[HU] Melákhim álef 21

Szerző: Sipos Richard | máj 10, 2026

¹Történt ezek után a dolgok után: szőlője volt a Yizre’Eli Návotnak, amely Yizre’Elben volt, Áchávnak, Shomron királyának palotája mellett. ²És szólt Ácháv Návothoz, mondván: Add nekem a szőlődet, hogy zöldségeskertem legyen, mert közel van a házam mellett, és adok neked helyette nála jobb szőlőt; ha jó a szemeidben, adok neked ezüstöt, ennek az árát. ³És mondta Návot Áchávnak: Távol legyen tőlem Yahuwahtól, hogy odaadjam atyáim örökségét neked! ⁴És bement Ácháv a házába leverten és haragosan a dolog miatt, amelyet szólt hozzá a Yizre’Eli Návot, amikor mondta: Nem adom neked atyáim örökségét. És lefeküdt az ágyára, elfordította arcait, és nem evett kenyeret.

⁵És bement hozzá Izevel, a felesége, és szólt hozzá: Mi ez, hogy elfordult a Ruáchod, és nem eszel kenyeret? ⁶És szólt hozzá: Mert szóltam a Yizre’Eli Návothoz, és mondtam neki: Add nekem a szőlődet ezüstért, vagy ha akarod, adok neked szőlőt helyette. De ő mondta: Nem adom neked a szőlőmet. ⁷És mondta neki Izevel, a felesége: Te most gyakorolsz királyságot Yiszrá’El fölött? Kelj föl, egyél kenyeret, és legyen jó a szíved — én adom majd neked a Yizre’Eli Návot szőlőjét.

⁸És leveleket írt Ácháv nevében, és lepecsételte a pecsétjével, és elküldte a leveleket a vénekhez és a nemesekhez, akik a városában voltak, akik Návottal laktak. ⁹És írt a levelekben, mondván: Hirdessetek böjtöt, és ültessétek Návotot a nép élére. ¹⁰És ültessetek két embert, Beli’ál fiait, vele szembe, hogy tanúskodjanak ellene, mondván: Átkoztad Elohimot és a királyt! Azután vigyétek ki, és kövezzétek meg, hogy meghaljon. ¹¹És megtették városának emberei, a vének és a nemesek, akik a városában laktak, ahogyan üzent nekik Izevel, ahogyan írva volt a levelekben, amelyeket küldött nekik. ¹²Böjtöt hirdettek, és Návotot a nép élére ültették. ¹³És jött a két ember, Beli’ál fiai, és vele szembe ültek, és tanúskodtak Beli’ál emberei Návot ellen a nép előtt, mondván: Átkozta Návot Elohimot és a királyt! És kivitték őt a városon kívülre, és megkövezték kövekkel, és meghalt. ¹⁴És küldtek Izevelnek, mondván: Megköveztetett Návot, és meghalt. ¹⁵És történt, amikor meghallotta Izevel, hogy megköveztetett Návot, és meghalt, mondta Izevel Áchávnak: Kelj föl, vedd birtokba a Yizre’Eli Návot szőlőjét, amelyet megtagadott neked ezüstért adni, mert nem él Návot, hanem meghalt. ¹⁶És történt, amikor meghallotta Ácháv, hogy meghalt Návot, fölkelt Ácháv, hogy lemenjen a Yizre’Eli Návot szőlőjébe, hogy birtokba vegye azt.

¹⁷És lett Yahuwah Igéje a Tishbi Eli’Yáhuhoz, mondván: ¹⁸Kelj föl, menj le Ácháv elé, Yiszrá’El királya elé, aki Shomronban van — íme, Návot szőlőjében van, ahová lement, hogy birtokba vegye. ¹⁹És szólj hozzá, mondván: Így szól Yahuwah: Gyilkoltál, és birtokba is vettél? És szólj hozzá, mondván: Így szól Yahuwah: Azon a helyen, ahol felnyalták a kutyák Návot vérét, nyalják fel a kutyák a te véredet is. ²⁰És mondta Ácháv Eli’Yáhunak: Megtaláltál, ellenségem? És mondta: Megtaláltalak, mivel eladtad magad, hogy a gonoszt cselekedd Yahuwah szemeiben. ²¹Íme, én veszedelmet hozok rád, és kisöpörlek utánad, és kiirtom Áchávnak a falra vizelőt, a bezártat és az elhagyottat Yiszrá’Elben. ²²És olyanná teszem házadat, mint Yáráv’ámnak, Nevát fiának a háza, és mint Ba’shának, Áchi’Yáh fiának a háza, a bosszantásért, amellyel bosszantottál, és vétekbe vitted Yiszrá’Elt. ²³És Izevelről is szólt Yahuwah, mondván: A kutyák eszik meg Izevelt Yizre’El sáncánál. ²⁴Aki meghal Ácháv-éból a városban, azt a kutyák eszik meg, és aki meghal a mezőn, azt az Egekre madarai eszik meg. ²⁵Bizony nem volt olyan, mint Ácháv, aki eladta magát, hogy a gonoszt cselekedje Yahuwah szemeiben, akit rávett a felesége, Izevel. ²⁶És nagyon utálatosan cselekedett, követve a bálványokat, egészen úgy, ahogyan tettek az Emorik, akiket kiűzött Yahuwah Yiszrá’El fiai elől.

