Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1És történt a Shábát napján, hogy bement a Perushim egyik vezetőjének házába kenyeret enni, és azok leselkedtek rá. 2És íme, egy ember volt előtte, akinek a teste vizektől megdagadt. 3És felelt Yeshuá, és szólt a Torá mestereihez és a Perushimhoz, mondván: „Vajon a Torá szerint való-e gyógyítani a Shábát napján, vagy nem?” 4De ők hallgattak. Erre megfogta, meggyógyította őt és elbocsátotta. 5És szólt hozzájuk: „Ki az közületek, akinek a szamara vagy ökre a kútba esik a Shábát napján, és nem siet a dolgával, hogy kihúzza azt?” 6És nem tudtak erre szót felelni.
7És látván a meghívottakat, akik a főhelyeket választották maguknak, példázatot mondott nekik, mondván: 8„Ha valaki meghív téged a lakodalmába, ne ülj a főhelyre, nehogy nálad tiszteltebb embert hívott légyen oda. 9És eljön az az ember, aki téged is, őt is meghívott, és azt mondja neked: Add át a helyedet ennek az embernek! – és akkor szégyenkezve fogod elfoglalni az utolsó helyet. 10Hanem ha meghívnak, menj és ülj le az utolsó helyre, hogy amikor jön az, aki téged meghívott, azt mondja neked: Barátom, jöjj feljebb! – és becsületed lesz mindazok előtt, akik veled ülnek az asztalnál. 11Mert mindenki, aki felfuvalkodik gőgjében, megaláztatik, és az alázatos szellemű felmagasztaltatik.”
12És szólt ahhoz az emberhez is, aki őt a házába meghívta: „Ha ebédet vagy vacsorát készítesz, ne hívd meg barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat, nehogy ők is meghívjanak téged, és viszonzás legyen neked. 13Hanem amikor lakomát készítesz, hívd meg a szegényeket és az elnyomottakat, a sántákat és a vakokat, 14akkor boldog leszel, mert nincs kezükben, amivel megfizessenek neked, és megfizetve megfizettetik neked az igazak feltámadásának napján.”
15És egy a vele asztalnál ülők közül, hallván ezeket, felelt és mondta: „Boldog, aki kenyeret eszik az Elohim Királyságában.” 16És ő mondta neki: „Egy ember nagy lakomát készített, és sokakat meghívott. 17És elküldte szolgáját a lakoma idején a meghívottakhoz, mondván: Jöjjetek hát, mert már minden készen van. 18De ők egy szájjal mind mentegetőzni kezdtek. Az első azt mondta: Mezőt vettem magamnak, és szükséges, hogy kimenjek és megnézzem; mondd meg, kérlek, uradnak, hogy bocsásson meg nekem e dologban. 19És a másik azt mondta: Öt iga ökröt vettem magamnak, és megyek, hogy megvizsgáljam őket; mondd meg, kérlek, uradnak, hogy bocsásson meg nekem e dologban. 20És a harmadik azt mondta: Feleséget vettem magamnak, és ezért nem jöhetek. 21És visszatért a szolga, és jelentette ura előtt e szavakat. Akkor felgerjedt annak haragja, és szólt a szolgához: Siess, menj ki a város utcáira és tereire, és hozd be ide a szegényeket és az elnyomottakat, a vakokat és a sántákat. 22És szólt a szolga: Uram, úgy lett, ahogy parancsoltad, de még van üres hely a házban. 23És szólt az úr a szolgához: Menj ki az utakra és a kerítésekhez, és kényszerítsd őket bejönni, hogy megteljék a házam. 24Mert mondom nektek: azok közül az emberek közül, akiket meghívtam, egy sem ízleli meg a lakomát.”
25És nagy néptömeg ment vele, és ő megfordult és szólt hozzájuk: 26„Ha valaki hozzám jön, és nem gyűlöli meg apját, anyját, feleségét, fiait, testvéreit és nővéreit, sőt még a saját lelkét is, nem lehet az én Tálmidom. 27És aki nem veszi fel keresztjét, és nem jön utánam, nem lehet az én Tálmidom.”
28„Mert ki az közületek, aki tornyot kíván építeni, és nem ül le először, hogy kiszámítsa költségeit, vajon kezei elegendők-e neki annak befejezésére? 29Nehogy, miután lerakta az alapot, és rövid a keze annak bevégzéséhez, mindenki, aki látja, gúnyolni kezdje őt, 30mondván: Ez az ember építeni kezdett, és nem volt ereje befejezni.”
31„Vagy ki az a király, aki kivonul, hogy harcában szembeszálljon egy másik királlyal, és nem ül le először, hogy tanácsot tartson, vajon képes-e tízezerrel csatarendbe állni az ellen, aki húszezerrel jön ellene? 32És ha nem, akkor követeket küld, amíg az még távol van, és békét kér tőle. 33Így tehát mindenki közületek, ha nem válik el mindentől, amije van, nem lehet az én Tálmidom.”
34„Jó a só, de ha a só is elveszti az ízét, mivel adják vissza azt? 35Az ízetlen nem jó sem a földnek, sem a trágyának, hanem kidobják azt. Akinek fülei vannak a hallásra, hallja!”
