[HU] Shoftim 11

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹A Gil’ádbeli Yiftách erős vitéz volt, és egy parázna asszony fia volt. Gil’ád nemzette Yiftáchot. ²De Gil’ád felesége is szült neki fiakat, és amikor az asszony fiai felnőttek, elűzték Yiftáchot, és ezt mondták neki: Nem fogsz örökölni apánk házában, mert más asszony fia vagy. ³Yiftách elmenekült testvérei elől, és Tov földjén lakott. Üres emberek verődtek Yiftách köré, és kivonultak vele.

⁴Napok múltán harcoltak Ámon fiai Yiszrá’Ellel. ⁵És amikor harcoltak Ámon fiai Yiszrá’Ellel, elmentek Gil’ád vénei, hogy elhozzák Yiftáchot Tov földjéről. ⁶Ezt mondták Yiftáchnak: Jöjj, légy a vezérünk, hogy harcoljunk Ámon fiaival! ⁷De Yiftách ezt mondta Gil’ád véneinek: Hiszen ti gyűlöltetek engem, és kiűztetek apám házából! Miért jöttetek most hozzám, amikor szorongattatások közt vagytok? ⁸Gil’ád vénei ezt mondták Yiftáchnak: Azért most visszatértünk hozzád, hogy jöjj velünk, és harcolj Ámon fiaival, és légy nekünk fejünk, Gil’ád minden lakójának! ⁹Yiftách ezt mondta Gil’ád véneinek: Ha visszavisztek engem, hogy harcoljak Ámon fiaival, és Yahuwah elém adja őket, én leszek nektek a fej. ¹⁰Gil’ád vénei ezt mondták Yiftáchnak: Yahuwah legyen halló közöttünk: ha nem a szavad szerint cselekszünk így! ¹¹Akkor elment Yiftách Gil’ád véneivel, és a nép maga fölé tette őt fejjé és vezérré. És Yiftách elmondta minden szavát Yahuwah színe előtt Mitzpáhban.

¹²És követeket küldött Yiftách Ámon fiainak királyához ezzel: Mi közöm hozzád, hogy ellenem jöttél, hogy harcolj földem ellen? ¹³Ámon fiainak királya ezt mondta Yiftách követeinek: Azért, mert elvette Yiszrá’El a földemet, amikor felvonult Mitzráyimból, az Árnontól a Yábokig és a Yárdenig. Most tehát add vissza azokat békével! ¹⁴Yiftách ismét követeket küldött Ámon fiainak királyához, ¹⁵és ezt mondta neki: Így szól Yiftách: Nem vette el Yiszrá’El Moáv földjét, sem Ámon fiainak földjét. ¹⁶Mert amikor felvonultak Mitzráyimból, a pusztában ment Yiszrá’El a Nádas tengerig, és Kádeshba érkezett. ¹⁷És Yiszrá’El követeket küldött Edom királyához ezzel: Hadd vonuljak át földeden! De nem hallgatott rá Edom királya. Moáv királyához is küldött, de az sem akarta. Így maradt Yiszrá’El Kádeshban. ¹⁸Azután a pusztában ment, megkerülte Edom földjét és Moáv földjét, és napkelet felől érkezett Moáv földjéhez, és tábort vert az Árnonon túl. De nem mentek be Moáv határába, mert az Árnon Moáv határa. ¹⁹És Yiszrá’El követeket küldött Szichonhoz, az Emori királyához, Cheshbon királyához, és ezt mondta neki Yiszrá’El: Hadd vonuljak át földeden a helyemig! ²⁰De Szichon nem bízott Yiszrá’Elben, hogy átvonuljon határán, ezért összegyűjtötte Szichon egész népét, tábort vert Yáhatzban, és harcolt Yiszrá’Ellel. ²¹De Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja Yiszrá’El kezébe adta Szichont és egész népét, és megverték őket. Így vette birtokba Yiszrá’El az Emori egész földjét, annak lakójáét azon a földön. ²²Birtokba vették az Emori egész határát az Árnontól a Yábokig, és a pusztától a Yárdenig. ²³Most pedig Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja űzte ki az Emorit népe, Yiszrá’El elől, és te birtokba vennéd? ²⁴Nemde amit birtokul ad neked Kemosh, a te eloheid, azt te birtoklod? Mi pedig mindazt birtokoljuk, amit Yahuwah, a mi Elohimunk űzött ki előlünk. ²⁵És most, vajon jobbnál jobb vagy-e te Báláknál, Tzipor fiánál, Moáv királyánál? Perelve perelt-e ő Yiszrá’Ellel? Harcolva harcolt-e ő ellenük? ²⁶Miközben Yiszrá’El Cheshbonban és falvaiban, Áro’erban és falvaiban, és az Árnon mentén lévő minden városban lakott háromszáz évig — miért nem ragadtátok ki azokat abban az időben? ²⁷Én tehát nem vétkeztem ellened, de te rosszat cselekszel velem, hogy harcolsz ellenem. Ítéljen Yahuwah, a Bíró ma Yiszrá’El fiai és Ámon fiai között! ²⁸De nem hallgatott Ámon fiainak királya Yiftách szavaira, amelyeket küldött neki.

²⁹Ekkor Yahuwah Ruáchja szállt Yiftáchra, és átvonult Gil’ádon és Menáshehn, átvonult Mitzpeh-Gil’ádon, és Mitzpeh-Gil’ádból átvonult Ámon fiaihoz. ³⁰És fogadalmat fogadott Yiftách Yahuwahnak, és ezt mondta: Ha valóban adva adod Ámon fiait a kezembe, ³¹akkor az lesz, hogy ami kijön házam ajtaján elém, amikor Shálommal visszatérek Ámon fiaitól, az Yahuwahé lesz, és felviszem égőáldozatul. ³²És átvonult Yiftách Ámon fiaihoz, hogy harcoljon velük, és Yahuwah a kezébe adta őket. ³³Verte őket Áro’ertól Minitbe vonulásig, húsz várost, egészen Ável-Kerámimig — igen nagy verés volt. Így aláztattak meg Ámon fiai Yiszrá’El fiai előtt.