²⁷És történt, amikor meghallotta Ácháv ezeket a szavakat, megszaggatta ruháit, és zsákot tett a húsára, és böjtölt, és zsákban hált, és csendben járt-kelt. ²⁸És lett Yahuwah Igéje a Tishbi Eli’Yáhuhoz, mondván: ²⁹Láttad-e, hogy megalázta magát Ácháv énelőttem? Mivel megalázta magát előttem, nem hozom el a veszedelmet az ő napjaiban; a fia napjaiban hozom el a veszedelmet a házára.

Szójegyzék: Ácháv (אַחְאָב – 𐤀𐤇𐤀𐤁) – Omri fia; Yiszrá’El gonosz királya • Áchi’Yáh (אֲחִיָּה – 𐤀𐤇𐤉𐤄) – Ba’shá apja • Ba’shá (בַּעְשָׁא – 𐤁𐤏𐤔𐤀) – Áchi’Yáh fia; Yiszrá’El gonosz királya • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Eli’Yáhu (אֵלִיָּהוּ – 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah – Illés • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Emori (אֱמֹרִי – 𐤀𐤌𐤓𐤉) – Emóri/Beszélő/Hegyvidéki – beszélő • Izevel (אִיזֶבֶל – 𐤀𐤉𐤆𐤁𐤋) – Áchav felesége; Bá’ál-imádó Tzidoni királylány • Návot (נָבוֹת – 𐤍𐤁𐤅𐤕) – a Yizre’Eli szőlőtulajdonos • Nevát (נְבָט – 𐤍𐤁𐤈) – Yáráv’ám apja • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shomron (שֹׁמְרוֹן – 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yáráv’ám (יָרָבְעָם – 𐤉𐤓𐤁𐤏𐤌) – Nevát fia; az északi királyság első királya • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yizre’El (יִזְרְעֶאל – 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – Elohim vet – síkság Yiszrá’El északi részén

[HU] Melákhim álef 20

Szerző: Sipos Richard | máj 10, 2026

¹Ben-Hádád, Árám királya összegyűjtötte egész haderejét; harminc és két király volt vele, lovak és harci kocsik; és felvonult, körülzárta Shomront, és harcolt ellene. ²Követeket küldött Áchávhoz, Yiszrá’El királyához a városba, ³és ezt mondta neki: Így szól Ben-Hádád: ezüstöd és aranyad az enyém, és feleségeid és fiaid, a legjobbak, az enyémek. ⁴Yiszrá’El királya válaszolt és ezt mondta: Szavad szerint, uram király: tied vagyok én és mindenem. ⁵A követek visszatértek, és ezt mondták: Így szól Ben-Hádád, mondván: Mivel elküldtem hozzád, mondván, ezüstödet és aranyadat és feleségeidet és fiaidat nekem add, ⁶ezért holnap ilyenkor elküldöm hozzád szolgáimat, és átkutatják házadat és szolgáid házait; és lesz, hogy szemeid minden gyönyörűségét kezükbe veszik és elviszik.

⁷Akkor Yiszrá’El királya összehívta az ország minden vénét, és ezt mondta: Tudjátok meg és lássátok, hogy ez rosszat keres, mert elküldött hozzám feleségeimért és fiaimért és ezüstömért és aranyomért, és nem tagadtam meg tőle. ⁸És ezt mondta neki minden vén és az egész nép: Ne hallgass rá, és ne engedj! ⁹Akkor ezt mondta Ben-Hádád követeinek: Mondjátok meg uramnak, a királynak: Mindazt, amit először elküldtél szolgádnak, megteszem, de ezt a dolgot nem tehetem meg. És elmentek a követek, és vittek neki választ. ¹⁰Akkor elküldött hozzá Ben-Hádád, és ezt mondta: Így tegyenek velem az elohim, és így folytassák, ha elég lesz Shomron pora marokra való az egész népnek, amely a lábaimnál! ¹¹Yiszrá’El királya válaszolt és ezt mondta: Mondjátok meg: ne kérkedjék az, aki felövezi magát, úgy, mint aki leoldja! ¹²És lesz, amikor meghallotta ezt a szót — ő pedig ivott, ő és a királyok a sátrakban —, ezt mondta szolgáinak: Sorakozzatok! És felsorakoztak a város ellen.

