[HU] Má’ászei HáShlichim 4

1Történt pedig, amíg beszéltek a néphez, hogy rájuk támadtak a Kohánim, a Héchál hadseregének parancsnoka és a Tzádukim; 2mert bosszúság volt nekik amiatt, hogy tanították a népet, és Yeshuában hirdették a halottak feltámadását. 3És rájuk vetették kezeiket, és őrizetbe adták őket másnapig, mert már beállt az este. 4De sokan azok közül, akik hallották az örömhír igéit, hittek, és a férfiak száma mintegy ötezer lett.

5És történt másnap, hogy összegyűltek a vezetők, a vének és a Szofrim Yerusháláyimban; 6és Chanán, a Kohen Gádol, és Káyáfá, Yochanán és Aleksszandrosz, és mindazok, akik a Kohen Gádol házának családjából valók voltak. 7És középre állították őket, és vallatták őket, mondván: „Kinek a hatalmával, vagy kinek nevében tettétek ti ezt?” 8És Kefá, Ruách HáKodeshsel telve, így felelt nekik: „Halljatok engem, a nép vezérei és a vének! 9Ha ma minket egy beteg emberen tett jótettről vallatnak, hogy ki által jött rá a szabadulás, 10legyen tudtotokra mindnyájatoknak és Yiszrá’El egész népének, hogy a Nátzráti Yeshuá HáMáshiách nevében, akit ti megfeszítettetek, és akit Elohim feltámasztott a halottak közül — az ő nevében áll ez itt előttetek épen. 11Ez az a kő, amelyet ti, az építők, megvetettetek, és a szeglet fejévé lett. 12És nincs szabadulás senki másban, mert nem adatott más név az ember fiainak az Egek alatt, amely által megszabadulnánk.”

13És történt, amikor látták Kefá és Yochanán szívének merészségét, és azt is felfogták, hogy ők avatatlanok és nem írástudó emberek, elcsodálkoztak rajtuk, és felismerték őket, hogy Yeshuával voltak. 14De mivel látták a meggyógyított embert velük együtt állni, semmit sem tudtak felelni ellenük. 15És megparancsolták nekik, hogy menjenek ki a Szánhedrinen kívülre, és tanácskoztak egymás között, 16mondván: „Mit tegyünk ezekkel az emberekkel? Mert nyilvánvaló csoda lett általuk, ami Yerusháláyim minden lakosa előtt ismeretes, és nem tagadhatjuk. 17De hogy a hír tovább ne terjedjen és el ne áradjon a nép között, fenyegessük meg őket, hogy többé ne szóljanak ebben a névben egyetlen embernek se.” 18És szólították őket, és megparancsolták nekik, hogy egyáltalán ne szóljanak és ne tanítsanak Yeshuá nevében. 19De Kefá és Yochanán felelt nekik, és mondta: „Vajon jó-e Elohim szemében, hogy inkább rátok hallgassunk, mint őrá? Ítéljétek meg ti magatok! 20Mert nem tehetjük, hogy ne szóljunk arról, amit láttunk és hallottunk.” 21És ők újra megfenyegették őket, és elbocsátották őket, mivel nem találtak módot, hogy megbüntessék őket, mert féltek a néptől, mert mindnyájan dicsőséget adtak Elohimnak a történt dolog miatt; 22mert több mint negyven éves volt az az ember, akin a gyógyulásnak ez a csodája lett.

