[HU] Shmu’El álef 29

Szerző: Sipos Richard | jún 26, 2026

¹A Pelishtim összegyűjtötték minden táboraikat Afekba, Yiszrá’El pedig a forrásnál táborozott, amely Yizre’Elben van. ²A Pelishti városfejedelmei pedig századonként és ezredenként vonultak át, Dávid és emberei a hátsó részben vonultak át Ákishsal. ³És mondták a Pelishtim vezérei: Mit keresnek itt ezek az Ivrim? És mondta Ákish a Pelishtim vezéreinek: Nemde ez Dávid, Shá’ulnak, Yiszrá’El királyának szolgája, aki velem volt napok óta, sőt évek óta, és nem találtam benne semmit attól a naptól fogva, hogy hozzám pártolt, mind e mai napig? ⁴De fel voltak háborodva ellene a Pelishtim vezérei, és mondták neki a Pelishtim vezérei: Küldd vissza ezt az embert, térjen vissza a helyére, ahová állítottad, és ne menjen le velünk a harcba, és ne legyen ellenfelünkké a harcban. És mivel engesztelné ki magát ura előtt? Nemde ezeknek az embereknek a fejeivel? ⁵Nemde ez Dávid, akiről így énekeltek a körtáncokban, mondván:

Megverte Shá’ul az ő ezreit,
és Dávid az ő tízezreit!

⁶És hívatta Ákish Dávidot, és mondta neki: Él Yahuwah, hogy egyenes vagy, és jó az én szemeimben a te kimeneteled és bemeneteled velem a táborban, mert nem találtam benned rosszat attól a naptól fogva, hogy hozzám jöttél, mind e mai napig; de a városfejedelmek szemeiben nem vagy jó. ⁷Most azért térj vissza, és menj el Shálommal, és ne tégy rosszat a Pelishtim városfejedelmeinek szemeiben. ⁸És mondta Dávid Ákishnak: De mit tettem, és mit találtál szolgádban attól a naptól fogva, hogy előtted vagyok, mind e mai napig, hogy ne menjek és ne harcoljak az én uram, a király ellenségei ellen? ⁹És felelt Ákish, és mondta Dávidnak: Tudom, hogy jó vagy az én szemeimben, mint egy Málákh Elohim; csak a Pelishtim vezérei mondták: Ne menjen fel velünk a harcba. ¹⁰Most azért kelj fel korán reggel, urad szolgáival, akik veled jöttek; és keljetek fel korán reggel, és világosodjék meg nektek, és menjetek el. ¹¹És korán fölkelt Dávid, ő és emberei, hogy elmenjenek reggel, hogy visszatérjenek a Pelishtim földjére; a Pelishtim pedig fölvonultak Yizre’Elbe.

Szójegyzék: Afek (אֲפֵק – 𐤀𐤐𐤒) – Erősség/Vár – Pelishti város/helynév • Ákish (אָכִישׁ – 𐤀𐤊𐤉𐤔) – Pelishti király Gátban; etimológiája bizonytalan • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Ivri (עִבְרִי – 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő/Túlsó parti; többes szám: Ivrik – Yiszrá’El fiainak egyik önmegnevezése • Málákh (מַלְאָךְ – 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yizre’El (יִזְרְעֶאל – 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – Elohim vet – síkság Yiszrá’El északi részén

[HU] Shmu’El álef 28

Szerző: Sipos Richard | jún 26, 2026

¹Történt azokban a napokban, hogy a Pelishtim összegyűjtötték táboraikat a sereghez, hogy harcoljanak Yiszrá’El ellen. Ákish ezt mondta Dávidnak: Tudd meg jól, hogy velem együtt vonulsz ki a táborba, te és embereid. ²Dávid ezt mondta Ákishnak: Így majd megtudod, mit tesz szolgád. Ákish ezt mondta Dávidnak: Ezért fejem őrzőjévé teszlek minden napokra.

