[HU] Yochánán 9

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹És történt, hogy amint elhaladt, meglátott egy embert, aki anyja méhétől fogva vakon született. ²És megkérdezték tőle Tálmidimai, mondván: „Rabbénu, ki vétkezett, ez az ember vagy a szülei, hogy vakon született?” ³És felelt Yeshuá: „Nem ő vétkezett, és nem is a szülei, hanem azért, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta El cselekedetei. ⁴Rajtam van, hogy cselekedjem küldőm cselekedeteit, amíg nappal van; mert eljön az éjszaka, és akkor senki sem cselekedhet semmit. ⁵Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok én.” ⁶A szó kijött a szájából, és köpött köpést a föld porára, sarat gyúrt, és rákente a szemeire. ⁷És mondta neki: „Menj el, és mosakodj meg a Shiloách medencéjében” – ami azt jelenti: küldött. És elment, és megmosakodott, és visszajött megnyílt szemekkel. ⁸És mondták szomszédai, akik ismerték őt korábbról: „Nemde ez az, aki itt ült és adományokat kéregetett?” ⁹Ezek azt mondták, hogy ez az, amazok pedig: nem így, csak hasonlít hozzá; ő pedig azt mondta: „Én vagyok az.” ¹⁰És mondták neki: „Hogyan, miképpen nyíltak hát meg a szemeid?” ¹¹És felelt az ember, akinek a neve Yeshuá: „Sarat gyúrt, és rákente a szemeimre, és így szólt hozzám: Menj el a Shiloách medencéjéhez, és mosakodj meg. És elmentem, és megmosakodtam, és megnyíltak a szemeim.” ¹²És mondták neki: „És hol van ő?” És mondta: „Nem tudom.”

¹³És elvezették ezt a vakot, aki most lát, a Perushim elé. ¹⁴Az a nap pedig, amelyen Yeshuá a sarat gyúrta, és megnyitotta a szemeit, a Shábát napja volt. ¹⁵És ismét megkérdezték őt a Perushim is, hogyan adatott neki a szemei világossága; és elmondta nekik: „Sarat tett a szemeimre, és megmosakodtam, és íme, a szemeim látnak.” ¹⁶És voltak a Perushim közül, akik azt mondták: „Ez az ember nem Elohim embere, mert nem őrzi a Shábátot”; és voltak, akik azt mondták: „Hogyan tehetne egy vétkező ember ilyen csodajeleket?” És viszály támadt köztük. ¹⁷És ismét szóltak a vakhoz: „És te mit mondasz őróla, hogy megnyitotta a szemeidet?” És ő azt mondta: „Próféta ő.” ¹⁸És nem hitték el róla a Yáhu’dim, hogy vak volt, és megadatott neki a szemei világossága, mígnem hívták a most látó vak szüleit. ¹⁹És megkérdezték őket, mondván: „Ez a ti fiatok, akiről azt mondjátok, hogy vakon született? És hogyan lát most?” ²⁰És feleltek a szülei, és mondták: „Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született, ²¹de azt nem tudjuk, hogyan lát most, és azt sem tudjuk, ki nyitotta meg a szemeit; nemde benne van a korban, kérdezzétek meg őt, és ő a maga szájával fog megmondani nektek.” ²²Így beszéltek a szülei, mert féltek a Yáhu’dimtól, akik már elhatározták, hogy kizárnak mindenkit, aki vallja, hogy ő a Máshiách. ²³Ezért mondták a szülei: „Benne van az években, kérdezzétek meg a száját.”

²⁴Akkor másodszor is hívták a most látó vakot, és mondták neki: „Adj kérlek dicsőséget Elohimnak: mi tudjuk, hogy ez az ember vétkező.” ²⁵És felelt, és mondta: „Ha vétkező-e, nem tudom; csak egyet tudok: hogy vak voltam, és most íme, látok.” ²⁶És mondták neki: „Mit tett veled? Hogyan nyitotta meg a szemeidet?” ²⁷És felelt nekik: „Nemde megmondtam már nektek, és nem hallottátok; mi végre akarjátok másodszor is hallani? Talán ti is az ő Tálmidimai akartok lenni?” ²⁸És szidalmazták őt, és mondták: „Te vagy az ő tanítványa, mi pedig Mosheh Tálmidimai vagyunk. ²⁹Mi tudjuk, hogy Moshehhoz szólt Elohim, de erről nem tudjuk, honnan való.” ³⁰És felelt az ember, és mondta nekik: „Csodálatos dolog ez, hogy ti nem tudjátok, honnan való, ő pedig megnyitotta a szemeimet. ³¹És mi tudjuk, hogy a vétkezőket nem hallgatja meg Elohim, hanem azt, aki HáElohimot féli, és az ő akaratát cselekszi, azt meghallgatja. ³²Ki hallotta valaha, hogy megnyitotta volna valaki egy anyja méhétől fogva vakon született ember szemeit? ³³Ha ez nem volna Elohim embere, semmit sem tehetett volna.” ³⁴És feleltek, és mondták neki: „Íme, vétekben fogantattál, és te tanítasz minket?” És kitaszították őt a színük elől.

³⁵És Yeshuá meghallotta, hogy kitaszították őt a színük elől, és találkozott vele, és mondta: „Hiszel-e Ben HáElohimban?” ³⁶És felelt, és mondta: „És ki az, Ádoni, hogy higgyek benne?” ³⁷És mondta neki Yeshuá: „Nemde láttad őt, és íme, aki veled beszél, ő az.” ³⁸És mondta: „Íme, hiszek, Ádoni.” És leborult előtte. ³⁹És mondta Yeshuá: „Én ítéletre jöttem e földre, hogy a vakok lássanak, és a látók vakok legyenek.” ⁴⁰És a Perushim közül, akik vele voltak és hallották a szavait, mondták: „Talán mi is vakok vagyunk?” ⁴¹És mondta nekik Yeshuá: „Ha vakok volnátok, nem volna bennetek vétek; de mivel azt mondjátok: íme, látunk, ezért vétek találtatik bennetek.”

