért nem hittetek neki? ²⁶Ha pedig azt mondjuk: az Ádám fiaitól, félünk a sokaságtól, mert mindnyájan Yochánánt prófétának tartják.” ²⁷Ezért így feleltek Yeshuának: „Nem tudjuk.” Ő pedig így szólt hozzájuk: „Akkor én sem mondom meg nektek, milyen felhatalmazással teszem ezeket.”

²⁸„De mit gondol a szívetek? Volt egy embernek két fia, és odament az egyikhez, és ezt mondta: Menj, fiam, dolgozz ma a szőlőmben. ²⁹Ő felelt, és azt mondta: Nem akarok; de azután megfordult rajta a szíve, és elment. ³⁰Odament a másikhoz, és ugyanígy szólt. Ő felelt, és azt mondta: Itt vagyok, uram – de nem ment el. ³¹Ki teljesítette a kettő közül az apja akaratát?” Ezt mondták: „Az első.” Yeshuá így szólt hozzájuk: „Ámen, mondom nektek, a vámszedők és a paráznák előbb mennek be Elohim Királyságába, mint ti. ³²Mert eljött hozzátok Yochánán az igazság útján, és nem hittetek neki, a vámszedők és a paráznák pedig hittek neki; ti pedig mindezt láttátok, és mégsem tértetek meg szívetekben, hogy higgyetek neki.”

³³„Halljatok egy másik példázatot. Volt egy ember, egy gazda, aki szőlőt ültetett, körbeásta, borsajtót vájt benne, és tornyot épített a közepébe, azután odaadta őrzőknek, és idegen földre távozott. ³⁴Amikor pedig eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit az őrzőkhöz, hogy elhozzák annak gyümölcsét. ³⁵Az őrzők pedig megfogták szolgáit, és az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. ³⁶Ismét küldött más szolgákat, többet, mint az elsőket, de azokkal is ugyanígy cselekedtek. ³⁷Azután pedig elküldte hozzájuk a fiát, mert azt mondta: A fiamtól félnek majd. ³⁸De az őrzők, amikor meglátták a fiút, így szóltak egymáshoz: Íme az örökös; gyertek, öljük meg, és örököljük az örökségét. ³⁹Megfogták őt, kidobták a szőlőn kívülre, és megölték. ⁴⁰Most azért, ha eljön a szőlő ura, mit tesz majd azokkal az őrzőkkel?” ⁴¹Ezt mondták neki: „Megsemmisítve megsemmisíti ezeket a Beli’ál fiait, a szőlőt pedig más őrzőknek adja, akik megadják neki annak gyümölcsét a maga idejében.” ⁴²Yeshuá így szólt hozzájuk: „Hát sohasem olvastátok az Írásokban: A kő, amelyet az építők megvetettek, sarokkővé lett; Yahuwahtól lett ez, és csodálatos a szemeinkben. ⁴³Ezért mondom nektek, hogy elvétetik tőletek Elohim Királysága, és olyan népnek adatik, amely megtermi annak gyümölcsét. ⁴⁴És aki erre a kőre esik, összezúzódik, akire pedig az ráesik, azt porrá zúzza.” ⁴⁵Amikor a Kohánim és a Perushim hallották példázatait, megértették, hogy róluk beszél. ⁴⁶Szerették volna elfogni, de féltek a sokaságtól, mert az prófétának tartotta őt.

Szójegyzék: Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ámen (אָמֵן – 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Beit-Ányáh (בֵּית עַנְיָה – 𐤁𐤉𐤕𐤏𐤍𐤉𐤄) – szegénység háza – Betánia • Beit-Pagáj (בֵּית־פַּגַּי – 𐤁𐤉𐤕-𐤐𐤂𐤉) – fügeházak helye • Beli’ál (בְּלִיַּעַל – 𐤁𐤋𐤉𐤏𐤋) – haszontalanság, semmirekellőség; lázadó/Yahuwah-ellenes szellemiség • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל – 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Hár HáZeitim (הַר הַזֵּיתִים – 𐤄𐤓 𐤄𐤆𐤉𐤕𐤉𐤌) – Olajfák hegye • Hoshiáh-Náh (הוֹשִׁיעָה־נָּא – 𐤄𐤅𐤔𐤉𐤏𐤄-𐤍𐤀) – kérünk, szabadíts meg!; üdvözlő-kiáltás • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל – 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá’El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Mikdásh (מִקְדָּשׁ – 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Nátzrát (נָצְרַת – 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/őrszem • Perushim (פְּרוּשִׁים – 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Szofrim (סוֹפְרִים – 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tzion (צִיּוֹן – 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

[HU] Mátit’Yáhu 20

Szerző: Sipos Richard | jún 25, 2026

¹„Mert hasonló az Egek Királysága a ház gazdájához, aki korán felkelt és kiment reggel, és munkásokat bérelt a szőlőjébe. ²És a munkások bérét napi egy Shekelben szabta meg, és elküldte őket a szőlőbe. ³És kiment a harmadik órában (de. kilenc), és látott más embereket, akik tétlenül, munka nélkül álltak a piacon, ⁴és ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőmbe, és béretek elegendő részét megadom nektek a törvény szerint. ⁵És elmentek. És ismét kiment a hatodik és a kilencedik órában, és ugyanúgy tett. ⁶És a tizenegyedik órában kiment, és másokat talált állva, és ezt mondta nekik: Miért álltok itt egész nap? ⁷És így szóltak hozzá: Mert senki sem bérelt fel minket. És ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőmbe. ⁸És amikor beesteledett, ezt mondta a szőlő ura az intézőjének: Hívd elő a munkásokat, és add meg nekik a bérüket, az utolsóktól kezdve az elsőkig. ⁹És jöttek a tizenegyedik órában felbéreltek, és kaptak egy-egy Shekelt fejenként. ¹⁰És az elsők jöttek, és azt mondták szívükben, hogy többet kapnak, de ők is csak egy Shekelt kaptak fejenként. ¹¹És elvették, és zúgolódtak a ház gazdája ellen, mondván: ¹²Ezek az utolsók egy órát dolgoztak, és egyenlővé tetted őket velünk, akik egész nap a terhet hordoztuk, és a hőség megemésztett minket. ¹³És ő felelt és így szólt egyiküknek: Barátom, nem bántalak igazságtalanul: Nem egy Shekelben szabtad-e meg velem a béredet? ¹⁴Vedd, ami a tied, és menj. Az én szívem szerint pedig adni akarok ennek az utolsónak is, mint neked. ¹⁵Hát nem szabad-e nekem azt tennem az enyémmel, ami a szívem szerint van? Vagy rossz-e a szemed, mert én jó vagyok? ¹⁶Így lesznek az utolsók elsők és az elsők utolsók, mert sokan a hívottak, és kevesen a kiválasztottak.”

¹⁷És amikor Yeshuá felment Yerusháláyimba, maga mellé vette a tizenkét tanítványt külön, és ezt mondta nekik az úton: ¹⁸„Íme, mi felmegyünk Yerusháláyimba, és Ben HáÁdám a Kohánim fejeinek és az Szofrimnak kezébe adatik, és bűnösnek nyilvánítják őt a halálra, ¹⁹és átadják őt a Goyimnak, hogy kigúnyolják, megkorbácsolják az ostorokkal és keresztre feszítsék őt, de a harmadik napon feltámad.”

²⁰Akkor odalépett hozzá Zebád’Yáh fiainak anyja a fiaival, hogy leboruljon előtte, és kérjen tőle valamit. ²¹És ő ezt mondta neki: „Mi a kérésed?” És ő ezt mondta neki: „Parancsold meg, hogy ez a két fiam üljön, az egyik a jobbodon és a másik a balodon, a te Királyságodban.” ²²És Yeshuá felelt és ezt mondta: „Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok-e inni a poharat, amelyet én iszom, és alámerítkezni az alámerítéssel, amellyel én alámerítkezem?” És ezt mondták neki: „Ki tudjuk.” ²³És ezt mondta nekik: „Poharamat valóban kiisszátok, és az alámerítéssel, amellyel én alámerítkezem, alámerítkeztek, de a jobbomon és a balomon való ülést nem az én kezemben van megadni, hanem azoké, akiknek elkészítette Ábám.” ²⁴És amikor a tíz ezt hallotta, haragra gerjedt a két testvér ellen. ²⁵És Yeshuá magához hívta őket, és ezt mondta: „Tudjátok, hogy a Goyim uralkodói uralkodnak rajtuk, mint fejedelmek a szolgákon, és nagyjaik hatalmaskodnak felettük. ²⁶De ne legyen így közöttetek: hanem aki naggyá akar lenni köztetek, az legyen nektek szolgálóvá, ²⁷és aki közületek elsővé akar lenni, az legyen nektek szolgává. ²⁸Mint ahogy Ben HáÁdám sem azért jött, hogy mások szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és odaadja életét váltságul sokakért.”