³Shmu’El pedig meghalt, és gyászolta őt egész Yiszrá’El, és eltemették Rámáhban, az ő városában. Shá’ul pedig eltávolította a halottidézőket és a jövendőmondókat az országból. ⁴A Pelishtim összegyűltek, eljöttek, és tábort ütöttek Shunemben. Shá’ul pedig összegyűjtötte egész Yiszrá’Elt, és tábort ütöttek Gilboán. ⁵Shá’ul meglátta a Pelishtim táborát, megfélemlett, és igen megreszketett a szíve. ⁶Shá’ul megkérdezte Yahuwaht, de Yahuwah nem válaszolt neki sem álmokban, sem az Urim által, sem a próféták által.

⁷Shá’ul ezt mondta szolgáinak: Keressetek nekem egy asszonyt, aki halottidéző úrnője, hadd menjek hozzá, és kérdezzem meg őt. Szolgái ezt mondták neki: Íme, van egy halottidéző úrnője asszony Ein-Dorban. ⁸Shá’ul elváltoztatta magát, más ruhákat öltött, elment ő és két ember vele, és odaértek az asszonyhoz éjjel. Ezt mondta: Jövendölj nekem a halottidézés által, és hozd fel nekem azt, akit mondok neked. ⁹Az asszony ezt mondta neki: Íme, te tudod, mit tett Shá’ul, hogyan irtotta ki a halottidézőket és a jövendőmondókat az országból; miért vetsz hát csapdát életemnek, hogy megöless engem? ¹⁰Shá’ul megesküdött neki Yahuwahra, mondván: Él Yahuwah, nem ér téged büntetés ebben a dologban. ¹¹Az asszony ezt mondta: Kit hozzak fel neked? Ő ezt mondta: Shmu’Elt hozd fel nekem. ¹²Az asszony meglátta Shmu’Elt, és nagy hanggal felkiáltott; ezt mondta az asszony Shá’ulnak, mondván: Miért csaltál meg engem, hiszen te vagy Shá’ul! ¹³A király ezt mondta neki: Ne félj! Hát mit láttál? Az asszony ezt mondta Shá’ulnak: Elohimot láttam feljönni a földből. ¹⁴Ezt mondta neki: Milyen az alakja? Ő ezt mondta: Egy vén ember jön fel, és köpenybe burkolózik. Shá’ul megtudta, hogy Shmu’El az; arcaival a földig hajolt, és leborult.

¹⁵Shmu’El ezt mondta Shá’ulnak: Miért háborgattál, hogy felhozass engem? Shá’ul ezt mondta: Igen szorongatott helyzetben vagyok, a Pelishtim harcolnak ellenem, és Elohim eltávozott tőlem, és nem válaszol nekem többé, sem a próféták keze által, sem álmokban; ezért hívtalak téged, hogy tudasd velem, mit tegyek. ¹⁶Shmu’El ezt mondta: Miért kérdezel hát engem, ha Yahuwah eltávozott tőled, és ellenségeddé lett? ¹⁷Yahuwah úgy tett magának, ahogyan kezem által szólt: elszakította Yahuwah a királyságot a kezedből, és társadnak, Dávidnak adta. ¹⁸Mivel nem hallgattál Yahuwah hangjára, és nem hajtottad végre haragja izzását Ámáleken, azért ezt a dolgot tette veled Yahuwah ezen a napon. ¹⁹Yahuwah veled együtt Yiszrá’Elt is a Pelishtim kezébe adja, és holnap te és fiaid velem lesztek; Yiszrá’El táborát is a Pelishtim kezébe adja Yahuwah.

²⁰Shá’ul sietve teljes hosszában a földre esett, és igen megfélemlett Shmu’El szavaitól; nem is volt erő benne, mert nem evett kenyeret egész nap és egész éjjel. ²¹Az asszony odament Shá’ulhoz, látta, hogy igen megrémült, és ezt mondta neki: Íme, hallgatott szolgálóleányod a hangodra, kezembe tettem életemet, és hallgattam szavaidra, amelyeket szóltál hozzám. ²²Most pedig hallgass te is, kérlek, szolgálóleányod hangjára: hadd tegyek eléd egy falat kenyeret, egyél, hogy legyen benned erő, amikor útra kelsz. ²³De ő vonakodott, és ezt mondta: Nem eszem. Szolgái azonban, és az asszony is, unszolták őt, és hallgatott a hangjukra; felkelt a földről, és leült az ágyra. ²⁴Az asszonynak volt egy hizlalt borja a házban; sietve levágta, lisztet vett, gyúrta, és kovásztalan kenyereket sütött belőle. ²⁵Odavitte Shá’ul elé és szolgái elé, és ettek; majd felkeltek, és elmentek azon az éjszakán.

Szójegyzék: Ákish (אָכִישׁ – 𐤀𐤊𐤉𐤔) – Pelishti király Gátban; etimológiája bizonytalan • Ámálek (עֲמָלֵק – 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Völgy népe/Nyaló nép – Eszáv leszármazottja • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Ein-Dor (עֵין־דּוֹר – 𐤏𐤉𐤍𐤃𐤅𐤓) – Dor forrása – pogány város • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gilboá (גִּלְבֹּעַ – 𐤂𐤋𐤁𐤏) – hegység neve • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Rámáh (רָמָה – 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város BenYáminban • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shmu’El (שְׁמוּאֵל – 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Shunem (שׁוּנֵם – 𐤔𐤅𐤍𐤌) – Kettős nyugalom – Yiszákhár városa • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Urim (אוּרִים – 𐤀𐤅𐤓𐤉𐤌) – Fények – a sorsvetőkövek egyike • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

[HU] Shmu’El álef 27

Szerző: Sipos Richard | jún 26, 2026

¹Dávid pedig ezt mondta szívében: Most elveszek egy napon Shá’ul keze által. Nincs számomra jó, csak hogy menekülvén meneküljek a Pelishtim földjére, és Shá’ul lemond rólam, hogy tovább keressen engem Yiszrá’El egész határában, és megmenekülök a kezéből. ²Felkelt Dávid, és átkelt ő és a hatszáz férfi, akik vele voltak, Ákhishhoz, Má’okh fiához, Gát királyához. ³És lakott Dávid Ákhishnál Gátban, ő és emberei, mindenki a házával, Dávid és két felesége: a Yizre’Eli Áchino’ám és a Kármeli Ávigáyil, Návál felesége. ⁴És jelentették Shá’ulnak, hogy Dávid Gátba menekült, és nem kereste tovább, hogy keresse őt.

⁵És ezt mondta Dávid Ákhishnak: Ha kérlek, kegyet találtam szemeidben, adjanak nekem helyet a vidék városainak egyikében, hogy ott lakjam; miért is lakjék szolgád a királyi városban veled? ⁶És azon a napon neki adta Ákhish Tziklágot; ezért lett Tziklág Yáhu’Dáh királyaié mind e mai napig. ⁷És az a napok száma, amíg Dávid a Pelishtim mezején lakott, egy év és négy hónap volt.

⁸És felment Dávid és emberei, és portyáztak a Geshuri és a Girzi és az Ámáleki ellen; mert ezek a föld lakói, akik ősidőktől fogva ott voltak, Shur felé menet egészen Mitzráyim földjéig. ⁹És megverte Dávid a földet, és nem hagyott életben sem férfit, sem asszonyt, és elvett juhot és marhát és szamarakat és tevéket és ruhákat, és visszatért, és bement Ákhishhoz. ¹⁰És ezt mondta Ákhish: Hova portyáztatok ma? És ezt mondta Dávid: Yáhu’Dáh délvidéke ellen, és a Yeráchme’Eli délvidéke ellen, és a Keni délvidéke ellen. ¹¹És sem férfit, sem asszonyt nem hagyott életben Dávid, hogy Gátba vigye, mondván: Nehogy jelentést tegyenek ellenünk, mondván: Így tett Dávid. És ez volt a szokása minden napon, amíg a Pelishtim mezején lakott. ¹²És hitt Ákhish Dávidnak, mondván: Bizony bűzössé tette magát népe, Yiszrá’El között, és örökre szolgám lesz.

Szójegyzék: Áchino’ám (אֲחִינֹעַם – 𐤀𐤇𐤉𐤍𐤏𐤌) – testvérem a kedvesség – Dávid Yizre’Eli felesége • Ákhish (אָכִישׁ – 𐤀𐤊𐤉𐤔) – vitatott jelentés • Ámálek (עֲמָלֵק – 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Völgy népe/Nyaló nép – Eszáv leszármazottja • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávigáyil (אֲבִיגַיִל – 𐤀𐤁𐤉𐤂𐤉𐤋) – Atyám öröme – Dávid felesége, Návál özvegye • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Gát (גַּת – 𐤂𐤕) – Pelishti város/szőlőprés • Geshuri (גְּשׁוּרִי – 𐤂𐤔𐤅𐤓𐤉) – Gessur népe/Hídépítő • Girzi (גִּרְזִי – 𐤂𐤓𐤆𐤉) – Elszakított/Elvágott (nép) • Kármel (כַּרְמֶל – 𐤊𐤓𐤌𐤋) – Gyümölcsöskert – hegység és terület • Keni (קֵינִי – 𐤒𐤉𐤍𐤉) – Kovácsok népe – Yiszrá’El-lel szövetséges nép • Má’okh (מָעוֹךְ – 𐤌𐤏𐤅𐤊) – Megnyomott/Összetört • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Návál (נָבָל – 𐤍𐤁𐤋) – Bolond/Ostoba – Ávigáyil első férje • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shur (שׁוּר – 𐤔𐤅𐤓) – Fal/Puszta – a puszta neve • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tziklág (צִקְלַג – 𐤑𐤒𐤋𐤂) – Negev-beli város, Dávid menedéke – pogány város • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yeráchme’Eli (יְרַחְמְאֵלִי – 𐤉𐤓𐤇𐤌𐤀𐤋𐤉) – Elohim megkönyörül – Yáhu’Dáh-beli nemzetség • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yizre’El (יִזְרְעֶאל – 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – Elohim vet – síkság Yiszrá’El északi részén

[HU] Shmu’El álef 26

Szerző: Sipos Richard | jún 26, 2026

¹Eljöttek a Zifim Shá’ulhoz Gibeába, mondván: Vajon nem rejtőzik-e Dávid a Chákhiláh-halmon, Yeshimon előtt? ²Felkelt Shá’ul, és lement a Zif-pusztába, és vele háromezer válogatott Yiszrá’El-beli ember, hogy megkeresse Dávidot a Zif-pusztában. ³Tábort ütött Shá’ul a Chákhiláh-halmon, amely Yeshimon előtt van, az út mellett. Dávid pedig a pusztában lakott, és látta, hogy Shá’ul utánajött a pusztába. ⁴Erre kémeket küldött Dávid, és megtudta, hogy Shá’ul bizonyosan megérkezett.

⁵Akkor felkelt Dávid, és elment arra a helyre, ahol Shá’ul táborozott, és megnézte Dávid a helyet, ahol feküdt Shá’ul és Ávner, Ner fia, hadseregparancsnoka; Shá’ul pedig a szekértáborban feküdt, a hadinép pedig körülötte táborozott. ⁶Dávid megszólalt, és ezt mondta a Chiti Áchimelekhnek és Ávishájnak, Tzeru’Yáh fiának, Yoáv testvérének, mondván: Ki jön le velem Shá’ulhoz a táborba? Ávisháj így felelt: Én megyek le veled. ⁷Odament Dávid és Ávisháj a hadinéphez éjjel, és íme, Shá’ul ott feküdt, és aludt a szekértáborban, lándzsája pedig a földbe szúrva a fejénél; Ávner és a hadinép pedig körülötte feküdt. ⁸Akkor ezt mondta Ávisháj Dávidnak: Bezárta ma Elohim a kezedbe ellenségedet; most hadd üssem őt a lándzsával a földbe is, egy ízben, és nem ismétlem meg neki! ⁹Dávid azonban ezt mondta Ávishájnak: Ne pusztítsd el, mert ki nyújthatja ki kezét Yahuwah Máshiáchjára, és marad büntetlen? ¹⁰És ezt mondta Dávid: Él Yahuwah, bizony Yahuwah veri meg őt, vagy eljön a napja és meghal, vagy harcba megy le és elvész. ¹¹Őrizzen meg engem Yahuwah attól, hogy kinyújtsam kezemet Yahuwah Máshiáchjára! Most azért vedd el, kérlek, a lándzsát, amely a fejénél van, és a vizek korsóját, és menjünk el. ¹²És elvette Dávid a lándzsát és a vizek korsóját Shá’ul feje mellől, és elmentek; és senki sem látta, senki sem tudta, senki sem ébredt fel, mert mindnyájan aludtak, mert Yahuwah mély álma esett rájuk.

¹³Átment Dávid a túlsó oldalra, és megállt a hegy tetején messze; nagy volt a távolság közöttük. ¹⁴És kiáltott Dávid a hadinépnek és Ávnernak, Ner fiának, mondván: Nem felelsz, Ávner? Ávner így válaszolt, mondván: Ki vagy te, hogy a királyhoz kiáltasz? ¹⁵És ezt mondta Dávid Ávnernak: Hát nem férfi vagy te, és ki olyan, mint te Yiszrá’Elben? Miért nem őrizted uradat, a királyt? Mert bement valaki a nép közül, hogy elpusztítsa a királyt, uradat. ¹⁶Nem jó ez a dolog, amit tettél. Él Yahuwah, bizony halál fiai vagytok ti, mert nem őriztétek uratokat, Yahuwah Máshiáchját! Most pedig nézd meg, hol van a király lándzsája és a vizek korsója, amely a fejénél volt. ¹⁷Megismerte Shá’ul Dávid hangját, és ezt mondta: A te hangod ez, Dávid fiam? Dávid így felelt: Az én hangom, uram, királyom. ¹⁸És ezt mondta: Miért üldözi az én uram a szolgáját? Mert mit tettem, és mi gonoszság van a kezemben? ¹⁹Most azért hallgassa meg, kérlek, uram, királyom, szolgája szavát: Ha Yahuwah ingerelt fel téged ellenem, szagolja meg az áldozati ajándékot; de ha emberfiak, átkozottak ők Yahuwah színe előtt, mert elűztek engem ma, hogy ne csatlakozzam Yahuwah örökségéhez, mondván: Eredj, szolgálj más elohimnak! ²⁰Most azért ne hulljon vérem a földre Yahuwah színe elől, mert kivonult Yiszrá’El királya, hogy egyetlen bolhát keressen, ahogy a fogolymadarat üldözik a hegyeken. ²¹Akkor ezt mondta Shá’ul: Vétkeztem, térj vissza, Dávid fiam, mert nem ártok többé neked, mivel értékes volt az életem a szemedben ezen a napon; íme, ostobán cselekedtem, és igen nagyot tévedtem. ²²Dávid így felelt, és ezt mondta: Íme, a király lándzsája; jöjjön át egy a legények közül, és vigye el. ²³Yahuwah pedig fizessen meg mindenkinek igazsága és hűsége szerint, mert kezembe adott téged ma Yahuwah, de én nem akartam kinyújtani kezemet Yahuwah Máshiáchjára. ²⁴És íme, ahogy nagyra becsültem ma az életedet, úgy becsültessék nagyra az én életem Yahuwah szemében, és mentsen meg engem minden nyomorúságból. ²⁵Akkor ezt mondta Shá’ul Dávidnak: Áldott vagy, Dávid fiam; bizony cselekedni fogsz, és bizonnyal győzni is fogsz. És elment Dávid a maga útjára, Shá’ul pedig visszatért helyére.

Szójegyzék: Áchimelekh (אֲחִימֶלֶךְ – 𐤀𐤇𐤉𐤌𐤋𐤊) – A király testvérem – Kohen, Evyátár apja • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávisháj (אֲבִישַׁי – 𐤀𐤁𐤉𐤔𐤉) – Apám ajándéka • Ávner (אַבְנֵר – 𐤀𐤁𐤍𐤓) – Atyám a lámpás • Chákhiláh (חֲכִילָה – 𐤇𐤊𐤉𐤋𐤄) – Sötét/Homályos (halom) • Chiti (חִתִּי – 𐤇𐤕𐤉) – Hettita/Rettegő – Hettiták • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gibeá (גִּבְעָה – 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb (Shá’ul városa) • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent • Ner (נֵר – 𐤍𐤓) – Lámpás • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Tzeru’Yáh (צְרוּיָה – 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – Balzsam • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshimon (יְשִׁימוֹן – 𐤉𐤔𐤉𐤌𐤅𐤍) – Pusztaság/Kietlen vidék • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoáv (יוֹאָב – 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yahuwah az atya • Zif (זִיף – 𐤆𐤉𐤐) – Fényes/Olvasztott – pogány város • Zifi (זִפִי – 𐤆𐤐𐤉) – Zif lakója/Zif-i • Zifim (זִפִים – 𐤆𐤐𐤉𐤌) – Zif lakói

[HU] Shmu’El álef 25

Szerző: Sipos Richard | jún 26, 2026

¹Shmu’El meghalt, és összegyűlt egész Yiszrá’El, gyászt tartottak fölötte, és eltemették őt házánál, Rámáhban. Dávid pedig fölkelt, és lement Párán pusztájába.

²Volt egy ember Má’onban, akinek a műve Kármelban volt; az az ember igen nagy volt, és volt neki háromezer juha és ezer kecskéje. És éppen juhait nyírta Kármelban. ³Az ember neve Návál, feleségének neve pedig Ávigáyil; az asszony jó eszű és szép formájú volt, az ember azonban kemény és gonosz cselekedetű, és Kálebi volt. ⁴És meghallotta Dávid a pusztában, hogy Návál a juhait nyírja. ⁵És elküldött Dávid tíz legényt, és ezt mondta Dávid a legényeknek: Menjetek föl Kármelba, menjetek el Náválhoz, és kérdezzétek meg őt a nevemben Shálom felől. ⁶És ezt mondjátok: Az élethez! Te is békességben, házad is békességben, és minden, ami a tiéd, békességben! ⁷Most pedig hallottam, hogy nyíróid vannak. Most a te pásztoraid velünk voltak, nem szégyenítettük meg őket, és nem hiányzott nekik semmijük az egész idő alatt, amíg Kármelban voltak. ⁸Kérdezd meg legényeidet, és megmondják neked. Találjanak hát kegyelmet legényeim a szemeidben, mert jó napra jöttünk. Adj, kérlek, amit a kezed talál, szolgáidnak és fiadnak, Dávidnak.

⁹És megérkeztek Dávid legényei, és elmondták Náválnak mindezeket a szavakat Dávid nevében, azután megpihentek. ¹⁰De Návál így felelt Dávid szolgáinak, és ezt mondta: Ki Dávid, és ki Yisháj fia? Manapság sok a szolga, akik elszakadtak, ki-ki az urától. ¹¹Vegyem-e a kenyeremet és a vizeimet és a vágott marháimat, amelyeket nyíróimnak vágtam, és adjam olyan embereknek, akikről nem tudom, honnan valók? ¹²És megfordultak Dávid legényei az útjukon, visszatértek, megérkeztek, és elmondtak neki mindent e szavak szerint. ¹³Akkor ezt mondta Dávid az embereinek: Kösse fel mindenki a kardját! És felkötötte mindenki a kardját, és felkötötte Dávid is a kardját. És felment Dávid után mintegy négyszáz ember, kétszáz pedig a fölszerelésnél maradt.

¹⁴Ávigáyilnak, Návál feleségének pedig megmondta egy legény a legények közül, és ezt mondta: Íme, Dávid követeket küldött a pusztából, hogy áldják urunkat, de ő rájuk támadt. ¹⁵Pedig azok az emberek igen jók voltak hozzánk, nem szégyenítettek meg, és nem hiányzott nekünk semmink az egész idő alatt, amíg velük jártunk, amikor a mezőn voltunk. ¹⁶Falként voltak körülöttünk éjjel is, nappal is, mindvégig, amíg velük voltunk, a juhokat legeltetve. ¹⁷Most pedig tudd meg és lásd, mit teszel, mert eldöntött a gonoszság urunk ellen és egész háza ellen. Ő pedig olyan hitvány ember, hogy nem lehet hozzá szólni.

¹⁸Akkor Ávigáyil sietett, és vett kétszáz kenyeret, két tömlő bort, öt elkészített juhot, öt mérték pörkölt gabonát, száz aszúszőlő-fürtöt és kétszáz fügekalácsot, és szamarakra rakta. ¹⁹És ezt mondta legényeinek: Menjetek át előttem, íme, én jövök utánatok. De a férjének, Náválnak nem mondta meg. ²⁰És történt, amint a szamáron ülve lement a hegy rejtekében, íme, Dávid és emberei lefelé jöttek vele szemközt, és összetalálkozott velük. ²¹Dávid pedig ezt mondta: Bizony hiába őriztem meg mindazt, ami ezé az emberé a pusztában, és semmi sem hiányzott mindabból, ami az övé, mert rosszal fizetett a jóért. ²²Így tegyen Elohim Dávid ellenségeivel, és így adjon hozzá, ha reggelig meghagyok mindabból, ami az övé, akár egy falra vizelőt is!

²³És meglátta Ávigáyil Dávidot, sietett, és leszállt a szamárról, és Dávid arcai elé borult arcára, és a földre hajolt. ²⁴És a lábaihoz borult, és ezt mondta: Rajtam, uram, rajtam a vétek! Hadd szóljon, kérlek, szolgálóleányod a füleidbe, és hallgasd meg szolgálóleányod szavait! ²⁵Ne tegye, kérlek, uram, a szívét erre a hitvány emberre, Náválra, mert amilyen a neve, olyan ő maga is: Návál – Bolond a neve, és bolondság van vele. Én, a te szolgálóleányod pedig nem láttam uram legényeit, akiket küldtél. ²⁶Most pedig, uram, az élő Yahuwahra és a te életedre mondom: Yahuwah visszatartott téged a vérontásba meneteltől és attól, hogy kezed szabadítson meg téged. Most pedig legyenek olyanok, mint Návál, az ellenségeid és azok, akik uram ellen rosszat keresnek. ²⁷Most pedig ezt az áldást, amelyet szolgálód hozott uramnak, adják a legényeknek, akik uram lábai nyomában járnak. ²⁸Bocsásd meg, kérlek, szolgálóleányod vétkét, mert bizonyosan maradandó házat épít Yahuwah az én uramnak, mert uram Yahuwah harcait harcolja, és rossz nem találtatik benned a te napjaidban. ²⁹És ha támad ember, hogy üldözzön téged, és életedre törjön, uram élete az élők csomójába lesz kötve Yahuwahnál, a te Elohimodnál; ellenségeid életét pedig elhajítja a parittya öblében. ³⁰És lesz, amikor Yahuwah megteszi uramnak mindazt a jót, amit szólt felőled, és Yiszrá’El fölé Nágiddá rendel téged, ³¹akkor ez ne legyen neked botlássá és uram szívének akadályává, hogy ok nélkül ontottál vért, és hogy uram maga szabadította meg magát. És amikor Yahuwah jót tesz urammal, emlékezzél meg szolgálóleányodról!

³²Akkor ezt mondta Dávid Ávigáyilnak: Áldott Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja, aki elém küldött téged a mai napon! ³³És áldott a te eszességed, és áldott vagy te magad, aki visszatartottál ma engem a vérontásba meneteltől, és attól, hogy kezem szabadítson meg engem! ³⁴De bizony, az élő Yahuwahra, Yiszrá’El Elohimjára mondom, aki visszatartott engem attól, hogy rosszat tegyek veled: ha nem siettél volna, és nem jöttél volna elém, bizony reggel virradatáig nem maradt volna Náválnak egy falra vizelője sem! ³⁵És elvette Dávid a kezéből, amit hozott neki, és ezt mondta neki: Menj fel békességben a házadba! Lásd, hallgattam a szavadra, és felemeltem orcádat.

³⁶És megérkezett Ávigáyil Náválhoz, és íme, lakomája volt a házában, mint a király lakomája, és Návál szíve jó hangulatban volt rajta, mert igen részeg volt; ezért nem mondott meg neki semmit, sem kicsit, sem nagyot, a reggel világosságáig. ³⁷És történt reggel, amikor kiment a bor Náválból, megmondta neki a felesége ezeket a dolgokat, és meghalt benne a szíve, és ő kővé lett. ³⁸És történt mintegy tíz nap múlva, hogy megverte Yahuwah Návált, és meghalt.

³⁹És meghallotta Dávid, hogy meghalt Návál, és ezt mondta: Áldott Yahuwah, aki megvívta gyalázatom perét Návál kezéből, és szolgáját visszatartotta a rossztól, Návál rosszaságát pedig visszafordította Yahuwah a fejére! Azután elküldött Dávid, és szólt Ávigáyil felől, hogy feleségül vegye őt magának. ⁴⁰És megérkeztek Dávid szolgái Ávigáyilhoz Kármelba, és szóltak hozzá, ezt mondva: Dávid küldött minket hozzád, hogy feleségül vegyen téged magának. ⁴¹És fölkelt, arcára borult a földre, és ezt mondta: Íme, szolgálóleányod szolgáló, hogy mossa uram szolgáinak lábait. ⁴²És sietett, és fölkelt Ávigáyil, és szamárra ült, és öt leánya, akik a lábai nyomában jártak; és ment Dávid követei után, és a felesége lett.

⁴³És Áchino’ámot Dávid Yizre’Elből vette el, és mindketten a feleségei lettek. ⁴⁴Shá’ul pedig odaadta leányát, Mikhált, Dávid feleségét, Páltinak, Láyish fiának, aki Gálimból való volt.

Szójegyzék: Áchino’ám (אֲחִינֹעַם – 𐤀𐤇𐤉𐤍𐤏𐤌) – testvérem a kedvesség – Dávid Yizre’Eli felesége • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávigáyil (אֲבִיגַיִל – 𐤀𐤁𐤉𐤂𐤉𐤋) – Atyám öröme – Dávid felesége, Návál özvegye • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálim (גַּלִּים – 𐤂𐤋𐤉𐤌) – Halmok/Hullámok • Káleb (כָּלֵב – 𐤊𐤋𐤁) – Hűséges – hűséges kém, Yefuneh fia • Kármel (כַּרְמֶל – 𐤊𐤓𐤌𐤋) – Gyümölcsöskert – hegység és terület • Láyish (לַיִשׁ – 𐤋𐤉𐤔) – Oroszlán • Má’on (מָעוֹן – 𐤌𐤏𐤅𐤍) – Lakóhely/Hajlék – város a hegyvidéken • Máyim (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Vizek • Mikhál (מִיכַל – 𐤌𐤉𐤊𐤋) – Ki olyan, mint El?/Patak • Nágid (נָגִיד – 𐤍𐤂𐤉𐤃) – Fejedelem/Kijelölt vezető (a magyar „fejedelem” ezt adja vissza) • Návál (נָבָל – 𐤍𐤁𐤋) – Bolond/Ostoba – Ávigáyil első férje • Nevaláh (נְבָלָה – 𐤍𐤁𐤋𐤄) – Bolondság/Gyalázatos tett • Pálti (פַּלְטִי – 𐤐𐤋𐤈𐤉) – Megszabadításom • Párán (פָּארָן – 𐤐𐤀𐤓𐤍) – Dicsőséges/Ékességek helye • Rámáh (רָמָה – 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város BenYáminban • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Shmu’El (שְׁמוּאֵל – 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yisháj (יִשַׁי – 𐤉𐤔𐤉) – Létezik/Yahuwah ajándéka • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yizre’El (יִזְרְעֶאל – 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – Elohim vet – síkság Yiszrá’El északi részén