¹³És íme, egy próféta lépett Áchávhoz, Yiszrá’El királyához, és ezt mondta: Így szól Yahuwah: Láttad ezt az egész nagy tömeget? Íme, kezedbe adom ma, és megtudod, hogy én vagyok Yahuwah! ¹⁴Ácháv ezt mondta: Ki által? Ő pedig így szólt: Így szól Yahuwah: A tartományok vezéreinek ifjai által. És ezt mondta: Ki kezdje a harcot? És így felelt: Te. ¹⁵Akkor megszemlélte a tartományok vezéreinek ifjait, és kétszáz és harminckettő volt; és utánuk megszemlélte az egész népet, Yiszrá’El minden fiát, hétezret. ¹⁶És kivonultak délben; Ben-Hádád pedig részegre itta magát a sátrakban, ő és a királyok, a harminc és két király, akik segítették őt. ¹⁷És a tartományok vezéreinek ifjai vonultak ki először; és elküldött Ben-Hádád, és jelentették neki, mondván: Emberek vonultak ki Shomronból. ¹⁸Ő pedig ezt mondta: Ha békéért vonultak ki, fogjátok el őket élve; és ha harcért vonultak ki, élve fogjátok el őket. ¹⁹Ezek pedig kivonultak a városból, a tartományok vezéreinek ifjai és a haderő, amely utánuk volt. ²⁰És levágták, kiki a maga emberét, és megfutamodott Árám, és Yiszrá’El üldözte őket; és elmenekült Ben-Hádád, Árám királya lovon, lovasokkal. ²¹És kivonult Yiszrá’El királya, és levágta a lovat és a harci kocsit, és nagy vereséggel verte meg Árámot. ²²Akkor a próféta odalépett Yiszrá’El királyához, és ezt mondta neki: Menj, erősödj meg, és tudd meg és lásd, mit fogsz tenni, mert az év fordulóján Árám királya feljön ellened.

²³Árám királyának szolgái ezt mondták neki: A hegyek Elohimja az ő Elohimjuk, ezért voltak erősebbek nálunk; de hadd harcoljunk velük a síkságon — bizony erősebbek leszünk náluk. ²⁴És ezt a dolgot tedd meg: távolítsd el a királyokat, kit-kit a helyéről, és tégy helytartókat helyükbe. ²⁵Te pedig számlálj magadnak akkora haderőt, mint az elesett haderő, lovat lóért és harci kocsit harci kocsiért, és harcoljunk velük a síkságon — bizony erősebbek leszünk náluk. És hallgatott szavukra, és úgy tett.

²⁶És lesz az év fordulóján, hogy megszemlélte Ben-Hádád az Árámit, és felvonult Áfekba, hogy harcoljon Yiszrá’Ellel. ²⁷Yiszrá’El fiait pedig megszemlélték és ellátták élelemmel, és elindultak elébük; és Yiszrá’El fiai táboroztak velük szemben, mint két kis kecskenyáj, az Árámi viszont megtöltötte a földet. ²⁸Akkor odalépett az Elohim embere, és ezt mondta Yiszrá’El királyának, mondván: Így szól Yahuwah: Mivel azt mondta az Árámi: A hegyek Elohimja Yahuwah, és nem a völgyek Elohimja ő — ezért kezedbe adom ezt az egész nagy tömeget, és megtudjátok, hogy én vagyok Yahuwah. ²⁹És táboroztak ezek amazokkal szemben hét napig; és lesz a hetedik napon, hogy összecsapott a harc, és Yiszrá’El fiai levágtak az Árámiból százezer gyalogost egy napon. ³⁰A megmaradtak pedig Áfekba menekültek, a városba, és rászakadt a fal a megmaradt húsz és hét ezer emberre; Ben-Hádád is elmenekült, és bement a városba, szobából szobába.

³¹És szolgái ezt mondták neki: Íme, hallottuk, hogy Yiszrá’El házának királyai a hűségszeretet királyai; tegyünk hát zsákruhát derekunkra és kötelet a fejünkre, és menjünk ki Yiszrá’El királyához — talán életben hagyja nefeshedet. ³²És zsákruhát öveztek derekukra és kötelet fejükre, és kimentek Yiszrá’El királyához, és ezt mondták: Szolgád, Ben-Hádád ezt mondja: Hadd éljen nefeshem! Ő pedig ezt mondta: Hát még él? Testvérem ő. ³³Az emberek pedig jelet kerestek, és siettek megragadni szavát, és ezt mondták: Testvéred, Ben-Hádád! Ő pedig így szólt: Menjetek, hozzátok őt! És kijött hozzá Ben-Hádád, ő pedig felültette a harci kocsira. ³⁴És ezt mondta neki: A városokat, amelyeket apám elvett apádtól, visszaadom; és bazárutcákat rendezhetsz be magadnak Dámeszekban, ahogy apám berendezett Shomronban. Én pedig szövetséggel bocsátlak el. És szövetséget kötött vele, és elbocsátotta őt.