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Királyság (מַלְכוּת – 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Shábát (שַׁבָּת – 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap Tálmid (תַּלְמִיד – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃) – Tanítvány • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment
Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1Abban az időben jöttek néhányan, és hírt adtak neki azokról a Gáliliekről, akiknek Pilátusz a vérüket az áldozataikkal elegyítette. 2Yeshuá felelt, és ezt mondta nekik: „Azt gondoljátok, hogy ezek a Gáliliek bűnösebbek voltak Gálil minden lakójánál, mivel ezt a büntetést viselték? 3Mondom nektek: nem! Hanem ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen vesztek el. 4Vagy az a tizennyolc ember, akire rádőlt a torony Shiloáchban, és meghaltak — azt gondoljátok, hogy vétkesebbek voltak Yerusháláyim minden lakójánál? 5Mondom nektek: nem! Hanem ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy vesztek el.”
6És elmondta a példázatát, és így szólt: „Egy embernek volt egy fügefája, elültetve a szőlőjében, és kijött, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált. 7Azt mondta a vincellérnek: Íme, három éve jövök, hogy gyümölcsöt keressek ezen a fügefán, de nem találtam. Vágd ki! Miért rontja a földemet? 8De az felelt, és ezt mondta neki: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és trágyát teszek köré. 9Talán terem gyümölcsöt a következő évben; ha pedig nem, akkor vágd ki.”
10És Shábát napján tanított az egyik Beit-Kneszetben. 11És volt ott egy asszony, akinek a szelleme ellankadt, és elgyengült tizennyolc éve, és meggörnyedt, és nem volt, aki támogassa, és nem volt, aki felegyenesítse. 12Amikor Yeshuá meglátta őt, előszólította, és ezt mondta neki: „Asszony, megszabadultál betegségedből.” 13És rátette a kezeit, mire ő nyomban felegyenesedett teljes magasságában, és dicsőséget adott Elohimnak.
14De a Beit-Kneszet elöljárója megharagudott, mert Yeshuá Shábát napján gyógyított, és felelt, és így szólt a néphez: „Hat nap van, amelyen minden munkát el kell végezni; azokon jöjjetek, és gyógyíttassátok meg magatokat, ne pedig Shábát napján!” 15HáÁdon felelt, és ezt mondta neki: „Képmutatók! Vajon nem oldja-e el mindegyikőtök a maga ökrét vagy szamarát a jászoltól Shábát napján, és nem vezeti-e ki, hogy megitassa? 16Ávráhámnak ezt a leányát pedig, akit megkötözött a Szátán tizennyolc éve, nem kell-e feloldani kötelékéből Shábát napján?” 17És amikor ezeket mondta, megszégyenültek mind, akik ellene támadtak, és örült az egész nép mindazokon a nagy dolgokon, amelyeket az ő keze véghezvitt.
18És így szólt: „Mihez hasonló Elohim Királysága, és mihez hasonlítsam? 19Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetett a kertjében; az pedig kisarjadt, és nagy fává lett, úgyhogy az Egek madarai fészket raktak az ágain.” 20És ismét szólt: „Mihez hasonlítsam Elohim Királyságát? 21Hasonló a kovászhoz, amelyet fogott egy asszony, és belekevert három mérce lisztbe, míg az egész tészta megkelt.”
22És áthaladt városokon és falvakon, haladva és tanítva, Yerusháláyim felé tartva. 23És megkérdezte tőle valaki, mondván: „Uram, vajon csak kevesen, számba vehetők menekülnek meg?” Ő pedig ezt mondta 24nekik: „Igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek: sokan keresik majd, hogy bemenjenek, de nem tudnak. 25Attól kezdve, hogy a ház ura felkel, és bezárja az ajtót, ti pedig kint álltok, és zörgettek az ajtón, mondván: Urunk, nyiss meg nekünk! De ő felel, és ezt mondja: Nem ismerlek titeket, honnan valók vagytok. 26Akkor kezditek mondani: Ettünk és ittunk előtted, és a tereinken tanítottál nekünk Toráht. 27De ő felel: Mondom nektek, nem ismerlek titeket, honnan valók vagytok; távozzatok tőlem mindnyájan, ti gonosztevők! 28És akkor lesz sírás és fogcsikorgatás, amikor látjátok Ávráhámot, Yitzchákot és Yá’ákovot és minden prófétát Elohim Királyságában, magatokat pedig kívülre kivetve. 29És napkeletről és napnyugatról, északról és a tenger felől jönnek, és asztalhoz telepednek velük Elohim Királyságában. 30És íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek.”
31Abban az órában jöttek néhányan a Párushok közül, és ezt mondták neki: „Menj ki, és távozz innen, mert Hordosz az életedre tör.” 32Erre ő ezt mondta nekik: „Menjetek, és mondjátok meg annak a rókának: Íme, rossz szellemeket űzök ki, és betegeket gyógyítok ma és holnap, és a harmadik napon elérem a végemet. 33Mindazonáltal menvén megyek ma és holnap és az utána következő napon, mert lehetetlen, hogy próféta elvesszen Yerusháláyimon kívül.