²⁹És amikor kimentek Yerichoból, nagy néptömeg ment utána. ³⁰És íme, két vak ült az út mellett, és amikor hallották, hogy Yeshuá arra megy, felkiáltottak, mondván: „Hoshi Ánu – Ádoneinu, Dávid Fia!” ³¹És a nép rájuk szólt, hogy hallgattassa el őket, de ők még inkább kiáltottak, mondván: „Hoshi Ánu, Ádoneinu, Dávid Fia!” ³²És Yeshuá megállt, és odakiáltott nekik, és ezt mondta: „Mit akartok, hogy tegyek nektek?” ³³És ezt mondták neki: „Ádoneinu, hogy megnyíljanak a szemeink.” ³⁴És megindult Yeshuá irgalma irántuk, és megérintette szemeiket, és hamarosan visszatért szemeik világossága, és követték őt.

Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádoneinu (אֲדֹנֵינוּ – 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤍𐤅) – Ádonáj/Mesterünk • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Goyim (גּוֹיִם – 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • Hoshi’áh Náh (הוֹשִׁיעָה־נָּא – 𐤄𐤅𐤔𐤉𐤏𐤄 𐤍𐤀) – ments meg, kérlek! • Kohánim (כֹּהֲנִים – 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Shekel (שֶׁקֶל – 𐤔𐤒𐤋) – Mérték/Súlyegység – kb. 11-14 gramm • Szofrim (סוֹפְרִים – 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Zebád’Yáh (זְבַדְיָה – 𐤆𐤁𐤃𐤉𐤄) – ajándékom

[HU] Mátit’Yáhu 19

Szerző: Sipos Richard | jún 25, 2026

¹És történt, amikor befejezte Yeshuá ezeket a beszédeket, hogy átkelt Gálilból, és Yáhu’Dáh határába ment, a Yárdenen túlra. ²És nagy néptömeg ment utána, és ott meggyógyította őket betegségükből.

³És odaléptek hozzá a Perushim közül, és próbára tették őt, mondván: „Van-e az ember kezében, hogy bármilyen dolog miatt elbocsássa feleségét?” ⁴Ő pedig felelt és mondta: „Hát nem olvastátok, hogy az, aki ősidőktől fogva alkotott, férfivá és nővé alkotta őket?” ⁵És mondta: „Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, és ragad feleségéhez, és lesznek ők ketten egy testté. ⁶És így immár nem két test többé, hanem egy test; és ezért, amit Elohim egybekapcsolt, ember el ne válassza.”

⁷Mondták neki: „És miért parancsolta hát Mosheh, hogy válólevelet adjon, és úgy bocsássa el őt?” ⁸Mondta nekik: „szívetek keménysége miatt engedte meg nektek Mosheh, hogy elbocsássátok feleségeiteket, de ősidőktől fogva nem így volt. ⁹És én mondom nektek: aki elbocsátja feleségét, hacsak nem paráznaság dolga miatt, és mást vesz el, az házasságtörő; és aki az elbocsátottat veszi el, az házasságtörő.”

¹⁰Mondták neki tanítványai: „Ha ez a férfi és asszony dolga, akkor nem jó feleséget venni.” ¹¹Mondta nekik: „Nem minden férfi elég erős, hogy elviselje ezt a dolgot, hanem csak azok, akiknek megadatott. ¹²Mert vannak Sáriszek, akik így születtek anyjuk méhéből, és vannak, akik Ádám keze által lettek Sáriszekké, és vannak, akik önnön lelkükből lettek Sáriszekké az Egek Királyságáért. Akinek nagy az ereje, hogy elviselje, viselje el!”

¹³Akkor kisgyermekeket hoztak elébe, hogy rájuk tegye kezeit, és imádkozzék értük; de megdorgálták őket a tanítványok. ¹⁴És mondta Yeshuá: „Engedjétek a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el őket, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké az Egek Királysága.” ¹⁵És rájuk tette kezeit, és elfordult, és elment.

¹⁶És íme, egy ember lépett hozzá, és mondta: „Jó Rábi, melyik az a jó, amit megtegyek, hogy örököljem a Cháyei Olám-ot – az Örök Élet-et?” ¹⁷És mondta neki: „Miért nevezel engem jónak? Nincs jó, csakis egy: az Elohim. És ha vágyol bemenni az életbe, tartsd meg a Mitzvotot – a parancsolatokat.” ¹⁸Mondta neki: „Melyeket?” És felelt Yeshuá: „Ne gyilkolj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tégy hamis tanúságot, ¹⁹tiszteld apádat és anyádat, és szeresd felebarátodat, mint magadat.” ²⁰Mondta neki az ifjú: „Mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva; mi hiányzik még nekem?” ²¹És mondta neki Yeshuá: „Ha Támim akarsz lenni, menj, add el mindenedet, amid van, és add a szegényeknek, és kincsed lesz az Egekben; aztán jöjj, és járj utánam.” ²²És az ifjú, amikor meghallotta ezt a dolgot, elszomorodott szívében, és elment, mert sok birtoka volt neki.