³⁵És egy ember a próféták fiai közül ezt mondta társának Yahuwah szavára: Üss meg engem! De az ember nem akarta megütni. ³⁶Akkor ezt mondta neki: Mivel nem hallgattál Yahuwah szavára, íme, eltávozol tőlem, és megöl téged az oroszlán. És eltávozott mellőle, és rátalált az oroszlán, és megölte. ³⁷Talált azután egy másik embert, és ezt mondta: Üss meg engem! És megütötte őt az ember, ütvén és sebesítvén. ³⁸És elment a próféta, és várt a királyra az úton, és felismerhetetlenné tette magát kötéssel szemein. ³⁹És lesz, amikor a király arra ment, ő így kiáltott a királyhoz, és ezt mondta: Szolgád kiment a harc közepébe, és íme, egy ember kitért, és hozzám hozott egy embert, és ezt mondta: Őrizd ezt az embert; ha hiányozni fog, nefeshed lesz az ő nefeshe helyett, vagy egy kikár ezüstöt mérsz le. ⁴⁰És lesz, hogy szolgád dolgozott itt is, ott is, és az nem volt sehol. És ezt mondta neki Yiszrá’El királya: Ez a te ítéleted, magad döntöttél. ⁴¹Akkor sietve levette a kötést szemeiről, és Yiszrá’El királya felismerte őt, hogy a próféták közül való. ⁴²És ezt mondta neki: Így szól Yahuwah: Mivel kiengedted kezedből az átok alá vetett emberemet, nefeshed lesz az ő nefeshe helyett, és néped az ő népe helyett. ⁴³És hazament Yiszrá’El királya, komoran és haragosan, és megérkezett Shomronba.

Szójegyzék: Ácháv (אַחְאָב – 𐤀𐤇𐤀𐤁) – Omri fia; Yiszrá’El gonosz királya • Áfek (אֲפֵק – 𐤀𐤐𐤒) – Erősség/Szoros – pogány város • Árám (אֲרָם – 𐤀𐤓𐤌) – Szíria/magasság; Shem fia • Árámi (אֲרַמִּי – 𐤀𐤓𐤌𐤉) – Arámból való/Árám népe • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ben-Hádád (בֶּן־הֲדַד – 𐤁𐤍 𐤄𐤃𐤃) – Árám királya, Hádád fia • Cheszed (חֶסֶד – 𐤇𐤎𐤃) – Hűségszeretet/Szövetségi hűség • Dámeszek (דַּמֶּשֶׂק – 𐤃𐤌𐤔𐤒) – Damaszkusz • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – kisbetűvel: pogány bálványok, bálványok • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Kikár (כִּכָּר – 𐤊𐤊𐤓) – kör, kerek; kerek kenyér; tálentum (súlyegység, ~34 kg); kerek síkság, völgy-medence • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Shomron (שֹׁמְרוֹן – 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany

[HU] Melákhim álef 19

Szerző: Sipos Richard | máj 10, 2026

¹És elmondta Ácháv Izevelnek mindazt, amit Eli’Yáhu tett, és mindazt, ahogyan megölte az összes prófétát karddal. ²Akkor Izevel követet küldött Eli’Yáhuhoz, ezt mondva: Így tegyenek velem az elohimok, és így toldjanak hozzá, ha holnap ilyenkorra nem teszem életedet olyanná, mint egyikük élete! ³Ő pedig megfélemlett, fölkelt és elment életéért, és elérkezett a Yáhu’Dáhhoz tartozó Be’er-Shevába, és ott hagyta legényét. ⁴Ő maga pedig elment a pusztába egynapi járóföldre, odaérkezett, és leült egy rekettyebokor alá; és kérte életét, hogy meghaljon, és ezt mondta: Elég! Most, Yahuwah, vedd el életemet, mert nem vagyok jobb atyáimnál! ⁵És lefeküdt és elaludt egy rekettyebokor alatt; és íme, egy angyal megérintette őt, és ezt mondta neki: Kelj föl, egyél! ⁶És föltekintett, és íme, fejéhez egy forró kövek lepénye és egy korsó vizek; és evett és ivott, és visszafordult és lefeküdt. ⁷És Málákh Yahuwah visszatért másodszor, és megérintette őt, és ezt mondta: Kelj föl, egyél, mert sok neked az út! ⁸És fölkelt és evett és ivott, és ment annak az evésnek az erejével negyven nap és negyven éjjel az Elohim hegyéig, a Chorevig.

