Ne plántálj magadnak berket semmiféle fából, YHWH-nak, a te Elohimodnak oltára mellé, amelyet készítesz magadnak.

5Mózes 16:21

Van-e olyan keresztény gyülekezet/templom, ahol a Bacchanália ünnepén, új nevén Karácsony, ne lenne látható az oltár mellett egy feldíszített fenyőfa?

Karácsony ünnepének sötét oldaláról és pogány gyökereiről úgy gondolom, hogy nem kell túl sok szót ejteni, hiszen már csak azok számára nem köztudott, akik tudatosan lázadnak és kitartanak Krisztus helyett, vagy Vele összemosva, megrögzült tradicióik mellett.

Azok közül, akik még mindig keresztény ünnepnek tekintik a karácsonyt, már legalább az a féktelen világi örjöngés zavarná őket, mely November közepétől a tetőpontig december 25-ig dúl világszerte. Bizonyára vannak ilyenek is, és talán úgy gondolják, hogy a pogányok, azaz nem hívők Jézus születésnapját gyalázzák ezáltal. Közben nem veszik észre, hogy ez az ünnep mindig is pogány volt és az ő birtokuk, így jogosan örjöngenek materialista ámokfutásukban. Nekünk kellene Krisztus bizonyságát és a világrajövetelét megtisztítani ettől a szennytől, valahogy másképp, máskor beszélni róla.

Karácsony ünnepének semmi köze Jézus születéséhez,

mert nem akkor született, nem tudjuk mikor, de annyi biztos, hogy biblikus ünnepkor kellett születnie, hiszen az üdvtörténet nagy eseményei mind kizárólag ilyen ünnepeken teljesedtek be. De ez esetben ezt sem fontos tudni, hogy melyik. YHWH szemmel láthatóan nem közölte születésének az időpontját, ezért nem is kell ezzel foglalkoznunk. Azért nem tartotta fontosnak megőrizni ennek az eseménynek az emlékét, nehogy a kisded Jézusnál ragadjunk le, sem a Jézus-ember képénél, hogy aztán ember-bálványt csináljunk a Megváltóról, aki bár emberként is megjelent, ma mégsem ez a megjelenési formája jellemző számunkra:

Hanem a feltámadott Jézus Krisztus Főpap és Király Örök mivoltát fogadjuk el és a-szerint tekintsünk Rá.

A Karácsony nem szól másról, mint a legfőbb pogány ünnepének a “kereszténnyé” tétele. A római biradalom összemosó politikájának egyik legfőbb megnyílvánulása, mely eszközzel könnyebben rá tudta venni a különböző népet, kik képezték birodalmukat, hogy elfogadják az új vallást. Nem történt ez másképp a Vasárnapra való áttérés esetén, illetve az Elohim és YHWH neveknek a lecserélésesenél Theos/Zeus/Deusz/Got/Ishtár/Isten és egyéb pogány szellemi fejedelemségek neveire sem.

Érdemes lenne a máíg karácsonyozó hívőknek megállni egy pillanatra és mindezeknek a kérdéseknek a helyretételét kérni Urunktól Krisztustól. Mert bár továbbra sem üdvkérdés, mindaddig amíg az ember félrevezetettségből, tudatlanságból teszik így tiszta szívből.

De miként testben is, szellemben szükséges előbb-utóbb felnőnünk.

Más szavakkal: engedni kell, hogy a Szent Szellem folytassa bennünk a megszentelődést, a reformálódást, azáltal, hogy az eredeti rendet fokozatossan helyreállítja szíveinkben.

Ha nem foglalkozunk, nem akarunk foglalkozni ezekkel a “részlet kérdésekkel”, kevert szellmiségben kezdünk élni. Ilyenkor a Szent Szellemtől való betöltekezést lassan felváltja valami más szellemnek a más fajta betöltekezése, mely akár hasonlítani is fog az eredetire, de meszire vezet attól. Így láthatunk embereket díszített karácsonyfák alatt nyelveken szólni ajándékokkal teli kezekkel.

Elohim Szelleme pedig nem alkalmaz erőt és hatalmat, hogy, befolyásolja szabad akaratunkat. Ha nincs már füll hallásra, nincs már szem látásra, hátralép és várakozik. Ha pedig te kitartasz emberi hagyományaid és elképzeléseid mellett, ajtót nyitsz az ezeket működtető fejedelemségeknek, aki elhitetik majd veled, hogy továbbra is a Szent Szellem vezet téged. Fontos ezért:

Minden perben kijelenteni és elfogadni Krisztus egyedüli uralmát magunkban és magunk felett,

hogy folytatódhasson és beteljesedjen a Reformáció!

Lásg még: Ünnepek Krisztusban, Szombat / Vasárnap

RichardSipos/Z.Shlomo/2022/9/4

Pin It on Pinterest

Share This