Pál látszólgagos ellentmondásairól

Pál elemzését érdemes egy másik apostol, Péter szavaival kezdeni: 

És a mi Yahuwa-ánknak hosszútűrését idvességnek tartsátok; a miképen a mi szeretett atyánkfia Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint. Szinte minden levelében is, a mikor ezekről beszél azokban; a melyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, a miket a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a magok vesztére. 2Péter 3:15-16

Pál nehezen értelmezhető kijelentései miatt, igen nagy a káosz a hívők köreiben.

Ha valóban őszinték akarunk lenni, mindenkinek feltűnhetett már egyszer az életben, hogy Pál mintha ellentmondásban lenne, mind az Ószövetséggel, Yahushua kijelentéseivel, sőt a sajátjaival is.

Kijelenthetjük, hogy

NINCS és NEM LEHET ellentmondás

azokban az írásokban, melyeket Elohim Szent Szelleme ihletett és melyek fennmaradásáról gondoskodott az emberek által kanonizálásnak nevezett rögzítési folyamatok során.

Innentől fogva nem menekülni kell, félresöpörni, azt kivenni, ami számunkra jó, a többire pedig leplet rántani, hanem kitartóan kell kérni a választ ezekre a kardinális kérdésekre.

Mind zsidó, mind keresztyén oldalról megegyeznek Pál személyének megítélésében. Mindkét fél szerint:

Pál az, aki a törvényt “hatályon kívül helyezte”.

Zsidóknak megbotránkozásként, Görögöknek pedig legnagyobb örömére.

Az egyik fél – a zsidó – botránynak tartja, hogy a törvényről bárki kimondja, hogy többé nem cél és nem az ember legfőbb feladata betartani azokat. A másik fél pedig, mely alapjából törvényen kívül volt, mikor még Yahushua HaMashiah-t nem ismerte, továbbra is csak a jóból akar részesülni, a nehéznek, kellemetlennek tűnőt pedig kerülni.

Pál e két szellemiség és felfogás között helyezkedett el, ahogy nekünk is szükséges volna. Óvva intett attól, hogy bárki a törvényt farizeusi túlhangsúlyozásának tévedésébe essen a Bárány áldozatát ezzel semmissé téve, megszentségtelenítve.

Abban az időben, amikor még hagyományos judaizmusból frissen megtért és újjászületett zsidókból állt a tanítványok nagyobb része, akik vitték az Örömhírt a Népek felé, ez volt a legnagyobb veszély, hiszen Yahushua követői még nem váltak le teljesen a babyloni judaista hagyományokról. Egyrészt nem volt mindenki számára tiszta, hogy mi a babyloni, azaz hamis judaizmus és a Tórai – az ószövetségben rögzített törvény-rend szerinti eredeti judaizmus között a különbség.

Továbbá ez utóbbin belül, a kinyilatkoztatott tiszta Parancsolatokhoz való hozzáállás is két féle lehetett. Az eredeti és érvényes Törvényhez is kétféleképpen lehet viszonyulni. Lehet, az eszünkkel, kényszerből, mert rosszat nem akarunk magunknak és ezért engedelmeskedünk Atyánk Szavának, de lehet szívből jövő, feltétel nélküli puszta szeretetből is szem előtt tartani Atyánk akaratát, illetve pontosabban kérni, hogy Ő maga bennünk élve, teljesítse rajtunk keresztül az Ő parancsolatait.

Az első hozzáállás farizeusi, azaz formális, adok-kapok alapon, nem hitből-szívből, hanem ésszel, nem Yahuwah szeretetéből, hanem annak félelméből fakad, ahogy azt ma a leginkább az iszlám vallásban tapasztalhatjuk.

A másik pedig a Szent Szellemtől betöltekezett módon, amikor a Messiás szívünkbe költözve betölti és működteti azt egyfajta ösztönös módon. 

Pál egyszerre támadja a hamis judaizmust, ami alapjából emberi, de az eredeti Törvénynek ezt a hiábavaló és ártalmas emberi erőlködésből való betöltését egyaránt. Mindkettő halálba vezet.

Miért mond ellent Pál Yahushua-nak? Nem vagyunk törvény alatt/egy jótányi nem múlik el?

Ha bármilyen ellentmondás van Yahushua szavai és egy másik szereplő szavai között, a mérce MINDIG az amit Yahushua mond.

