[HU] Yechezk’El 22

1Így szólt hozzám Yáhuwáh Igéje : 2Te pedig, emberfia, ítélkezel-e, ítélkezel-e a vérontás városa fölött? Akkor add tudtára minden utálatosságát, 3és mondd: Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Ó város, amely vért ont a közepében, hogy eljöjjön az ideje, és bálványokat csinált maga ellen, hogy tisztátalanná legyen. 4A véreddel, amelyet kiontottál, vétkessé lettél, és bálványaiddal, amelyeket csináltál, tisztátalanná lettél; közel hoztad napjaidat, és eljöttél esztendeidig. Ezért gyalázattá tettelek a népeknek, és csúfsággá minden országnak. 5A közel és a tőled távol levők csúfolnak téged, te tisztátalan nevű, sok zűrzavarú!

6Íme, Yiszrá’El fejedelmei, ki-ki a karja szerint, benned voltak, hogy vért ontsanak. 7Apát és anyát megvetettek benned, a jövevénnyel zsarolva bántak a közepedben, az árvát és az özvegyet nyomorgatták benned. 8Szent dolgaimat megvetetted, és Shábátjaimat meggyaláztad. 9Rágalmazó emberek voltak benned, hogy vért ontsanak; és a hegyeken ettek benned, galádságot követtek el a közepedben. 10Az apa szemérmét feltakarták benned; a havi tisztulásában tisztátalant meggyalázták benned. 11És az egyik a társa feleségével követett el utálatosságot, a másik a menyét gyalázta meg galádul, megint másik a húgát, apja leányát gyalázta meg benned. 12Megvesztegetést fogadtak el benned, hogy vért ontsanak; uzsorát és kamatot vettél, és nyerészkedve zsaroltad társaidat, engem pedig elfelejtettél – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh.

13És íme, összecsaptam a tenyeremet nyereségvágyad miatt, amelyet elkövettél, és a véred miatt, amely a közepedben volt. 14Megáll-e a szíved, vagy erősek maradnak-e kezeid azokban a napokban, amikor elbánok veled? Én, Yáhuwáh, szóltam, és megteszem. 15És szétszórlak a népek közé, és elszélesztelek az országokba, és véget vetek tisztátalanságodnak benned. 16És meggyaláztatol önmagadban a népek szemei előtt, és megtudod, hogy én vagyok Yáhuwáh.

17Így szólt hozzám Yáhuwáh Igéje : 18Emberfia! Yiszrá’El háza salakká lett számomra: mindnyájan réz és ón és vas és ólom a kemence közepében, ezüst salakjai lettek. 19Ezért így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Mivel mindnyájan salakká lettetek, ezért íme, összegyűjtelek benneteket Yerusháláyim közepébe. 20Ezüst és réz és vas és ólom és ón gyűjteményeként a kemence közepébe, hogy tüzet fújjanak rá, hogy megolvasszák, úgy gyűjtelek össze haragomban és dühömben, és letesz és megolvasztalak benneteket. 21És összeszedlek benneteket, és rátok fújok dühöm tüzével, és megolvadtok a közepében. 22Ahogy az ezüst megolvad a kemence közepében, úgy olvadtok meg ti a közepében, és megtudjátok, hogy én, Yáhuwáh, öntöttem ki dühömet rátok. 23Így szólt hozzám Yáhuwáh Igéje : 24Emberfia, mondd neki: Te föld vagy, amely nincs megtisztítva, nem kapott esőt a harag napján. 25Prófétáinak összeesküvése van a közepében, mint az ordító, zsákmányt tépő oroszlán: Náfshimot faltak fel, kincset és drágaságot vesznek el, özvegyeit megsokasították a közepében. 26Kohánima erőszakot tettek Toráhmon, és meggyalázták szent dolgaimat; a szent és a közönséges között nem tettek különbséget, és a tisztátalan és a tiszta között nem tanítottak megkülönböztetni, és Shábátjaimtól elrejtették szemeiket, és meggyaláztattam közöttük. 27Fejedelmei a közepében, mint a zsákmányt tépő farkasok: hogy vért ontsanak, hogy Náfshimot pusztítsanak el, hogy nyereséget harácsoljanak. 28És prófétái habarcsot kentek nekik, hiábavalóságot látva és hazugságot jósolva nekik, ezt mondva: „Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh” – pedig Yáhuwáh nem szólt. 29A föld népe zsarolva zsarolt, és rablást raboltak, és a nyomorultat és a szegényt nyomorgatták, és a jövevényt törvénytelenül zsarolták. 30És kerestem közöttük egy embert, aki falat épít, és odaáll a résre elém az országért, hogy ne pusztítsam el, de nem találtam. 31Ezért kiöntöttem rájuk haragomat, dühöm tüzével megsemmisítettem őket; útjukat a fejükre tettem – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ezüst (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Keszef: ezüst/Pénz • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – ezüst/Pénz • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – pap – Áháron leszármazottja • Kohánim (כֹּהֲנִים – 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok • Náfshim (נְפָשִׁים – 𐤍𐤐𐤔𐤉𐤌) – Nefesh többes száma: Lelkek/Életek/Személyek/Élőlények; Emberek• Shábát (שַׁבָּת – 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yáhuwáh parancsainak és tanításainak gyűjteménye, melyek Yeshuában testté lettek • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

[HU] Yechezk’El 21

1Így szólt hozzám Yáhuwáh Igéje : 2Emberfia, fordítsd arcaidat Yerusháláyim felé, és prédikálj a Mikdáshok felé, és prófétálj Yiszrá’El termőföldje ellen! 3Mondd Yiszrá’El termőföldjének: így szól Yáhuwáh – Íme, én rád támadok, és kihúzom kardomat hüvelyéből, és kiirtok belőled igazat és bűnöst. 4Mivelhogy kiirtok belőled igazat és bűnöst, azért megy ki kardom hüvelyéből minden test ellen déltől északig. 5És megtudja minden test, hogy én, Yáhuwáh, kihúztam kardomat hüvelyéből: nem tér az vissza többé!

6Te pedig, emberfia, sóhajtozz! Roskadozó derékkal és keserűséggel sóhajtozz a szemük láttára! 7És lesz, ha majd kérdezik tőled: Miért sóhajtozol? — így felelj: Egy hír miatt, mert eljön; és megolvad minden szív, és minden kéz elernyed, és elcsügged minden Ruách, és minden térd vizek folyik. Íme, eljön és beteljesül — így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh.

8Így szólt hozzám Yáhuwáh Igéje : 9Emberfia, prófétálj, és mondd: Így szól az én Ádonájom: Mondd:

Kard, kard! Ki van köszörülve,
és ki is van fényesítve! 10Azért, hogy mészárlással mészároljon, van kiköszörülve,
azért, hogy villámja legyen, van kifényesítve.
Vagy örvendezzünk-e? Fiam pálcája megvet minden fát!

11És odaadta azt fényesítésre, hogy marokba fogják.
Kiköszörült kard ez, és kifényesített,
hogy az öldöklő kezébe adják.

12Kiálts és jajgass, emberfia,
mert ez népem ellen van, ez Yiszrá’El minden fejedelme ellen:
kardnak odavetve lettek népemmel együtt.
Azért verd a combodat!

13Mert próbatétel ez; és mi lesz, ha a megvető pálca sem lesz többé?
— így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh.

14Te pedig, emberfia, prófétálj,
és csapd össze a kezeidet!
Kétszereződjék a kard, harmadszorra is,
a megöltek kardja ez,
a nagy megöltnek a kardja,
amely körülveszi őket.

15Azért, hogy megolvadjon a szív, és sokasodjanak az elbukások,
minden kapujuk ellen a kard hegyét fordítottam.
Jaj, villámlásra van készítve,
ki van élesítve a mészárlásra!

16Egyesülj, fordulj jobbra,
helyezkedj, fordulj balra,
hová irányulnak arcaid?

17És én is összecsapom kezemet kezemmel,
és lecsillapítom haragomat!
Én, Yáhuwáh, szóltam!

18Így szólt hozzám Yáhuwáh Igéje : 19Te pedig, emberfia, jelölj ki magadnak két utat, amelyen eljöjjön Bável királyának kardja; egy földről induljanak ki mindketten! És faragj kézjelet, az út fejénél, a város felé faragd! 20Utat jelölj ki, amelyen eljöjjön a kard Rábát Bené-Ámon ellen, meg Yáhu’Dáh ellen, a megerősített Yerusháláyimban. 21Mert odaáll Bável királya az út elágazásához, a két út fejéhez, hogy jóslást jósoltasson: megrázza a nyilakat, megkérdezi a Teráfimot, megnézi a májat. 22Jobbjában van a jóslat: Yerusháláyim! — hogy faltörő kosokat állítson, hogy megnyissa a száját öldöklésre, hogy felemelje hangját harci kiáltással, hogy faltörő kosokat állítson a kapuk ellen, hogy sáncot hányjon, hogy ostromtornyot építsen. 23De ez hiábavaló jóslásnak tűnik a szemükben, akiknek esküvel esküdtek; de ő emlékezetbe hozza a bűnt, hogy kézre kerüljenek.

24Ezért így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Mivelhogy emlékezetbe hozzátok bűnötöket, leleplezve hűtlenségeiteket, megmutatva vétkeiteket minden cselekedetetekben — mivelhogy emlékezetbe kerültök, kézre kerültök! 25Te pedig, megölésre szánt bűnös, Yiszrá’El fejedelme, akinek eljött a napja a vég bűnének idejében, 26így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Le a süveggel, és le a koronával! Ez nem ez marad! Az alacsonyat felmagasztalom, és a magasat megalázom! 27Rommá, rommá, rommá teszem azt! Ez sem volt még, míg el nem jön az, akié az ítélet, mert neki adom!

28Te pedig, emberfia, prófétálj és mondd: Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh Bené-Ámon felől és gyalázkodásuk felől, és mondd:
Kard, kard! Ki van húzva a mészárlásra, ki van fényesítve, hogy emésszen, hogy villámja legyen! 29Míg hiábavalóságot látnak felőled, míg hazugságot jósolnak felőled, hogy odategyenek téged a megölésre szánt bűnösök nyakára, akiknek eljött a napja a vég bűnének idejében. 30Térj vissza hüvelyedbe! Azon a helyen, ahol teremtettél, származásod földjén ítéllek meg téged! 31És kiárasztom rád bosszúmat, haragom tüzével fújok rád; és kezébe adlak nyers embereknek, akik a pusztítás mesterei. 32A tűznek leszel eledele, véred a föld közepén lesz, nem emlékeznek rád többé! Mert én, Yáhuwáh, szóltam!

Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bável (בָּבֶל – 𐤁𐤁𐤋) – Babilon/Zűrzavar • Bené-Ámon (בְּנֵי עַמּוֹן – 𐤁𐤍𐤉 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Ámon fiai – Lót leszármazottai • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Mikdásh (מִקְדָּשׁ – 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Teráfim (תְּרָפִים – 𐤕𐤓𐤐𐤉𐤌) – Házi bálványok/jósló figurák • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

[HU] Yechezk’El 20

1És történt a hetedik évben, az ötödikben, a hónap tizedikén, jöttek férfiak Yiszrá’El vénei közül megkérdezni Yáhuwáht, és leültek előttem. 2És lett Yáhuwáh Igéje hozzám, mondván: 3Emberfia, szólj Yiszrá’El véneihez, és mondd nekik: Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Megkérdezni engem jöttök ti? Élek én – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh –, ha hagyom, hogy megkérdezzetek! 4Megítéled-e őket, megítéled-e, emberfia? Atyáik utálatosságait add tudtukra! 5És mondd nekik: Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Azon a napon, amelyen kiválasztottam Yiszrá’Elt, fölemeltem kezemet Yá’ákov háza magvának, és megismertettem magam velük Mitzráyim földjén, fölemeltem kezemet nekik, mondván: Én, Yáhuwáh, vagyok a ti Elohimotok. 6Azon a napon fölemeltem kezemet nekik, hogy kihozom őket Mitzráyim földjéről egy földre, amelyet kiszemeltem nekik – tejjel és mézzel folyó az, ékessége minden földnek. 7És mondtam nekik: Ki-ki vesse el szemei utálatosságait, és Mitzráyim bálványaival ne tegyétek tisztátalanná magatokat! Én, Yáhuwáh, vagyok a ti Elohimotok.

8De engedetlenek voltak velem szemben, és nem akartak hallgatni rám; ki-ki szemei utálatosságait nem vetette el, és Mitzráyim bálványait nem hagyták el. És mondtam, hogy kiöntöm rájuk haragomat, beteljesítve haragomat rajtuk Mitzráyim földjének közepén. 9De cselekedtem Nevemért, hogy meg ne szentségteleníttessék a népek szemei előtt, amelyek között voltak, akiknek szemei előtt megismertettem magam velük, hogy kihozom őket Mitzráyim földjéről. 10És kihoztam őket Mitzráyim földjéről, és bevittem őket a pusztába. 11És adtam nekik rendelkezéseimet, és törvényeimet megismertettem velük, amelyeket ha megtesz az ember, él általuk. 12És szombatjaimat is adtam nekik, hogy jel legyenek köztem és köztük, hogy megtudják, hogy én, Yáhuwáh, vagyok, aki megszentelem őket. 13De engedetlen volt velem szemben Yiszrá’El háza a pusztában: rendelkezéseimben nem jártak, és törvényeimet megvetették, amelyeket ha megtesz az ember, él általuk, és Shábátjaimat Igen meggyalázták. És mondtam, hogy kiöntöm rájuk haragomat a pusztában, hogy elpusztítsam őket. 14De cselekedtem Nevemért, hogy meg ne szentségteleníttessék a népek szemei előtt, akiknek szemei előtt kihoztam őket. 15És én is fölemeltem kezemet nekik a pusztában, hogy nem viszem be őket a földre, amelyet adtam – tejjel és mézzel folyó az, ékessége minden földnek –, 16mivel törvényeimet megvetették, és rendelkezéseimben nem jártak, és Shábátjaimat meggyalázták, mert bálványaik után járt szívük.

17De megszánta őket szemem, hogy elpusztítsam őket, és nem tettem velük véget a pusztában. 18És mondtam fiaiknak a pusztában: Atyáitok rendelkezéseiben ne járjatok, és törvényeiket ne tartsátok meg, és bálványaikkal ne tegyétek tisztátalanná magatokat! 19Én, Yáhuwáh, vagyok a ti Elohimotok; rendelkezéseimben járjatok, és törvényeimet tartsátok meg, és tegyétek meg azokat! 20És Shábátjaimat szenteljétek meg, és legyenek jellé köztem és köztetek, hogy megtudjátok, hogy én, Yáhuwáh, vagyok a ti Elohimotok.

21De engedetlenek voltak velem szemben a fiak: rendelkezéseimben nem jártak, és törvényeimet nem tartották meg, hogy megtegyék azokat, amelyeket ha megtesz az ember, él általuk; Shábátjaimat meggyalázták. És mondtam, hogy kiöntöm rájuk haragomat, beteljesítve haragomat rajtuk a pusztában. 22De visszavontam kezemet, és cselekedtem Nevemért, hogy meg ne szentségteleníttessék a népek szemei előtt, akiknek szemei előtt kihoztam őket. 23Én is fölemeltem kezemet nekik a pusztában, hogy szétszórom őket a népek közé, és szétszélesztem őket a földekre, 24mivel törvényeimet nem tették meg, és rendelkezéseimet megvetették, és Shábátjaimat meggyalázták, és atyáik bálványai után voltak szemeik. 25És én is adtam nekik rendelkezéseket, amelyek nem jók, és törvényeket, amelyek által nem élnek. 26És tisztátalanná tettem őket ajándékaikkal, amikor átvittek a tűzön minden méhnyitó elsőszülöttet, hogy elborzasszam őket, hogy megtudják, hogy én, Yáhuwáh, vagyok.

27Ezért szólj Yiszrá’El házához, emberfia, és mondd nekik: Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Még ezzel is gyaláztak engem atyáitok, hűtlenséget követve el ellenem hűtlenül. 28Mert bevittem őket a földre, amelyért fölemeltem kezemet, hogy nekik adom, és láttak minden magas halmot és minden lombos fát, és levágták ott véresáldozataikat, és odaadták ott bosszantó áldozati ajándékukat, és odatették ott engesztelő illatukat, és kiöntötték ott italáldozataikat. 29És mondtam nekik: Mi az a magaslat, ahová ti bementek? És nevezték nevét magaslatnak mind e mai napig. 30Ezért mondd Yiszrá’El házának: Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Atyáitok útján teszitek tisztátalanná magatokat, és utálatosságaik után paráználkodtok! 31És amikor fölhozzátok ajándékaitokat, átvíve fiaitokat a tűzön, tisztátalanná teszitek magatokat minden bálványotokkal mind a mai napig; és én hagyjam, hogy megkérdezzetek, Yiszrá’El háza? Élek én – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh –, nem hagyom, hogy megkérdezzetek!

32És ami fölszáll lelketekre, semmiképp sem lesz meg, amit ti mondtok: Legyünk olyanok, mint a népek, mint a földek nemzetségei, hogy fát és követ szolgáljunk. 33Élek én – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh –, ha nem erős kézzel és kinyújtott karral és kiöntött haraggal fogok királyként uralkodni fölöttetek! 34És kihozlak benneteket a népek közül, és összegyűjtlek benneteket a földekről, amelyekbe szétszóródtatok, erős kézzel és kinyújtott karral és kiöntött haraggal. 35És elviszlek benneteket a népek pusztájába, és törvénykezem veletek ott, arcok arcok felé. 36Ahogyan törvénykeztem atyáitokkal Mitzráyim földjének pusztájában, úgy törvénykezem veletek – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh. 37És átterellek benneteket a pásztorbot alatt, és beviszlek benneteket a szövetség kötelékébe. 38És kiválogatom közületek a lázadókat és a velem szemben hűtlenül elpártolókat; jövevénységük földjéről kihozom őket, de BeEretz Yiszrá’El [Yiszrá’El földjére] nem fognak bemenni. És megtudjátok, hogy én, Yáhuwáh, vagyok.

39Ti pedig, Yiszrá’El háza – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh –, ki-ki menjen, szolgálja bálványait! De ezután bizony hallgatni fogtok rám, és szent Nevemet nem fogjátok többé meggyalázni ajándékaitokkal és bálványaitokkal. 40Mert szent hegyemen, Yiszrá’El magasságának hegyén – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh –, ott fog szolgálni engem Yiszrá’El egész háza, egészen, azon a földön; ott fogadom kegyesen őket, és ott fogom kérni felajánlásaitokat és adományaitok első termését minden szent dolgotokkal. 41Engesztelő illatként fogadlak kegyesen benneteket, amikor kihozlak benneteket a népek közül, és összegyűjtlek benneteket a földekről, amelyekbe szétszóródtatok, és megszenteltetem általatok a népek szemei előtt. 42És megtudjátok, hogy én, Yáhuwáh, vagyok, amikor beviszlek benneteket BeEretz Yiszrá’El [Yiszrá’El földjére], a földre, amelyért fölemeltem kezemet, hogy adom azt atyáitoknak. 43És megemlékeztek ott útjaitokról és minden cselekedetetekről, amelyekkel tisztátalanná tettétek magatokat, és megundorodtok önnön arcaitok előtt minden gonoszságotok miatt, amelyeket elkövettetek. 44És megtudjátok, hogy én, Yáhuwáh, vagyok, amikor cselekszem veletek Nevemért, nem gonosz útjaitok szerint és nem romlott cselekedeteitek szerint, Yiszrá’El háza – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh.

45És lett Yáhuwáh Igéje hozzám, mondván: 46Emberfia, fordítsd arcaidat dél felé, és szólj dél felé, és prófétálj a mező erdeje ellen, a Negev felé! 47És mondd a Negev erdejének: Halld Yáhuwáh Igéjét! Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Íme, tüzet gyújtok benned, és megemészt benned minden zöldellő fát és minden száraz fát; nem alszik el a lobogó láng, és megperzselődik benne minden orca déltől északig. 48És látja minden test, hogy én, Yáhuwáh, gyújtottam meg; nem alszik el. 49És mondtam: Ó, Ádonájom, Yáhuwáh! Ők azt mondják rólam: Hát nem példázatok mondója-e ő?

Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Eretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Ország/Vidék/Földterület • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom: Szorítások • Shábát (שַׁבָּת – 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yáhuwáh parancsainak és tanításainak gyűjteménye, melyek Yeshuában testté lettek • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Véresáldozat (זֶבַח – 𐤆𐤁𐤇) – Zevách: Áldozat/Véresáldozat/Levágott Áldozati Állat

[HU] Yechezk’El 19

1Te pedig emelj siratóéneket Yiszrá’El fejedelmeiről, és mondd:

2Mi az anyád? Nőstény oroszlán,
oroszlánok között hevert,
ifjú oroszlánok között nevelte kölykeit.

3Fölnevelt egyet kölykei közül,
ifjú oroszlán lett,
és megtanult zsákmányt ragadozni,
embert evett.

4És hallottak felőle a népek,
vermükben fogták meg,
és horgokon vitték el Mitzráyim földjére.

5És látta, hogy várakozott,
elveszett a reménysége,
fogott egyet kölykei közül,
ifjú oroszlánná tette.

6És járt-kelt az oroszlánok között,
ifjú oroszlán lett,
és megtanult zsákmányt ragadozni,
embert evett.

7És megismerte özvegyeit,
városaikat rommá tette,
és elpusztult a föld és teljessége
ordításának hangjától.

8És kivetették rá a népek
körös-körül a tartományokból,
és kiterítették rá hálójukat,
vermükben fogták meg.

9És ketrecbe tették horgokon,
és elvitték Bável királyához,
elvitték a sziklavárakba,
hogy ne hallassék többé a hangja
Yiszrá’El hegyein.

10Anyád, mint a szőlőtő a véredben,
vizek mellé ültetve:
termő és lombos volt
a sok vizektől.

11És lettek neki erős vesszői,
uralkodók pálcáinak valók,
és magasra nőtt termete
a sűrű lombozat közé,
és látszott magasságában
indáinak sokaságával.

12De kiszaggatták haragban,
a földre vetették,
és a keleti szél elszárította gyümölcsét,
letöredeztek és elszáradtak erős vesszői,
tűz emésztette meg.

13És most a pusztába van ültetve,
szárazság és szomjúság földjére.

14És tűz csapott ki vesszőjének ágából,
gyümölcsét megemésztette,
és nem maradt rajta erős vessző,
pálca az uralkodásra.
Siratóének ez,
és siratóénekké lett.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bável (בָּבֶל – 𐤁𐤁𐤋) – Babilon/Zűrzavar • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom: Szorítások • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

[HU] Yechezk’El 18

1És lett Yáhuwáh szava hozzám, mondván: 2Mi van veletek, hogy ezt a közmondást mondogatjátok Eretz Yiszrá’El [Yiszrá’El földjén], mondván: Az apák egrest ettek, és a fiak fogai vásnak el?! 3Élek én – így szól Ádonáj Yáhuwáh -, nem lesz többé alkalmatok ezt a közmondást mondani Yiszrá’Elben! 4Íme, minden Nefesh az enyém: ahogy az apa Nefeshe, úgy a fiú Nefeshe is az enyém; a vétkező Nefesh, az hal meg.

5És az ember, ha igaz lesz, és törvényt és igazságot cselekszik: 6a hegyeken nem eszik, és szemeit nem emelte fel Yiszrá’El házának bálványaira, és felebarátja feleségét nem teszi tisztátalanná, és tisztulása idején lévő asszonyhoz nem közeledik, 7és senkit nem nyom el, adósának a zálogot visszaadja, rablással semmit nem rabol, kenyerét az éhezőnek adja, és a mezítelent ruhával betakarja, 8uzsorára nem ad, és kamatot nem vesz, kezét az álnokságtól visszatartja, igaz ítéletet tesz ember és ember között, 9rendelkezéseimben jár, és törvényeimet megtartja, hogy igazságot cselekedjék: igaz ő, élvén élni fog! – így szól Ádonáj Yáhuwáh.

10És ha nemz egy fiút, aki rabló, vérontó, és testvérének elköveti ezek egyikét, 11jóllehet ő maga mindezeket nem tette – hiszen a hegyeken is evett, és felebarátja feleségét tisztátalanná tette, 12a nyomorultat és a szegényt elnyomta, rablással rabolt, a zálogot nem adta vissza, és a bálványokra emelte szemeit, utálatosságot tett, 13uzsorára adott és kamatot vett -: éljen-e? Nem fog élni! Mindezeket az utálatosságokat elkövette, halállal hal meg, vére rajta lesz.

14És íme, ha nemz egy fiút, aki látja apja minden vétkét, amelyeket elkövetett, és látja, de nem cselekszik olyanokat: 15a hegyeken nem eszik, és szemeit nem emelte fel Yiszrá’El házának bálványaira, felebarátja feleségét nem teszi tisztátalanná, 16és senkit nem nyom el, zálogot nem vesz, és rablással nem rabol, kenyerét az éhezőnek adja, és a mezítelent ruhával betakarja, 17a nyomorulttól visszatartja kezét, uzsorát és kamatot nem vesz, törvényeimet cselekszi, rendelkezéseimben jár: ő nem hal meg apja bűne miatt, élvén élni fog! 18Apja pedig, mivel elnyomással nyomott el, testvérét rablással rabolta, és ami nem jó, azt tette népei között: íme, meghal bűne miatt.

19Ti pedig azt mondjátok: Miért nem viseli a fiú az apa bűnét? Holott a fiú törvényt és igazságot cselekedett, minden rendelkezésemet megtartotta és megtette azokat: élvén élni fog! 20A vétkező Nefesh, az hal meg. A fiú nem viseli az apa bűnét, és az apa nem viseli a fiú bűnét; az igaznak igazsága rajta lesz, és a bűnösnek bűne rajta lesz.

21És a bűnös, ha megtér minden vétkéből, amelyeket elkövetett, és megtartja minden rendelkezésemet, és törvényt és igazságot cselekszik: élvén élni fog, nem hal meg. 22Minden vétke, amelyet elkövetett, nem emlékeztetik fel neki; igazságában, amelyet cselekedett, élni fog. 23Kívánván kívánom-e a bűnös halálát – így szól Ádonáj Yáhuwáh -, és nem inkább azt, hogy megtérjen útjairól és éljen?

24És ha az igaz megtér igazságától, és álnokságot cselekszik, minden utálatosság szerint, amelyeket a bűnös cselekszik, megteszi: éljen-e? Minden igazsága, amelyet cselekedett, nem emlékeztetik fel; hűtlenségében, amelyben hűtlen volt, és vétkében, amelyet elkövetett, azokban hal meg.

25Ti pedig azt mondjátok: Nem helyes Ádonáj útja. Halljátok hát, Yiszrá’El háza! Az én utam nem helyes? Nem inkább a ti útjaitok nem helyesek? 26Amikor az igaz megtér igazságától, és álnokságot cselekszik, és meghal azokban: az álnokságában, amelyet cselekedett, hal meg. 27És amikor a bűnös megtér bűnétől, amelyet elkövetett, és törvényt és igazságot cselekszik: ő életben tartja Nefeshét. 28Mivel látott, és megtért minden vétkétől, amelyeket elkövetett: élvén élni fog, nem hal meg. 29És Yiszrá’El háza azt mondja: Nem helyes Ádonáj útja. Az én útjaim nem helyesek, Yiszrá’El háza? Nem inkább a ti útjaitok nem helyesek?

30Ezért mindenkit útjai szerint ítélek meg, Yiszrá’El háza! – így szól Ádonáj Yáhuwáh. Térjetek meg, és forduljatok el minden vétketektől, hogy ne legyen nektek a bűn botránkozásra. 31Vessétek el magatoktól minden vétketeket, amelyekkel vétkeztetek, és csináljatok magatoknak új szívet és új Ruáchot! Miért halnátok meg, Yiszrá’El háza? 32Mert nem kívánom a halott halálát – így szól Ádonáj Yáhuwáh -, térjetek hát meg és éljetek!

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Eretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Ország/Vidék/Földterület • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yáhuwáh parancsainak és tanításainak gyűjteménye, melyek Yeshuában testté lettek • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

Pin It on Pinterest