³⁴Amikor Yiftách a Mitzpáhba, házához érkezett, íme, a leánya jött ki eléje dobokkal és körtáncokkal. Csak ez az egyetlen volt, nem volt rajta kívül se fia, se leánya. ³⁵És amikor meglátta őt, megszaggatta ruháit, és ezt mondta: Jaj, leányom! Térdre kényszerítve térdre kényszerítettél, és te lettél bajba taszítóm! Mert kinyitottam számat Yahuwah felé, és nem fordulhatok vissza. ³⁶Az pedig ezt mondta neki: Apám, kinyitottad szádat Yahuwah felé — tedd velem aszerint, ami kijött szádból, miután Yahuwah bosszúkat állt érted ellenségeiden, Ámon fiain! ³⁷És ezt mondta apjának: Tegyék meg velem ezt a dolgot: engedj el két hónapra, hadd menjek le a hegyekre, és sirassam el szüzességemet, én és barátnőim! ³⁸Az pedig azt mondta: Menj! És elbocsátotta két hónapra. És elment ő és barátnői, és elsiratta szüzességét a hegyeken. ³⁹És két hónap végén visszatért apjához, és az megtette vele fogadalmát, amelyet fogadott. Az pedig nem ismert férfit. És szokássá lett Yiszrá’Elben, ⁴⁰hogy évről évre elmennek Yiszrá’El leányai, hogy megsirassák a Gil’ádbeli Yiftách leányát, négy napig az évben.

Szójegyzék: Ámon (עַמּוֹן – 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Nép/Népből való – Lót leszármazottai • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Árnon (אַרְנוֹן – 𐤀𐤓𐤍𐤅𐤍) – zajongó patak – patak/határfolyó keleten • Áro’er (עֲרֹעֵר – 𐤏𐤓𐤏𐤓) – csupasz/kopár – város az Árnon partján • Ável-Kerámim (אָבֵל כְּרָמִים – 𐤀𐤁𐤋 𐤊𐤓𐤌𐤉𐤌) – „szőlők rétje” – helynév Ámon földjén • Bálák (בָּלָק – 𐤁𐤋𐤒) – Pusztító – Moáv királya, aki Bil’ámot hívatta Yiszrá’El megátkozására • Cheshbon (חֶשְׁבּוֹן – 𐤇𐤔𐤁𐤅𐤍) – számítás/terv – Szichon fővárosa • Edom (אֱדוֹם – 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös – Észáv leszármazottai • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Emori (אֱמֹרִי – 𐤀𐤌𐤓𐤉) – Emóri/Beszélő/Hegyvidéki – beszélő • Gil’ád (גִּלְעָד – 𐤂𐤋𐤏𐤃) – tanúság halma – terület a Yárden keleti oldalán • Kádesh (קָדֵשׁ – 𐤒𐤃𐤔) – Szent – oázisváros a pusztában • Kemosh (כְּמוֹשׁ – 𐤊𐤌𐤅𐤔) – Moáv bálványa • Menásheh (מְנַשֶּׁה – 𐤌𐤍𐤔𐤄) – Manassé/Feledtető – Yoszef elsőszülött fia • Minit (מִנִּית – 𐤌𐤍𐤉𐤕) – „szétosztás” – városnév az Ámoninál • Mitzpáh (מִצְפָּה – 𐤌𐤑𐤐𐤄) – őrhely/őrtorony – gyülekezési hely Gil’ádban • Mitzpeh-Gil’ád (מִצְפֵּה גִלְעָד – 𐤌𐤑𐤐𐤄 𐤂𐤋𐤏𐤃) – „Gil’ád őrtornya” • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Moáv (מוֹאָב – 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Atyától való – Lót leszármazottai • Nádas tenger (יַם סוּף – 𐤉𐤌 𐤎𐤅𐤐) – Yám Szuf • Nádas-tenger (יַם־סוּף – 𐤉𐤌 𐤎𐤅𐤐) – „Yam-Suf” – Vörös-tenger/Sástenger • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Szichon (סִיחוֹן – 𐤎𐤉𐤇𐤅𐤍) – elsöprő/harcos – Cheshbon uralkodója • Tov (טוֹב – 𐤈𐤅𐤁) – Jó/jóság – föld Yiszrá’Eltől keletre • Tzipor (צִפּוֹר – 𐤑𐤐𐤅𐤓) – Madár – Bálák atyja • Yábok (יַבֹּק – 𐤉𐤁𐤒) – kiöntő – a Yárden mellékfolyója • Yáhatz (יַהַץ – 𐤉𐤄𐤑) – Letaposott hely • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yárden (יַרְדֵּן – 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yiftách (יִפְתָּח – 𐤉𐤐𐤕𐤇) – Megnyitó/Felszabadító – bíró Gil’ádból • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

[HU] Shoftim 10

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Ávi’Melekh után fölkelt Yiszrá’El megszabadítására az Yiszákhárbeli Tolá, Pu’áh fia, Dodo fia. Ő Shámirban lakott, Efráyim hegyvidékén. ²Bírája volt Yiszrá’Elnek huszonhárom évig, majd meghalt, és eltemették Shámirban.

³Utána fölkelt a Gil’ádbeli Yá’ir, és bírája volt Yiszrá’Elnek huszonkét évig. ⁴Volt neki harminc fia, akik harminc szamárcsikón lovagoltak, és harminc városuk volt; ezeket nevezik Yá’ir sátorfalvainak mind a mai napig, amelyek Gil’ád földjén vannak. ⁵Majd meghalt Yá’ir, és eltemették Kámonban.

⁶Yiszrá’El fiai ismét azt tették, ami gonosz Yahuwah szemeiben, és szolgálták a Bá’álokat és az Áshtárotokat, Árám eloheieit és Tzidon eloheieit, Moáv eloheieit és Ámon fiainak eloheieit, meg a Pelishtim eloheieit; Yahuwaht pedig elhagyták, és nem szolgálták őt. ⁷Ezért fellángolt Yahuwah haragja Yiszrá’El ellen, és eladta őket a Pelishtim kezébe és Ámon fiainak kezébe. ⁸Ezek pedig összezúzták és szétmorzsolták Yiszrá’El fiait abban az évben – tizennyolc évig – mindazokat Yiszrá’El fiai közül, akik a Yárdenen túl, az Emori földjén, Gil’ádban voltak. ⁹Átkeltek Ámon fiai a Yárdenen is, hogy harcoljanak Yáhu’Dáh ellen is, BenYámin ellen és Efráyim háza ellen; és Yiszrá’El igen nagy szorongattatásba jutott.