34Yerusháláyim, Yerusháláyim, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogy a tyúk gyűjti össze csibéit szárnyai alá, de nem akartátok! 35Íme, házatok pusztán marad nektek, romhalmazként. És bizony, mondom nektek: nem láttok engem többé, míg el nem jön, hogy ezt mondjátok: Áldott, aki jön Yahuwah nevében!”
Szójegyzék: Ádon (אָדוֹן- 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádoni (אֲדֹנִי- 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ávráhám (אַבְרָהָם- 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Beit-Kneszet (בֵּיתכְּנֶסֶת- 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל- 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Hordosz (הוֹרְדוֹס – 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (görög: hős) • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Párush (פָּרוּשׁ- 𐤐𐤓𐤅𐤔) – Elkülönült/Farizeus • Pilátusz (ôÄĚéěČčĺÉń- 𐤐𐤉𐤋𐤈𐤎) – Pontiusz Pilátusz; római helytartó, jelentés: dárdás• Shábát (שַׁבָּת- 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shiloách (שִׁלֹחַ- 𐤔𐤋𐤇) – küldött/elküldött • Szátán (שָׂטָן- 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Toráh (תּוֹרָה- 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Tanítás/Útmutatás • Vér (דָּם- 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yá’ákov (יַעֲקֹב- 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ- 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yitzchák (יִצְחָק- 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog
Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1Eközben, ide-oda, a nép sokasága összegyűlt tízezrekre, úgyhogy egymást taposták, ő pedig elkezdett szólni Tálmidimjaihoz, mondván: „Mindenekelőtt őrizkedjetek a Perushim kovászától, hiszen az a képmutatás. 2Nincs elrejtett dolog, amely fel ne fedetnék, és nincs eltitkolt, amely meg ne tudatnék. 3Ezért amit a sötétben mondtatok, a nap szeme előtt hallatszik majd, és ajkaitok suttogását, amit fülbe mondtatok a belső szobában, a háztetőkről kiáltják ki. 4Én pedig mondom nektek, szeretteim: Ne féljetek azoktól, akik megölik a törzset, akiknek azután nincs erejük, hogy többé ártsanak neki. 5De megmutatom nektek, kitől féljetek: attól féljetek, akinek keze elég nagy ahhoz, hogy a megöltet a Gei-Hinomba vesse; bizony, mondom nektek, tőle féljetek.
6„Nemde öt verebet adnak el két fillérért, és egy sincs közülük elfeledve Elohim előtt? 7Nektek pedig még fejetek hajszálai is mind szám szerint meg vannak számlálva. Ne féljetek, értékesebbek vagytok ti sok verébnél!”
8„Én pedig, íme, kijelentem nektek: minden ember, aki vallást tesz rólam az emberek fiai előtt, arról az Ben HáÁdám is vallást tesz Elohim Málákhimjai előtt. 9Aki pedig megtagad engem az emberek fiai előtt, azt én is megtagadom Elohim Málákhimjai előtt. 10Minden ember, aki szót szól az Ben HáÁdám ellen, annak megbocsáttatik, de aki káromolja a Ruách HáKodesht, annak nem bocsáttatik meg.”
11„És amikor a Beit-Kneszetekbe, a fejedelmek és a hatalmasok elé visznek titeket, ne rettenjetek meg, mondván: hogyan szóljunk vagy mit szóljunk, 12mert a Ruách HáKodesh kijelenti nektek abban az órában magában azt, amit szólnotok kell.”
13És szólt hozzá egy a nép közül: „Rábi, parancsold meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” 14De ő így felelt neki, mondván: „Ember, ki tett engem bíróvá vagy osztóvá fölöttetek?” 15És mondta nekik: „Lássátok, és őrizkedjetek minden zsarolásból való nyereségtől, mert nem a sok vagyonban van az ember élete.”
16És példázatot mondott nekik, mondván: „Egy gazdag ember volt, akinek földje bő gyümölcstermést hozott, 17és szólt szívében: Mit tegyek, mert nincs helyem, hová betakarítsam termésemet? 18És mondta: Ezt teszem: lerontom raktárházaimat, és nagyobbakat építek azoknál, és oda gyűjtöm be gabonámat és minden javamat. 19És így szólok Nefeshemhez: Nefeshem, van neked sok jó dolgod felhalmozva sok évre, nyugodj meg, egyél, igyál és vigadj! 20De Elohim azt mondta neki: Bolond, ezen az éjjelen elkérik tőled Nefeshedet, és kié lesz az, amit készítettél? 21Így van az az ember, aki kincseket gyűjt magának, és nem gazdag Elohim felé.”
22És szólt Tálmidimjaihoz: „Ezért mondom nektek: ne aggódjatok Nefeshetekért, mit egyetek, sem testetekért, mit öltsetek magatokra, 23mert a Nefesh értéke nagyobb az eledelnél, és a test értéke a ruháinál. 24Figyeljétek a hollókat, amelyek nem vetnek és nem aratnak, és nincs nekik kamrájuk vagy csűrük, és Elohim mégis megadta nekik kenyerüket; mennyivel nagyobb a ti értéketek a szárnyas madaraknál! 25És ki tud közületek hozzátenni termetéhez egyetlen arasznyit is aggodalma nyomán? 26Ezért ha még egy csekély dolgot sem tudtok megtenni, mit használtok aggodalmaitokkal a többi dolog felől? 27Tekintsetek a liliomokra, miként nőnek fel: nem fáradoznak és nem fonnak, és mondom nektek, hogy még Shlomoh sem volt minden dicsőségében úgy felöltözve, mint egy ezek közül. 28És ha a mező füvét, amely ma virul, és holnap a kemencébe vettetik, így öltözteti Elohim, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek! 29Ti se keressétek tehát, mit egyetek és mit igyatok, és szívetek ne mozogjon ide-oda. 30Mert mindezeket az országok pogányai keresik, a ti Ábátok pedig tudja, hogy ezek a ti szükségleteitek. 31De keressétek Elohim királyságát, és azok a dolgok ráadásul ajándékul adatnak nektek. 32Ne félj, kicsiny nyáj, mert Ábátok kívánsága az, hogy nektek adja a királyságot!”
33„Adjátok el, amitek van, és adjátok az Evyonimnak; készítsetek magatoknak erszényeket, amelyek el nem avulnak, és kincset a Shámáyimban, amely nem fogyatkozik meg soha; tolvaj nem közelít oda, és moly nem emészti meg. 34Mert ahol a ti kincsetek van, ott lesz a ti szívetek is.”
35„Álljatok fel, derekatok felövezve és lámpásaitok égve, 36és legyetek olyan emberekhez hasonlók, akik uraikra várnak, mikor térnek vissza a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyissanak neki. 37Boldogok azok a szolgák, akiket uraik visszatértükkor virrasztva találnak őrhelyükön! Ámen, mondom nektek, hogy ő felövezi derekát, asztalához ülteti őket, odalép, és felszolgál nekik. 38És ha a második őrváltáskor jön meg, vagy ha a harmadikkor, és így találja őket: boldogok azok a szolgák! 39Ezt pedig vegyétek szívetekre: ha tudná a ház ura, melyik órában jön a tolvaj, őrhelyén állna, és nem engedné betörni házába. 40Ezért ti is legyetek készek, mert az Ben HáÁdám olyan órában jön el, amelyet nem vesztek szívetekre.”
41És mondta Kefá: „Ádonáj, nekünk mondod ezt a példázatot, vagy mindenkinek is?” 42És mondta HáÁdonáj: „Ki tehát a hű és értelmes ember, akit ura háza népe fölé rendel, hogy idejében kiadja nekik élelmüket? 43Boldog az a szolga, akit ura megérkezésekor így cselekedve talál! 44Ámen, mondom nektek, hogy mindene fölé rendeli őt, amije van. 45De ha az a szolga azt mondja szívében: Késik az én uram, hogy eljöjjön, és kezdi verni a szolgákat és a szolgálóleányokat, enni, inni és részegeskedni, 46eljön annak a szolgának az ura olyan napon, amelyen nem várja, és olyan órában, amelyet nem ismer, és szétvagdalja őt, és az engedetlenekkel adja ki részét. 47És az a szolga, aki ismeri ura akaratát, és nem készülődik, és nem cselekszik akarata szerint, kemény verésekkel fenyíttetik meg; 48az pedig, aki nem ismeri, és vétket követett el, verésre méltó dolgot, könnyű verésekkel fenyíttetik meg; mert minden embertől, akinek sok adatott, sok kéretik számon, és attól az embertől, akinek kezébe sok letétet helyeztek, többet kérnek vissza kezéből, túláradó mértékkel.”
49„Én pedig azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön, és mit kívánok még, ha az már lángol? 50És bemerítés is van rajtam, hogy bemeríttessem abba, és mily szorongató ez nekem, míg végbe nem megy! 51Azt gondoljátok-e, hogy békét adni jöttem a földön? Mondom nektek: nem így, hanem inkább meghasonlást. 52Mert ha öten lesznek egy házban, mostantól megosztva támadnak fel: három kettő ellen, és kettő három ellen. 53Apa támad fia ellen, és fiú apja ellen, anya leánya ellen, és leány anyja ellen, anyós menye ellen, és meny anyósa ellen.”
54És szólt a nép sokaságához is: „Amikor látjátok, hogy felhő száll fel nyugatról, sietve mondjátok, hogy eső jön; és úgy lesz. 55És amikor déli szél fúj, azt mondjátok, hogy hőség jön; és úgy lesz. 56Képmutatók, ti tudjátok megvizsgálni a föld arcát és az Egek arcát, és hogyhogy nem tudjátok megvizsgálni ezt az időt is?”
57„És miért nem hoztok elő értelmetekből magatoktól is igazságos ítéletet? 58Amikor ellenfeleddel az elöljáró elé mész, erőlködj, hogy megszabadulj kezéből, még útközben, nehogy a bíró elé vigyen, és a bíró átadjon a poroszló kezébe, és a poroszló a börtön házába vessen téged. 59És mondom neked: nem jössz fel onnan, amíg meg nem fizeted az utolsó fillért is.”
Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Ámen (אָמֵן – 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת – 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben (בֵּן – 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Evyonim (אֶבְיֹונִים – 𐤀𐤁𐤉𐤅𐤍𐤉𐤌) – a nyomorgók, szükséget szenvedők • Gei-Hinom (גֵּי הִנֹּם – 𐤂𐤉𐤄𐤍𐤌) – Hinom völgye: gyermekáldozati hely Yerusháláyim déli oldalán: Gyehenna/Pokol völgye • Kefá (כֵּיפָא – 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Málákhim (מַלְאָכִים – 𐤌𐤋𐤀𐤊𐤉𐤌) – angyalok/küldöttek • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shlomoh (שְׁלֹמֹה – 𐤔𐤋𐤌𐤄) – Salamon, békés • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Testetek (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár
Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1Történt egyszer, hogy egy helyen imádkozott, és amikor befejezte imádságát, így szólt hozzá egyik tanítványa: „Ádonénu, taníts minket imádkozni, ahogyan Yochanán is tanította a Tálmidimjait.” 2Ő pedig ezt mondta nekik: „Így mondjátok imádságotokban: Ábánk, ki az Egekben vagy, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te Királyságod, legyen meg a te akaratod a földön, ahogyan megtörténik az Egekben. 3Add meg nekünk rendelt kenyerünket napról napra. 4És bocsásd meg nekünk vétkeinket, mert mi is megbocsátunk mindenkinek, aki ellenünk vétkezik. És ne vigy minket kísértés kezébe, hanem szabadíts meg minket a rossztól.”
5Azután így szólt hozzájuk: „Ki az közületek, akinek van egy barátja, és elmegy hozzá az éjszaka közepén, és így kiált hozzá: Kelj fel, barátom, kölcsönözz nekem, kérlek, három cipó kenyeret, 6mert úton járó barátaim érkeztek házamhoz, és nincs egy falat kenyerem sem, amit elébük tegyek; – 7és aki bent lakik a házban, így válaszol: Ne fáraszts engem, az ajtó már be van zárva, és gyermekeim velem együtt ágyamban vannak; nem kelhetek fel, hogy adjak neked! 8Íme, mondom nektek: fel fog kelni, és megadja neki mindazt, amire szüksége van — nem azért, mert barátja, hanem mert kitartóan ostromolja, és nem hagyja abba.”
9„Én is azt mondom nektek: kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. 10Mert mindaz, aki kér, kap; aki keres, talál; és aki zörget, annak megnyittatik. 11Melyik apa az közületek, akinek a fia kenyeret kér tőle, és ő követ ad neki? És ha halat kér, hal helyett kígyót ad neki, 12vagy ha tojást kér, ő skorpiót ad neki? 13Ha tehát ti, gonosz létetekre, tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad az Ábá az Egekből az ő Ruách Kodeshét az őt keresőknek?”
14Történt egy napon, hogy egy rossz szellemet űzött ki egy néma emberből, és miután a rossz szellem kiment, megszólalt a néma. A nép pedig elcsodálkozott. 15De voltak közöttük, akik így szóltak: „Bá’ál-Zvuvnak, a shedim fejedelmének segítségével űzi ki a shedimet.” 16Mások pedig kísérteni akarták, és jelt követeltek tőle az Egekből. 17Ő azonban ismerte gondolataikat, és ezt mondta nekik: „Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és háza önmagában dől össze, ház házra omlik. 18És ha a Szátán is meghasonlik önmagával, miképpen állhat fenn országa? Mert azt mondjátok, hogy én Bá’ál-Zvuv segítségével űzöm ki a shedimet. 19De ha én Bá’ál-Zvuv segítségével űzöm ki a shedimet, a ti fiaitok kinek a segítségével űzik ki azokat? Ezért ők lesznek a bíráitok. 20De ha én Elohim ujjával űzöm ki a shedimet, akkor bizonyosan eljött hozzátok Elohim Királysága. 21Amikor az erős őrzi a maga palotáját, fegyvereivel rajta, biztonságban van a vagyona. 22De ha nála erősebb tör rá, és legyőzi őt, elveszi tőle fegyverzetét, amelyben bízott, és szétosztja zsákmányát. 23Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, szétszór.”
24„Amikor a tisztátalanság szelleme kimegy az emberből, kiaszott földön bolyong, nyugalmat keresve, és amikor nem talál, akkor így szól: Visszatérek hajlékomba, ahonnan kijöttem. 25És amikor visszatér, kitisztítva és felékesítve találja. 26Akkor elmegy, és maga mellé vesz még hét másik szellemet, magánál is gonoszabbakat, és bemennek és ott laknak. Annak az embernek az utóbbi állapota pedig rosszabb lesz, mint az első.”
27És történt, amikor ezeket a szavakat mondta, hogy a nép közül egy asszony felemelte hangját, és így szólt hozzá: „Boldog a méh, amely téged hordozott, és az emlők, amelyeket szoptál!” 28Erre ő így felelt: „Sőt, boldogok, akik hallgatják Elohim beszédét, és megtartják azt.”
29Amikor pedig nagy sokaság gyülekezett hozzá, elkezdett beszélni: „Ez a nemzedék gonosz nemzedék: jelt keres, de nem adatik neki más jel, mint Yonáh próféta jele. 30Mert amiképpen Yonáh jellé lett a niniveiek számára, úgy lesz az Ben HáÁdám is jellé ennek a nemzedéknek. 31Témán királynője feltámad az ítéletkor e nemzedék férfiaival, és kárhoztatja őket, mert ő eljött a föld határairól, hogy meghallgassa Shlomoh bölcsességét; és íme, itt nagyobb van Shlomohnál. 32Ninive férfiai feltámadnak az ítéletkor e nemzedékkel, és kárhoztatják azt, mert ők megtértek Yonáh kiáltására; és íme, itt nagyobb van Yonáhnál.”
33„Senki sem gyújt lámpást, hogy a rejtekbe tegye, vagy a véka alá, hanem a Menoráhra, hogy a belépők lássák a világosságát. 34A test lámpása a szem. Ha a szemed ép, hasad minden kamrájában világosság lesz, de ha szemed éhes, akkor sötétség hasad minden kamrájában. 35Ezért vigyázz magadra, hogy a benned levő világosság el ne sötétüljön! 36Ha tehát egész tested telve van világossággal, és nincs benne sötétség egyetlen kamrájában sem, akkor olyan ragyogó lesz neked, mint a fáklya, fényének teljességében világítva.”
37Még beszélt, amikor egy Párush arra kérte, hogy egyék vele kenyeret. Yeshuá bement, és asztalához telepedett. 38A Párush pedig látta, és elcsodálkozott, hogy nem mosta meg kezeit evés előtt. 39De HáÁdon ezt mondta neki: „Íme, ti, Perushim, a pohár és a tál külsejét megtisztítjátok, de bensőtök telve van zsarolással és hamissággal. 40Esztelenek! Aki a külsőt alkotta, nem ő alkotta-e meg a belsőt is? 41De adjátok oda, ami bensőtökben van, alamizsnaként a szegényeknek, és minden tiszta lesz nektek.”
42„De jaj nektek, Perushim, mert tizedet adtok a mentából, a rutából és a mező minden veteményéből, de elhagyjátok az ítéletet és Elohim szeretetét; pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni! 43Jaj nektek, Perushim, mert szeretitek az első helyeket a Bátei Kneszetben, és a köszöntéseket a tereken! 44Jaj nektek, Szofrim és Perushim, képmutatók, mert olyanok vagytok, mint a szem elől elrejtett sírok: és az emberek mit sem tudva tapossák azokat!”
45Ekkor megszólalt egy a Toráh-mesterek közül, és ezt mondta neki: „Rábénu, amikor ezeket mondod, minket is gyalázol.” 46De ő így szólt: „Jaj nektek is, Toráh-mesterek, mert nehéz terhet raktok az emberek vállára, az elhordozhatónál súlyosabbat, de magatok egyetlen ujjatokkal sem mozdítjátok azokat. 47Jaj nektek, mert ti építitek a próféták sírjait, pedig atyáitok ölték meg őket. 48Így tanúskodtok atyáitok tetteiről, és hajlotok utánuk: mert ők megölték őket, ti pedig építitek sírjaikat. 49Ezért mondta Elohim bölcsessége is: Íme, küldök hozzájuk prófétákat és Shlichimet, és közülük némelyeket megölnek, némelyeket üldöznek, 50hogy számon kéressék e nemzedéktől minden próféta vére, amely kiontatott a föld megalapítása óta, 51Hevel vérétől Zekhár’Yáh véréig, akit megöltek a Mizbéach és a Báyit között. Bizony, mondom nektek, számon kéretik e nemzedéktől. 52Jaj nektek, Toráh-mesterek, mert elvettétek magatoknak az ismeret kulcsát: ti magatok nem mentetek be, és azokat is megakadályoztátok, akik be akartak menni.”
53Amikor pedig kiment onnan, a Szofrim és a Perushim szorongatni és ingerelni kezdték őt, hogy kemény szavakat mondjon, 54és lesték őt, hogy szavába kapaszkodva vádat találjanak ellene.
Szójegyzék: Ábá (אָבָא- 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádonénu (אֲדֹנֵינוּ- 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤍𐤅) – Urunk (messiási megszólítás) • Bá’ál-Zvuv (בַּעַלזְבוּב- 𐤁𐤏𐤋𐤆𐤁𐤅𐤁) – a legyek ura; Ekron pelishti bálványa • Bátei Kneszet (בָּתֵּיכְּנֶסֶת- 𐤁𐤕𐤉𐤊𐤍𐤎𐤕) – zsinagógák/gyülekezőhelyek • Báyit (בַּיִת- 𐤁𐤉𐤕) – Ház – a Beit-Yahuwah „Ház” tagja • Ben (בֵּן – 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • HáÁdon (הָאָדוֹן- 𐤄𐤀𐤃𐤅𐤍) – Az Úr/A Gazda • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Menoráh (מְנוֹרָה- 𐤌𐤍𐤅𐤓𐤄) – Lámpatartó – hétágú gyertyatartó • Mizbéach (מִזְבֵּחַ- 𐤌𐤆𐤁𐤇) – oltár • Párush (פָּרוּשׁ- 𐤐𐤓𐤅𐤔) – Elkülönült/Farizeus • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Rábénu (רַבֵּנוּ- 𐤓𐤁𐤍𐤅) – Mesterünk/Tanítónk • Ruách Kodesh (רוּחַקֹדֶשׁ- 𐤓𐤅𐤇𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • shed (שֵׁד- 𐤔𐤃) – ártó szellem • shedim (שֵׁדִים- 𐤔𐤃𐤉𐤌) – démonok, gonosz szellemek • Shlichim (שְׁלִיחִים- 𐤔𐤋𐤉𐤇𐤉𐤌) – Küldöttek/Apostolok • Shlomoh (שְׁלֹמֹה- 𐤔𐤋𐤌𐤄) – Salamon, békés • Szátán (שָׂטָן- 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szofrim (סוֹפְרִים- 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Toráh-mester (בַּעַלתּוֹרָה- 𐤁𐤏𐤋𐤕𐤅𐤓𐤄) – törvénytudó • Vér (דָּם- 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochanán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes/János • Yonáh (יוֹנָה- 𐤉𐤅𐤍𐤄) – Galamb – a próféta neve – Jónás • Zekhár’Yáh (זְכַרְיָה- 𐤆𐤊𐤓𐤉𐤄) – Yahuwah emlékezik
Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1Ezek után HáÁdon elkülönített még hetven férfit, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahova menni készült. 2Így szólt hozzájuk: „Az aratás sok, de a munkás kevés, ezért könyörögjetek az aratás Urához, hogy küldjön munkásokat az aratásába. 3Ti pedig menjetek el! Íme, elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé. 4Ne vigyetek erszényt, se tarisznyát, se sarukat, és útközben ne köszöntsetek senkit. 5Bármely házba bementek, beszédetek kezdetén ezt mondjátok: Shálom ennek a háznak! 6Ha a Shálom embere lakozik ott, a békességetek megnyugszik rajta, ha pedig nem, a békességetek hozzátok tér vissza. 7Abban a házban maradjatok, egyétek és igyátok azt, amit adnak nektek, mert méltó a munkás a maga bérére. Ne menjetek házból házba. 8És bármely városba bementek, és befogadnak titeket, egyétek azt, amit elétek tesznek. 9Az ott lévő betegeket gyógyítsátok meg, és így mondjátok nekik: Íme, közel jött hozzátok Elohim Királysága. 10De bármely városba bementek, és nem fogadnak be titeket, menjetek ki annak utcáira, és mondjátok: 11Még városotok porát is, amely lábainkra tapadt, lerázzuk ellenetek, de tudjátok meg ezt, hogy közel jött Elohim Királysága. 12Én megmondom nektek, hogy könnyebb lesz az ítélet Sz’domnak azon a napon, mint annak a városnak.”
13„Jaj neked, Korazim! Jaj neked, Beit-Tzáydáh! Mert ha Tzorban és Tzidonban mentek volna végbe azok a csodák, amelyek bennetek végbementek, már régen megtértek volna, és fetrengtek volna zsákban és hamuban. 14De Tzornak és Tzidonnak könnyebb lesz az ítélet napja, mint nektek. 15És te, Kfár-Náchum, amely az egekig emelkedtél, a Sheolig fogsz levettetni!” 16„Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg, és aki engem megvet, azt veti meg, aki engem elküldött.”
17És visszatért a hetven szívük örömével, mondván: „Ádoneinu, még a shedim – a démon-ok is le vannak igázva a kezeink alatt a te nevedben!” 18Ő pedig ezt mondta nekik: „Láttam a Szátánt villámként leesni az egekből. 19És íme, hatalmat adok a kezeitekbe, hogy kígyókat és skorpiókat tapossatok, és az ellenség minden erejét, és semmi sem fog ártani nektek. 20De ne annak örüljetek, hogy a szellemek le vannak igázva a kezeitek alatt, hanem annak örüljetek, hogy a neveitek fel vannak írva az egekben.”
21Abban az időben ujjongott Yeshuá szíve a Ruách HáKodesh által, és ezt mondta: „Magasztallak, Ábám, az Egek és a föld Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted a kisdedeknek. Igen, Ábám, mert így láttad jónak. 22Mindent kezembe adott az én Ábám, és senki sem tudja, ki a Fiú, csak az Ábá, és ki az Ábá, senki sem tudja, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni.” 23Tálmidimjaihoz fordult külön, és ezt mondta: „Boldogok a szemek, amelyek látják azt, amit ti láttok. 24Mert én megmondom nektek: sok próféta és király vágyott látni azt, amit ti láttok, de nem látták meg, és hallani azt, amit ti hallotok, de nem hallották meg.”
25És előállt egy Talmid Chakham, hogy megkísértse őt, és ezt mondta: „Rábi, mit tegyek, hogy örököljem a Cháyei Olámot ➣ az Örök Életet?” 26Ő pedig ezt mondta neki: „Mi van írva a Toráhban? Hogyan olvasod benne?” 27Ő pedig felelt és mondta: „Szeresd Yahuwaht, a te Elohimodat teljes szívedből, teljes Nefeshedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.” 28Ő pedig ezt mondta neki: „Jól feleltél: tedd ezt, és élni fogsz.” 29De ő igazolni akarta a Nefeshét, és ezt mondta Yeshuának: „És ki a felebarátom?”
30És Yeshuá felelt és mondta: „Egy ember ment le Yerusháláyimből Yerichoba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, megverték, azután elfordultak, otthagyták őt, és kis híján nem maradt benne lélegzet. 31Történetesen egy Kohen ment le azon az úton, és meglátta őt, de elfordult tőle. 32Hasonlóképp egy Levi férfi is odakerült arra a helyre, és odament, meglátta őt, de elment mellette. 33De egy Shomroni férfi, útját járva, odament hozzá, meglátta őt, és megindult a könyörülete. 34És odalépett, bekötötte sebeit, olajat és bort öntött rájuk, feltette őt a saját állatára, elvitte a fogadóba, és gondját viselte. 35Másnap pedig, mikor továbbment, elővett két dinárt, odaadta a fogadósnak, és ezt mondta: Viseld gondját minden szükségletének, és ha valamit ráköltesz, visszatértemkor megfizetem neked. 36Most mit mondasz, e három közül ki volt felebarátja annak az embernek, aki a rablók kezébe esett?” 37Ő pedig felelt és mondta: „Az, aki Cheszedet gyakorolt vele.” Yeshuá pedig ezt mondta neki: „Menj el, és te is hasonlóképpen cselekedj.”
38És útjuk közben betért egy faluba, és ott egy Mártá nevű asszony a házába fogadta őt. 39És volt neki egy Miryám nevű húga, aki leült Yeshuá lábaihoz, hogy hallgassa a beszédét. 40Mártá Nefeshe pedig elfáradt sok szolgálatától, és odalépett hozzá, és ezt mondta: „Nem törődsz vele, Ádoni, hogy a húgom egyedül hagyott engem szolgálni? Mondd hát neki, hogy segítsen a kezem mellett!” 41Yeshuá pedig felelt és mondta neki: „Mártá, Mártá, fáradt és elcsigázott vagy sok dolog miatt, 42pedig nincs szükség másra, csak egy dologra. Miryám pedig a jó részt választotta, amely nem vétetik el a kezeiből.”
Szójegyzék: Ábá (אָבָא- 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádonáj (אֲדֹנָי- 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Ádoneinu (אֲדֹנֵינוּ- 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤍𐤅) – Ádonáj/Mesterünk • Ádoni (אֲדֹנִי- 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Beit-Tzáydáh (בֵּיתצַיְדָא- 𐤁𐤉𐤕𐤑𐤉𐤃𐤄) – halászok háza – Betsaida • Cháyei Olám (חַיֵּיעוֹלָם- 𐤇𐤉𐤉𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Élet • Cheszed (חֶסֶד- 𐤇𐤎𐤃) – Hűségszeretet/Szövetségi hűség • Dinár (דִּינָר – 𐤃𐤉𐤍𐤓) – római ezüst érme, egynapi munkabér • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • HáÁdon (הָאָדוֹן- 𐤄𐤀𐤃𐤅𐤍) – Az Úr/A Gazda • Kfár-Náchum (כְּפַרנַחוּם- 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kohen (כֹּהֵן- 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Korazim (כּוֹרָזִין- 𐤊𐤓𐤆𐤉𐤍) – galileai város (jelentés bizonytalan) • Levi (לֵוִי- 𐤋𐤅𐤉) – csatlakozó – Yá’ákov fia, a papi/szolgáló törzs • Mártá (מַרְתָּא- 𐤌𐤓𐤕𐤀) – úrnő(arám) • Miryám (מִרְיָם- 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Rábi (רַבִּי- 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Ruách HáKodesh (רוּחַהַקֹּדֶשׁ- 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shálom (שָׁלוֹם- 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • shedim (שֵׁדִים- 𐤔𐤃𐤉𐤌) – démonok, gonosz szellemek • Sheol (שְׁאוֹל- 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Holtak hazája/Alvilág • Shomroni (שֹׁמְרוֹנִי- 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍𐤉) – Shomron-beli (samaritánus • Sz’dom (סְדֹם- 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés/Kiszáradt • Szátán (שָׂטָן- 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Talmid Chakham (תַּלְמִידחָכָם- 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤇𐤊𐤌) – bölcs/tudós tanítvány; törvénytudó • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Toráh (תּוֹרָה- 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Tzidon (צִידוֹן- 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – Halászat/Vadászat – Szidon főníciai kikötőváros a mai Libanon területén • Tzor (צֹר- 𐤑𐤓) – föníciai kikötőváros – pogány főníciai főváros (Tyrosz • Yahuwah (יַהוּהָ- 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yericho (יְרִיחוֹ- 𐤉𐤓𐤉𐤇𐤅) – illat/hold városa; a pálmák városa – Kená’án királyi városa, Yiszrá’El elsőhadjáratának helye • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment