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת – 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben (בֵּן – 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáElohim (בֶּן הָאֱלֹהִים – 𐤁𐤍𐤄𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Elohim/Hatalmas • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Messiás/Felkent [Krisztus] • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Perushim (פְּרוּשִׁים – 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Rabbénu (רַבֵּנּו – 𐤓𐤁𐤍𐤅) – Mesterünk • Shábát (שַׁבָּת – 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shiloách (שִׁלֹחַ – 𐤔𐤋𐤇) – küldött/elküldött • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – Zsidók/Yáhu’Dáh népe • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yáhu’Shuáh [röv. vált.]: Yáhuwáh Megszabadít/Megvált/Megment

[HU] Yochánán 8

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Yeshuá pedig a Hár HáZeitimre [Olajfák hegyére] ment. ²És lett reggel, és ismét eljött a Beit-HáMikdáshba, és az egész nép hozzá jött; ő pedig leült, és tanította őket. ³A Szofrim és a Perushim pedig odavittek elé egy asszonyt, akit házasságtörésében fogtak el, és a középre állították, ⁴és így szóltak hozzá: „Rabénu, ezt az asszonyt házasságtörésében fogták el, mint tolvajt a betörésnél. ⁵A Toráhban pedig Mosheh azt parancsolta nekünk, hogy kővel kövezzük meg az ilyen asszonyt — és te mit mondasz?” ⁶És ezt azért mondták, hogy próbára tegyék, hogy találjanak ellene valami dolgot a vádolásához. Yeshuá pedig lehajolt, és ujjával írt a földre. ⁷És amikor tovább kérdezgették őt, felegyenesedett, és ezt mondta nekik: „Aki közületek bűntelen a vétektől, az vessen rá először követ.” ⁸És másodszor is lehajolt, és tovább írt a földre. ⁹Ők pedig, amikor ezt hallották, és a szívük megütötte őket, egyenként kimentek, a vénektől a fiatalokig, és Yeshuá egyedül maradt, és az asszony ott állt a középen. ¹⁰És felegyenesedett Yeshuá, és látta, hogy nincs ott senki, csak az asszony egyedül, és így szólt: „Asszony, hol vannak a vádlóid? Hát senki sem ítélt el téged?” ¹¹Az pedig így szólt: „Senki, Ádoni.” És ezt mondta neki Yeshuá: „Én sem ítéllek el téged: menj a házadba, és többé ne vétkezz.”

¹²És Yeshuá ismét szólt hozzájuk, ezt mondva: „Én vagyok a világ világossága; aki engem követ, nem jár sötétségben, mert övé az életek világossága.” ¹³És ezt mondták neki a Perushim: „Te önmagadról teszel bizonyságot; a te bizonyságtételed nem megbízható.”

¹⁴És felelt Yeshuá, és ezt mondta nekik: „Még ha én önmagamról teszek is bizonyságot, megbízható a bizonyságtételem, mert tudom, honnan jöttem és hová megyek; ti azonban nem tudjátok, honnan jöttem és hová megyek. ¹⁵Ti a test szemei szerint ítéltek; én pedig nem ítélek meg senkit. ¹⁶De még ha ítélnék is, az én ítéletem igaz ítélet, mert nem vagyok egyedül, hanem én és az Áv, aki elküldött engem. ¹⁷És a ti törvényetekben is meg van írva, hogy két tanú szája szerint áll meg a dolog. ¹⁸Én vagyok az, aki bizonyságot teszek önmagamról, és az én Ávom is, aki elküldött engem, ő is tanúm nekem.” ¹⁹És ezt mondták neki: „Hol van a te Ávad?” És felelt Yeshuá: „Sem engem nem ismertek, sem az én Ávomat; ha engem ismernétek, az én Ávomat is ismernétek.” ²⁰Ezeket a dolgokat a kincstár házában mondta Yeshuá, amikor a Beit-HáMikdáshban tanított, és senki sem fogta el őt, mert még nem jött el az ideje.

²¹És ismét szólt hozzájuk Yeshuá: „Én elmegyek, és ti keresni fogtok engem, és a vétkeitekben haltok meg; és ahová én megyek, oda ti nem jöhettek.” ²²És ezt mondták a Yáhu’dim: „Talán a saját kezeivel veszti el az életét, hogy azt mondja: ahová én megyek, oda ti nem jöhettek?” ²³És ezt mondta nekik: „Ti az alanti lakhelyekről valók vagytok, én pedig a fenti lakhelyekről; ti e világból vagytok, én pedig nem e világból vagyok. ²⁴Ezért mondtam nektek, hogy a vétkeitekben haltok meg; mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok az, meghaltok a vétkeitekben.” ²⁵És ezt mondták neki: „És ki vagy te?” És ezt mondta nekik Yeshuá: „Az, amit kezdettől fogva mondtam nektek. ²⁶Sok mondanivalóm és megítélnivalóm van rólatok, de aki elküldött engem, megbízható, és a dolgot, amit tőle hallok, azt mondom el a világnak.” ²⁷De ők nem értették meg ezt, hogy az Ávról szólt nekik. ²⁸És ezt mondta Yeshuá: „Amikor felemelitek a Ben HáÁdámot a magasba, akkor ismeritek fel, hogy én vagyok az, és nem teszek semmit a magam szívéből, hanem a dolgot, amelyre az Áv tanított engem, azt mondom. ²⁹És aki elküldött engem, az Áv velem van; nem hagyott el engem magamra, mert mindig azt teszem, ami jó az ő szemeiben.”

³⁰És lett, amikor ezeket a dolgokat szólta, sokan hittek benne. ³¹És ezt mondta Yeshuá a benne hívő Yáhu’dimnak: „Ha megmaradtok az Igéimben, akkor valóban és igazán Tálmidimaim vagytok; ³²mert megértitek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.” ³³És feleltek neki: „Ávráhám magva vagyunk, és sohasem voltunk senkinek szolgái; és hogyan mondhatod te, hogy szabadok lesztek?” ³⁴És felelt nekik Yeshuá: „Ámen, ámen, mondom nektek, minden ember, aki bűnt cselekszik, a bűn szolgája. ³⁵És a szolga nem marad a házban örökre, de a Fiú ott marad örökre. ³⁶Ha tehát a Fiú szabadokká tesz titeket, valóban szabadok lesztek.

³⁷Tudom, hogy Ávráhám magva vagytok, de mégis az életemet keresitek, hogy elvegyétek, mert az Igéimnek nincs útja a szívetekben. ³⁸Én azt mondom, amit az én Ávomnál láttam, és ti azt teszitek, amit a ti Ávotoknál hallottatok.” ³⁹És feleltek, és ezt mondták neki: „A mi Ávunk Ávráhám.” És ezt mondta nekik Yeshuá: „Ha Ávráhám fiai volnátok, Ávráhám cselekedetei szerint cselekednétek. ⁴⁰De ti most az életemet keresitek, hogy elvegyétek, olyan emberét, aki igazságot mondtam nektek, amelyet Elohimtól hallottam; ilyet nem tett Ávráhám. ⁴¹A ti Ávotok cselekedetei szerint cselekedtek ti.” És ezt mondták neki: „Mi nem paráznaság gyermekei vagyunk; egy Ávunk van, Elohim.” ⁴²És ezt mondta nekik Yeshuá: „Ha Elohim volna a ti Ávotok, szeretnétek engem, mert Elohimtól indultam ki és tőle jöttem; és nem a magam szívéből, hanem ő küldött el engem. ⁴³Miért nem értitek az ajkaim beszédét? Nem másért, mint mert nem bírjátok megérteni az Igémet. ⁴⁴Ti a ti Ávotoktól, a Szátántól valók vagytok, és eladtátok magatokat, hogy a ti Ávotok kívánsága szerint cselekedjetek. Ő lelkek gyilkosa volt kezdettől fogva, és az igazságban nem állt meg, mert nincs benne igazság; amikor hazugságot szól, a maga szívéből szól, mert hazudozó ő, és minden hazudozó Ávja. ⁴⁵Én pedig, mivel igazságot szólok, nem hisztek nekem. ⁴⁶Ki vádol meg közületek engem akár egy szemernyi dologgal? És ha igazságot szólok, miért nem hisztek nekem? ⁴⁷Aki Elohimtól van, az hallja Elohim beszédeit; ti azért nem halljátok meg, mert nem Elohimtól vagytok.”

⁴⁸És feleltek a Yáhu’dim, és ezt mondták neki: „Hát nem jól mondtuk, hogy Shomroni vagy te, és rossz szellem van benned?” ⁴⁹És felelt Yeshuá: „Nincs bennem rossz szellem, hanem tisztelem az én Ávomat, ti pedig megvettek engem. ⁵⁰Én pedig nem a magam dicsőségét keresem; van egy, aki keresi azt, és ítél is. ⁵¹Ámen, ámen, mondom nektek, ha valaki megtartja az Igémet, nem lát halált soha.” ⁵²És ezt mondták neki a Yáhu’dim: „Most tudtuk meg, hogy rossz szellem van benned. Ávráhám meghalt, a Nevi’im is, te pedig azt mondod: ha valaki megtartja az Igémet, nem ízleli meg a halált soha. ⁵³Nagyobb vagy te Ávráhámnál, a mi Ávunknál, aki meghalt? És a Nevi’im is meghaltak! Mivé teszed magadat?” ⁵⁴És felelt Yeshuá: „Ha én dicsőséget adok magamnak, a dicsőségem semmi; de az én Ávom az, aki megdicsőít engem, akiről ti azt mondjátok, hogy ő a ti Elohimotek; ⁵⁵de ti nem ismeritek őt, én azonban ismerem őt. És ha azt mondanám, hogy nem ismerem őt, hazug volnék, mint ti; de ismerem őt, és megtartom az Igéjét. ⁵⁶Ávráhám, a ti Ávotok ujjongott, hogy láthatja az én napomat; és látta, és örült.” ⁵⁷És ezt mondták neki a Yáhu’dim: „Még ötvenéves sem vagy, és Ávráhámot láttad?” ⁵⁸És ezt mondta nekik Yeshuá: „Ámen, ámen, mondom nektek, én már voltam, mielőtt Ávráhám lett volna.” ⁵⁹És köveket ragadtak, hogy megkövezzék őt, de Yeshuá elrejtőzött a szemeik elől, és kiment a Beit-HáMikdáshból, és átment közöttük, és ment és tovább ment.

Szójegyzék: Áv (אָב – 𐤀𐤁) – Atya/Édesapa • Ávicha (אָבִיָך – 𐤀𐤁𐤉𐤊) – Atyád • Ávinu (אָבִינוּ – 𐤀𐤁𐤉𐤍𐤅) – Atyánk • Ávichem (אֲבִיכֶם – 𐤀𐤁𐤉𐤊𐤌) – Atyátok • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram • Ámen (אָמֵן – 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Ávráhám (אַבְרָהָם – 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Beit-HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ – 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Fiú (בֵּן – 𐤁𐤍) – Ben • Hár HáZeitim (הַרהַזֵּיתִים – 𐤄𐤓𐤄𐤆𐤉𐤕𐤉𐤌) – Olajfák hegye • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Lelk (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh: Lélek/Élőlény/Élet • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nevi’im (נְבִיאִים – 𐤍𐤁𐤉𐤀𐤌) – Próféták • Perushim (פְּרוּשִׁים – 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Rabénu (רַבֵּנוּ – 𐤓𐤁𐤍𐤅) – Mesterünk • Shomron (שֹׁמְרוֹנִי – 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍𐤉) – Shomron-beli (samaritánus • Szátán (שָׂטָן – 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים – 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר – 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yáhuwáh parancsainak és tanításainak gyűjteménye, melyek Yeshuában testté lettek • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – Zsidók/Yáhu’Dáh népe • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yáhu’Shuáh [röv. vált.]: Yáhuwáh Megszabadít/Megvált/Megment

[HU] Yochánán 7

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Ezután Yeshuá ide-oda járt Gálilban, mert nem akart Yáhu’Dáhban járni, miután a Yáhu’dim keresték őt, hogy megöljék. ²Közel volt a Yáhu’dim ünnepe, a Szukot ünnepe. ³Testvérei ekkor ezt mondták neki: „Eredj fel innen, és menj el Yáhu’Dáh földjére, hogy Tálmidimaid is lássák ott a tetteket, amelyeket cselekszel. ⁴Mert nincs ember, aki valamit titokban tesz, ha keresi, hogy ismertté legyen a nap előtt. Ha ilyeneket cselekszel, kelj fel, és tedd ismertté magad a földön.” ⁵Mert testvérei sem hittek benne. ⁶Yeshuá ekkor így szólt hozzájuk: „Az én időm még nem jött el mostanáig, a ti időtök azonban mindig kész van. ⁷A világ titeket nem gyűlölhet, engem azonban gyűlöl, mert én tanúskodom róla, hogy a tettei gonoszak. ⁸Menjetek fel ti az ünnep idejére, én pedig nem megyek fel most az ünnep idejére, mert az én időm még nem telt be eddig.” ⁹Ezeket a szavakat mondta, és késlekedett Gálilban.

¹⁰Miután pedig testvérei felmentek az ünnep idejére, ő is felment, nem nyíltan, hanem mintegy rejtőzködve. ¹¹A Yáhu’dim pedig keresték őt az ünnepen, és ezt mondták: „Hol van ő?” ¹²És a nép sokat tárgyalt róla: némelyek azt mondták, hogy jó ő, mások pedig azt mondták: „Nem, hanem félrevezeti a népet.” ¹³De senki sem beszélt róla nyíltan, a Yáhu’dimtól való félelem miatt.

¹⁴Az ünnep napjainak közepén pedig felment Yeshuá, és tanított a Beit-HáMikdáshban. ¹⁵És a Yáhu’dim csodálkoztak, mondván: „Honnan ismeri ez az írást, holott nem is tanulta?” ¹⁶Yeshuá felelt nekik, és így szólt: „Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem. ¹⁷Ki az az ember, aki kész cselekedni az ő akaratát, az megtudja erről a tanításról, hogy vajon Elohimtól való-e, vagy én a szívemből tanítok. ¹⁸Aki a szívéből tanít, a maga dicsőségét keresi, aki pedig annak dicsőségét keresi, aki elküldte őt, az hűséges, és nincs benne hamisság. ¹⁹Nemde Mosheh adta nektek a Toráht? És senki sincs közületek, aki megtartja a Toráht. Miért kerestek, hogy megöljetek engem?” ²⁰A nép felelt, és ezt mondta: „gonosz szellem van benned: ki keresi, hogy megöljön téged?” ²¹Yeshuá felelt, és így szólt hozzájuk: „Egyetlen cselekedetet cselekedtem, és mindnyájan elcsodálkoztok. ²²Íme, Mosheh adta nektek a körülmetéléseket – nem mintha Moshehtól volna, hanem az Atyákktól -, és Shábáton körülmetélitek a fiúgyermeket. ²³És most, ha Shábáton körülmetélik a fiúgyermeket, azért, hogy meg ne szegjék Mosheh Toráhját, miért haragusztok rám amiatt, hogy egy embert egészen meggyógyítottam Shábáton? ²⁴Ne a szemek szerint ítéljetek, hanem igazságos ítélettel ítéljetek.”

²⁵Ekkor némelyek a Yerusháláyim lakói közül így szóltak: „Nemde ez az, akit ők keresnek, hogy megöljék? ²⁶És íme, nyíltan beszél, és ők semmit sem mondanak neki. Vajon valóban felismerték fejedelmeink, hogy ő igazán a Máshiách? ²⁷De ezt az embert ismerjük, honnan való ő; a Máshiách azonban, amikor eljön, nem tudja senki, honnan jön.” ²⁸Akkor Yeshuá tanított a Mikdáshban, és így kiáltott: „Bizony, ismertek engem, tudjátok is, honnan vagyok; de én nem a szívemből jöttem, hanem van egy hűséges, aki elküldött engem, és ti nem ismeritek őt. ²⁹Én pedig ismerem őt, mert tőle vagyok, és ő küldött el engem.” ³⁰És keresték, hogy elfogják őt, de senki sem vetette rá a kezét, mert még nem jött el az ő ideje.

³¹És a nép közül sokan hittek benne, és ezt mondták: „Vajon a Máshiách, amikor eljön, több jelt tesz-e, mint amennyit ez tesz?” ³²És hallották a Perushim, hogy a nép ezt suttogja róla, és a Kohánim főemberei és a Perushim szolgákat küldtek, hogy elfogják őt. ³³Akkor Yeshuá így szólt hozzájuk: „Még egy Igen kevés ideig leszek veletek, azután elmegyek ahhoz, aki elküldött engem. ³⁴Kerestek majd engem, de nem találtok meg, és ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek.” ³⁵És a Yáhu’dim egymás között így szóltak: „Hová akar menni ez, hogy nem találjuk meg? Vajon a Yáván földjén szétszórtakhoz megy, hogy a Yávánikat tanítsa? ³⁶Mi ez a beszéd, amit mondott: Kerestek majd engem, de nem találtok meg, és ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek?”

³⁷Az ünnep utolsó nagy napján pedig megállt Yeshuá, és kiáltott, mondván: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyon! ³⁸Aki hisz bennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő vizek Folyamai folynak majd!” ³⁹Ezt pedig a Ruách HáKodeshről mondta, amelyet a benne hívők venni fognak, mert még nem öntetett ki a Ruách HáKodesh, mivel Yeshuá még nem dicsőült meg.

⁴⁰És a nép közül sokan, akik hallották ezt a szót, ezt mondták: „Valóban ez a próféta.” ⁴¹Mások ezt mondták: „Ez a Máshiách.” Mások pedig ezt mondták: „Vajon Gálilból jön el a Máshiách? ⁴²Nemde az Írás mondta, hogy Dávid magvából és Beit-Lechem faluból, ahonnan Dávid volt, jön el a Máshiách?” ⁴³És szakadás támadt a nép között miatta: ⁴⁴és némelyek közülük el akarták fogni őt, de senki sem vetette rá a kezét.

⁴⁵És visszatértek a szolgák a Kohánimhoz és a Perushimhoz, és azok ezt mondták nekik: „Miért nem hoztátok el őt?” ⁴⁶A szolgák feleltek: „Soha nem beszélt ember úgy, ahogy ez az ember.” ⁴⁷A Perushim ezt mondták nekik: „Titeket is félrevezetett? ⁴⁸Vajon a fejedelmek vagy a Perushim közül hitt-e benne valaki? ⁴⁹De ez a nép, amely nem ismeri a Toráht, átkozottak ők!” ⁵⁰Nákdimon pedig, aki éjjel jött hozzá, és közülük volt, így szólt hozzájuk: ⁵¹„Vajon a mi Toráhnk elítéli az embert, mielőtt meghallgatnák, és megtudnák, mit tesz?” ⁵²Feleltek, és ezt mondták neki: „Vajon te is Gálilból vagy? Kutass és lásd, hogy Gálilból nem támad próféta.” ⁵³És elment mindenki a maga házába.

Szójegyzék: Beit-HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ – 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Beit-Lechem (בֵּית לֶחֶם – 𐤁𐤉𐤕𐤋𐤇𐤌) – A kenyér háza – Z’vulun városa • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Folyam (נָהָר – 𐤍𐤄𐤓) – Náhár: Folyam/Folyó/Patak/Vízáramlat • Gálil (גָּלִיל – 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Írás (כָּתוּב – 𐤊𐤕𐤅𐤁) – Írás/írott szöveg/feljegyzés • Kohánim (כֹּהֲנִים – 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Messiás/Felkent [Krisztus] • Mikdásh (מִקְדָּשׁ – 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nákdimon (נַקְדִּימוֹן – 𐤍𐤒𐤃𐤉𐤌𐤅𐤍) – Nikodémosz/A nép legyőzője • Perushim (פְּרוּשִׁים – 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shábát (שַׁבָּת – 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szukot (סֻכּוֹת – 𐤎𐤊𐤅𐤕) – Sátrak ünnepe • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yáhuwáh parancsainak és tanításainak gyűjteménye, melyek Yeshuában testté lettek • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – Zsidók/Yáhu’Dáh népe • Yáván (יָוָן – 𐤉𐤅𐤍) – Yefet fia; Görögök ősatyja; Jónia • Yáváni (יְוָנִים – 𐤉𐤅𐤍𐤉𐤌) – Görög • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yáhu’Shuáh [röv. vált.]: Yáhuwáh Megszabadít/Megvált/Megment

[HU] Yochánán 6

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Ezek után átkelt Yeshuá a Gálil–tenger túlsó partjára, amely Tiberiász tengere. ²És nagy néptömeg ment utána, mert látták a jeleket, amelyeket a betegeken tett. ³És felment Yeshuá a hegyre, és ott leült Tálmidimaival. ⁴És Pészáchnak, a Yáhu’dim ünnepének Mo’edje [Ideje] közel volt, hogy eljöjjön. ⁵És felemelte Yeshuá szemeit, és látta, hogy nagy néptömeg jön hozzá, és így szólt Filiposzhoz: „Honnan törjünk nekik kenyeret enni?” ⁶Ezt pedig azért mondta, hogy próbára tegye őt, mert ő tudta azt, amit tenni fog. ⁷Felelt neki Filiposz: „Kétszáz dinárnyi kenyér sem elég nekik, hogy mindegyik kapjon belőle egy kicsiny falatot.” ⁸És egy a Tálmidimai közül, Andreász, Shim’on Kefá testvére, így szólt hozzá: ⁹„Van itt egy fiú, és nála öt árpakenyér és két hal, de mi ez ekkora néptömegnek?” ¹⁰És így szólt Yeshuá: „Ültessétek le az embereket.” És leültek, szám szerint mintegy ötezer férfi a fűben, amely ott bőséggel volt. ¹¹És vette Yeshuá a kenyereket, és áldást mondott, és szétosztotta Tálmidimainak, a Tálmidim pedig mindazoknak, akik ott ültek; ugyanígy a halakból is annyit, amennyit lelkük kívánt. ¹²És miután jóllaktak, így szólt Tálmidimaihoz: „Szedjétek össze a megmaradt darabkákat, hogy semmi el ne vesszen.” ¹³És összeszedték, és megtöltöttek tizenkét kosarat darabkákkal, amelyeket meghagytak az evők az öt árpakenyérből. ¹⁴És amikor látta a nép a jelet, amelyet tett Yeshuá, így szóltak: „Valóban ez az a próféta, aki eljövendő a világba.” ¹⁵És megtudta Yeshuá, hogy jönni fognak és megragadják őt, hogy királlyá tegyék, ezért elvonult tőlük ismét, egyedül a hegyre.

¹⁶És amikor este lett, lementek Tálmidimai a tengerhez, ¹⁷és beszálltak a hajóba, és átkeltek a tenger túlsó partjára, Kfár-Náchumba. És íme, sötétség jött, és Yeshuá még nem jött el hozzájuk; ¹⁸és nagy vihar támadt, és a tenger háborgott és viharzott. ¹⁹És eveztek mintegy huszonöt vagy harminc futamnyi távolságra, és meglátták Yeshuát, amint a tenger színén jár, és közeledik a hajóhoz, és megrémültek. ²⁰És így szólt hozzájuk: „Én vagyok az, ne féljetek!” ²¹És beleegyeztek, hogy felvegyék őt a hajóba, és íme, hirtelen elérte a hajó a szárazföldet, vágyuk célját.

²²Másnap a néptömeg, amely a tenger túlsó partján állt, látta, hogy a hajón kívül nem volt ott más hajó, csak egy, és hogy Yeshuá nem szállt be Tálmidimaival a hajóba, hanem csak Tálmidimai mentek el maguk. ²³Csak más hajók érkeztek Tiberiászból, közel ahhoz a helyhez, ahol a kenyeret ették, miután áldást mondott HáÁdon. ²⁴És ezért, amikor látta a néptömeg, hogy Yeshuá nincs ott, sem Tálmidimai, beszálltak ők is ezekbe a hajókba, és elmentek Kfár-Náchumba, hogy keressék Yeshuát. ²⁵És megtalálták őt a tenger túlsó partján, és így szóltak hozzá: „Rábénu, mikor jöttél ide?” ²⁶És felelt nekik Yeshuá, mondván: „Ámen, ámen, én mondom nektek: nem azért kerestek engem, mert jeleket láttatok, hanem mert a kenyerekből ettetek és jóllaktatok. ²⁷Ne a veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az eledelért, amely megmarad a Cháyei Olámra [Örök Életekre], amelyet a Ben–HáÁdám ad nektek, mert őt pecsételte el az Elohim, az Áv, az ő pecsétjével.” ²⁸És így szóltak hozzá: „Mit tegyünk, hogy Elohim cselekedeteit műveljük?” ²⁹Felelt Yeshuá, és így szólt hozzájuk: „Ez Elohim cselekedete: hogy higgyetek abban a férfiban, akit ő küldött hozzátok.” ³⁰És így szóltak hozzá: „És mi az a jel, amelyet teszel, hogy lássuk és higgyünk neked? Mit cselekszel? ³¹Ávoténu a Mánt ették a pusztában, amint meg van írva: Egekből való kenyeret adott nekik enni.” ³²És így szólt hozzájuk Yeshuá: „Ámen, ámen, én mondom nektek: nem Mosheh adta nektek az Egekből való kenyeret, hanem az Ávi adja nektek az igazi kenyeret az Egekből. ³³Mert Elohim kenyere az, amely leszáll az Egekből, és életet ad a világnak.”

³⁴És így szóltak hozzá: „Ádonénu, add nekünk mindig ezt a kenyeret!” ³⁵És így szólt hozzájuk Yeshuá: „Én vagyok az életek kenyere: mindenki, aki hozzám jön, nem éhezik, és mindenki, aki bennem hisz, nem szomjazik többé soha. ³⁶De megmondtam nektek, hogy láttatok engem, és mégsem hittetek bennem. ³⁷Minden férfi, akit nekem ad az Áv, hozzám jön, és aki hozzám jön, azt nem űzöm el Arcaim elől; ³⁸mert leszálltam az Egekből, nem azért, hogy a magam akaratát tegyem, hanem annak akaratát, aki engem küldött. ³⁹És ez annak akarata, aki engem küldött: hogy abból, amit nekem adott, egy se vesszen el nekem, mert feltámasztom őt az utolsó napon. ⁴⁰Mert ez Ávi akarata: hogy mindenkinek, aki látja a Fiút és hisz benne, Cháyei Olámja legyen, és én feltámasztom őt az utolsó napon.”

⁴¹És zúgolódtak ellene a Yáhu’dim, amiért így szólt: „Én vagyok a kenyér, amely leszállt az Egekből” — ⁴²és így szóltak: „Nemde ez Yeshuá, Yoszef fia, akinek ismerjük apját és anyját? Akkor hogyan mondja ő: Az Egekből szálltam le?” ⁴³Felelt Yeshuá, és így szólt hozzájuk: „Ne legyen zúgolódás közöttetek! ⁴⁴Senki sem jöhet hozzám, hacsak nem vonzza őt az Áv, aki engem küldött, és én feltámasztom őt az utolsó napon. ⁴⁵Nemde meg van írva a Nevi’imnél: És minden fiaid Yáhuwáh Tálmidimai lesznek. Mindenki, aki hallgat az Ávra és tanul tőle, hozzám jön. ⁴⁶Nem mintha látta volna valaki az Ávot, csak az, aki az Elohimtól van, ő látta az Ávot. ⁴⁷Ámen, ámen, én mondom nektek: mindenkinek, aki hisz bennem, Cháyei Olámja van. ⁴⁸Én vagyok az életek kenyere. ⁴⁹Ávoteichem a Mánt ették a pusztában, és meghaltak. ⁵⁰És ez a kenyér, amely leszáll az Egekből, hogy egyen belőle az ember, és ne haljon meg. ⁵¹Én vagyok az életek kenyere, amely leszáll az Egekből: ha eszik az ember ebből a kenyérből, élni fog örökké, és a kenyér, amelyet én adok, az én testem, amelyet odaadom a világ életeiért.”

⁵²És vitatkoztak a Yáhu’dim egymás között, mondván: „Hogyan adhatja ez nekünk a testét enni?” ⁵³És így szólt hozzájuk Yeshuá: „Ámen, ámen, én mondom nektek: ha nem eszitek a Ben–HáÁdám testéből, és nem isszátok a véréből, nem lesznek életek a csontjaitokban. ⁵⁴Aki eszi az én testemből és issza az én véremből, annak Cháyei Olámja van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. ⁵⁵Mert az én testem igazi eledel, és az én vérem igazi ital. ⁵⁶Aki eszi az én testemből és issza az én véremből, az bennem lakozik, és én őbenne. ⁵⁷Mert ahogyan engem az élő Áv küldött, és én élek őmiatta, úgy aki engem eszik, az is élni fog énmiattam. ⁵⁸Ez a kenyér, amely leszállt az Egekből; nem olyan, mint a Mán, amelyet Ávoteichem ettek, és meghaltak: aki ezt a kenyeret eszi, élni fog örökké.” ⁵⁹Ezeket a dolgokat mondta, amikor a Beit-Kneszetben tanított, Kfár-Náchumban.

⁶⁰És sokan Tálmidimai közül hallották, és így szóltak: „Kemény ez a beszéd, ki képes meghallgatni azt?” ⁶¹És Yeshuá tudta lelkében, hogy Tálmidimai zúgolódnak emiatt, és így szólt hozzájuk: „Megbotránkoztat ez titeket? ⁶²És mi lesz, amikor látjátok a Ben–HáÁdámot felmenni oda, ahol előbb volt? ⁶³A Ruách az, amely életet ad, a test nem használ semmit: a beszédek, amelyeket szóltam nektek, Ruách és életek. ⁶⁴De vannak emberek közöttetek, akikben nincs hit.” Mert Yeshuá kezdettől fogva tudta, kik azok, akik nem hisznek, és ki az, aki kiszolgáltatja őt. ⁶⁵És így szólt: „Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, hacsak nem adatott meg neki az Ávitól.”

⁶⁶És emiatt a beszéd miatt sokan Tálmidimai közül visszafordultak, és nem jártak vele többé. ⁶⁷És így szólt Yeshuá a tizenketthöz: „Van-e szívetekben, hogy ti is visszaforduljatok tőlem?” ⁶⁸És felelt neki Shim’on Kefá: „Ádoni, kihez mennénk? A Cháyei Olám beszédei nálad vannak. ⁶⁹És mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy a Máshiách, az élő El Fia.” ⁷⁰Felelt nekik Yeshuá: „Nemde én választottalak ki titeket, a tizenkettőt, és egy közületek Szátán?” ⁷¹Ezt pedig Yáhu’Dáhról, Shim’on fiáról, Ish-Keriyotról mondta, mert ez volt az, aki ki fogja szolgáltatni őt, pedig egy volt a tizenkettő közül.

Szójegyzék: Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áv (אָב – 𐤀𐤁) – Atya/Édesapa • Ávi (אָבִי – 𐤀𐤁𐤉) – Atyám • Ávoténu (אֲבֹותֵינוּ – 𐤀𐤁𐤅𐤕𐤉𐤍𐤅) – Atyáink • Ávoteichem (אֲבֹותֵיכֶם – 𐤀𐤁𐤅𐤕𐤉𐤊𐤌) – Atyáitok • Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádon (אָדוֹן – 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádonénu (אֲדֹנֵינוּ – 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤍𐤅) – Urunk • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram • Ámen (אָמֵן – 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Andreász (אַנְדְּרַי – 𐤀𐤍𐤃𐤓𐤉) – férfias (Görög) • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת – 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Fiú (בֵּן – 𐤁𐤍) – Ben • Ben (בֵּן – 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Cháyei Olám (חַיֵּי עוֹלָם – 𐤇𐤉𐤉 𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Életek • Dinár (דִּינָר – 𐤃𐤉𐤍𐤓) – római ezüst érme, egynapi munkabér • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Filiposz (פִילִיפּוֹס – 𐤐𐤉𐤋𐤉𐤐𐤅𐤎) – Fülöp/lóbarát • Gálil (גָּלִיל – 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Ish-Keriyot (אִישׁ קְרִיּוֹת – 𐤀𐤉𐤔𐤒𐤓𐤉𐤅𐤕) – Keriyot-béli férfi • Kefá (כֵּיפָא – 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Kfár-Náchum (כְּפַר נַחוּם – 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Lelk (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh: Lélek/Élőlény/Élet • Mán (מָן – 𐤌𐤍) – Manna/Mi ez? • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Messiás/Felkent [Krisztus] • Mo’ed (מוֹעֵד – 𐤌𐤅𐤏𐤃) – Elrendelt ünnepidő/találkozóidő • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nevi’im (נְבִיאִים – 𐤍𐤁𐤉𐤀𐤌) – Próféták • Pészách (פֶּסַח – 𐤐𐤎𐤇) – Páska/Elkerülés • Petrosz (פֶּטְרֹוס – 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (Görög) – Péter • Rábénu (רַבֵּנוּ – 𐤓𐤁𐤍𐤅) – Mesterünk/Tanítónk • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shim’on (שִׁמְעוֹן – 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá’ákov fia [köve: a Pitdáh] • szátán (שָׂטָן – 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר – 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/dicsőítők • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yáhu’Shuáh [röv. vált.]: Yáhuwáh Megszabadít/Megvált/Megment • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon – Yá’ákov fia [köve: Shohám]

[HU] Yochánán 5

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Ezek után eljött a Yáhu’dim ünnepének Mo’edje [Ideje], és felment Yeshuá Yerusháláyimba. ²Yerusháláyimban a Shá’ár HáTzonnál [Juh-kapunál] van egy vízmedence, amelyet Ivri nyelven Beit-Chászdának neveznek, és öt oszlopcsarnoka van. ³Ott feküdtek tömegével a betegek, vakok, sánták, erőtől elszáradtak, és várták ott a vizek megmozdulását. ⁴Mert időnként leszállt egy Málákh a medencére, és felforralta a vizeket, és aki elsőnek szállt le oda a vizek felforralása után, az meggyógyult minden betegségéből, amely hozzá tapadt. ⁵Volt ott egy ember, aki harmincnyolc éve beteg volt a betegségében. ⁶Látta őt Yeshuá, hogy ott fekszik a fekhelyén, és megtudta, hogy már sok napja így fekszik, és azt mondta neki: „Akarsz-e meggyógyulni?” ⁷A beteg így válaszolt neki: “Ádoni, nincs emberem, aki levinne a medencébe a vizek felkavarodásának idején: mire én odaérek, más száll le előttem.” ⁸Azt mondta neki Yeshuá: „Kelj fel, vedd a fekhelyedet és járj!” ⁹És hirtelen visszanyerte erejét az ember, felvette a fekhelyét, és járt. Az a nap pedig a Shábát napja volt.

¹⁰Ekkor azt mondták a Yáhu’dim a meggyógyított embernek: „Hát nem Shábát van ma? Nem szabad felvenned a fekhelyet.” ¹¹Ő így válaszolt nekik: „Aki meggyógyított engem, ő mondta nekem: Vedd a fekhelyedet és járj!” ¹²Megkérdezték tőle: „Ki az az ember, aki azt mondta neked: Vedd a fekhelyedet és járj!?” ¹³De a meggyógyított nem tudta, hogy ki az, mert Yeshuá elment onnan, mivel nagy sokaság gyűlt össze azon a helyen. ¹⁴Ezek után megtalálta őt Yeshuá a Beit-HáMikdáshban, és azt mondta neki: „Íme, meggyógyultál; ne vétkezz tovább, hogy ne érjen téged ennél nagyobb baj.” ¹⁵Elment az ember, és megmondta a Yáhu’dimnak, hogy Yeshuá az, aki meggyógyította őt.

¹⁶És ezért üldözték a Yáhu’dim Yeshuát, és keresték, hogy megöljék, mert ezt a Shábáton tette. ¹⁷De Yeshuá így felelt nekik: „Az Ávi munkálkodik mind ez ideig, és én is munkálkodom.” ¹⁸És emiatt még nagyobb vággyal keresték a Yáhu’dim, hogy megöljék, mert nemcsak hogy megszegte a Shábát napját, hanem azt is mondta Elohimról, hogy ő az Ávja, és hogy ő hasonló Elohimhoz.

¹⁹Megszólalt Yeshuá, és azt mondta nekik: „Ámen, ámen, mondom nektek: a Fiú nem tehet semmit a szívéből, csak azt, amit lát, hogy mit tesz az Áv; mert amit ő tesz, azt teszi a Fiú is, hozzá hasonlóan. ²⁰Mert az Áv szereti a Fiút, és megmutat neki mindent, amit ő tesz, és ezeknél nagyobbakat is mutat majd neki, hogy csodálkozzatok a szemeitekben. ²¹Mert ahogyan az Áv feltámasztja és életre kelti a halottakat, úgy a Fiú is életre kelti azt, akit akar. ²²Az Áv nem is ítél senkit, hanem az egész ítéletet a Fiú kezébe adta, ²³azért, hogy mindnyájan úgy tiszteljék a Fiút, ahogyan az Ávot tisztelik. Aki nem tiszteli a Fiút, az nem tiszteli az Ávot, aki őt elküldte. ²⁴Ámen, ámen, mondom nektek: aki figyel a szavaimra, és hisz abban, aki engem elküldött, annak Cháyei Olámja [Örök Életei] vannak, és nem megy ítéletre, mert átment a halálból az életekbe. ²⁵Ámen, ámen, mondom nektek, hogy eljön az idő, és már el is jött, amikor a halottak meghallják Ben HáElohim hangját, és akik meghallják, élni fognak. ²⁶Mert ahogyan az Ávnak az életei önmaga forrásából vannak, úgy adta meg a Fiúnak is, hogy az életei önmaga forrásából legyenek. ²⁷És hatalmat is adott a kezébe, hogy ítéletet tartson, mert ő a Ben HáÁdám. ²⁸Ne csodálkozzatok ezen, mert íme, eljön az a nap, amelyben mindazok, akik a sírban laknak, meghallják az ő hangját, és kijönnek. ²⁹Akik a jót tették, az életekre támadnak fel; akik pedig a rosszat tették, az ítéletre támadnak fel. ³⁰Én nem tehetek semmit önmagamtól: ahogyan hallom, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos ítélet, mert nem a magam akaratát keresem, hanem az Áv akaratát, aki engem elküldött.”

³¹„Ha én magamról teszek bizonyságot, akkor a bizonyságtételem nem hiteles. ³²Más az, aki bizonyságot tesz énrólam, és tudom, hogy hiteles az ő bizonyságtétele, amellyel rólam tanúskodik. ³³Ti elküldtetek Yochánánhoz, és ő tett bizonyságot az igazságról. ³⁴Én azonban nem embertől fogadok el bizonyságot, hanem azért mondom ezeket a szavakat, hogy ti megszabaduljatok. ³⁵Ő volt az égő és világító fáklya, és ti hajlandók voltatok elrejtőzni az ő fényénél egy szempillantásnyi időre. ³⁶Nekem azonban Yochánánénál nagyobb bizonyságtételem van, mert azok a cselekedetek, amelyeket az Áv nekem adott, hogy elvégezzem azokat — ezek a cselekedetek, amelyeket véghez viszek — maguk tesznek bizonyságot rólam, hogy az Áv küldött el engem. ³⁷És az Áv is, aki engem elküldött, ő tett bizonyságot rólam. Az ő hangját nem hallottátok soha, sem az alakját nem láttátok, ³⁸és az ő szava nem lakozik bennetek, mert akit ő elküldött, abban nem hisztek. ³⁹Kutatjátok a Szent Írásait, mert azt gondoljátok, hogy bennük van a Cháyei Olámotok: pedig ezek azok, amelyek énrólam tesznek bizonyságot, ⁴⁰és ti mégsem akartok hozzám jönni, hogy életeitek legyenek. ⁴¹Dicsőséget nem fogadok el ember fiaitól. ⁴²Rólatok pedig tudom, hogy nincs meg bennetek Elohim szeretete. ⁴³Én az Ávi nevében jöttem, és nem ragaszkodtatok hozzám; ha más jön a maga nevében, ahhoz ragaszkodni fogtok. ⁴⁴Hogyan tudnátok hinni ti, akik dicsőséget fogadtok el egyik a másikától, és azt a dicsőséget, amely az egyetlen Elohimtól van, nem keresitek? ⁴⁵Ne gondoljátok, hogy én viszek vádat ellenetek az Áv előtt; van egy, aki vádat visz ellenetek: Mosheh, akiben ti bíztatok. ⁴⁶Mert ha hittetek volna Moshehnak, hittetek volna nekem is, mert ő énrólam írt. ⁴⁷De ha az ő írásainak nem hisztek, hogyan hinnétek az én szavaimnak?”

Szójegyzék: Áv (אָב – 𐤀𐤁) – Atya/Édesapa • Ávi (אָבִי – 𐤀𐤁𐤉) – Atyám • Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram • Ámen (אָמֵן – 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Beit-Chászdá (בֵּית־חַסְדָּא – 𐤁𐤉𐤕𐤇𐤎𐤃𐤀) – Bethesda/Irgalom Háza • Beit-HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ – 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Ben (בֵּן – 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Cháyei Olám (חַיֵּי עוֹלָם – 𐤇𐤉𐤉 𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Életek • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Fiú (בֵּן – 𐤁𐤍) – Ben • Írás (כְּתוּבִים – 𐤊𐤕𐤅𐤁𐤉𐤌) – Írások/írott szövegek/feljegyzések • Ivri (עִבְרִי – 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő/Túlsó parti; többes szám: Ivrim – Yiszrá’El fiainak egyik önmegnevezése • Kodesh (קֹדֶשׁ – 𐤒𐤃𐤔) – Szent/Elkülönített • Málákh (מַלְאָךְ – 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Mo’ed (מוֹעֵד – 𐤌𐤅𐤏𐤃) – Elrendelt ünnepidő/találkozóidő • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Shábát (שַׁבָּת – 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – Zsidók/Yáhu’Dáh népe • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yáhu’Shuáh [röv. vált.]: Yáhuwáh Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yáhuwáh kegyelmes [János]