¹⁰Ekkor Yahuwahhoz kiáltottak Yiszrá’El fiai, mondván: Vétkeztünk ellened, mert elhagytuk Elohimunkat, és a Bá’álokat szolgáltuk. ¹¹Yahuwah pedig ezt mondta Yiszrá’El fiainak: Vajon Mitzráyimból, az Emoritól, Ámon fiaitól és a Pelishtimtől nem én szabadítottalak-e meg, ¹²és a Tzidonim, Ámálek és Má’on sanyargattak benneteket, ti pedig hozzám kiáltottatok, és én megszabadítottalak benneteket az ő kezükből? ¹³Ti mégis elhagytatok engem, és más elohimot szolgáltatok; ezért nem szabadítalak meg többé benneteket. ¹⁴Menjetek, és kiáltsatok azokhoz az elohimhoz, akiket választottatok; ők szabadítsanak meg benneteket szorongattatásotok idején! ¹⁵Yiszrá’El fiai ekkor azt mondták Yahuwahnak: Vétkeztünk. Tégy te velünk egészen úgy, ahogy jónak látod szemeidben; csak szabadíts meg minket, kérünk, a mai napon! ¹⁶Majd eltávolították maguk közül az idegen eloheieket, és Yahuwaht szolgálták; és megrövidült az ő Nefeshe Yiszrá’El gyötrelmében.

¹⁷Ekkor harci felhívásra összegyűltek Ámon fiai, és tábort ütöttek Gil’ádban; összegyülekeztek Yiszrá’El fiai is, és tábort ütöttek Mitzpáhban. ¹⁸Akkor azt mondták egymásnak a nép, Gil’ád vezérei: Ki az a férfi, aki megkezdi a harcot Ámon fiai ellen? Az legyen a feje Gil’ád minden lakójának.

Szójegyzék: Ámálek (עֲמָלֵק – 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Völgy népe/Nyaló nép – Eszáv leszármazottja • Ámon (עַמּוֹן – 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Nép/Népből való – Lót leszármazottai • Árám (אֲרָם – 𐤀𐤓𐤌) – Szíria/magasság; Shem fia • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áshtárot (עַשְׁתָּרוֹת – 𐤏𐤔𐤕𐤓𐤅𐤕) – Astárté-kultusz helye – Báshán fővárosa • Ávi’Melekh (אֲבִימֶלֶךְ – 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤋𐤊) – Apám a király – Gid’on fia ágyasától • ayarim (עֲיָרִים – 𐤏𐤉𐤓𐤉𐤌) – szamárcsikók/városok – tudatos hangtani szójáték a 10:4-ben (egyes szám: ayir = szamárcsikó/ir = város) • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • BenYámin (בִּנְיָמִין – 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Dodo (דּוֹדוֹ – 𐤃𐤅𐤃𐤅) – „nagybátyja/szerelme” – Tolá nagyapja • Efráyim (אֶפְרַיִם – 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Emori (אֱמֹרִי – 𐤀𐤌𐤓𐤉) – Emóri/Beszélő/Hegyvidéki – beszélő • Gid’on (גִּדְעוֹן – 𐤂𐤃𐤏𐤅𐤍) – Favágó/Pusztító • Gil’ád (גִּלְעָד – 𐤂𐤋𐤏𐤃) – tanúság halma – terület a Yárden keleti oldalán • Kámon (קָמוֹן – 𐤒𐤌𐤅𐤍) – „felkelés/magaslat” – helynév Gil’ádban • Má’on (מָעוֹן – 𐤌𐤏𐤅𐤍) – Lakóhely/Hajlék – város a hegyvidéken • Mitzpáh (מִצְפָּה – 𐤌𐤑𐤐𐤄) – őrhely/őrtorony – gyülekezési hely Gil’ádban • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Moáv (מוֹאָב – 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Atyától való – Lót leszármazottai • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Pu’áh (פּוּאָה – 𐤐𐤅𐤀𐤄) – „ragyogó/jajkiáltás” – Tolá apja • Shámir (שָׁמִיר – 𐤔𐤌𐤉𐤓) – Tövis/Gyémánt – város a hegyvidéken • Tolá (תּוֹלָע – 𐤕𐤅𐤋𐤏) – „féreg/skarlátvörös” – bíró Yiszákhárból • Tzidon (צִידוֹן – 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – Halászat/Vadászat – Szidon főníciai kikötőváros a mai Libanon területén • Yá’ir (יָאִיר – 𐤉𐤀𐤉𐤓) – Megvilágosít/Ő ragyog – Menásheh leszármazottja • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yárden (יַרְדֵּן – 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yiszákhár (יִשָּׂשכָר – 𐤉𐤔𐤔𐤊𐤓) – Jutalom/Bér – Yá’ákov fia • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

[HU] Shoftim 9

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Ávi’Melekh, Yerubá’ál fia elment Shekhembe anyja testvéreihez, és szólt hozzájuk, meg anyja apja házának egész nemzetségéhez, mondván: ²Beszéljetek, kérlek, Shekhem összes polgárának füle hallatára: Mi jobb nektek? Az, ha hetven férfi uralkodik rajtatok, Yerubá’ál összes fia, vagy az, ha egy ember uralkodik rajtatok? Emlékezzetek meg arról, hogy csontotok és húsotok vagyok én! ³Anyja testvérei elbeszélték róla mindezeket a szavakat Shekhem összes polgárának füle hallatára, és Ávi’Melekh felé hajlott a szívük, mert ezt mondták: testvérünk ő. ⁴Adtak neki hetven ezüstöt a Bá’ál-Berit házából, Ávi’Melekh pedig üres és vakmerő embereket bérelt fel rajtuk, és követték őt. ⁵Elment apja házába, Ofráhba, és meggyilkolta testvéreit, Yerubá’ál fiait, hetven férfit egyetlen kövön; de megmaradt Yotám, Yerubá’ál legkisebb fia, mert elrejtőzött. ⁶Összegyűltek Shekhem összes polgára meg egész Beit-Millo, elmentek és királlyá tették Ávi’Melekhet az emlékoszlop tölgyfájánál, amely Shekhemben volt. ⁷Hírül adták ezt Yotámnak, ő pedig elment, megállt a Gerizim-hegy csúcsán, fölemelte hangját, kiáltott, és ezt mondta nekik: Hallgassatok rám, Shekhem polgárai, hogy rátok is hallgasson Elohim!

⁸Elmenvén elmentek a fák,

hogy királyt kenjenek föl maguknak.

Mondták az olajfának:

Uralkodj fölöttünk!

⁹De azt mondta nekik az olajfa:

Hagyjam el olajomat,

amellyel engem elohimot és embereket dicsőítenek,

és menjek hajladozni a fák fölött?

¹⁰Ekkor a fák a fügefának mondták:

Jöjj te, uralkodj fölöttünk!

¹¹De azt mondta nekik a fügefa:

Hagyjam el édességemet

meg jó gyümölcsömet,

és menjek hajladozni a fák fölött?

¹²Majd a fák a szőlőnek mondták:

Jöjj te, uralkodj fölöttünk!

¹³De azt mondta nekik a szőlő:

Hagyjam el mustomat,

amely megörvendezteti elohimot és embereket,

és menjek hajladozni a fák fölött?

¹⁴Végül mind a fák azt mondták a tüskebokornak:

Jöjj te, uralkodj fölöttünk!

¹⁵A tüskebokor azt mondta a fáknak:

Ha igazán engem kentek föl királyotokká,

jöjjetek, keressetek menedéket árnyékomban;

ha pedig nem,

akkor tűz csap ki a tüskebokorból,

és megemészti a Levánon cédrusait!

¹⁶Most tehát, ha igazán és feddhetetlenül cselekedtetek, amikor királlyá tettétek Ávi’Melekhet, és ha jót cselekedtetek Yerubá’állal és házával, és ha kezei tette szerint cselekedtetek vele — ¹⁷hiszen értetek harcolt apám, és kockára vetette életét, és kimentett benneteket Midyán kezéből, ¹⁸ti pedig fölkeltetek ma apám háza ellen, legyilkoltátok fiait, hetven férfit egyetlen kövön, és királlyá tettétek Ávi’Melekhet, szolgálólánya fiát, Shekhem polgárai fölött, mivel testvéretek ő — ¹⁹ha tehát igazán és feddhetetlenül cselekedtetek Yerubá’állal és házával ezen a napon, akkor örüljetek Ávi’Melekhnek, és örüljön ő is nektek! ²⁰De ha nem, akkor tűz csap ki Ávi’Melekhből, és megemészti Shekhem polgárait meg Beit-Millot, és tűz csap ki Shekhem polgáraiból meg Beit-Milloból, és megemészti Ávi’Melekhet! ²¹Ezután elmenekült Yotám, futva elment Be’erbe, és ott telepedett le, testvére, Ávi’Melekh elől.

²²Ávi’Melekh három évig uralkodott Yiszrá’El fölött. ²³Elohim pedig gonosz szellemet küldött Ávi’Melekh és Shekhem polgárai közé, és Shekhem polgárai hűtlenül cselekedtek Ávi’Melekh ellen, ²⁴hogy eljöjjön a Yerubá’ál hetven fia ellen elkövetett erőszak, és hogy vérüket Ávi’Melekhre, testvérükre tegyék, aki meggyilkolta őket, és Shekhem polgáraira, akik megerősítették kezeit, hogy meggyilkolja testvéreit. ²⁵Shekhem polgárai lesben állókat állítottak ellene a hegyek tetejére, és kiraboltak mindenkit, aki elhaladt mellettük az úton; és hírül adták ezt Ávi’Melekhnek.

²⁶Eljött Gá’ál, Eved fia, testvéreivel együtt, és átköltöztek Shekhembe; és Shekhem polgárai megbíztak benne. ²⁷Kimentek a mezőre, leszüretelték szőlőiket, kitaposták, és örömünnepet tartottak; bementek elohimuk házába, ettek, ittak, és megátkozták Ávi’Melekhet. ²⁸Gá’ál, Eved fia ezt mondta: Ki Ávi’Melekh, és ki Shekhem, hogy szolgáljunk neki? Nemde Yerubá’ál fia, Zevul meg a helytartója? Szolgáljátok Shekhem atyjának, Chámornak az embereit! Miért szolgáljuk őt mi? ²⁹Bárcsak e nép a kezemben volna, akkor eltávolítanám Ávi’Melekhet! És ezt mondta Ávi’Melekhnek: Sokasítsd meg seregedet, és jöjj ki! ³⁰Amikor Zevul, a város parancsnoka meghallotta Gá’álnak, Eved fiának szavait, fölgerjedt a haragja. ³¹Követeket küldött Ávi’Melekhhez Tormáhba ezzel: Íme, Gá’ál, Eved fia és testvérei Shekhembe jöttek, és íme, fellázítják ellened a várost. ³²Most tehát kelj föl éjjel, te és a néped, amely veled van, és állj lesbe a mezőn. ³³És reggel, mihelyt fölkel a nap, kelj korán, és törj rá a városra; és íme, amikor ő meg a vele levő nép kijönnek ellened, cselekedj vele úgy, ahogy kezed eléri.

³⁴Fölkelt Ávi’Melekh meg az egész nép, amely vele volt, éjjel, és lesbe álltak Shekhem ellen négy csapatban. ³⁵Kijött Gá’ál, Eved fia, és megállt a város kapujának bejáratánál; és fölkelt Ávi’Melekh meg a vele levő nép a leshelyről. ³⁶Gá’ál meglátta a népet, és azt mondta Zevulnak: Íme, nép vonul le a hegyek tetejéről! Zevul azonban ezt mondta neki: A hegyek árnyékát látod embereknek. ³⁷De Gá’ál megint csak szólt, és ezt mondta: Íme, nép vonul le a föld köldöke felől, és egy csapat a Jósok Tölgye útja felől jön. ³⁸Akkor Zevul ezt mondta neki: Hol van most a szád, amellyel ezt mondtad: Ki Ávi’Melekh, hogy szolgáljunk neki? Nemde ez az a nép, amelyet megvetettél? Vonulj ki most, és harcolj vele! ³⁹Gá’ál kivonult Shekhem polgárai élén, és harcolt Ávi’Melekhkel. ⁴⁰Ávi’Melekh üldözte őt, ő pedig elmenekült előle, és sokan estek el halálra sebzetten egészen a kapu bejáratáig. ⁴¹Ávi’Melekh Árumáhban maradt, Zevul pedig elűzte Gá’ált és testvéreit, hogy ne lakhassanak Shekhemben.

⁴²Másnap a nép kiment a mezőre, és hírül adták ezt Ávi’Melekhnek. ⁴³Ő pedig vette a népet, három csapatra osztotta, és lesbe állt a mezőn; és látta, hogy íme, a nép kijön a városból, fölkelt ellenük, és megverte őket. ⁴⁴Ávi’Melekh meg a vele levő csapatok előretörtek, és megálltak a város kapujának bejáratánál; a két csapat pedig rátört mindazokra, akik a mezőn voltak, és megverték őket. ⁴⁵Ávi’Melekh egész nap harcolt a város ellen, bevette a várost, a benne levő népet pedig megölte; lerombolta a várost, és bevetette sóval. ⁴⁶Meghallották ezt Shekhem tornyának összes polgárai, és bementek El-Berit házának erődkamrájába. ⁴⁷Hírül adták Ávi’Melekhnek, hogy Shekhem tornyának összes polgárai összegyűltek. ⁴⁸Ávi’Melekh fölment a Tzálmon-hegyre, ő meg az egész nép, amely vele volt; és Ávi’Melekh fejszéket vett kezébe, levágott egy faágat, fölvette, vállára tette, és azt mondta a vele levő népnek: Amit láttatok, hogy tettem, hamar tegyétek azt ti is, mint én! ⁴⁹Levágott tehát az egész nép is, mindenki egy ágat, követték Ávi’Melekhet, az erődkamrára rakták, és rájuk gyújtották az erődkamrát tűzzel; így meghaltak Shekhem tornyának összes emberei is, mintegy ezer férfi és nő.

⁵⁰Ávi’Melekh azután Tevetzbe ment, tábort ütött Tevetz ellen, és bevette azt. ⁵¹Erős torony volt a város közepén; oda menekült minden férfi és nő, a város összes polgára, magukra zárták, és fölmentek a torony tetejére. ⁵²Ávi’Melekh a toronyig nyomult, harcolt ellene, és odalépett a torony bejáratához, hogy fölgyújtsa tűzzel. ⁵³De egy asszony egy felső malomkövet dobott Ávi’Melekh fejére, és összezúzta koponyáját. ⁵⁴Az sietve hívta fegyverhordozó legényét, és ezt mondta neki: Ránts kardot, és ölj meg, hogy ne mondják rólam: Asszony gyilkolta meg őt! A legénye keresztülszúrta, és meghalt. ⁵⁵Amikor a Yiszrá’El-beli férfiak látták, hogy Ávi’Melekh meghalt, elment mindenki a maga helyére. ⁵⁶Így térítette vissza Elohim Ávi’Melekh gonoszságát, amelyet apja ellen cselekedett, amikor meggyilkolta hetven testvérét. ⁵⁷Shekhem embereinek minden gonoszságát is fejükre térítette Elohim, és rájuk jött Yotámnak, Yerubá’ál fiának átka.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Árumáh (אֲרוּמָה – 𐤀𐤓𐤅𐤌𐤄) – „felemelt/magaslat” – helynév • Ávi’Melekh (אֲבִימֶלֶךְ – 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤋𐤊) – Apám a király – Gid’on fia ágyasától • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Bá’ál-Berit (בַּעַל בְּרִית – 𐤁𐤏𐤋 𐤁𐤓𐤉𐤕) – szövetség-Bá’álja – pogány Elohimség Shekhemben • Be’er (בְּאֵר – 𐤁𐤀𐤓) – Kút – város Yáhu’Dáhban • Beit-Millo (בֵּית מִלּוֹא – 𐤁𐤉𐤕 𐤌𐤋𐤅𐤀) – „Millo háza”/töltés-/erőd-háza – Shekhem fellegvár-negyede • Chámor (חֲמוֹר – 𐤇𐤌𐤅𐤓) – Szamár – Shekhem atyja, pogány kánaáni fejedelem • El-Berit (אֵל בְּרִית – 𐤀𐤋 𐤁𐤓𐤉𐤕) – „Szövetség Elje” – kánaáni bálvány Shekhemben • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Eved (עֶבֶד – 𐤏𐤁𐤃) – Szolga/Rabszolga – Gá’ál apja • Gá’ál (גָּאַל – 𐤂𐤀𐤋) – Megváltani/Kiváltani • Gerizim (גְּרִזִּים – 𐤂𐤓𐤆𐤉𐤌) – levágottak/sziklás hely – az áldás hegye Shekhem mellett • Gid’on (גִּדְעוֹן – 𐤂𐤃𐤏𐤅𐤍) – Favágó/Pusztító • Jósok Tölgye (אֵלוֹן מְעוֹנְנִים – 𐤀𐤋𐤅𐤍 𐤌𐤏𐤅𐤍𐤍𐤉𐤌) – jósfa Shekhem mellett • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Levánon (לְבָנוֹן – 𐤋𐤁𐤍𐤅𐤍) – Fehér – a cédrusairól híres hegység – hegylánc északon • Midyán (מִדְיָן – 𐤌𐤃𐤉𐤍) – Viszály/Ítélet • Ofráh (עָפְרָה – 𐤏𐤐𐤓𐤄) – Őzike – város Menásheh területén, Gid’on szülőföldje • Shekhem (שְׁכֶם – 𐤔𐤊𐤌) – Váll/Háton visz – város Efráyim hegyén • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tevetz (תֵּבֵץ – 𐤕𐤁𐤑) – ragyogás – város Shekhem közelében • Tormáh (תָּרְמָה – 𐤕𐤓𐤌𐤄) – „csalárdság/titokban” – helynév • Tzálmon (צַלְמוֹן – 𐤑𐤋𐤌𐤅𐤍) – „árnyékos” – hegy Shekhem közelében • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerubá’ál (יְרֻבַּעַל – 𐤉𐤓𐤁𐤏𐤋) – „pereljen vele a Bá’ál” – Gid’on mellékneve (6:32) • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yotám (יוֹתָם – 𐤉𐤅𐤕𐤌) – Yahuwah tökéletes – Yáhu’Dáh királya – Gid’on legkisebb fia • Záyit (זַיִת – 𐤆𐤉𐤕) – Olajbogyó/Olajfa • Zevul (זְבֻל – 𐤆𐤁𐤋) – „lakhely/magaslat” – Ávi’Melekh helytartója Shekhemben

[HU] Shoftim 8

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹És azt mondták neki Efráyim férfijai: Mi ez a dolog, amit velünk tettél, hogy nem hívtál minket, amikor harcba mentél Midyán ellen? És hevesen pöröltek vele. ²Ő pedig azt mondta nekik: Mit tettem most én hozzátok képest? Nem jobb-e Efráyim böngészése Ávi’ezer szüretjénél? ³A ti kezetekbe adta Elohim Midyán vezéreit, Orevet és Ze’evet, és mit tudtam én tenni hozzátok képest? Akkor megenyhült a szellemük iránta, amikor ezt a dolgot mondta.

⁴És megérkezett Gid’on a Yárdenhez, átkelve ő és a háromszáz ember, aki vele volt, fáradtan, de üldözve. ⁵És azt mondta a Szukotbeli embereknek: Adjatok, kérlek, kerek kenyereket a népnek, amely a lábaimnál van, mert fáradtak ők, én pedig üldözöm Zeváchot és Tzalmunát, Midyán királyait. ⁶És azt mondták Szukot vezérei: Talán már a kezedben van Zevách és Tzalmuná tenyere, hogy kenyeret adjunk a seregednek? ⁷És azt mondta Gid’on: Ezért, amikor Yahuwah kezembe adja Zeváchot és Tzalmunát, akkor csépelni fogom a testeteket a puszta töviseivel és a tüskékkel! ⁸És fölment onnan Penu’Elba, és ugyanígy szólt hozzájuk; és Penu’El férfijai ugyanúgy feleltek neki, ahogyan Szukot férfijai feleltek. ⁹És szólt Penu’El férfijaihoz is, mondván: Amikor békében visszatérek, lerombolom ezt a tornyot.

¹⁰Zevách és Tzalmuná pedig Kárkorban voltak, és a táboruk velük, mintegy tizenötezer, mindazok, akik megmaradtak Kelet fiainak egész táborából; az elesettek pedig százhúszezer kardrántó ember voltak. ¹¹És fölment Gid’on a sátorlakók útján, Nováchtól és Yogbeháhtól keletre, és megverte a tábort, mert a tábor biztonságban volt. ¹²És elmenekült Zevách és Tzalmuná, ő pedig üldözte őket, és elfogta Midyán két királyát, Zeváchot és Tzalmunát, az egész tábort pedig megrémítette.

¹³És visszatért Gid’on, Yoásh fia a harcból, a Cheresz-hágóról. ¹⁴És elfogott egy ifjút Szukot férfijai közül, és kikérdezte; az pedig felírta neki Szukot vezéreit és véneit, hetvenhét embert. ¹⁵És odament Szukot férfijaihoz, és azt mondta: Íme Zevách és Tzalmuná, akik miatt gyaláztatok engem, mondván: Talán már a kezedben van Zevách és Tzalmuná keze, hogy kenyeret adjunk fáradt embereidnek? ¹⁶És vette a város véneit, meg a puszta töviseit és a tüskéket, és megfenyítette velük Szukot férfijait. ¹⁷És Penu’El tornyát lerombolta, és megölte a város férfijait.

¹⁸És azt mondta Zeváchnak és Tzalmunának: Milyenek voltak a férfiak, akiket Távornál megöltetek? És azok azt mondták: Amilyen te, olyanok ők, mindegyik a király fiaihoz hasonló alakú volt. ¹⁹És azt mondta: Az én testvéreim, anyám fiai voltak ők; él Yahuwah, ha életben hagytátok volna őket, nem ölnélek meg titeket! ²⁰És azt mondta Yeternek, elsőszülöttjének: Kelj fel, öld meg őket! De az ifjú nem rántotta ki kardját, mert félt, mert még ifjú volt. ²¹És azt mondta Zevách és Tzalmuná: Kelj fel te, és ess nekünk, mert amilyen a férfi, olyan az ereje! És fölkelt Gid’on, és megölte Zeváchot és Tzalmunát, és elvette a holdacskákat, amelyek tevéik nyakán voltak.

²²És azt mondták Yiszrá’El férfijai Gid’onnak: Uralkodj rajtunk te is, a fiad is, a fiad fia is, mert megszabadítottál minket Midyán kezéből! ²³És azt mondta nekik Gid’on: Nem fogok én uralkodni rajtatok, és nem fog uralkodni a fiam sem rajtatok; Yahuwah fog uralkodni rajtatok. ²⁴És azt mondta nekik Gid’on: Egy kérést kérek tőletek: adjatok nekem mindegyikőtök egy függőt a zsákmányából! Mert aranyfüggőik voltak nekik, mert Yishmá’Eliek voltak. ²⁵És azt mondták: Adván adjuk! És kiterítettek egy felsőruhát, és rádobta mindegyik a zsákmányából a függőt. ²⁶És az aranyfüggők súlya, amelyeket kért, ezerhétszáz arany volt, a holdacskákon, a fülbevalókon és a bíborruhákon kívül, amelyek Midyán királyain voltak, és a láncokon kívül, amelyek tevéik nyakán voltak. ²⁷És Efoddá csinálta azt Gid’on, és felállította a városában, Ofráhban, és paráználkodott utána egész Yiszrá’El ott, és csapdává lett Gid’onnak és házának. ²⁸És megaláztatott Midyán Yiszrá’El fiai előtt, és nem emelték föl többé fejüket; és nyugodt volt a föld negyven évig Gid’on napjaiban.

²⁹És elment Yerubá’ál, Yoásh fia, és a házában lakott. ³⁰És Gid’onnak hetven fia volt, akik ágyékából származtak, mert sok felesége volt neki. ³¹És az ágyasa, aki Shekhemben volt, az is szült neki egy fiút, és nevét Ávi’Melekhnek adta.

³²És meghalt Gid’on, Yoásh fia jó vénségben, és eltemették apjának, Yoáshnak sírjába, az Ávi’ezeri Ofráhban. ³³És történt, amint meghalt Gid’on, ismét paráználkodtak Yiszrá’El fiai a Bá’álok után, és Bá’ál-Beritet tették meg maguknak Elohimul. ³⁴És nem emlékeztek Yiszrá’El fiai Yahuwahra, Elohimukra, aki kimentette őket minden körülöttük lévő ellenségük kezéből. ³⁵És nem cselekedtek hűségszeretetet Yerubá’ál, azaz Gid’on házával mindazon jó szerint, amit Yiszrá’Ellel cselekedett.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávi’ezer (אֲבִיעֶזֶר – 𐤀𐤁𐤉𐤏𐤆𐤓) – apám segítség – Menásheh egyik nemzetsége, Gid’on őse • Ávi’Melekh (אֲבִימֶלֶךְ – 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤋𐤊) – Apám a király – Gid’on fia ágyasától • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Bá’ál-Berit (בַּעַל בְּרִית – 𐤁𐤏𐤋 𐤁𐤓𐤉𐤕) – szövetség-Bá’álja – pogány Elohimség Shekhemben • Cheresz (חֶרֶס – 𐤇𐤓𐤎) – Cserép/Nap – Timnát-Cheresz második tagja • Efod (אֵפוֹד – 𐤀𐤐𐤅𐤃) – Koheni mellény/Szolgálati ruha • Efráyim (אֶפְרַיִם – 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gid’on (גִּדְעוֹן – 𐤂𐤃𐤏𐤅𐤍) – Favágó/Pusztító • Kárkor (קַרְקֹר – 𐤒𐤓𐤒𐤓) – „alap/terem” – város a keleti pusztában • Midyán (מִדְיָן – 𐤌𐤃𐤉𐤍) – Viszály/Ítélet • Novách (נֹבַח – 𐤍𐤁𐤇) – „ugatás” – helynév a Yárden keleti oldalán • Ofráh (עָפְרָה – 𐤏𐤐𐤓𐤄) – Őzike – város Menásheh területén, Gid’on szülőföldje • Orev (עֹרֵב – 𐤏𐤓𐤁) – „holló” – midyáni vezér • Penu’El (פְּנוּאֵל – 𐤐𐤍𐤅𐤀𐤋) – Elohim arcai – város a Yárden keleti oldalán • Shekel (שֶׁקֶל – 𐤔𐤒𐤋) – Mérték/Súlyegység – kb. 11-14 gramm • Shekhem (שְׁכֶם – 𐤔𐤊𐤌) – Váll/Háton visz – város Efráyim hegyén • Szukot (סֻכּוֹת – 𐤎𐤊𐤅𐤕) – Sátrak ünnepe • Távor (תָּבוֹר – 𐤕𐤁𐤅𐤓) – Megtört/Magaslat – hegy és Yiszákhár határpontja • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Testetek (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Tzalmuná (צַלְמֻנָּע – 𐤑𐤋𐤌𐤍𐤏) – „árnyék megtagadva” – midyáni király • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yárden (יַרְדֵּן – 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yerubá’ál (יְרֻבַּעַל – 𐤉𐤓𐤁𐤏𐤋) – „pereljen vele a Bá’ál” – Gid’on mellékneve (6:32) • Yeter (יֶתֶר – 𐤉𐤕𐤓) – Bőség/Maradék – Gid’on elsőszülött fia • Yishmá’El (יִשְׁמָעֵאל – 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghallgat • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoásh (יוֹאָשׁ – 𐤉𐤅𐤀𐤔) – Yahuwah tüze • Yogbeháh (יָגְבְּהָה – 𐤉𐤂𐤁𐤄𐤄) – „magas/kiemelkedő” – helynév a Yárden keleti oldalán • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany • Ze’ev (זְאֵב – 𐤆𐤀𐤁) – „farkas” – midyáni vezér • Zevách (זֶבַח – 𐤆𐤁𐤇) – „áldozat” – midyáni király

[HU] Shoftim 7

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Korán reggel fölkelt Yerubá’ál, azaz Gid’on, és az egész nép, amely vele volt, és tábort ütöttek a Chárod forrásánál. Midyán tábora pedig tőle északra volt, a Moreh-halomnál, a völgyben. ²Akkor ezt mondta Yahuwah Gid’onnak: Túl sok a nép, amely veled van, semhogy a kezükbe adnám Midyánt, különben így dicsekedne ellenem Yiszrá’El: A saját kezem szabadított meg engem! ³Most azért kiáltsd ki a nép füleibe ezt: Aki fél és reszket, térjen vissza, és menjen el a Gil’ád hegyétől! És visszatért a népből huszonkétezer, tízezren pedig megmaradtak.

⁴Majd ezt mondta Yahuwah Gid’onnak: Még mindig sok a nép. Vezesd le őket a vizekhez, és ott majd megrostálom őket neked. És így lesz: akiről azt mondom neked, hogy ez menjen veled, az menjen veled; és mindenki, akiről azt mondom neked, hogy ez ne menjen veled, az ne menjen. ⁵Levezette tehát a népet a vizekhez, és ezt mondta Yahuwah Gid’onnak: Mindenkit, aki a nyelvével nyaldossa a vizeket, ahogyan a kutya nyaldos, állítsd külön; és mindenkit, aki a térdeire térdelve iszik. ⁶És azoknak a száma, akik kezeikkel a szájukhoz emelve nyaldostak, háromszáz férfi volt; a nép egész maradéka pedig a térdeire térdelve ivott vizeket. ⁷Akkor ezt mondta Yahuwah Gid’onnak: A háromszáz férfival, akik nyaldostak, szabadítlak meg benneteket, és adom Midyánt a kezedbe; a nép egész maradéka pedig menjen el, mindenki a maga helyére! ⁸Magukhoz vették hát a nép útravalóját a kezükbe, és a Shofárjaikat, és Yiszrá’El minden férfiát elküldte, mindenkit a maga sátraihoz, csak a háromszáz férfit tartotta meg. Midyán tábora pedig alatta volt a völgyben.

⁹És történt azon az éjszakán, hogy ezt mondta neki Yahuwah: Kelj föl, menj le a táborba, mert a kezedbe adtam azt! ¹⁰De ha félsz lemenni, menj le te és Puráh, a legényed, a táborhoz; ¹¹és hallgasd meg, mit beszélnek, és azután megerősödnek a kezeid, és lemész a táborba! Lement tehát ő és Puráh, a legénye, a táborban lévő sorakozók széléhez. ¹²Midyán és Ámálek és a Kelet fiai mind elterültek a völgyben, oly sokan, mint a sáska; és tevéiknek nem volt száma, oly sokan, mint a föveny, amely a tenger partján van. ¹³Amikor Gid’on odaért, íme, egy férfi épp egy álmot mesélt el a társának, és ezt mondta: Íme, álmot álmodtam: egy sült árpakenyér gördült Midyán táborába, és eljutott a sátorig, és megütötte azt, hogy ledőlt; felfordította felülre, és összedőlt a sátor. ¹⁴Felelt a társa, és ezt mondta: Nem más ez, mint a Yiszrá’Eli férfinak, Gid’onnak, Yoásh fiának a kardja; a kezébe adta Elohim Midyánt és az egész tábort.

¹⁵És történt, hogy amikor Gid’on meghallotta az álom elbeszélését és a megfejtését, leborult; majd visszatért Yiszrá’El táborába, és ezt mondta: Keljetek föl, mert a kezeitekbe adta Yahuwah Midyán táborát! ¹⁶És három csapatra osztotta a háromszáz férfit, és Shofárokat adott mindnyájuk kezeibe, meg üres korsókat, és fáklyákat a korsók belsejébe. ¹⁷És ezt mondta nekik: Engem nézzetek, és aszerint cselekedjetek! Íme, én elérem a tábor szélét, és úgy lesz: ahogy én cselekszem, úgy cselekedjetek! ¹⁸Amikor megfújom a Shofárt, én és mindenki, aki velem van, akkor fújjátok meg ti is a Shofárokat az egész tábor körül, és kiáltsátok: Yahuwahért és Gid’onért!

¹⁹Megérkezett Gid’on és a száz férfi, aki vele volt, a tábor széléhez a középső őrség fejénél – épp csak fölállították az őröket –, és megfújták a Shofárokat, és összetörték a korsókat, amelyek a kezeikben voltak. ²⁰Megfújta a három csapat a Shofárokat, és összetörték a korsókat; bal kezeikben fogták a fáklyákat, jobb kezeikben pedig a Shofárokat, hogy fújják, és kiáltották: Kard Yahuwahért és Gid’onért! ²¹És megálltak, mindenki a maga helyén, a tábor körül; az egész tábor pedig futott, és kiáltozva menekültek. ²²Megfújta a háromszáz Shofárt, és Yahuwah mindenki kardját a társa ellen fordította, az egész táborban; és menekült a tábor Beit-Shitáhig, Tzererá felé, az Ável-Mecholáh partjáig, Tábát mellett. ²³És összegyűltek Yiszrá’El férfiai Náftáliból és Ásherből és az egész Menáshehből, és üldözték Midyánt. ²⁴És követeket küldött Gid’on Efráyim egész hegyvidékére ezzel az üzenettel: Jöjjetek le Midyán elé, és foglaljátok el előlük a vizeket Beit-Báráhig és a Yárdent! Összegyűlt hát Efráyim minden férfia, és elfoglalták a vizeket Beit-Báráhig és a Yárdent. ²⁵Elfogták Midyán két vezérét, Orevet és Ze’evet, és megölték Orevet az Orev szikláján, Ze’evet pedig megölték a Ze’ev présházánál; és üldözték Midyánt, Orev és Ze’ev fejét pedig elvitték Gid’onhoz a Yárdenen túlra.

Szójegyzék: Ámálek (עֲמָלֵק – 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Völgy népe/Nyaló nép – Eszáv leszármazottja • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ásher (אָשֵׁר – 𐤀𐤔𐤓) – Boldog – Yá’ákov fia • Ável-Mecholáh (אָבֵל מְחוֹלָה – 𐤀𐤁𐤋 𐤌𐤇𐤅𐤋𐤄) – tánc rétje – helynév a Yárden völgyében • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Beit-Báráh (בֵּית בָּרָה – 𐤁𐤉𐤕 𐤁𐤓𐤄) – „gabona/választás háza” – átkelőhely a Yárdennél • Beit-Shitáh (בֵּית הַשִּׁטָּה – 𐤁𐤉𐤕 𐤄𐤔𐤈𐤄) – „akácia háza” – helynév • Chárod (חֲרֹד – 𐤇𐤓𐤃) – „remegés/félelem” – forrás, ahol Gid’on tábort ütött • Efráyim (אֶפְרַיִם – 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gid’on (גִּדְעוֹן – 𐤂𐤃𐤏𐤅𐤍) – Favágó/Pusztító • Gil’ád (גִּלְעָד – 𐤂𐤋𐤏𐤃) – tanúság halma – terület a Yárden keleti oldalán • Máyim (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Vizek • Menásheh (מְנַשֶּׁה – 𐤌𐤍𐤔𐤄) – Manassé/Feledtető – Yoszef elsőszülött fia • Midyán (מִדְיָן – 𐤌𐤃𐤉𐤍) – Viszály/Ítélet • Moreh (מוֹרֶה – 𐤌𐤅𐤓𐤄) – Tanító/Útmutató – domb a Yizre’el völgyében • Náftáli (נַפְתָּלִי – 𐤍𐤐𐤕𐤋𐤉) – Küzdelmem – Yá’ákov fia • Orev (עֹרֵב – 𐤏𐤓𐤁) – „holló” – midyáni vezér • Puráh (פֻּרָה – 𐤐𐤓𐤄) – „ág/fiatal hajtás” – Gid’on legénye • Shofár (שׁוֹפָר – 𐤔𐤅𐤐𐤓) – Kosszarv-kürt – rituális kürt és csatakürt • Tábát (טַבָּת – 𐤈𐤁𐤕) – helynév a Yárden völgyében • Tzererá (צְרֵרָה – 𐤑𐤓𐤓𐤄) – helynév • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yárden (יַרְדֵּן – 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yerubá’ál (יְרֻבַּעַל – 𐤉𐤓𐤁𐤏𐤋) – „pereljen vele a Bá’ál” – Gid’on mellékneve (6:32) • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoásh (יוֹאָשׁ – 𐤉𐤅𐤀𐤔) – Yahuwah tüze • Ze’ev (זְאֵב – 𐤆𐤀𐤁) – „farkas” – midyáni vezér