[HU] Shmu’El álef 30

Szerző: Sipos Richard | szept 21, 2026

¹Történt, hogy amikor Dávid és emberei harmadnapra Tziklágba érkeztek, az Ámáleki betörtek a Negevbe és Tziklágba, megverték Tziklágot, és fölperzselték tűzzel. ²Foglyul ejtették az asszonyokat, akik benne voltak, a kicsinytől a nagyig; senkit sem öltek meg, hanem elhajtották őket, és elmentek útjukra. ³Dávid és emberei megérkeztek a városba, és íme, az fölperzselve tűzzel, feleségeiket, fiaikat és leányaikat pedig foglyul ejtették. ⁴Akkor fölemelte Dávid és a nép, amely vele volt, a hangjukat, és sírtak, míg nem volt bennük erő a síráshoz. ⁵Dávid két felesége is foglyul esett: a Yizre’Eli Áchino’ám és Ávigáyil, a Kármeli Návál felesége. ⁶Igen megszorult Dávid, mert a nép azt mondta, hogy megkövezi, mert keserű volt az egész nép lelke, ki-ki a fiai és a leányai miatt; de Dávid megerősítette magát Yáhuwáhban, az ő Elohimában.

⁷És mondta Dávid Evyátár Kohennek, Áchimelekh fiának: Hozd ide nekem, kérlek, az Efodot! És odavitte Evyátár az Efodot Dávidhoz. ⁸És megkérdezte Dávid Yáhuwáht, mondván: Üldözzem-e ezt a rablócsapatot? Utolérem-e? Ő pedig mondta neki: Üldözd, mert utolérvén utoléred, és megmentvén megmented. ⁹Elment hát Dávid, ő és a hatszáz ember, akik vele voltak, és eljutottak a Beszor-patakhoz; a hátramaradottak ott megálltak. ¹⁰Dávid pedig folytatta az üldözést, ő és négyszáz ember; mert megállt kétszáz ember, akik túlságosan fáradtak voltak ahhoz, hogy átkeljenek a Beszor-patakon.

¹¹Találtak egy Mitzri embert a mezőn, és elvitték Dávidhoz; adtak neki kenyeret, és evett, és megitatták vizekkel. ¹²Adtak neki egy darab fügekalácsot és két szőlőkalácsot; evett, és visszatért belé a szelleme, mert nem evett kenyeret, és nem ivott vizeket három nap és három éjjel. ¹³És mondta neki Dávid: Kié vagy, és honnan való vagy? Ő pedig mondta: Mitzri ifjú vagyok, egy Ámáleki ember szolgája, és elhagyott az uram, mert megbetegedtem ma harmadnapja. ¹⁴Mi törtünk be a Kreti délvidékére és arra, amely Yáhu’Dáhé, és Káleb délvidékére, és Tziklágot fölperzseltük tűzzel. ¹⁵És mondta neki Dávid: Levezetsz-e engem ehhez a rablócsapathoz? Ő pedig mondta: Esküdj meg nekem Elohimra, hogy nem ölsz meg, és nem adsz át az uram kezébe, akkor levezetlek ehhez a rablócsapathoz.

¹⁶Levezette őt, és íme, szétszóródva ott voltak az egész vidék színén, ettek, ittak és ünnepeltek mindazzal a nagy zsákmánnyal, amelyet a Pelishti földjéről és Yáhu’Dáh földjéről vittek el. ¹⁷És megverte őket Dávid a hajnali szürkülettől másnap estéjéig; nem menekült meg közülük senki, csak négyszáz ifjú ember, akik tevékre ültek és elfutottak. ¹⁸Megmentette Dávid mindazt, amit az Ámáleki elvettek; két feleségét is megmentette Dávid. ¹⁹Nem hiányzott nekik semmi, sem kicsiny, sem nagy, sem fiúk, sem leányok, sem a zsákmányból, sem semmiből, amit elvettek tőlük; mindent visszahozott Dávid. ²⁰Elvette Dávid az összes juhot és marhát; ezeket a jószág előtt hajtották, és azt mondták: Ez Dávid zsákmánya.