²³És mondta Yeshuá tanítványainak: „Ámen, mondom nektek, milyen nehéz a gazdag embernek bemenni az Egek Királyságába. ²⁴És még mondom nektek: könnyebb a tevének átmenni a tű lyukán, mint a gazdagnak bemenni az Elohim Királyságába.” ²⁵És tanítványai hallották, és felettébb álmélkodtak, mondván: „Ki menekülhet meg hát?” ²⁶És rájuk tekintett Yeshuá, és mondta nekik: „Ádám fiai felől lehetetlen ez a dolog, de Elohimtól nem lehetetlen semmi dolog.”

²⁷És felelt Kefá, és mondta neki: „Íme, mi elhagytunk mindent, és jártunk utánad; mi lesz hát nekünk?” ²⁸És mondta nekik Yeshuá: „Ámen, mondom nektek, hogy ti, akik utánam jártok, amikor a Ben HáÁdám dicsősége trónjára ül a Briáh ➣ a teremtés megújulásakor, ti is ültök majd akkor tizenkét trónon, ítélni Yiszrá’El tizenkét törzsét. ²⁹És minden ember, aki elhagy házakat, vagy testvéreket, vagy nővéreket, vagy apát, vagy anyát, vagy feleséget, vagy gyermekeket, vagy mezőket az én nevemért, százszorosát találja, és a Cháyei Olám-ot örökli. ³⁰De sokan az elsők közül, akik utolsók lesznek, és az utolsók elsők.”

Szójegyzék: Ámen (אָמֵן – 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Briáh (בְּרִיאָה – 𐤁𐤓𐤉𐤀𐤄) – teremtés • Málchut HáShámáyim (מַלְכוּת הַשָּׁמַיִם – 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל – 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Kefá (כֵּיפָא – 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter • Mitzvot (מִצְווֹת – 𐤌𐤑𐤅𐤅𐤕) – Parancsolatok • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Perushim (פְּרוּשִׁים – 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Rábi (רַבִּי – 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Sárisz (סָרִיס – 𐤎𐤓𐤉𐤎) – herélt, udvarnok, szolgálatra elkülönített • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Támim (תָּמִים – 𐤕𐤌𐤉𐤌) – Tökéletes/Feddhetetlen • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yárden (יַרְדֵּן – 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár

[HU] Mátit’Yáhu 18

Szerző: Sipos Richard | jún 25, 2026

¹Abban az időben odamentek a tanítványok Yeshuá elé, és ezt mondták: „Ki a nagyobb az Egek Királyságában?” ²Yeshuá odahívott egy gyermeket, és közéjük állította, ³és ezt mondta: „Ámen, mondom nektek, ha meg nem tértek, hogy olyanok legyetek, mint a gyermekek, semmiképp nem mentek be az Egek Királyságába. ⁴Ezért aki megalázza önmagát, mint ez a gyermek, az a nagyobb az Egek Királyságában. ⁵És aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be. ⁶Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkő-darabot akasztanak a nyakára, és elmerül a tenger mélységeiben. ⁷Jaj a világnak a botlások miatt! Mert szükségszerű, hogy botlások bekövetkezzenek, de jaj annak az embernek, aki által a botlás eljön.”

⁸„És ha a kezed vagy a lábad megbotránkoztat téged, vágd le, és dobd el magadtól: jobb neked csonka kézzel vagy lábbal bemenni az életekbe, mint ha két kezed és két lábad van, és az örök tűzre vettetel. ⁹És ha a szemed megbotránkoztat téged, vájd ki, és dobd el magadtól: jobb neked egy szemmel bemenni az életekbe, mint ha két szemed van, és a Gei-Hinom tüzére vettetel.”