Ha nem értjük, ne abba kapaszkodjunk, ami nekünk szimpatikusabb, vagy amit a fejünkbe sulykoltak a teológusok. Amíg nem vagyunk elég felkészültek, hogy a nehezen érthető Pált megértsük, nagyon erősen és kizárólag Yahushua szavaihoz ragaszkodjunk és aszerint járjunk el, mert abból nem származhat baj.

Majd, ha Szellemben és engedelmességben eljutunk arra a szintre, akkor rájövünk, hogy végeredményben

Pál és Yahushua sosem mondott ellent egymásnak.

Annyi többlet nehézség volt Pál esetében, hogy Yahushua-val ellentétben, Pál üzenete főként már újjászületett embereknek szólt, azon belül, igen eltérő szellemi korban és állapotban levőkhöz. Yahushua-nak úgy mond „egyszerűbb” volt a helyzete, mivel szellemben mindenki azonos szinten volt, azaz újjászületett ember még nem igen létezett.

A Törvény halált nemz

A betű megöl, a Szellem pedig megelevenít.

2Kor 3:6

A törvény veszedelmes fegyver, mint a kés. Késsel lehet ölni, csonkítani, megsebezni, ha betűként tekintünk rá, de lehet étkezni, daganatokat és üszkösödéseket is kivágni, életet fenntartani és javítani, ha Szellemben éljük meg.

Az erőtlenek kérdése

Az egész páli ellentmondás gyökere az Erőtlenek fogalma. Minden törvényt háttérbe szorít azért, hogy a szellemben nálunk erőtlenebbekre ne zúduljon valami hamis, Yahushua-hoz nem közelebb, hanem távolabb vivő szokás, dogma, hagyomány.

Az ÉLET és a SZERETET törvénye a legfontosabb,

az amely bármilyen szellemi szinten haladó tanítványt még egy fokkal közelebb visz a Messiás Király ismeretéhez, közelségéhez és a Vele való azonosuláshoz. Ha bennem rendeződött egy törvény, ami a másikban még nem, ne vegyem rá, hogy tartsa be azt, mert megszentelődés helyett ismét átok alá helyezném. A szellemit ezáltal betű szerintivé alacsonyítanám és a nálam erőtlenebb elő kapcsolatát formálissá, vallásossá tenném. Farizeust csinálnék belőle, aki a parancsolatokat már nem megélni, megérteni, hanem még több jutalom reményéért csak egyszerűen betartani szeretné csupán. 

A parancsolatok/törvények akkor teljesedtek be bennem, ha nem kényszerből tartom be őket, hanem optimális esetben gondolkodás nélkül teljesítem, sőt vágyom teljesítésükre. 

Jó, ha az ember ellenáll a kísértésnek, de ha nem rendeződik benne, hanem csak küzdelem árán tud betartani bármilyen parancsolatot, előbb utóbb nagy gondok alakulnak ki szellemi életében. Aminek még ellene kell állnom amikor már újjászülettem, attól sürgősen tisztulnom és szabadulnom kell, hogy az újjászületéssel járó ígéret beteljesedjen. Ez az ígéret nem más, mint a

MEGSZENTELŐDÉS FOLYAMATA.

Minden rendezetlenség és gát gyökere a bűn. A bűnt pedig egyedül a törvény tudja leleplezni. A bűntől megszabadítani pedig Yahushua tud, aki Főpapként szívünkben – szellemünk szintjén – végrehajtja a bűnnel szemben a tövényből fakadó ítéletet.

Szellemének Templomai vagyunk és Ő a Melkisédek rendje szerinti főpapként bennünk szolgál a főpapokra vonatkozó összes parancsolat szerint, amelyek már régen kinyilatkoztatásra kerültek a Tórában. Borjak, gerlicék, kecskék és egyéb bakok helyet, további megmaradt vétekeinket végzi ki a törvény végrehajtása által.

Ez akár a környezetünkkel való kapcsolataink szintjén is érvényesülhet a látható világban. Emberek leválnak rólunk, kapcsolatok megszakadnak, újak jönnek helyükbe, emberek irántunk való hozzáállásukban megváltoznak, rendeződnek életkörülményeink, stb. De elsősorban itt azokra a gátakra és rendezetlenségekre gondolok, melyek saját magunkból fakadnak.

Minden bűn gyökerénél egy törvény áthágása található, mely halál, ha megítél, de élet, ha a Messiàs Szelleme szabadít fel alóla. Azaz betölti bennem és mint a levegővétel, engedelmes leszek az adott parancsnak, magától működik bennem, erőlködés nélkül mint az életet adó lélegzet.

Az erőtlennek tejre van szüksége. A kegyelemre, az örömhírre, a szabadulásra, a gyógyulás megtapasztalására, látványára, a szeretetre azért, hogy hite megerősödjön. Majd magától, fokozatosan egyre szilárdabb eledelre fog elkezdeni éhezni. Előbb-utóbb

kíváncsinak kell lennünk arra az Igére, parancsolatokra is, melyeket Mózes 5 könyvében olasunk.

Ha egyre mélyebben akarjuk tudni ki a Messiás, akkor hagynunk kell, hogy ez a folyamat beinduljon.

Amíg tanítók tömegei pedig a törvény eltiprásáról prédikálnak, hívők még nagyobb tömegeit fosztják meg ettől a kíváncsiságtól és lehetőségtől, hogy maguktól szilárd eledelt menjenek keresni, nem tanítók által, hanem önállóan, szellemi felnőttként, Ruach HaKodesh/Szent Szellem vezetése által. Amikor ígéret szerint már nem tanítjuk többé egymást (Jer 31:33 és Zsid 8:11), hanem legfeljebb példákként állunk egymás előtt, és kíváncsivá tesszük a másikat az által, ami bennünk rendeződött, benne pedig még nem.

Ne mondjuk senkinek, ne egyél nyulat, disznót, ne vasárnap járj templomba, ne karácsonyozzál, ne illesd az Örökkévalót görög vagy germán hamis istenségek nevével, amíg ezt tiszta szívből teszi, mert megbotránkoztatjuk. És, ha esetleg hallgatna ránk és vissza is térne az eredetiekhez, ahhoz, ami Szent, ha nem Ruach HaKodesh állítja helyre a szívébe, hanem én az ő fejükben, akkor hiába fáradoztam vele együtt.

Mert üdvözülni lehet még akár disznóhúsba fulladva is, ha időben elkap bennünket az Üdvözítő és igent mondunk neki. Senki ne próbáljon kényszeríteni és vádolni bárkit, aki szíve tisztaságából nem tesz eleget valamilyen tételnek, mely számunkra már fontossá és természetessé vált.

De ha már nem vagy erőtlen, ne tettesd magad annak és ne bujkálj a törvény ismerete és tisztelet elől, mert akkor igen nagy gondoknak nézel elébe. Te már nem egy 3 éves szellemi kisgyerek vagy, akinek sokat elnéznek még a kora miatt. Felnöttként, szellemi értelemben, már akár botütés is járhatna, ha még kisgyereket játszunk. Ha már belülről, a Szent Szellem által is megkaptuk egyes törvények általi helyreállást-ítéletet, akkor lázadásba, tudatos ellenszegülésbe eshetünk, amiért számon leszünk kérve. Ha pedig mindezek után másokban továbbra is a törvénytiprást erősítjük, akkor annál is inkább.

Szolgálatunk során, az erőtlenekkel szemben ne játsszuk az Ítélő krisztusokat, hanem a kegyelmes Yahushua-t mutassuk be nekik. Mert az ítélő Messiás visszajövetelének ideje még nem érkezett el. Tart még a Kegyelem, de a Törvény mégis örök és érvényes. Aki ennek ellenkezőjét hirdeti, az más evangéliumot szól.

A lényeg, hogy a Törvényt a Szent Szellem juttatja érvénybe minden egyén életében az ő szellemi korának megfelelően.

Nekünk pedig elsősorban nem a törvényt, hanem a törvényt tanító Szent Szellemmel való járást kell megmutatnunk az utánunk és velünk haladó fiatalabb testvéreknek.

Majd amikor megyőződünk arról, hogy belülről őket is Ő – Ruach HaKodesh vezeti, akkor elkezdhetünk bizonyságot tenni arról, hogy az egyes Parancsolatokat hogyan állította a helyére bennünk.

A témáról bővebben : Pál és a Törvény 2,

Kapcsolódó írások: A Törvény Summája, Parancsolatok ma, Yahushua HaMashiah-ban

ZeevShlomo/RichardSipos/2021.03.21

Pin It on Pinterest

Share This