²¹Megérkezett Dávid ahhoz a kétszáz emberhez, akik túl fáradtak voltak ahhoz, hogy Dávid után menjenek, és akiket otthagytak a Beszor-pataknál; ezek kimentek Dávid elé és a nép elé, amely vele volt; Dávid odalépett a néphez, és érdeklődött felőlük a Shálom felől. ²²Akkor megszólalt minden gonosz és elvetemült ember azok közül, akik Dáviddal mentek, és azt mondták: Mivelhogy ezek nem jöttek velünk, ne adjunk nekik a zsákmányból, amelyet megmentettünk, hanem csak kinek-kinek a feleségét és gyermekeit; vigyék el azokat, és menjenek. ²³De mondta Dávid: Ne tegyetek így, testvéreim, azzal, amit Yáhuwáh adott nekünk; mert megőrzött minket, és kezünkbe adta a rablócsapatot, amely ránk támadt. ²⁴Ki hallgatna rátok ebben a dologban? Hanem amilyen a része annak, aki lemegy a harcba, olyan legyen a része annak is, aki a fölszerelésnél marad; együtt osztozzanak. ²⁵És így lett ez attól a naptól fogva fölfelé: rendeletté és törvénnyé tette ezt Yiszrá’El számára mind a mai napig.

²⁶Megérkezett Dávid Tziklágba, és küldött a zsákmányból Yáhu’Dáh véneinek, az ő barátainak, mondván: Íme, nektek áldás Yáhuwáh ellenségeinek a zsákmányából. ²⁷A Beit-Elben, a Rámot-Negevben és a Yátirban lakóknak, ²⁸az Áro’erban, a Szifmotban és az Eshtemo’ában lakóknak, ²⁹a Rákhálban, a Yeráchme’Eli városaiban és a Keni városaiban lakóknak, ³⁰a Chormáhban, a Bor-Áshánban és az Átákhban lakóknak, ³¹a Chevronban lakóknak, és mindazokon a helyeken lakóknak, ahol megfordult Dávid, ő és emberei.

Szójegyzék: Áchimelekh (אֲחִימֶלֶךְ – 𐤀𐤇𐤉𐤌𐤋𐤊) – A király testvérem – Kohen, Evyátár apja • Áchino’ám (אֲחִינֹעַם – 𐤀𐤇𐤉𐤍𐤏𐤌) – testvérem a kedvesség – Dávid Yizre’Eli felesége • Ámáleki (עֲמָלֵקִי – 𐤏𐤌𐤋𐤒𐤉) – Ámálek leszármazottja • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áro’er (עֲרֹעֵר – 𐤏𐤓𐤏𐤓) – csupasz/kopár – város az Árnon partján • Átákh (עָתָךְ – 𐤏𐤕𐤊) – Yáhu’Dáh-beli város • Ávigáyil (אֲבִיגַיִל – 𐤀𐤁𐤉𐤂𐤉𐤋) – Atyám öröme – Dávid felesége, Návál özvegye • Beit-El (בֵּית־אֵל – 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤋) – Elohim háza – város és szenthely • Beszor (בְּשׂוֹר – 𐤁𐤔𐤅𐤓) – „Hűvös/örömhír” – Negev-beli patak • Bor-Áshán (בּוֹר־עָשָׁן – 𐤁𐤓𐤏𐤔𐤍) – „Füst gödre/kútja” – Yáhu’Dáh-beli város • Chevron (חֶבְרוֹן – 𐤇𐤁𐤓𐤅𐤍) – Szövetség/Társulás – ősatyák városa • Chormáh (חָרְמָה – 𐤇𐤓𐤌𐤄) – Pusztítás/Átok – pogány város a délvidéken • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Efod (אֵפוֹד – 𐤀𐤐𐤅𐤃) – Koheni mellény/Szolgálati ruha • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Eshtemo’á (אֶשְׁתְּמֹעַ – 𐤀𐤔𐤕𐤌𐤏) – Engedelmesség – Levita város • Evyátár (אֶבְיָתָר – 𐤀𐤁𐤉𐤕𐤓) – Bőség atyja – Kohen, Áchimelekh fia • Lelk (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh: Lélek/Élőlény/Élet • Káleb (כָּלֵב – 𐤊𐤋𐤁) – Hűséges – hűséges kém, Yefuneh fia • Kármeli (כַּרְמְלִי – 𐤊𐤓𐤌𐤋𐤉) – „Karmel-i” – Návál származási helye • Keni (קֵינִי – 𐤒𐤉𐤍𐤉) – Kovácsok népe – Yiszrá’El-lel szövetséges nép • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – pap – Áháron leszármazottja • Kreti (כְּרֵתִי – 𐤊𐤓𐤕𐤉) – Krétai – Pelishti-vidéki nép • Mitzri (מִצְרִי – 𐤌𐤑𐤓𐤉) – Egyiptomi • Návál (נָבָל – 𐤍𐤁𐤋) – Bolond/Ostoba – Ávigáyil első férje • Negev (נֶגֶב – 𐤍𐤂𐤁) – Dél/Száraz vidék – Yáhu’Dáh déli száraz vidéke • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Rákhál (רָכָל – 𐤓𐤊𐤋) – „Kereskedő/vándor” – Yáhu’Dáh-beli város • Rámot-Negev (רָמוֹת־נֶגֶב – 𐤓𐤌𐤅𐤕 𐤍𐤂𐤁) – „Negev magaslatai” – város • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Békesség/Teljesség/Jólét/Épség • Szifmot (שִׂפְמוֹת – 𐤔𐤐𐤌𐤅𐤕) – Negev-beli város • Tziklág (צִקְלַג – 𐤑𐤒𐤋𐤂) – Negev-beli város, Dávid menedéke – pogány város • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yátir (יַתִּיר – 𐤉𐤕𐤉𐤓) – Bőséges/Kiváló – Yáhu’Dáh Levita városa • Yeráchme’Eli (יְרַחְמְאֵלִי – 𐤉𐤓𐤇𐤌𐤀𐤋𐤉) – Elohim megkönyörül – Yáhu’Dáh-beli nemzetség • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yizre’El (יִזְרְעֶאל – 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – Elohim vet – síkság Yiszrá’El északi részén

[HU] Shmu’El álef 29

Szerző: Sipos Richard | szept 21, 2026

¹A Pelishtim összegyűjtötték minden táboraikat Afekba, Yiszrá’El pedig a forrásnál táborozott, amely Yizre’Elben van. ²A Pelishti városfejedelmei pedig századonként és ezredenként vonultak át, Dávid és emberei a hátsó részben vonultak át Ákishsal. ³És mondták a Pelishtim vezérei: Mit keresnek itt ezek az Ivrim? És mondta Ákish a Pelishtim vezéreinek: Nemde ez Dávid, Shá’ulnak, Yiszrá’El királyának szolgája, aki velem volt napok óta, sőt évek óta, és nem találtam benne semmit attól a naptól fogva, hogy hozzám pártolt, mind e mai napig? ⁴De fel voltak háborodva ellene a Pelishtim vezérei, és mondták neki a Pelishtim vezérei: Küldd vissza ezt az embert, térjen vissza a helyére, ahová állítottad, és ne menjen le velünk a harcba, és ne legyen ellenfelünkké a harcban. És mivel engesztelné ki magát ura előtt? Nemde ezeknek az embereknek a fejeivel? ⁵Nemde ez Dávid, akiről így énekeltek a körtáncokban, mondván:

Megverte Shá’ul az ő ezreit,
és Dávid az ő tízezreit!

⁶És hívatta Ákish Dávidot, és mondta neki: Él Yáhuwáh, hogy egyenes vagy, és jó az én szemeimben a te kimeneteled és bemeneteled velem a táborban, mert nem találtam benned rosszat attól a naptól fogva, hogy hozzám jöttél, mind e mai napig; de a városfejedelmek szemeiben nem vagy jó. ⁷Most azért térj vissza, és menj el Shálommal, és ne tégy rosszat a Pelishtim városfejedelmeinek szemeiben. ⁸És mondta Dávid Ákishnak: De mit tettem, és mit találtál szolgádban attól a naptól fogva, hogy előtted vagyok, mind e mai napig, hogy ne menjek és ne harcoljak Ádoni HáMelekh [Uam, a Király] ellenségei ellen? ⁹És felelt Ákish, és mondta Dávidnak: Tudom, hogy jó vagy az én szemeimben, mint egy Málákh Elohim; csak a Pelishtim vezérei mondták: Ne menjen fel velünk a harcba. ¹⁰Most azért kelj fel korán reggel, urad szolgáival, akik veled jöttek; és keljetek fel korán reggel, és világosodjék meg nektek, és menjetek el. ¹¹És korán fölkelt Dávid, ő és emberei, hogy elmenjenek reggel, hogy visszatérjenek a Pelishtim földjére; a Pelishtim pedig fölvonultak Yizre’Elbe.

Szójegyzék: Ádoni HáMelekh (אֲדֹנִי הַמֶּלֶךְ – 𐤀𐤃𐤍𐤉 𐤄𐤌𐤋𐤊) – Uram, A Király/Uram, A Királyom • Afek (אֲפֵק – 𐤀𐤐𐤒) – Erősség/Vár – Pelishti város/helynév • Ákish (אָכִישׁ – 𐤀𐤊𐤉𐤔) – Pelishti király Gátban; etimológiája bizonytalan • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Ivri (עִבְרִי – 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő/Túlsó parti; többes szám: Ivrim – Yiszrá’El fiainak egyik önmegnevezése • Ivrim (עִבְרִים – 𐤏𐤁𐤓𐤉𐤌) – Héberek/Átkelők • Málákh (מַלְאָךְ – 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Pelishtim (פְּלִשְׁתִּים – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉𐤌) – Filiszteusok/Vándorok • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Békesség/Teljesség/Jólét/Épség • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yizre’El (יִזְרְעֶאל – 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – Elohim vet – síkság Yiszrá’El északi részén

[HU] Shmu’El álef 28

Szerző: Sipos Richard | szept 21, 2026

¹Történt azokban a napokban, hogy a Pelishtim összegyűjtötték táboraikat a sereghez, hogy harcoljanak Yiszrá’El ellen. Ákish ezt mondta Dávidnak: Tudd meg jól, hogy velem együtt vonulsz ki a táborba, te és embereid. ²Dávid ezt mondta Ákishnak: Így majd megtudod, mit tesz szolgád. Ákish ezt mondta Dávidnak: Ezért fejem őrzőjévé teszlek minden napokra.

³Shmu’El pedig meghalt, és gyászolta őt egész Yiszrá’El, és eltemették Rámáhban, az ő városában. Shá’ul pedig eltávolította a halottidézőket és a jövendőmondókat az országból. ⁴A Pelishtim összegyűltek, eljöttek, és tábort ütöttek Shunemben. Shá’ul pedig összegyűjtötte egész Yiszrá’Elt, és tábort ütöttek Gilboán. ⁵Shá’ul meglátta a Pelishtim táborát, megfélemlett, és Igen megreszketett a szíve. ⁶Shá’ul megkérdezte Yáhuwáht, de Yáhuwáh nem válaszolt neki sem álmokban, sem az Urim által, sem a Nevi’im által.

⁷Shá’ul ezt mondta szolgáinak: Keressetek nekem egy asszonyt, aki halottidéző úrnője, hadd menjek hozzá, és kérdezzem meg őt. Szolgái ezt mondták neki: Íme, van egy halottidéző úrnője asszony Ein-Dorban. ⁸Shá’ul elváltoztatta magát, más ruhákat öltött, elment ő és két ember vele, és odaértek az asszonyhoz éjjel. Ezt mondta: Jövendölj nekem a halottidézés által, és hozd fel nekem azt, akit mondok neked. ⁹Az asszony ezt mondta neki: Íme, te tudod, mit tett Shá’ul, hogyan irtotta ki a halottidézőket és a jövendőmondókat az országból; miért vetsz hát csapdát életemnek, hogy megöless engem? ¹⁰Shá’ul megesküdött neki Yáhuwáhra, mondván: Él Yáhuwáh, nem ér téged büntetés ebben a dologban. ¹¹Az asszony ezt mondta: Kit hozzak fel neked? Ő ezt mondta: Shmu’Elt hozd fel nekem. ¹²Az asszony meglátta Shmu’Elt, és nagy hanggal felkiáltott; ezt mondta az asszony Shá’ulnak, mondván: Miért csaltál meg engem, hiszen te vagy Shá’ul! ¹³A király ezt mondta neki: Ne félj! Hát mit láttál? Az asszony ezt mondta Shá’ulnak: Elohimot láttam feljönni a földből. ¹⁴Ezt mondta neki: Milyen az alakja? Ő ezt mondta: Egy vén ember jön fel, és köpenybe burkolózik. Shá’ul megtudta, hogy Shmu’El az; arcaival a földig hajolt, és leborult.

¹⁵Shmu’El ezt mondta Shá’ulnak: Miért háborgattál, hogy felhozass engem? Shá’ul ezt mondta: Igen szorongatott helyzetben vagyok, a Pelishtim harcolnak ellenem, és Elohim eltávozott tőlem, és nem válaszol nekem többé, sem a Nevi’im keze által, sem álmokban; ezért hívtalak téged, hogy tudasd velem, mit tegyek. ¹⁶Shmu’El ezt mondta: Miért kérdezel hát engem, ha Yáhuwáh eltávozott tőled, és ellenségeddé lett? ¹⁷Yáhuwáh úgy tett magának, ahogyan kezem által szólt: elszakította Yáhuwáh a királyságot a kezedből, és társadnak, Dávidnak adta. ¹⁸Mivel nem hallgattál Yáhuwáh hangjára, és nem hajtottad végre haragja izzását Ámáleken, azért ezt a dolgot tette veled Yáhuwáh ezen a napon. ¹⁹Yáhuwáh veled együtt Yiszrá’Elt is a Pelishtim kezébe adja, és holnap te és fiaid velem lesztek; Yiszrá’El táborát is a Pelishtim kezébe adja Yáhuwáh.

²⁰Shá’ul sietve teljes hosszában a földre esett, és Igen megfélemlett Shmu’El szavaitól; nem is volt erő benne, mert nem evett kenyeret egész nap és egész éjjel. ²¹Az asszony odament Shá’ulhoz, látta, hogy Igen megrémült, és ezt mondta neki: Íme, hallgatott szolgálóleányod a hangodra, kezembe tettem életemet, és hallgattam szavaidra, amelyeket szóltál hozzám. ²²Most pedig hallgass te is, kérlek, szolgálóleányod hangjára: hadd tegyek eléd egy falat kenyeret, egyél, hogy legyen benned erő, amikor útra kelsz. ²³De ő vonakodott, és ezt mondta: Nem eszem. Szolgái azonban, és az asszony is, unszolták őt, és hallgatott a hangjukra; felkelt a földről, és leült az ágyra. ²⁴Az asszonynak volt egy hizlalt borja a házban; sietve levágta, lisztet vett, gyúrta, és kovásztalan kenyereket sütött belőle. ²⁵Odavitte Shá’ul elé és szolgái elé, és ettek; majd felkeltek, és elmentek azon az éjszakán.

Szójegyzék: Ákish (אָכִישׁ – 𐤀𐤊𐤉𐤔) – Pelishti király Gátban; etimológiája bizonytalan • Ámálek (עֲמָלֵק – 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Völgy népe/Nyaló nép – Eszáv leszármazottja • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Ein-Dor (עֵין־דּוֹר – 𐤏𐤉𐤍𐤃𐤅𐤓) – Dor forrása – pogány város • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gilboá (גִּלְבֹּעַ – 𐤂𐤋𐤁𐤏) – hegység neve • Nevi’im (נְבִיאִים – 𐤍𐤁𐤉𐤀𐤌) – Próféták • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Pelishtim (פְּלִשְׁתִּים – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉𐤌) – Filiszteusok/Vándorok • Rámáh (רָמָה – 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város Ben’Yáminban • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shmu’El (שְׁמוּאֵל – 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Shunem (שׁוּנֵם – 𐤔𐤅𐤍𐤌) – Kettős nyugalom – Yiszákhár városa • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Urim (אוּרִים – 𐤀𐤅𐤓𐤉𐤌) – Fények – a sorsvetőkövek egyike • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

[HU] Shmu’El álef 27

Szerző: Sipos Richard | szept 21, 2026

¹Dávid pedig ezt mondta szívében: Most elveszek egy napon Shá’ul keze által. Nincs számomra jó, csak hogy menekülvén meneküljek a Pelishtim földjére, és Shá’ul lemond rólam, hogy tovább keressen engem Yiszrá’El egész határában, és megmenekülök a kezéből. ²Felkelt Dávid, és átkelt ő és a hatszáz férfi, akik vele voltak, Ákhishhoz, Má’okh fiához, Gát királyához. ³És lakott Dávid Ákhishnál Gátban, ő és emberei, mindenki a házával, Dávid és két felesége: a Yizre’Eli Áchino’ám és a Kármeli Ávigáyil, Návál felesége. ⁴És jelentették Shá’ulnak, hogy Dávid Gátba menekült, és nem kereste tovább, hogy keresse őt.

⁵És ezt mondta Dávid Ákhishnak: Ha kérlek, kegyet találtam szemeidben, adjanak nekem helyet a vidék városainak egyikében, hogy ott lakjam; miért is lakjék szolgád a királyi városban veled? ⁶És azon a napon neki adta Ákhish Tziklágot; ezért lett Tziklág Yáhu’Dáh királyaié mind e mai napig. ⁷És az a napok száma, amíg Dávid a Pelishtim mezején lakott, egy év és négy hónap volt.

⁸És felment Dávid és emberei, és portyáztak a Geshuri és a Girzi és az Ámáleki ellen; mert ezek a föld lakói, akik ősidőktől fogva ott voltak, Shur felé menet egészen Mitzráyim földjéig. ⁹És megverte Dávid a földet, és nem hagyott életben sem férfit, sem asszonyt, és elvett juhot és marhát és szamarakat és tevéket és ruhákat, és visszatért, és bement Ákhishhoz. ¹⁰És ezt mondta Ákhish: Hova portyáztatok ma? És ezt mondta Dávid: Yáhu’Dáh délvidéke ellen, és a Yeráchme’Eli délvidéke ellen, és a Keni délvidéke ellen. ¹¹És sem férfit, sem asszonyt nem hagyott életben Dávid, hogy Gátba vigye, mondván: Nehogy jelentést tegyenek ellenünk, mondván: Így tett Dávid. És ez volt a szokása minden napon, amíg a Pelishtim mezején lakott. ¹²És hitt Ákhish Dávidnak, mondván: Bizony bűzössé tette magát népe, Yiszrá’El között, és örökre szolgám lesz.

Szójegyzék: Áchino’ám (אֲחִינֹעַם – 𐤀𐤇𐤉𐤍𐤏𐤌) – testvérem a kedvesség – Dávid Yizre’Eli felesége • Ákhish (אָכִישׁ – 𐤀𐤊𐤉𐤔) – vitatott jelentés • Ámálek (עֲמָלֵק – 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Völgy népe/Nyaló nép – Eszáv leszármazottja • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávigáyil (אֲבִיגַיִל – 𐤀𐤁𐤉𐤂𐤉𐤋) – Atyám öröme – Dávid felesége, Návál özvegye • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Gát (גַּת – 𐤂𐤕) – Pelishti város/szőlőprés • Geshuri (גְּשׁוּרִי – 𐤂𐤔𐤅𐤓𐤉) – Gessur népe/Hídépítő • Girzi (גִּרְזִי – 𐤂𐤓𐤆𐤉) – Elszakított/Elvágott (nép) • Kármel (כַּרְמֶל – 𐤊𐤓𐤌𐤋) – Gyümölcsöskert – hegység és terület • Keni (קֵינִי – 𐤒𐤉𐤍𐤉) – Kovácsok népe – Yiszrá’El-lel szövetséges nép • Má’okh (מָעוֹךְ – 𐤌𐤏𐤅𐤊) – Megnyomott/Összetört • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom: Szorítások • Návál (נָבָל – 𐤍𐤁𐤋) – Bolond/Ostoba – Ávigáyil első férje • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Pelishtim (פְּלִשְׁתִּים – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉𐤌) – Filiszteusok/Vándorok • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shur (שׁוּר – 𐤔𐤅𐤓) – Fal/Puszta – a puszta neve • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tziklág (צִקְלַג – 𐤑𐤒𐤋𐤂) – Negev-beli város, Dávid menedéke – pogány város • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yeráchme’Eli (יְרַחְמְאֵלִי – 𐤉𐤓𐤇𐤌𐤀𐤋𐤉) – Elohim megkönyörül – Yáhu’Dáh-beli nemzetség • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yizre’El (יִזְרְעֶאל – 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – Elohim vet – síkság Yiszrá’El északi részén

[HU] Shmu’El álef 26

Szerző: Sipos Richard | szept 21, 2026

¹Eljöttek a Zifim Shá’ulhoz Gibeába, mondván: Vajon nem rejtőzik-e Dávid a Chákhiláh-halmon, Yeshimon előtt? ²Felkelt Shá’ul, és lement a Zif-pusztába, és vele háromezer válogatott Yiszrá’Eli ember, hogy megkeresse Dávidot a Zif-pusztában. ³Tábort ütött Shá’ul a Chákhiláh-halmon, amely Yeshimon előtt van, az út mellett. Dávid pedig a pusztában lakott, és látta, hogy Shá’ul utánajött a pusztába. ⁴Erre kémeket küldött Dávid, és megtudta, hogy Shá’ul bizonyosan megérkezett.

⁵Akkor felkelt Dávid, és elment arra a helyre, ahol Shá’ul táborozott, és megnézte Dávid a helyet, ahol feküdt Shá’ul és Ávner, Ner fia, hadseregparancsnoka; Shá’ul pedig a szekértáborban feküdt, a hadinép pedig körülötte táborozott. ⁶Dávid megszólalt, és ezt mondta a Chiti Áchimelekhnek és Ávishájnak, Tzeru’Yáh fiának, Yoáv testvérének, mondván: Ki jön le velem Shá’ulhoz a táborba? Ávisháj így felelt: Én megyek le veled. ⁷Odament Dávid és Ávisháj a hadinéphez éjjel, és íme, Shá’ul ott feküdt, és aludt a szekértáborban, lándzsája pedig a földbe szúrva a fejénél; Ávner és a hadinép pedig körülötte feküdt. ⁸Akkor ezt mondta Ávisháj Dávidnak: Bezárta ma Elohim a kezedbe ellenségedet; most hadd üssem őt a lándzsával a földbe is, egy ízben, és nem ismétlem meg neki! ⁹Dávid azonban ezt mondta Ávishájnak: Ne pusztítsd el, mert ki nyújthatja ki kezét Yáhuwáh Máshiáchjára, és marad büntetlen? ¹⁰És ezt mondta Dávid: Él Yáhuwáh, bizony Yáhuwáh veri meg őt, vagy eljön a napja és meghal, vagy harcba megy le és elvész. ¹¹Őrizzen meg engem Yáhuwáh attól, hogy kinyújtsam kezemet Yáhuwáh Máshiáchjára! Most azért vedd el, kérlek, a lándzsát, amely a fejénél van, és a vizek korsóját, és menjünk el. ¹²És elvette Dávid a lándzsát és a vizek korsóját Shá’ul feje mellől, és elmentek; és senki sem látta, senki sem tudta, senki sem ébredt fel, mert mindnyájan aludtak, mert Yáhuwáh mély álma esett rájuk.

¹³Átment Dávid a túlsó oldalra, és megállt a hegy tetején messze; nagy volt a távolság közöttük. ¹⁴És kiáltott Dávid a hadinépnek és Ávnernak, Ner fiának, mondván: Nem felelsz, Ávner? Ávner így válaszolt, mondván: Ki vagy te, hogy a királyhoz kiáltasz? ¹⁵És ezt mondta Dávid Ávnernak: Hát nem férfi vagy te, és ki olyan, mint te Yiszrá’Elben? Miért nem őrizted uradat, a királyt? Mert bement valaki a nép közül, hogy elpusztítsa a királyt, uradat. ¹⁶Nem jó ez a dolog, amit tettél. Él Yáhuwáh, bizony halál fiai vagytok ti, mert nem őriztétek uratokat, Yáhuwáh Máshiáchját! Most pedig nézd meg, hol van a király lándzsája és a vizek korsója, amely a fejénél volt. ¹⁷Megismerte Shá’ul Dávid hangját, és ezt mondta: A te hangod ez, Dávid fiam? Dávid így felelt: Az én hangom, Ádoni HáMelekh [Uam, a Király]. ¹⁸És ezt mondta: Miért üldözi az én uram a szolgáját? Mert mit tettem, és mi gonoszság van a kezemben? ¹⁹Most azért hallgassa meg, kérlek, Ádoni HáMelekh, szolgája szavát: Ha Yáhuwáh ingerelt fel téged ellenem, szagolja meg az áldozati ajándékot; de ha emberfiak, átkozottak ők Yáhuwáh Arcai előtt, mert elűztek engem ma, hogy ne csatlakozzam Yáhuwáh örökségéhez, mondván: Eredj, szolgálj más elohimnak! ²⁰Most azért ne hulljon vérem a földre Yáhuwáh Arcai elől, mert kivonult Yiszrá’El királya, hogy egyetlen bolhát keressen, ahogy a fogolymadarat üldözik a hegyeken. ²¹Akkor ezt mondta Shá’ul: Vétkeztem, térj vissza, Dávid fiam, mert nem ártok többé neked, mivel értékes volt az életem a szemedben ezen a napon; íme, ostobán cselekedtem, és Igen nagyot tévedtem. ²²Dávid így felelt, és ezt mondta: Íme, a király lándzsája; jöjjön át egy a legények közül, és vigye el. ²³Yáhuwáh pedig fizessen meg mindenkinek igazsága és hűsége szerint, mert kezembe adott téged ma Yáhuwáh, de én nem akartam kinyújtani kezemet Yáhuwáh Máshiáchjára. ²⁴És íme, ahogy nagyra becsültem ma az életedet, úgy becsültessék nagyra az én életem Yáhuwáh szemében, és mentsen meg engem minden nyomorúságból. ²⁵Akkor ezt mondta Shá’ul Dávidnak: Áldott vagy, Dávid fiam; bizony cselekedni fogsz, és bizonnyal győzni is fogsz. És elment Dávid a maga útjára, Shá’ul pedig visszatért helyére.

Szójegyzék: Ádoni HáMelekh (אֲדֹנִי הַמֶּלֶךְ – 𐤀𐤃𐤍𐤉 𐤄𐤌𐤋𐤊) – Uram, A Király/Uram, A Királyom • Áchimelekh (אֲחִימֶלֶךְ – 𐤀𐤇𐤉𐤌𐤋𐤊) – A király testvérem – Kohen, Evyátár apja • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávisháj (אֲבִישַׁי – 𐤀𐤁𐤉𐤔𐤉) – Apám ajándéka • Ávner (אַבְנֵר – 𐤀𐤁𐤍𐤓) – Atyám a lámpás • Chákhiláh (חֲכִילָה – 𐤇𐤊𐤉𐤋𐤄) – Sötét/Homályos (halom) • Chiti (חִתִּי – 𐤇𐤕𐤉) – Hettita/Rettegő – Hettiták • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gibeá (גִּבְעָה – 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb (Shá’ul városa) • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Messiás/Felkent [Krisztus] • Ner (נֵר – 𐤍𐤓) – Lámpás • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Tzeru’Yáh (צְרוּיָה – 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – Balzsam • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yeshimon (יְשִׁימוֹן – 𐤉𐤔𐤉𐤌𐤅𐤍) – Pusztaság/Kietlen vidék • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoáv (יוֹאָב – 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yáhuwáh az atya • Zif (זִיף – 𐤆𐤉𐤐) – Fényes/Olvasztott – pogány város • Zifi (זִפִי – 𐤆𐤐𐤉) – Zif lakója/Zif-i • Zifim (זִפִים – 𐤆𐤐𐤉𐤌) – Zif lakói