23És történt, amikor elbocsátották őket, elmentek testvéreikhez, és elbeszélték nekik mindazt, amit a Kohánim vezetői és a vének mondtak nekik. 24És ők hallották, és egy szívvel felemelték hangjukat Elohimhoz, és mondták: „Ádonáj, te vagy az Elohim, aki alkottad az Egeket és a földet és a tengert és mindent, ami bennük van; 25és szolgád, Dávid, a mi atyánk szája által mondtad a Ruách HáKodeshben: Miért zúdultak fel a Goyim, és a nemzetek miért gondolnak hiábavalóságot? 26Felálltak a föld királyai, és a fejedelmek együtt szövetkeztek Yahuwah ellen és az ő Felkentje ellen. 27Mert valóban Yeshuá ellen, a te szent szolgád ellen, akit felkentél, szövetkeztek együtt ebben a városban Hordosz és Pontiosz Pilátosz a Goyimmal és a te népeiddel, Yiszrá’Ellel, 28hogy megtegyék azt, ami megtörténik kezed és tanácsod szerint, amelyet előre elhatároztál. 29És most, Yahuwah, tekints fenyegetéseikre, és add meg szolgáidnak, hogy erős kézzel szólják Igédet, 30miközben kinyújtod kezedet a betegek gyógyítására, és hogy jelek és csodák legyenek a te szent szolgád, Yeshuá neve által.” 31És történt imádkozásuk közben, hogy megrendült a hely, ahol összegyűltek, és mindnyájan beteltek Ruách HáKodeshsel, és erős kézzel szólták Elohim igéjét.

32A hívők Kehiláhjának pedig egy szíve és egy lelke volt, és senki közülük nem mondta a magáénak azt, ami az övé, hanem mindenük közös birtok volt nekik. 33A Shlichim (Küldöttek) pedig nagy erővel adták bizonyságukat HáÁdon feltámadásáról, és nagy kegyelem áradt ki mindnyájuk arcára. 34És nem volt köztük senki, akinek bármi hiánya lett volna, mert mindazok, akik földek és házak birtokosai voltak, eladták azokat, és elhozták az áruk árát, 35és letették a Shlichim lábaihoz, hogy szétosszák kinek-kinek szüksége szerint.

36És Yoszef, akit a Shlichim Bár-Nábának neveztek, mivel ő intő volt, mint egy próféta, egy Levi férfi Káfrosz földjéről, 37eladta a földet, amely az övé volt, és elhozta, és letette pénzét a Shlichim lábaihoz.

Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádon (אָדוֹן – 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Aleksszandrosz (אֲלֶכְסַנְדְּרוֹס – 𐤀𐤋𐤊𐤎𐤍𐤃𐤓𐤅𐤎) – Alexandrosz • Bár-Nábá (בַּר־נָבָא – 𐤁𐤓𐤍𐤁𐤀) – a vigasztalás fia • Beit-HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ – 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Chanán (חָנָן – 𐤇𐤍𐤍) – kegyelmes • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Goy (גּוֹי – 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá’El nép • Goyim (גּוֹיִם – 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ – 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Hordosz (הוֹרְדוֹס – 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (uralkodó) • Káfrosz (קַפְרוֹס – 𐤒𐤐𐤓𐤅𐤎) – Ciprus • Káyáfá (קַיָּפָא – 𐤒𐤉𐤐𐤀) – Kajafás • Kefá (כֵּיפָא – 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter • Kehiláh (קְהִלָּה – 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet/közösség • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל – 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá’El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Levi (לֵוִי – 𐤋𐤅𐤉) – csatlakozó – Yá’ákov fia, a papi/szolgáló törzs • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Nátzrát (נָצְרַת – 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/őrszem • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Shlichim (שְׁלִיחִים – 𐤔𐤋𐤉𐤇𐤉𐤌) – Küldöttek/Apostolok • Szánhedrin (סַנְהֶדְרִין – 𐤎𐤍𐤄𐤃𐤓𐤉𐤍) – Nagytanács • Szofrim (סוֹפְרִים – 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tzádukim (צַדּוּקִים – 𐤑𐤃𐤅𐤒𐤉𐤌) – szadduceusok • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yochanán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes/János • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

[HU] Má’ászei HáShlichim 3

1Kefá és Yochánán felmentek a Beit-HáMikdáshba, az imádkozás idejére, a kilencedik órára. 2És egy anyja méhétől fogva sánta férfit vittek oda, akit napról napra letettek a Heikhál kapuja elé, amelyet Ékesség-kapunak hívtak, hogy alamizsnát kérjen a Heikhálba menőktől. 3Amikor meglátta, hogy Kefá és Yochánán be akar menni a Heikhálba, alamizsnát kért tőlük. 4Kefá rávetette szemeit, és így Yochánán is, és azt mondta: „Tekints ránk!” 5Ő pedig odafordult hozzájuk várakozásában, hogy kap tőlük valamit. 6De Kefá azt mondta: „Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a Nátzráti Yeshuá HáMáshiách nevében, kelj fel, és járj!” 7És megragadta jobb kezénél fogva, és felemelte őt, annak pedig azon nyomban megerősödtek a lábai és a bokái, 8és felugrott maga alól, és megállt, és járt, és bement velük a Heikhálba, járkálva, ugrándozva, és dicsérve Elohimot. 9És az egész nép látta őt, amint járkál, és dicséri Elohimot. 10És felismerték őt, hogy ő az, aki alamizsnáért szokott ülni a Heikhál Ékesség-kapuja előtt, és eltöltötte őket az ámulat és a megdöbbenés azon, ami vele történt.

11És mivel ő Kefához és Yochánánhoz ragaszkodott, az egész nép megdöbbenve futott össze hozzájuk a csarnokba, amelyet Shlomoh csarnokának hívnak. 12Amikor Kefá ezt látta, megszólalt, és így szólt a néphez: „Yiszrá’El férfiai, mit álmélkodtok ezen, és mit néztek úgy ránk, mintha a magunk erejével vagy kegyességünkkel értük volna el, hogy ő járjon? 13Ávráhám, Yitzchák és Yá’ákov Elohimja, a mi Ábáink Elohimja megnagyította Szolgájának, Yeshuáának dicsőségét, akit ti kiszolgáltattatok, és megtagadtatok Pilátus előtt, jóllehet az úgy ítélt, hogy szabadon bocsássa őt. 14De ti megtagadtátok a Szentet és az Igazat, és azt kértétek, hogy egy gyilkos férfit kegyelmezzen meg nektek, 15az Szár HáChájjimot pedig megöltétek, akit Elohim feltámasztott a halottak közül, és ennek mi tanúi vagyunk. 16És az ő nevébe vetett hitünk által adott erőt az ő neve ennek a férfinak, akit láttok és ismertek, és a tőle való hit adott neki gyógyulást a csontjaira mindnyájatok szemei láttára.

17És most, testvéreim, tudom, hogy tudatlanságból cselekedtetek, ti is, meg elöljáróitok is. 18De amit Elohim minden prófétája által előre megmondott, hogy az ő Máshiáchja szenvedni fog, azt így teljesítette be. 19Térjetek hát meg, és forduljatok el útjaitokról, hogy eltöröltessenek bűneitek, 20és hogy eljöjjenek a felüdülés idői Yahuwah színe elől, és elküldje Yeshuáát, akit nektek Máshiáchul hirdettek meg eleve. 21Őt pedig be kell fogadnia az Egek hajlékának, amíg minden vissza nem tér a maga helyére, az Elohim szent prófétái szája által ősidőktől szólott minden dolog szerint.

22Íme, Mosheh mondta atyáinknak: Prófétát támaszt nektek testvéreitek közül Yahuwah, a ti Elohimatok, olyat, mint én: őrá hallgassatok mindenben, amit csak szól nektek. 23És lészen, hogy minden lélek, aki nem hallgat arra a prófétára, kiirtatik népei közül. 24És a próféták is mind, Shmueltől és az utána következőktől fogva, akik csak szóltak, mind ezekről a napokról jövendöltek. 25Ti vagytok a próféták fiai, és a szövetségé, amelyet Elohim atyáitokkal kötött, amikor így szólt Ávráhámhoz: És a te magodban áldatik meg a föld minden nemzetsége. 26Néktek elsőként támasztotta fel Elohim Szolgáját, Yeshuáát, és elküldte őt, hogy megáldjon titeket azzal, hogy mindegyikőtök megtér a maga bűneiből.”

Szójegyzék: Beit-HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ – 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Chájjim (חַיִּים – 𐤇𐤉𐤉𐤌) – Életek/élet • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ – 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Heikhál (הֵיכָל – 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka • Kefá (כֵּיפָא – 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Nátzrát (נָצְרַת – 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/őrszem • Shlomoh (שְׁלֹמֹה – 𐤔𐤋𐤌𐤄) – Salamon, békés • Shmuel (שְׁמוּאֵל – 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatott/Sámuel • Szár (שַׂר – 𐤔𐤓) – Fejedelem/vezér • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yitzchák (יִצְחָק – 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog • Yochánán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ávráhám (אַבְרָהָם – 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany

[HU] Má’ászei HáShlichim 2

1Amikor pedig betelt a hét Shávuot ➣ a Hetek Ünnepe/Pünkösd napja, mindnyájan együtt gyűltek össze egy szívvel egy helyen. 2És íme, zúgás hangja támadt az Egekből hirtelen, zúgva, mint a nagy szélrohamnak zúgása, és betöltötte az egész házat, ahol ültek. 3És láthatóvá lettek előttük nyelvek, mint a tűz látása, amelyek szétoszlottak, és leszálltak egyenként mindegyikükre. 4És megteltek mindnyájan Ruách HáKodeshsel, és kezdtek beszélni más nyelveken, és szavakat hoztak ki szájukból, ahogyan a Ruách beléjük adta.

5Elohimet félő Yáhudim laktak Yerusháláyimban a föld minden nemzete közül, akik az Egek alatt vannak. 6És lett, amikor hallatszott annak a zúgásnak a hangja, összegyűlt nagy nép, és zavarodottság lett közöttük, mert mindegyikük a maga nyelvén hallotta őket beszélni. 7És elálmélkodtak mindnyájan, és elcsodálkoztak, és mondták egyik a másikának: „Íme, nem mind Gálil-beliek-e ezek a beszélők? 8És hogyan halljuk szájukból, hogy mindegyikünk a maga szülőföldjének nyelvén: 9Párász és Mádáj nyelvét, és Eilámét, és Árám-Náháráyim lakóiét, és Yáhu’Dáhét, és Kápudkiáét, Pontoszét és Ászjáét, 10Prugjáét és Pámpuljáét, Mitzráyimét és Lub vidékéét, amely Kurini mellett van, és a Yáhudimét, akik Rómiból jönnek, 11jövevények és Yáhudim, krétiek és árábok: halljuk őket nyelveinken beszélni HáElohim csodálatos dolgairól.” 12És elálmélkodtak mindnyájan, és megrémültek, és mondták egyik a másikának: „Mi ez?” 13Mások pedig gúnyolódtak rajtuk, és mondták: „Musttól teltek meg ezek.”

14Akkor felállt Kefá a tizeneggyel ővele, és felemelte hangját, és felelt, és mondta nekik: „Yáhu’Dáh férfiai, és Yerusháláyim minden lakói! Tudjátok meg ezt magatoknak, és hallgassátok meg beszédemet! 15Mert nem részegek ezek, ahogy ti gondoljátok, hiszen a harmadik óra van a napon. 16Hanem ez az a dolog, amely megmondatott Yo’El próféta keze által: 17És lesz az utolsó napokban, így szól Elohim, kiöntök Ruáchomból minden testre, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, és ifjaitok látomásokat látnak, és véneitek álmokat álmodnak, 18és még szolgáimra és szolgálóleányaimra is azokban a napokban kiöntök Ruáchomból, és prófétálnak. 19És adok csodákat az Egekben fenn, és jeleket a földön lenn: vért és tüzet és füstoszlopokat. 20A nap sötétséggé változik, és a hold vérré, mielőtt eljön Yahuwah nagy és félelmetes napja. 21És lesz, hogy mindenki, aki Yahuwah nevét segítségül hívja, megmenekül.

22Yiszrá’El férfiai, figyeljetek ezekre a beszédeimre! Íme, a Nátzrát-beli Yeshuá, hűséges férfiú nektek HáElohim részéről, hatalmas erőkkel, csodákkal és jelekkel, amelyeket Elohim tett keze által szemeitek előtt, ahogyan magatok is tudjátok, 23őt, akit Elohim tanácsából és tudásából eleve elvégeztetett felőle, megfogtátok, hogy átadassék, és ti Beliyá’ál kezei által felszegeztétek és megöltétek őt. 24És Elohim feloldotta a halál köteleit, és feltámasztotta őt a halottak közül, mert a halál nem tartott meg erőt, hogy megragadja őt. 25Mert őróla mondta Dávid: Yahuwaht magam elé helyeztem szüntelen, mert jobbom felől van, hogy meg ne inogjak. 26Azért örült szívem és ujjongott nyelvem, még testem is biztonságban nyugszik, 27mert nem hagyod Nefeshemet a Sheolban, nem engeded, hogy híved meglássa az enyészetet. 28Megismertetted velem az élet ösvényeit, jóllakatsz örömökkel orcád előtt.

29Férfiak, testvérek! Adjatok nekem szólásra való nyílást, hogy beszéljek hozzátok mindenki szeme láttára Dávidról, az atyák fejéről, hogy meghalt és el is temettetett, és sírja nálunk van mind e mai napig. 30És ő, próféta lévén, és tudván, hogy esküvel esküdött neki Elohim, hogy ágyékából származó egyet ültet trónjára a test szerint, 31és ezt eleve látva mondta a HáMáshiách feltámadásáról, hogy nem hagyatik Nefeshe a Sheolban, és teste nem lát enyészetet. 32Ez a Yeshuá, akit Elohim feltámasztott a halottak közül, és mi mindnyájan tanúi vagyunk neki. 33És most, hogy felemeltetett HáElohim jobbjára, és a Ruách HáKodesh ígéretét megkapta Ábájától, kiöntötte ezt a Ruáchot, amint ti látjátok és halljátok. 34Mert nem Dávid ment fel az Egekbe, hiszen ő maga mondta szájával: Így szól Yahuwah az én Ádonimnak: Ülj jobbom felől, 35amíg ellenségeidet lábaid zsámolyává teszem. 36Azért tudja meg Yiszrá’El egész háza igazán, hogy Ádonná és Máshiáchá tette őt Elohim: ezt a Yeshuáát, akit ti felszegeztetek.”

37És lett, amikor hallották, megérintette a beszéd, mint a kard döfései, szívüket, és mondták Kefának és a többi Sháliáchnak: „Férfiak, testvérek, mit cselekedjünk hát?” 38És mondta nekik Kefá: „Térjetek meg útjaitokról, és merítkezzetek be mindnyájan Yeshuá HáMáshiách nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Ruách HáKodesh ajándékát. 39Mert az ígéret beszéde tiétek és fiaitoké, és mindazoké, akik távol vannak, mindenkié, akit elhív magának Yahuwah, a mi Elohimunk.” 40És sok más beszéddel is bizonyságot tett közöttük, és intette őket, mondván: „Meneküljetek meg ettől az elferdült nemzedéktől!” 41És hallgattak beszédére örömmel, és bemerítkeztek, és csatlakoztak hozzájuk azon a napon mintegy háromezer lélek.

42És állhatatosak voltak szüntelen a Shlichim tanításában, a hozzájuk való társulásban, kenyerük megtörésében és imádságaikban. 43És félelem szállt minden lélekre, és sok csoda és jel történt a Shlichim kezei által. 44És mindazok, akik hittek, együtt laktak testvérekként egyetemben, és minden, amijük volt, 45azt mindenük közös örökségévé adták. És eladták birtokukat és szerzeményüket, és szétosztották azokat mindenkinek, kinek-kinek szüksége szerint. 46És napról napra ez volt útjuk szüntelen, hogy felkeressék a Heikhált egy szívvel, és kenyerüket megtörték házaikban, és ették a maguk részének kenyerét örömmel és szívük tisztaságában, 47és áldották HáElohimot, és kegyelmet találtak az egész nép szemei előtt. És az Ádon napról napra hozzátette a közösséghez a megszabadulókat.

Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádon (אָדוֹן – 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Beit-HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ – 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Beliyá’ál (בְּלִיַּעַל – 𐤁𐤋𐤉𐤏𐤋) – haszontalanság/gonoszság • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל – 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Goy (גּוֹי – 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá’El nép • Goyim (גּוֹיִם – 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ – 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Heikhál (הֵיכָל – 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka • Kefá (כֵּיפָא – 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter • Kehiláh (קְהִלָּה – 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet/közösség • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Nátzrát (נָצְרַת – 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/őrszem • Pétrosz (פֶּטְרֹוס – 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Péter • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Sháliách (שָׁלִיחַ – 𐤔𐤋𐤉𐤇) – Küldött/Apostol • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Shávuot (שָׁבוּעוֹת – 𐤔𐤁𐤅𐤏𐤅𐤕) – Hetek ünnepe • Sheol (שְׁאוֹל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Holtak hazája/Alvilág • Shlichim (שְׁלִיחִים – 𐤔𐤋𐤉𐤇𐤉𐤌) – Küldöttek/Apostolok • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yáhudim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/dicsőítők • Yáhudi (יְהוּדִי – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu’Dáh törzse • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yo’El (יוֹאֵל – 𐤉𐤅𐤀𐤋) – Shim’on-fejedelem • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh

[HU] Má’ászei HáShlichim 1

1Az első könyvet arról írtam, Teofilus, amit Yeshuá tett és tanított kezdetétől 2egészen addig a napig, amelyen felvitetett tőlünk, miután megparancsolatait adta a Ruách HáKodesh által a Shlichim (Küldöttek)-nek, akiket kiválasztott. 3Szenvedése után élőként mutatkozott meg előttük sok jellel, amikor negyven napon át feltárulva feltárult nekik, és beszélt Elohim Királysága felől. 4Amikor együtt étkezett velük, megparancsolta nekik: „Ne menjetek ki Yerusháláyimből, hanem reménykedve várjátok az Ábá szavát, amelyről hallottatok tőlem, 5hogy Yochánán a vizekkel merített be, ti pedig nemsokára, e napok után, Ruách HáKodeshsel merítkeztek be.”

6Amikor egybegyűltek, megkérdezték tőle: „Ádonájunk, ebben az időben állítod-e helyre a királyságot Yiszrá’Elnek?” 7Így szólt hozzájuk: „Nem a tietek megismerni az időket és a Mo’edimet – a kijelölt időket –, amelyeket az Ábá a maga uralmában jelölt ki. 8Hanem erőt öltötök magatokra, amikor leszáll rátok a Ruách HáKodesh, és tanúim lesztek Yerusháláyimban, egész Yáhu’Dáhban és Shomronban, a föld széléig. 9Miután ezeket a szavakat elvégezte, felvitetett tőlük, szemeik láttára, és felhő emelte fel őt szemeik elől. 10Amint felmenetele közben az Egek felé tekintettek, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában öltözötten, 11és ezt mondták: „Gálil férfiai, miért álltok itt az Egek felé tekintve? Ez a Yeshuá, aki felvétetett tőletek és a magasba ment fel, úgy jön el, ahogyan láttátok őt a magasba felmenni.”

12Ekkor megfordultak és Yerusháláyimba mentek a hegyről, amelyet az Olajfák hegyének neveznek, amely Yerusháláyimhoz közel van, egy Shábátnapi járóföldnyi útra. 13Megérkeztek, és felmentek a felső szobába, ahol laktak, mégpedig Kefá, Yochánán, Yá’ákov, Andráj, Filiposz, T’omá, Bár-Tálmáj, Mátit’Yáhu, Yá’ákov, az Chálfáj fia, és Shim’on HaKanai (a Zélóta) és Yáhu’Dáh, a Yá’ákov fia. 14Mindezek egy szívvel kitartóan vettek részt az imádságban és a könyörgésekben, az asszonyokkal, Miryámmal, Yeshuá anyjával és testvéreivel együtt.

15Azokban a napokban felállt Kefá az egybegyűlt testvérek körében, akiknek száma mintegy százhúsz volt, és ezt mondta: „16Férfiak, testvérek! Be kellett teljesednie az Írás szavának, amelyet a Ruách HáKodesh régtől fogva megmondott Dávid szája által Yáhu’Dáhról, aki vezetője lett azoknak, akik elfogták Yeshuát; 17mert közénk számláltatott, és ez a szolgálat őrá esett az ő sorsában. 18És íme, ő mezőt szerzett magának vétkének béréből, és teljes magasságában a földre esett, kettéhasadt középen, és egész belseje kiömlött. 19Ismertté is vált ez Yerusháláyim minden lakója előtt, ezért nevezték el azt a mezőt a maguk nyelvén Ákeldámának, azaz Vérmezőnek. 20Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: Legyen a szállása pusztasággá, és ne legyen benne lakó; tisztségét pedig más vegye el. 21Ezért szükséges, hogy azok közül a férfiak közül, akik velünk jártak minden időben, amíg előttünk ki- és bejárt Yeshuá, a mi Ádonájunk, 22kezdve Yochánán bemerítésétől addig a napig, amelyen felvitetett tőlünk: egy közülük tanúnk legyen az ő feltámadásáról.” 23Ekkor állítottak kettőt: Yoszefet, akit Bár-Sabbának neveznek, és akinek mellékneve Jusztosz, és Mátit’Yáhut, 24és így imádkoztak, mondván: „Te, Yahuwah, minden szív ismerője, mutasd meg nekünk e kettő közül az egyiket, akit kiválasztottál, 25hogy megkapja ennek a szolgálatnak a sorsát és Yah küldetését, amelytől Yáhu’Dáh eltért, és a maga helyére ment.” 26Ekkor sorsot vetettek rájuk, és a sors Mátit’Yáhura esett, és a tizenegy Sháliách közé számláltatott.

Szójegyzék: Andráj (אַנְדְּרַי – 𐤀𐤍𐤃𐤓𐤉) – férfias (görög) • Bár-Sabbá (בַּר־שַׁבָּא – 𐤁𐤓𐤔𐤁𐤀) – Szabbat fia • Bár-Tálmáj (בַּר־תַּלְמַי — 𐤁𐤓 𐤕𐤋𐤌𐤉 – 𐤁𐤓𐤕𐤋𐤌𐤉) – Talmáj fia (arámi • Ákeldámá (חֲקַל־דְּמָא – 𐤇𐤒𐤋𐤃𐤌𐤀) – Vérmező (arámi • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Filiposz (פִילִיפּוֹס – 𐤐𐤉𐤋𐤉𐤐𐤅𐤎) – Fülöp/lóbarát • Gálil (גָּלִיל – 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Miryám (מִרְיָם – 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Mo’edim (מוֹעֲדִים – 𐤌𐤅𐤏𐤃𐤉𐤌) – Kijelölt idők/Ünnepek • Mátit’Yáhu (מַתִּתְיָהוּ – 𐤌𐤕𐤕𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah ajándéka • Petrosz (פֶּטְרֹוס – 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Péter • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Shim’on (שִׁמְעוֹן – 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá’ákov fia • Shlichim (שְׁלִיחִים – 𐤔𐤋𐤉𐤇𐤉𐤌) – Küldöttek/Apostolok • Shomron (שֹׁמְרוֹן – 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Sháliách (שָׁלִיחַ – 𐤔𐤋𐤉𐤇) – Küldött/Apostol • T’omá (תְּאוֹמָא – 𐤕𐤀𐤅𐤌𐤀) – Tamás/Iker • Yah (יָהּ – 𐤉𐤄) – Yahuwah rövidített neve • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yochánán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása

[HU] Mátit’Yáhu 28

1A Shábát után, reggel felé, a hét első napján eljött a Mágdáli Miryám és a másik Miryám, hogy megnézzék a sírt. 2És íme, nagy földrengés volt, mert Yahuwah Málákhja leszállt az egekből, és eljött, elhengerítette a követ a nyílásról, és leült rá. 3Tekintete olyan volt, mint a villámlás, és ruhája fehér, mint a hó. 4A tőle való rettegéstől az őrök megrémültek, és olyanok lettek, mint a holtak. 5A Málákh pedig felelt, és így szólt az asszonyokhoz: „Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Yeshuát keresitek. 6Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, és nézzétek meg a helyet, ahol az Ádon feküdt. 7És siessetek tanítványaihoz, és mondjátok meg nekik, hogy feltámadt a halottak közül, és íme, előttetek megy Gálilba: ott meglátjátok őt. Íme, megmondtam nektek!”

8Erre egy pillanat alatt eltávoztak a sírtól, félelemmel és nagy örömmel, és futottak, hogy hírül adják tanítványainak. 9És miközben mentek elbeszélni tanítványainak, íme, megjelent nekik Yeshuá, és mondta: „Shalom!” Ők pedig odaléptek, megragadták a lábait, és leborultak előtte. 10Ekkor Yeshuá így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Menjetek, adjátok hírül testvéreimnek, hogy menjenek Gálilba, és ott meglátnak engem.”

11Miközben mentek, íme, néhányan az őrség emberei közül bementek a városba, és jelentették a Kohánim fejeinek mindazt, ami történt. 12Azok pedig összegyűltek a vénekkel, és miután tanácsot tartottak, sok ezüstpénzt adtak a sereg embereinek, 13mondván: „Ezt mondjátok: Tanítványai jöttek éjjel, és ellopták őt, amíg mi aludtunk. 14És ha a dolog a helytartó füleibe jut, mi majd a szívére beszélünk, és pajzzsá leszünk nektek minden rossztól.” 15Azok elvették az ezüstöt, és úgy tettek, ahogy a szájukba adták. El is terjedt ez a szóbeszéd a Yáhu’dim között mind a mai napig.

16A tizenegy tanítvány pedig elment Gálilba, arra a hegyre, ahova Yeshuá rendelte őket. 17És amikor meglátták őt, leborultak előtte, de voltak közöttük, akik két ágon sántikáltak. 18Yeshuá hozzájuk lépett, beszélt hozzájuk, és mondta: „Nekem adatott minden uralom az egekben és a földön. 19Menjetek minden néphez, hogy tanítsátok őket, és tegyétek őket nekem tanítványokká, bemerítve őket az Ábának, a Fiúnak és a Ruách HáKodeshnek nevében, 20és tanítva őket, hogy megtartsanak mindent, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok az évek végéig, a világ végének idejéig. Ámen.”

Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádon (אָדוֹן – 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Gálil (גָּלִיל – 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל – 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá’El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Málákh (מַלְאָךְ – 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Miryám (מִרְיָם – 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shábát (שַׁבָּת – 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shalom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – béke; teljesség; jól-lét; üdv – köszöntés és kérdés egyben • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu’Dáh népe • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

Pin It on Pinterest