¹⁰„Őrizkedjetek attól, hogy megvessetek egyet e kicsinyek közül, mert mondom nektek, hogy Málákhimjuk az egekben mindenkor látják az én Ábám arcait, aki az egekben van. ¹¹Mert eljött Ben HáÁdám, hogy megmentse az elveszettet. ¹²Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és egy eltéved közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyekben, és nem megy-e elveszettet keresni? ¹³És ha megtörténik, hogy megtalálja, bizony mondom nektek, jobban örvendezik miatta, mint a kilencvenkilenc miatt, amelyik nem tévedt el. ¹⁴Így nincs akarat a ti Ábátok előtt, aki az egekben van, hogy elvesszen egy e kicsinyek közül.”

¹⁵„És ha vétkezik ellened a testvéred, menj el, és fedd meg őt négyszemközt: ha hallgat rád, megmentetted a testvéredet. ¹⁶Ha pedig nem hallgat a hangodra, végy magad mellé még egyet vagy kettőt, mert két vagy három tanú szája által áll meg minden szó. ¹⁷És ha vonakodik rájuk hallgatni, mondd el a gyülekezetnek. Ha pedig a gyülekezetre is vonakodik hallgatni, legyen neked olyan, mint a Goy és mint a vámszedő. ¹⁸Ámen, mondom nektek: amit megköttök a földön, kötve lesz az egekben, és amit feloldotok a földön, oldva lesz az egekben. ¹⁹Továbbá mondom nektek: ha ketten közületek egyetértenek a földön bármely dologban, amit kérnek, megadja nekik az én Ábám, aki az egekben van, szívük minden kérése szerint. ²⁰Mert minden helyen, ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok én közöttük.”

²¹Akkor odament Kefá, és ezt mondta neki: „Ádoni, hányszor vétkezhet ellenem a testvérem, hogy megbocsássak neki? Hétszer is?” ²²Yeshuá így szólt hozzá: „Nem azt mondom neked, hogy hétszer, hanem hetvenhétszer is. ²³Ezért hasonló az Egek Királysága egy királyhoz, aki számadást kívánt tartani szolgáival. ²⁴És amikor számolni kezdett, hoztak eléje egy embert, aki tízezer kikár ezüsttel volt adósa neki. ²⁵Mivel nem volt a kezében mivel fizetnie, megparancsolta ura, hogy adják el őt és feleségét és gyermekeit és mindenét, amije van, és fizessen. ²⁶Erre leesett a szolga, és leborult előtte, mondva: Ádoni, légy hosszan-tűrő hozzám, és mindenemet, amivel tartozom, megfizetem. ²⁷És felgerjedt annak az úrnak az irgalma a szolga iránt, elbocsátotta őt, és elengedte neki az adósságát. ²⁸De kiment az a szolga előle, és összetalálkozott egyik szolgatársával, aki száz ezüsttel volt adósa neki. Megragadta, és fojtogatni kezdte, mondva: Fizesd meg nekem, amivel tartozol! ²⁹Erre leborult a szolgatársa a lábai elé, és könyörgött neki, mondva: Légy hosszan-tűrő hozzám, és megfizetem neked az egészet. ³⁰De az nem akarta, hanem elment, és börtönbe vetette őt, amíg meg nem fizeti az adósságát. ³¹És amikor szolgatársai látták, ami történt, nagyon elszomorodtak, és elmentek, és elbeszélték uruknak mindazt, ami történt. ³²Akkor magához hívatta őt az ura, és ezt mondta neki: Beli’ál szolga, az egész adósságot elengedtem neked, mivel könyörögtél előttem. ³³Nem kellett volna-e neked is megkönyörülnöd a szolgatársadon, ahogyan én is megkönyörültem rajtad? ³⁴És felgerjedt ura haragja, és átadta őt a sanyargatóknak, amíg meg nem fizeti mindazt, amivel adósa volt. ³⁵Így tesz veletek az én Ábám is, aki az egekben van, ha meg nem bocsátotok teljes szívetekből, ki-ki a testvérének az ő vétkeikért.”

Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Beli’ál (בְּלִיַּעַל – 𐤁𐤋𐤉𐤏𐤋) – haszontalanság, semmirekellőség; lázadó/Yahuwah-ellenes szellemiség • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Gei-Hinom (גֵּי הִנֹּם – 𐤂𐤉𐤄𐤍𐤌) – Hinom völgye: gyermekáldozati hely Yerusháláyim déli oldalán: Gyehenna/Pokol völgye • Goy (גּוֹי – 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá’El nép • Kefá (כֵּיפָא – 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Málchut HáShámáyim (מַלְכוּת הַשָּׁמַיִם – 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Kikár (כִּכָּר – 𐤊𐤊𐤓) – kör, kerek; kerek kenyér; tálentum (súlyegység, ~34 kg); kerek síkság, völgy-medence • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment