[HU] Bereshit 41

1És történt két esztendő napjainak végén, hogy Pár’oh álmot álmodott: és íme, ott állt a Folyam mellett. 2És íme, a Folyamból hét tehén jött föl, szép külsejűek és kövér húsúak, és legeltek a sás között. 3És íme, hét másik tehén jött föl utánuk a Folyamból, rút külsejűek és sovány húsúak, és odaálltak a tehenek mellé a Folyam partjára. 4És megették a rút külsejű és sovány húsú tehenek a hét szép külsejű és kövér tehenet. És fölébredt Pár’oh.

5És elaludt, és álmodott másodszor: és íme, hét kalász nőtt egy száron, kövéren és szépen. 6És íme, hét sovány és a keleti széltől kiaszott kalász sarjadt utánuk. 7És elnyelték a sovány kalászok a hét kövér és telt kalászt. És fölébredt Pár’oh, és íme, álom volt. 8És történt reggel, hogy nyugtalan lett a szelleme, és elküldött, és összehívatta Mitzráyim minden jövendőmondóját és minden bölcsét. És elbeszélte nekik Pár’oh az álmát, de nem volt, aki megfejtse azokat Pár’ohnak.

9És szólt a főpohárnok Pár’ohhoz, mondván: A vétkeimről emlékezem meg ma. 10Pár’oh megharagudott a szolgáira, és őrizetbe adott engem a testőrparancsnok házában, engem és a fősütőmestert. 11És álmot álmodtunk egy éjszakán, én is, ő is; ki-ki a maga álmának megfejtése szerint álmodtunk. 12És volt ott velünk egy Ivri ifjú, a testőrparancsnok szolgája, és elbeszéltük neki, és megfejtette nekünk az álmainkat; ki-kinek a maga álma szerint fejtette meg. 13És lett, ahogyan megfejtette nekünk, úgy lett: engem visszahelyezett a hivatalomba, amazt pedig fölakasztotta.

14És elküldött Pár’oh, és hívatta Yoszefet, és sietve kihozták a tömlöcből, és megborotválkozott, és ruhát váltott, és bement Pár’ohhoz. 15És szólt Pár’oh Yoszefhez: Álmot álmodtam, és nincs, aki megfejtse, én pedig hallottam rólad, mondván: hallasz egy álmot, hogy megfejtsd azt. 16És felelt Yoszef Pár’ohnak, mondván: Elohim nélkülem fog megfelelni Pár’oh békességének.

17És szólt Pár’oh Yoszefhez: Álmomban íme, ott álltam a Folyam partján. 18És íme, a Folyamból hét tehén jött föl, kövér húsúak és szép alakúak, és legeltek a sás között. 19És íme, hét másik tehén jött föl utánuk, satnyák és nagyon rút alakúak és sovány húsúak; nem láttam hozzájuk foghatót egész Mitzráyim földjén a rútságra nézve. 20És megették a sovány és rút tehenek az első hét kövér tehenet. 21És bementek a gyomrukba, de nem lehetett tudni, hogy bementek a gyomrukba, mert a külsejük rút volt, mint kezdetben. És fölébredtem.

22És láttam álmomban: és íme, hét kalász nőtt egy száron, teltek és szépek. 23És íme, hét összeaszott, sovány, a keleti széltől kiszárított kalász sarjadt utánuk. 24És elnyelték a sovány kalászok a hét szép kalászt. És elmondtam a jövendőmondóknak, de nem volt, aki megmagyarázza nekem.

25És szólt Yoszef Pár’ohhoz: Pár’oh álma egy; amit Elohim cselekszik, megjelentette Pár’ohnak. 26A hét jó tehén hét esztendő, és a hét jó kalász hét esztendő — az álom egy. 27És a hét sovány és rút tehén, amely utánuk jött föl, hét esztendő; és a hét üres, a keleti széltől kiaszott kalász az éhínség hét esztendeje lesz. 28Ez az a dolog, amelyet szóltam Pár’ohnak: amit Elohim cselekszik, megmutatta Pár’ohnak. 29Íme, hét esztendő jön, nagy bőség egész Mitzráyim földjén. 30És fölkel utánuk az éhínség hét esztendeje, és feledésbe merül minden bőség Mitzráyim földjén, és felemészti az éhínség az országot. 31És nem ismerszik meg a bőség az országban azon éhínség miatt, amely utána jön, mert nagyon súlyos lesz az. 32És hogy megismétlődött az álom Pár’ohnak kétszer: mert szilárdan elrendelte a dolgot Elohim, és siet Elohim, hogy megtegye.

33És most szemeljen ki Pár’oh egy értelmes és bölcs embert, és állítsa Mitzráyim földje fölé. 34Cselekedjék Pár’oh, és rendeljen felügyelőket az ország fölé, és ötödölje meg Mitzráyim földjét a bőség hét esztendejében. 35És gyűjtsenek össze minden élelmet ezekben a jó esztendőkben, amelyek jönnek, és halmozzanak föl gabonát Pár’oh keze alatt, élelmet a városokban, és őrizzék meg. 36És legyen az élelem tartalék az országnak az éhínség hét esztendejére, amely Mitzráyim földjén lesz, hogy ki ne vesszen az ország az éhínség miatt.

37És jó volt a dolog Pár’oh szemében és minden szolgája szemében. 38És szólt Pár’oh a szolgáihoz: Találunk-e ehhez hasonló férfit, akiben Ruách Elohim van? 39És szólt Pár’oh Yoszefhez: Miután Elohim tudtodra adta mindezt, nincs hozzád hasonló értelmes és bölcs. 40Te leszel a házam fölött, és a te szádra csókol egész népem; csak a trónnal leszek nagyobb nálad. 41És szólt Pár’oh Yoszefhez: Lásd, fölébe helyeztelek téged egész Mitzráyim földjének! 42És levette Pár’oh a pecsétgyűrűjét a kezéről, és Yoszef kezére tette, és gyolcsruhába öltöztette, és aranyláncot tett a nyakára. 43És körülhordoztatta a második kocsiján, amely az övé, és kiáltottak előtte: ÁvrekhTérdre [atyátok előtt]. És fölébe helyezte egész Mitzráyim földjének. 44És szólt Pár’oh Yoszefhez: Én vagyok Pár’oh, és nélküled nem emeli föl senki a kezét vagy a lábát egész Mitzráyim földjén. 45És elnevezte Pár’oh Yoszef nevét Tzáfnát-Pá’neáchnak, és hozzáadta feleségül Ászenátot, Potiferának, On papjának a leányát. És kiment Yoszef Mitzráyim földje fölé.

46És Yoszef harminc esztendős volt, amikor Mitzráyim királya, Pár’oh előtt állt. És kiment Yoszef Pár’oh elől, és bejárta egész Mitzráyim földjét.

47És termett a föld a bőség hét esztendejében marokszámra. 48És összegyűjtött minden élelmet a hét esztendő alatt, amely Mitzráyim földjén volt, és élelmet helyezett a városokba: a város élelmét, amely körülötte volt, abba helyezte. 49És fölhalmozott Yoszef gabonát, mint a tenger homokját, nagyon sokat, amíg fölhagyott a számbavételével, mert nem volt száma.

50És Yoszefnek két fia született, mielőtt eljött az éhínség esztendeje, akiket szült neki Ászenát, Potiferának, On papjának a leánya. 51És elnevezte Yoszef az elsőszülött nevét Menáshehnak: mert elfeledtette velem Elohim minden gyötrelmemet és atyám egész házát. 52És a második nevét Efráyimnak nevezte: mert termékennyé tett engem Elohim nyomorúságom földjén.

53És bevégződött a bőség hét esztendeje, amely Mitzráyim földjén volt, 54és megkezdődött az éhínség hét esztendeje, ahogyan szólt Yoszef. És éhínség volt minden országban, de egész Mitzráyim földjén volt kenyér. 55És megéhezett egész Mitzráyim földje, és kenyérért kiáltott a nép Pár’ohhoz, és szólt Pár’oh egész Mitzráyimnak: Menjetek Yoszefhez, amit mond nektek, azt tegyétek. 56És az éhínség az egész föld színén volt, és megnyitotta Yoszef mindazt, amiben gabona volt, és árult Mitzráyimnak, és súlyosbodott az éhínség Mitzráyim földjén. 57És az egész föld Mitzráyimba jött Yoszefhez gabonát venni, mert súlyos volt az éhínség az egész földön.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ászenát (אָסְנַת – 𐤀𐤎𐤍𐤕) – Neit-hez tartozó • Ávrekh (אַבְרֵךְ – 𐤀𐤁𐤓𐤊) – Térdre!/hódolatra szólító kiáltás • Efráyim (אֶפְרַיִם – 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Folyam (יְאוֹר – 𐤉𐤀𐤅𐤓) – Ye’or (itt: a Nílus) • Ivri (עִבְרִי – 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő/Túlsó parti; többes szám: Ivrik – Yiszrá’El fiainak egyik önmegnevezése • Menásheh (מְנַשֶּׁה – 𐤌𐤍𐤔𐤄) – Manassé/Feledtető – Yoszef elsőszülött fia • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Mitzri (מִצְרִי – 𐤌𐤑𐤓𐤉) – Egyiptomi • On (אוֹן – 𐤀𐤅𐤍) – Napváros/Heliopolis • Pár’oh (פַּרְעֹה – 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Nagy Ház/Fáraó – Mitzráyim uralkodója • Potiferá (פּוֹטִי פֶרַע – 𐤐𐤅𐤈𐤉 𐤐𐤓𐤏) – Ráh ajándéka • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Tzáfenát-Pá’neách (צָפְנַת פַּעְנֵחַ – 𐤑𐤐𐤍𐤕 𐤐𐤏𐤍𐤇) – Titkok feltárója • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany

[HU] Bereshit 40

1Történt e dolgok után, hogy vétkezett Mitzráyim királyának pohárnoka és a sütője, Mitzráyim királya ellen. 2Megharagudott Pár’oh a két udvari emberére, a főpohárnokra és a fősütőre, 3és őrizetbe adta őket a testőrök parancsnokának házába, a börtön házába, arra a helyre, ahol Yoszef fogságban volt. 4A testőrök parancsnoka Yoszefet rendelte melléjük, és ő szolgálta őket; napokig voltak őrizetben. 5És álmodtak álmot mindketten, mindegyik a maga álmát, egy éjszakán, mindegyik a maga álmának megfejtése szerint – a pohárnok és a sütő, akik Mitzráyim királyáé voltak, akik fogságban voltak a börtön házában. 6Bement hozzájuk Yoszef reggel, és látta őket, és íme, feldúltak voltak. 7Megkérdezte Pár’oh udvari embereit, akik vele voltak őrizetben ura házában, mondván: Miért rosszak ma az arcaitok? 8Azt mondták neki: Álmot álmodtunk, és nincs, aki megfejtse. Yoszef ezt mondta nekik: Nemde Elohimé a megfejtések? Mondjátok el, kérlek, nekem!

9Elbeszélte a főpohárnok az álmát Yoszefnek, és ezt mondta neki: Álmomban íme, egy szőlőtő volt előttem, 10a szőlőtőn pedig három vessző, és az, mintha rügyezett volna, felhozta virágát, fürtjei szőlőszemeket érleltek. 11Pár’oh pohara a kezemben volt; fogtam a szőlőszemeket, kifacsartam azokat Pár’oh poharába, és odaadtam a poharat Pár’oh tenyerébe. 12Yoszef ezt mondta neki: Ez a megfejtése: a három vessző – Három nap az. 13Még három nap, és felemeli Pár’oh a fejedet, és visszahelyez a helyedre; te pedig Pár’oh kezébe adod a poharát az előbbi rend szerint, amikor a pohárnoka voltál. 14Bizony, emlékezz meg rólam magaddal, amikor jó dolgod lesz, és tégy velem, kérlek, Chesedet: említs meg engem Pár’oh előtt, és vezess ki engem ebből a házból. 15Mert ellopva elloptak engem az Ivrim földjéről, és itt sem tettem semmit, hogy a verembe tettek engem.

16Látta a fősütő, hogy jót fejtett meg, és ezt mondta Yoszefnek: Én is – álmomban íme, három fehérkenyér-kosár a fejemen, 17a legfelső kosárban pedig Pár’oh mindenféle étkéből, a sütő munkája, és a madár ette azt a kosárból, a fejem fölül. 18Yoszef így felelt, és ezt mondta: Ez a megfejtése: a három kosár – Három nap az. 19Még három nap, és felemeli Pár’oh a fejedet rólad, és fára akaszt téged, és eszi a madár a húsodat rólad.

20Történt a harmadik napon, Pár’oh születésének napján, hogy lakomát rendezett minden szolgájának, és felemelte a főpohárnok fejét és a fősütő fejét szolgái között: 21visszaállította a főpohárnokot a pohárnokságába, és az a poharat Pár’oh tenyerébe adta, 22a fősütőt pedig felakasztotta – ahogyan megfejtette nekik Yoszef. 23De nem emlékezett meg a főpohárnok Yoszefről, hanem elfelejtette őt.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Chesed (חֶסֶד – 𐤇𐤎𐤃) – Szövetséges kegy/jótét • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Ivrim (עִבְרִים – 𐤏𐤁𐤓𐤉𐤌) – Héberek/Átkelők • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Pár’oh (פַּרְעֹה – 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Nagy Ház/Fáraó – Mitzráyim uralkodója • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

[HU] Bereshit 39

1Yoszefet pedig levitték Mitzráyimba, és megvásárolta őt Potifár, Pár’oh udvari embere, a testőrök parancsnoka, egy Mitzri férfi, a Yishmá’Eliek kezéből, akik őt oda levitték. 2És Yahuwah Yoszeffel volt, és sikeres ember lett, és ott volt Mitzri urának házában. 3És látta ura, hogy Yahuwah vele van, és mindazt, amit ő tesz, Yahuwah eredményessé teszi a kezében. 4És kegyet talált Yoszef a szeméiben, és szolgálta őt; háza fölé rendelte, és mindenét, amije volt, a kezébe adta. 5És attól fogva, hogy a házában és mindene fölött, amije volt, rendelte őt, történt, hogy megáldotta Yahuwah a Mitzri házát Yoszefért, és Yahuwah áldása volt mindenén, amije volt, a házban és a mezőn. 6És mindenét, amije volt, Yoszef kezében hagyta, és nem törődött mellette semmivel, csak a kenyérrel, amelyet evett. És Yoszef szép volt formára és szép volt ábrázatra.

7És történt e dolgok után, hogy urának felesége Yoszefre emelte szemeit, és így szólt: Hálj velem! 8Ő azonban vonakodott, és azt mondta urának feleségének: Íme, az én uram nem törődik mellettem azzal, mi van a házban, és mindenét, amije van, a kezembe adta. 9Nincs nagyobb ebben a házban nálam, és nem tartott vissza tőlem semmit, csak téged, mivelhogy te a felesége vagy. Hogyan tehetném meg ezt a nagy gonoszságot, és vétkeznék Elohim ellen? 10És történt, hogy bár nap mint nap így beszélt Yoszefnek, ő nem hallgatott rá, hogy mellé feküdjék, hogy vele legyen. 11És történt egy ilyen napon, hogy bement a házba munkáját végezni, és nem volt ott senki a háznép közül a házban. 12Ekkor megragadta őt a ruhájánál fogva, mondván: Hálj velem! Ő azonban otthagyta ruháját az asszony kezében, elfutott, és kiment kifelé. 13És történt, amikor az asszony látta, hogy ruháját a kezében hagyta, és kifutott kifelé, 14hogy összehívta háza népét, és így szólt hozzájuk, mondván: Lássátok, hozott nekünk egy Ivri férfit, hogy enyelegjen velünk! Bejött hozzám, hogy velem háljon, de hangos szóval kiáltottam. 15És történt, amikor hallotta, hogy fölemelem hangom és kiáltok, hogy otthagyta ruháját mellettem, elfutott, és kiment kifelé.

16És magánál tartotta a ruháját, míg az ura haza nem jött a házába. 17És beszélt hozzá e szavak szerint, mondván: Bejött hozzám az Ivri szolga, akit idehoztál nekünk, hogy enyelegjen velem. 18És történt, amikor fölemeltem hangom és kiáltottam, hogy otthagyta ruháját mellettem, és futott kifelé.

19És történt, amikor ura meghallotta felesége szavait, amelyeket szólt hozzá, mondván: Ilyen dolgok szerint tett velem a szolgád! – hogy fellángolt a haragja. 20És fogta Yoszef ura, és a börtönbe vetette őt, arra a helyre, ahol a király foglyai fogva voltak; és ott volt a börtönben. 21De Yahuwah Yoszeffel volt, és hűségszeretetet terjesztett ki rá, és kedvét adta neki a börtönparancsnok szemeiben. 22És a börtönparancsnok Yoszef kezébe adta mind a foglyokat, akik a börtönben voltak, és mindazt, amit ott tettek, ő végezte. 23A börtönparancsnok nem nézett semmire, ami a kezében volt, mivel Yahuwah vele volt, és amit ő tett, azt Yahuwah eredményessé tette.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Ivri (עִבְרִי – 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő/Túlsó parti; többes szám: Ivrik – Yiszrá’El fiainak egyik önmegnevezése • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Mitzri (מִצְרִי – 𐤌𐤑𐤓𐤉) – Egyiptomi • Pár’oh (פַּרְעֹה – 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Nagy Ház/Fáraó – Mitzráyim uralkodója • Potifár (פּוֹטִיפַר – 𐤐𐤅𐤈𐤉𐤐𐤓) – Ráh ajándéka • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yishmá’El (יִשְׁמָעֵאל – 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghallgat • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

[HU] Bereshit 38

1Történt abban az időben, hogy Yáhu’Dáh lement testvérei mellől, és betért egy Ádulámi emberhez, akinek a neve Chiráh volt. 2Ott meglátta Yáhu’Dáh egy Kená’áni ember leányát, akinek a neve Shu’á volt; elvette, és bement hozzá. 3Az teherbe esett, és fiút szült, és nevét Ernek hívta. 4És ismét teherbe esett, és fiút szült, és nevét Onánnak hívta. 5És még egyszer szült fiút, és nevét Sheláhnak hívta; és Kezivben volt, amikor szülte őt. 6És vett Yáhu’Dáh feleséget elsőszülöttjének, Ernek, akinek a neve Támár volt. 7De Er, Yáhu’Dáh elsőszülöttje, gonosz volt Yahuwah szemében, és megölte őt Yahuwah. 8És azt mondta Yáhu’Dáh Onánnak: Menj be a testvéred feleségéhez, vedd el sógorként, és támassz utódot a testvérednek. 9De Onán tudta, hogy nem az övé lesz az utód, és úgy volt, valahányszor bement a testvére feleségéhez, hogy elpazarolta a földre, hogy ne adjon utódot a testvérének. 10És gonosz volt Yahuwah szemében, amit tett, és megölte őt is. 11És azt mondta Yáhu’Dáh a menyének, Támárnak: Ülj özvegyen apád házában, amíg felnő Sheláh, a fiam. Mert azt mondta: Nehogy meghaljon ő is, mint a testvérei. És elment Támár, és apja házában lakott.

12És megsokasodtak a napok, és meghalt Shu’á leánya, Yáhu’Dáh felesége; és megvigasztalódott Yáhu’Dáh, és fölment juhainak nyírói mellé, ő és barátja, az Ádulámi Chiráh, Timnáhba. 13És hírül adták Támárnak, mondván: Íme, az apósod fölmegy Timnáhba juhait nyírni. 14És levetette magáról özvegysége ruháit, és befödte magát a fátyollal, és beburkolózott, és leült Enáyim bejáratánál, amely a Timnáhba vezető úton van; mert látta, hogy felnőtt Sheláh, ő pedig nem adatott hozzá feleségül. 15És meglátta őt Yáhu’Dáh, és paráznának gondolta, mert befödte az arcait. 16És odafordult hozzá az útnál, és azt mondta: Hadd menjek be, kérlek, hozzád. Mert nem tudta, hogy a menye az. És az asszony azt mondta: Mit adsz nekem, ha bejössz hozzám? 17És azt mondta: Én küldök egy kecskegödölyét a nyájból. És az asszony azt mondta: Ha adsz zálogot, amíg megküldöd. 18És azt mondta: Mi az a zálog, amit adjak neked? És az asszony azt mondta: A pecsétnyomód, a zsinórod és a botod, amely a kezedben van. És odaadta neki, és bement hozzá, és teherbe esett tőle. 19És fölkelt, és elment, és levetette magáról a fátylát, és felöltötte özvegysége ruháit.

20És elküldte Yáhu’Dáh a kecskegödölyét Ádulámi barátja kezével, hogy visszavegye a zálogot az asszony kezéből, de nem találta meg őt. 21És megkérdezte a hely embereit, mondván: Hol van a felszentelt parázna, aki Enáyimnál, az út mellett volt? És azok azt mondták: Nem volt itt felszentelt parázna. 22És visszatért Yáhu’Dáhhoz, és azt mondta: Nem találtam meg őt, és a hely emberei is azt mondták: Nem volt itt felszentelt parázna. 23És azt mondta Yáhu’Dáh: Vegye magának, nehogy csúffá legyünk; íme, elküldtem ezt a gödölyét, te pedig nem találtad meg őt.

24És történt mintegy három hónap múlva, hogy hírül adták Yáhu’Dáhnak, mondván: Paráználkodott Támár, a menyed, és íme, teherbe is esett a paráznaságból. És azt mondta Yáhu’Dáh: Vigyétek ki őt, és égettessék el. 25Őt vitték kifelé, ő pedig elküldött az apósához, mondván: Attól a férfitól estem teherbe, akié ezek. És azt mondta: Ismerd fel, kérlek, kié ez a pecsétnyomó, ez a zsinór és ez a bot. 26És felismerte Yáhu’Dáh, és azt mondta: Igazabb nálam, mert hiszen nem adtam őt Sheláhhoz, a fiamhoz. És többé nem ismerte meg őt.

27És történt szülésének idején, hogy íme, ikrek voltak a méhében. 28És történt szülése közben, hogy az egyik kinyújtotta a kezét; és fogta a bába, és vörös fonalat kötött a kezére, mondván: Ez jött ki először. 29És történt, amint visszahúzta a kezét, hogy íme, kijött a testvére; és az asszony azt mondta: Micsoda rést törtél magadon! És nevét Peretznek hívta. 30És azután kijött a testvére, akinek a kezén a vörös fonal volt; és nevét Zeráchnak hívta.

Szójegyzék: Ádulám (עֲדֻלָּם – 𐤏𐤃𐤋𐤌) – Menedék/Igazságos nép – pogány város • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Chiráh (חִירָה – 𐤇𐤉𐤓𐤄) – Nemesség/Fehérség • Enáyim (עֵינַיִם – 𐤏𐤉𐤍𐤉𐤌) – Két szem/Két forrás • Er (עֵר – 𐤏𐤓) – Ébren levő/Éber • Kedesháh (קְדֵשָׁה – 𐤒𐤃𐤔𐤄) – Felszentelt/kultikus parázna • Kená’án (כְּנַעַן – 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Kená’áni (כְּנַעֲנִי – 𐤊𐤍𐤏𐤍𐤉) – Kená’án-beli/Kereskedő • Keziv (כְּזִיב – 𐤊𐤆𐤉𐤁) – Hazugság/Csalóka • Onán (אוֹנָן – 𐤀𐤅𐤍𐤍) – Erő/Fájdalom • Peretz (פֶּרֶץ – 𐤐𐤓𐤑) – Áttörés • Sheláh (שֵׁלָה – 𐤔𐤋𐤄) – Kérés/Nyugalom • Shu’á (שׁוּעַ – 𐤔𐤅𐤏) – Gazdagság/Kiáltás • Támár (תָּמָר – 𐤕𐤌𐤓) – Pálma • Timnáh (תִּמְנָה – 𐤕𐤌𐤍𐤄) – Kijelölt rész – pogány város • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Zerách (זֶרַח – 𐤆𐤓𐤇) – Felragyogás/Napkelte • Zoná (זוֹנָה – 𐤆𐤅𐤍𐤄) – Parázna nő

[HU] Bereshit 37

1Yá’ákov azon a földön lakott, ahol apja jövevényként élt, Kená’án földjén. 2Ezek Yá’ákov nemzedékei. Yoszef, tizenhét éves fiú, testvéreivel a nyájat legeltette, és ő legény volt Bilháh fiaival és Zilpáh fiaival, apja feleségeivel; és Yoszef elvitte rossz hírüket apjukhoz. 3 Yiszrá’El pedig minden fiánál jobban szerette Yoszefet, mert öregségének fia volt neki; és [hosszú] csíkos tunikát csinált neki. 4Testvérei látták, hogy apjuk minden testvérénél jobban szereti őt, és meggyűlölték, és nem bírtak vele Shálommal szólni.

5Yoszef álmot álmodott, és elmondta testvéreinek, és még tovább gyűlölték őt. 6Ezt mondta nekik: Hallgassátok meg, kérlek, ezt az álmot, amelyet álmodtam. 7Íme, kévéket kötöttünk a mező közepén, és íme, fölkelt az én kévém, és állva is maradt; és íme, körülállták a ti kévéitek, és leborultak az én kévém előtt. 8Testvérei azt mondták neki: Vajon királyként akarsz királykodni rajtunk, vagy uralkodva uralkodni fogsz fölöttünk? És még tovább gyűlölték őt álmaiért és beszédeiért.

9Még másik álmot is álmodott, és elbeszélte testvéreinek; és ezt mondta: Íme, megint álmot álmodtam, és íme, a nap, a hold és tizenegy csillag leborultak előttem. 10És elbeszélte apjának és testvéreinek; apja pedig megdorgálta, és ezt mondta neki: Micsoda álom ez, amelyet álmodtál? Vajon eljövünk-e, én meg anyád és testvéreid, hogy leboruljunk előtted a földre? 11testvérei megirigyelték őt, apja pedig megőrizte a dolgot.

12Testvérei elmentek, hogy apjuk nyáját Shekhemben legeltessék. 13Yiszrá’El ezt mondta Yoszefnek: Nemde testvéreid Shekhemben legeltetnek? Gyere, hadd küldjelek el hozzájuk! Ő azt mondta neki: Itt vagyok. 14Azt mondta neki: Menj el, kérlek, nézd meg testvéreid Shálomját és a nyáj Shálomját, és hozz nekem vissza szót. És elküldte Chevron völgyéből, és ő Shekhembe ment.

15Egy ember pedig rátalált, és íme, a mezőn bolyongott; és megkérdezte tőle az ember, mondván: Mit keresel? 16Ő azt mondta: testvéreimet keresem; mondd meg nekem, kérlek, hol legeltetnek? 17Az ember azt mondta: Elvonultak innen, mert hallottam, amikor azt mondták: Menjünk Dotánba. Yoszef testvérei után ment, és megtalálta őket Dotánban. 18Meglátták őt messziről, és mielőtt a közelükbe ért volna, ármánykodtak ellene, hogy megöljék. 19Ezt mondták egyik a másiknak: Íme, jön amaz álmok ura! 20Most hát gyertek, öljük meg, és dobjuk az egyik kútba, és mondjuk: gonosz vadállat ette meg; majd meglátjuk, mik lesznek az álmai.

21Ruven meghallotta, és kimentette őt a kezeikből, és ezt mondta: Ne üssük őt Nefeshre! 22Ruven azt is mondta nekik: Ne ontsatok vért! Dobjátok ebbe a kútba, amely a pusztában van, de kezet ne emeljetek rá! Azért, hogy kimentse őt a kezeikből, hogy visszajuttassa apjához.

23És történt, amikor Yoszef testvéreihez ért, hogy lehúzták Yoszefről a tunikáját, a hosszú tunikát, amely rajta volt. 24És fogták őt, és bedobták a kútba; a kút pedig üres volt, nem voltak benne vízek.

25Azután leültek kenyeret enni, és fölemelték szemüket, és láttak, és íme, egy Yishmá’Eli karaván jött Gil’ád felől, és tevéik fűszergyantát, balzsamot és ladánumot hordoztak; mentek, hogy levigyék Mitzráyimba. 26Yáhu’Dáh ezt mondta testvéreinek: Mi haszon, ha megöljük testvérünket, és elfödjük a vérét? 27Gyertek, adjuk el őt a Yishmá’Elinek, de kezünk ne legyen rajta, mert testvérünk ő, a mi húsunk; és hallgattak rá testvérei. 28És elmentek arra Midyáni kereskedő emberek, és kihúzták és fölhozták Yoszefet a kútból, és eladták Yoszefet a Yishmá’Elinek húsz keszefért; azok pedig elvitték Yoszefet Mitzráyimba. 29Ruven visszatért a kúthoz, és íme, Yoszef nem volt a kútban, és megszaggatta ruháit. 30Visszatért testvéreihez, és ezt mondta: A gyermek nincs meg, és én, hová menjek én?

31És fogták Yoszef tunikáját, levágtak egy kecskebakot, és a tunikát a vérbe mártották. 32És elküldték a hosszú tunikát, és elvitték apjukhoz, és ezt mondták: Ezt találtuk; ismerd fel, kérünk, fiad tunikája-e vagy sem. 33Ő felismerte, és ezt mondta: Fiam tunikája! Gonosz vadállat ette meg, széttépve széttépték Yoszefet! 34Yá’ákov megszaggatta felsőruháit, zsákot tett a derekára, és gyászolta fiát sok napon át. 35Minden fia és minden leánya fölkelt, hogy vigasztalja, de ő nem akart vigasztalódni, és ezt mondta: Bizony gyászolva szállok le fiamhoz a She’olba. Így siratta őt az apja.

36És a Medánim pedig eladták őt Mitzráyimba Potifárnak, Pár’oh főemberének, a testőrök parancsnokának.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bilháh (בִּלְהָה – 𐤁𐤋𐤄𐤄) – Rémület/Együgyű • Chevron (חֶבְרוֹן – 𐤇𐤁𐤓𐤅𐤍) – Szövetség/Társulás – ősatyák városa • Dotán (דֹתָן – 𐤃𐤕𐤍) – Két kút • Gil’ád (גִּלְעָד – 𐤂𐤋𐤏𐤃) – tanúság halma – terület a Yárden keleti oldalán • Kená’án (כְּנַעַן – 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Medán (מְדָן – 𐤌𐤃𐤍) – vita/per • Medánim (מְּדָנִ֔ים 𐤌𐤃𐤉𐤍 – ) – Midyánim/Midianita/Viszály/Ítélet • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Pár’oh (פַּרְעֹה – 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Nagy Ház/Fáraó – Mitzráyim uralkodója • Pászim (פַּסִּים – 𐤐𐤎𐤌) – Cifra/Díszített/Csíkos/Hosszú ujjú (bizonytalan jelentésű) • Potifár (פּוֹטִיפַר – 𐤐𐤅𐤈𐤉𐤐𐤓) – Ráh ajándéka • Ruven (רְאוּבֵן – 𐤓𐤀𐤅𐤁𐤍) – Lássátok, fiú! – Yá’ákov elsőszülöttje • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • She’ol (שְׁאוֹל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Alvilág/A holtak birodalma – a halál utáni lét helye • Shekhem (שְׁכֶם – 𐤔𐤊𐤌) – Váll/Háton visz – város Efráyim hegyén • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yishmá’El (יִשְׁמָעֵאל – 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghallgat • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon • Zilpáh (זִלְפָּה – 𐤆𐤋𐤐𐤄) – Csepp/Folyás

Pin It on Pinterest