⁹És bement oda a barlangba, és ott töltötte az éjjelt; és íme, Yahuwah Igéje szólt hozzá, és ezt mondta neki: Mit csinálsz itt, Eli’Yáhu? ¹⁰És ő ezt mondta: Buzgólkodván buzgólkodtam Yahuwahért, az Elohim Tzeváotért, mert Yiszrá’El fiai elhagyták szövetségedet, oltáraidat lerombolták, és prófétáidat megölték karddal; és egyedül én maradtam meg, és életemet keresik, hogy elvegyék. ¹¹És ezt mondta: Jöjj ki, és állj a hegyen Yahuwah előtt! És íme, Yahuwah elvonult, és nagy és erős Ruách szaggatta a hegyeket és tördelte a sziklákat Yahuwah előtt; nem a Ruáchban volt Yahuwah. És a Ruách után földrengés; nem a földrengésben volt Yahuwah. ¹²És a földrengés után tűz; nem a tűzben volt Yahuwah. És a tűz után finom csend hangja. ¹³És lett, amikor Eli’Yáhu meghallotta, eltakarta arcait palástjával, kiment és megállt a barlang bejáratánál; és íme, hozzá egy hang, és ezt mondta: Mit csinálsz itt, Eli’Yáhu? ¹⁴És ő ezt mondta: Buzgólkodván buzgólkodtam Yahuwahért, az Elohim Tzeváotért, mert Yiszrá’El fiai elhagyták szövetségedet, oltáraidat lerombolták, és prófétáidat megölték karddal; és egyedül én maradtam meg, és életemet keresik, hogy elvegyék. ¹⁵És ezt mondta neki Yahuwah: Menj, térj vissza utadon a Dámeszeki puszta felé, és menj be, és kend fel Cházá’Elt Árám fölött királlyá. ¹⁶És Yehut, Nimshi fiát kend fel Yiszrá’El fölött királlyá; és El’Yishát, Sháfát fiát az Ável-Mecholáhból kend fel prófétává a helyedbe. ¹⁷És lesz: aki megmenekül Cházá’El kardjától, azt megöli Yehu; és aki megmenekül Yehu kardjától, azt megöli El’Yishá. ¹⁸És meghagytam Yiszrá’Elben hétezret: minden térdek, amelyek nem hajoltak meg a Bá’ál előtt, és minden szájat, amely nem csókolta meg őt.

¹⁹És elment onnan, és rátalált El’Yishára, Sháfát fiára, és ő éppen szántott; tizenkét iga ökör előtte, és ő a tizenkettediknél; és átment hozzá Eli’Yáhu, és rávetette palástját. ²⁰És ő otthagyta az ökröket, és Eli’Yáhu után futott, és ezt mondta: Hadd csókoljam meg atyámat és anyámat, és követlek téged! És ezt mondta neki: Menj, térj vissza, mert mit tettem neked? ²¹És visszatért tőle, és fogta az ökör-párt és feláldozta azt, és az ökrök szerszámával megfőzte a húst, és odaadta a népnek, és ettek; és fölkelt és Eli’Yáhu után ment, és szolgálta őt.

Szójegyzék: Ácháv (אַחְאָב – 𐤀𐤇𐤀𐤁) – Omri fia; Yiszrá’El gonosz királya • Árám (אֲרָם – 𐤀𐤓𐤌) – Szíria/magasság; Shem fia • Ável-Mecholáh (אָבֵל מְחוֹלָה – 𐤀𐤁𐤋 𐤌𐤇𐤅𐤋𐤄) – tánc rétje – helynév a Yárden völgyében • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Be’er-Shevá (בְּאֵר שֶׁבַע – 𐤁𐤀𐤓 𐤔𐤁𐤏) – Eskü kútja – ősi szent hely • Cházá’El (חֲזָאֵל – 𐤇𐤆𐤀𐤋) – Árám királya • Chorev (חֹרֵב – 𐤇𐤓𐤁) – szárazság/pusztulás hegye • Dámeszek (דַּמֶּשֶׂק – 𐤃𐤌𐤔𐤒) – Damaszkusz • El’Yishá (אֱלִישָׁע – 𐤀𐤋𐤉𐤔𐤏) – Elohim-om a szabadítás; Eli’Yáhu tanítványa • Eli’Yáhu (אֵלִיָּהוּ – 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah – Illés • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – kisbetűvel: pogány bálványok, bálványok • Igéje/Igéjét (דְּבָרוֹ – 𐤃𐤁𐤓𐤅) – Yahuwah beszéde, kijelentése, szava • Izevel (אִיזֶבֶל – 𐤀𐤉𐤆𐤁𐤋) – Áchav felesége; Bá’ál-imádó Tzidoni királylány • Málákh Yahuwah (מַלְאַךְ יַהוּהָ – 𐤌𐤋𐤀𐤊 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Yahuwah angyala/küldötte • máyim (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – víz/vizek – élő/teremtés-fogalom • Nimshi (נִמְשִׁי – 𐤍𐤌𐤔𐤉) – Yehu nagyapja • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Sháfát (שָׁפָט – 𐤔𐤐𐤈) – Bíró/Ítélt • Tzeváot (צְבָאוֹת – 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek – Yahuwah jelzője • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yehu (יֵהוּא – 𐤉𐤄𐤅𐤀) – próféta; Chánáni fia; Bá’shá ellen prófétált • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

[HU] Melákhim álef 18

Szerző: Sipos Richard | máj 10, 2026

¹Sok nap múltán így lett: Yahuwah Igéje Áchávhoz a harmadik esztendőben, ezt mondva: Menj, jelenj meg Áchávnál, és esőt adok a föld színére! ²Elment Eli’Yáhu, hogy megjelenjen Áchávnál. Az éhínség pedig erős volt Shomronban. ³Hívatta Ácháv Ovád’Yáhut, aki a ház fölött volt. Ovád’Yáhu pedig igen félte Yahuwaht. ⁴És így lett: amikor Izevel kiirtotta Yahuwah prófétáit, Ovád’Yáhu vett száz prófétát, és elrejtette őket, ötven embert egy-egy barlangba, és ellátta őket kenyérrel és vizekkel. ⁵Ezt mondta Ácháv Ovád’Yáhunak: Menj az országban minden vizek forrásához és minden patakhoz; talán találunk füvet, és életben tartjuk a lovat és az öszvért, és nem kell kiirtanunk az állatállományból. ⁶Fölosztották maguk között a földet, hogy bejárják azt: Ácháv ment egy úton egymaga, és Ovád’Yáhu ment egy másik úton egymaga.

⁷És így lett: amikor Ovád’Yáhu az úton volt, íme, Eli’Yáhu elébe jött; fölismerte őt, arcaira esett, és ezt mondta: Te vagy az, uram, Eli’Yáhu? ⁸Ő ezt mondta neki: Én vagyok. Menj, mondd uradnak: Íme, Eli’Yáhu! ⁹Ő pedig ezt mondta: Mit vétkeztem, hogy szolgádat Ácháv kezébe adod, hogy megöljön engem? ¹⁰Él Yahuwah, a te Elohimod: nincs nép és királyság, ahová ne küldött volna az én uram, hogy keressen téged; és ha azt mondták: nincs itt — megeskette a királyságot és a népet, hogy nem találtak meg téged. ¹¹És most te ezt mondod: Menj, mondd uradnak: Íme, Eli’Yáhu! ¹²És így lesz: én elmegyek tőled, és Ruách Yahuwah elragad téged oda, ahová nem tudom, én meg elmegyek, hogy hírt vigyek Áchávnak, és nem talál meg téged, és megöl engem; pedig a te szolgád féli Yahuwaht ifjúságomtól fogva. ¹³Nem mondták-e meg uramnak, mit tettem, amikor Izevel megölte Yahuwah prófétáit? Elrejtettem Yahuwah prófétái közül száz embert, ötven-ötven embert egy-egy barlangba, és elláttam őket kenyérrel és vizekkel. ¹⁴És most te ezt mondod: Menj, mondd uradnak: Íme, Eli’Yáhu! — és megöl engem. ¹⁵Ezt mondta Eli’Yáhu: Él Yahuwah Tzeváot, aki előtt állok, hogy ma megjelenek előtte. ¹⁶Elment Ovád’Yáhu Ácháv elé, és hírt vitt neki; és Ácháv elment Eli’Yáhu elé. ¹⁷És így lett: amikor Ácháv meglátta Eli’Yáhut, ezt mondta neki Ácháv: Te vagy az, Yiszrá’El megrontója? ¹⁸Ő ezt mondta: Nem én rontottam meg Yiszrá’Elt, hanem te és atyád háza, mert elhagytátok Yahuwah parancsolatait, és te a Bá’álok után jártál. ¹⁹És most küldj, gyűjtsd hozzám az egész Yiszrá’Elt a Kármel-hegyre, meg a Bá’ál prófétáit, négyszázötvenet, és az Ásheráh prófétáit, négyszázat, akik Izevel asztaláról esznek.

²⁰Küldött Ácháv Yiszrá’El minden fiához, és összegyűjtötte a prófétákat a Kármel-hegyre. ²¹Odalépett Eli’Yáhu az egész néphez, és ezt mondta: Meddig sántikáltok a két ágon? Ha Yahuwah az Elohim, járjatok utána; és ha a Bá’ál, járjatok utána! De a nép nem felelt neki egy szót sem. ²²Ezt mondta Eli’Yáhu a népnek: Én maradtam meg egyedül Yahuwah prófétájaként, a Bá’ál prófétái pedig négyszázötven ember. ²³Adjanak nekünk két bikát, és válasszák ki maguknak az egyik bikát, vágják darabokra, és rakják a fákra, de tüzet ne tegyenek; én elkészítem a másik bikát, és ráteszem a fákra, de tüzet nem teszek. ²⁴Hívjátok segítségül a ti elohimotok nevét, én meg segítségül hívom Yahuwah nevét; és így legyen: az az Elohim, aki tűzzel felel, ő az Elohim. Felelt az egész nép, és ezt mondta: Jó a dolog. ²⁵Ezt mondta Eli’Yáhu a Bá’ál prófétáinak: Válasszátok ki magatoknak az egyik bikát, és készítsétek el elsőként, mert ti vagytok a többség, és hívjátok segítségül elohimotok nevét, de tüzet ne tegyetek! ²⁶Vették a bikát, amelyet adott nekik, elkészítették, és segítségül hívták a Bá’ál nevét reggeltől délig, ezt mondva: Bá’ál, felelj nekünk! De nem volt hang, és nem felelt senki; és sántikáltak a Mizbeách ➣ az Oltár körül, amelyet készítettek. ²⁷És így lett délben: gúnyolta őket Eli’Yáhu, és ezt mondta: Kiáltsatok hangosan, mert Elohim ő; talán beszélgetés foglalja le, vagy dolga van, vagy úton van; talán alszik, és majd fölébred. ²⁸Kiáltottak hangosan, és vagdosták magukat szokásuk szerint kardokkal és dárdákkal, míg vér nem ömlött rajtuk. ²⁹És így lett, amikor elmúlt a dél: prófétai révületben voltak az áldozat bemutatásáig, de nem volt hang, és nem volt, aki feleljen, és nem volt, aki figyeljen.

³⁰Ezt mondta Eli’Yáhu az egész népnek: Lépjetek ide hozzám! Odalépett hozzá az egész nép, ő pedig helyreállította Yahuwah lerombolt Mizbeáchát. ³¹Vett Eli’Yáhu tizenkét követ, Yá’ákov fiai törzseinek száma szerint, akihez Yahuwah Igéje így szólt: Yiszrá’El lesz a neved. ³²Megépítette a kövekből a Mizbeáchát Yahuwah nevében, és árkot csinált, mint két szeá vetőmag helye, a Mizbeách körül. ³³Elrendezte a fákat, földarabolta a bikát, és rátette a fákra. ³⁴Ezt mondta: Töltsetek meg négy korsót vizekkel, és öntsétek az égőáldozatra és a fákra! Majd ezt mondta: Tegyétek meg másodszor! És megtették másodszor. Majd ezt mondta: Tegyétek meg harmadszor! És megtették harmadszor. ³⁵Folytak a vizek a Mizbeách körül, és az árkot is megtöltötte vizekkel.

³⁶És így lett az áldozat bemutatása idején: odalépett Eli’Yáhu próféta, és ezt mondta: Yahuwah, Ávráhám, Yitzchák és Yiszrá’El Elohimja, ma tudódjék ki, hogy te vagy Elohim Yiszrá’Elben, és én a te szolgád vagyok, és a te Igédre tettem mindezeket a dolgokat. ³⁷Felelj nekem, Yahuwah, felelj nekem, hadd tudja meg ez a nép, hogy te, Yahuwah, vagy az Elohim, és te fordítottad vissza szívüket! ³⁸Lecsapott Yahuwah tüze, és megemésztette az égőáldozatot és a fákat, a köveket és a port, és a vizeket, amelyek az árokban voltak, felnyalta. ³⁹Látta az egész nép, arcaikra estek, és ezt mondták: Yahuwah, ő az Elohim! Yahuwah, ő az Elohim! ⁴⁰Ezt mondta nekik Eli’Yáhu: Fogjátok meg a Bá’ál prófétáit, senki közülük el ne meneküljön! Megfogták őket, és levitte őket Eli’Yáhu a Kishon-patakhoz, és ott levágta őket.

⁴¹Ezt mondta Eli’Yáhu Áchávnak: Menj föl, egyél és igyál, mert az eső zúgásának hangja hallatszik! ⁴²Fölment Ácháv, hogy egyék és igyék; Eli’Yáhu pedig fölment a Kármel tetejére, a földre kuporodott, és arcait a térdei közé tette. ⁴³Ezt mondta a szolgájának: Menj föl, tekints a tenger útja felé! Az fölment, tekintett, és ezt mondta: Nincs semmi. Ezt mondta: Menj vissza! — hétszer. ⁴⁴És így lett a hetedikre: ezt mondta: Íme, egy kicsi felhő, mint egy ember tenyere, emelkedik a tengerből. Ezt mondta: Menj föl, mondd Áchávnak: Fogj be, és menj le, hogy föl ne tartóztasson az eső! ⁴⁵És így lett eközben: az Egek elsötétedtek felhőktől és széltől, és nagy eső lett; Ácháv kocsira szállt, és Yizre’Elbe ment. ⁴⁶Yahuwah keze Eli’Yáhun volt, fölövezte derekát, és futott Ácháv előtt egészen Yizre’Elig.

Szójegyzék: Ácháv (אַחְאָב – 𐤀𐤇𐤀𐤁) – Omri fia; Yiszrá’El gonosz királya • Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ásheráh (אֲשֵׁרָה – 𐤀𐤔𐤓𐤄) – pogány kultuszoszlop • Ávráhám (אַבְרָהָם – 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Eli’Yáhu (אֵלִיָּהוּ – 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah – Illés • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – kisbetűvel: pogány bálványok, bálványok • Igéje/Igéjét (דְּבָרוֹ – 𐤃𐤁𐤓𐤅) – Yahuwah beszéde, kijelentése, szava • Izevel (אִיזֶבֶל – 𐤀𐤉𐤆𐤁𐤋) – Áchav felesége; Bá’ál-imádó Tzidoni királylány • Kármel (כַּרְמֶל – 𐤊𐤓𐤌𐤋) – Gyümölcsöskert – hegység és terület • Kishon (קִישׁוֹן – 𐤒𐤉𐤔𐤅𐤍) – Kanyargós/Csapdába ejtő • Mizbeách (מִזְבֵּחַ – 𐤌𐤆𐤁𐤇) – Oltár • Ovád’Yáhu (עוֹבַדְיָהוּ – 𐤏𐤅𐤁𐤃𐤉𐤄𐤅) – Ácháv palotafelügyelője; Yahuwah-félő • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shomron (שֹׁמְרוֹן – 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tzeváot (צְבָאוֹת – 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek – Yahuwah jelzője • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yitzchák (יִצְחָק – 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog • Yizre’El (יִזְרְעֶאל – 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – Elohim vet – síkság Yiszrá’El északi részén

[HU] Melákhim álef 17

Szerző: Sipos Richard | máj 10, 2026

¹És mondta a Gil’ád lakói közül való Tishbi Eli’Yáhu Áchávnak: Él Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja, aki előtt állok, hogy nem lesz ezekben az években sem harmat, sem eső, hanem csak szavam szerint!

²És lett hozzá Yahuwah Igéje, mondván: ³Menj el innen, és fordulj kelet felé, és rejtőzz el a Kerit-pataknál, amely a Yárdennel szemben van. ⁴És lesz, hogy a patakból iszol, a hollóknak pedig megparancsoltam, hogy ott tápláljanak téged. ⁵És elment, és Yahuwah Igéje szerint cselekedett. Elment és letelepedett a Kerit-pataknál, amely a Yárdennel szemben van. ⁶És a hollók hoztak neki kenyeret és húst reggel, és kenyeret és húst este, a patakból pedig ivott. ⁷És lett napok múltán, hogy kiszáradt a patak, mert nem volt eső a földön. ⁸És lett hozzá Yahuwah Igéje, mondván: ⁹Kelj föl, menj Tzárefátba, amely Tzidonhoz tartozik, és lakj ott! Íme, megparancsoltam ott egy özvegyasszonynak, hogy tápláljon téged. ¹⁰És fölkelt, és elment Tzárefátba, és odaért a város bejáratához, és íme, ott volt egy özvegyasszony, aki fát szedegetett. És odakiáltott neki, és mondta: Hozz nekem, kérlek, egy kevés vizeket az edényben, hadd igyam! ¹¹És elment, hogy hozzon, ő pedig utánakiáltott, és mondta: Hozz nekem, kérlek, egy falat kenyeret is a kezedben! ¹²És mondta az asszony: Él Yahuwah, a te Elohimod, hogy nincs nekem süteményem, csak egy maréknyi liszt a fazékban és egy kevés olaj a korsóban. És íme, két fadarabot szedegetek, hogy bemenjek és elkészítsem azt magamnak és a fiamnak, és megegyük, azután pedig meghaljunk. ¹³És mondta neki Eli’Yáhu: Ne félj! Menj, tégy szavad szerint, de készíts belőle nekem előbb egy kis lepényt, és hozd ki nekem! Magadnak és a fiadnak pedig azután készíts! ¹⁴Mert így szól Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja: A lisztesfazék nem ürül ki, és az olajoskorsó nem fogy ki addig a napig, amíg Yahuwah esőt nem ad az Ádámáh színére. ¹⁵És elment, és Eli’Yáhu szava szerint cselekedett, és evett ő, az asszony és háza népe sok napon át. ¹⁶A lisztesfazék nem ürült ki, és az olajoskorsó nem fogyott ki, Yahuwah Igéje szerint, amelyet Eli’Yáhu keze által szólt.

¹⁷És lett ezek után, hogy megbetegedett az asszonynak, a ház úrnőjének a fia, és betegsége igen erős volt, míg nem maradt benne lélegzet. ¹⁸És mondta Eli’Yáhunak: Mi közöm hozzád, Elohim embere? Azért jöttél hozzám, hogy emlékezetbe hozd vétkemet, és megöld a fiamat? ¹⁹És mondta neki: Add ide a fiadat! És elvette az öléből, és fölvitte a felső szobába, ahol ő lakott, és lefektette a saját ágyára. ²⁰És kiáltott Yahuwahhoz, és mondta: Yahuwah, Elohimom! Még az özveggyel is rosszat cselekszel, akinél én vendég vagyok, hogy megöld a fiát? ²¹És ráméretkezett (kinyújtózva rámérte magát) a gyermekre háromszor, és kiáltott Yahuwahhoz, és mondta: Yahuwah, Elohimom! Térjen vissza, kérlek, ennek a gyermeknek a Nefeshe a bensejébe! ²²És Yahuwah meghallgatta Eli’Yáhu szavát, és visszatért a gyermek Nefeshe a bensejébe, és életre kelt. ²³És fogta Eli’Yáhu a gyermeket, és levitte a felső szobából a házba, és odaadta az anyjának, és mondta Eli’Yáhu: Nézd, él a fiad! ²⁴És mondta az asszony Eli’Yáhunak: Most tudom, hogy Elohim embere vagy, és hogy Yahuwah Igéje a szádban igazság!

Szójegyzék: Ácháv (אַחְאָב – 𐤀𐤇𐤀𐤁) – Omri fia; Yiszrá’El gonosz királya • Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Eli’Yáhu (אֵלִיָּהוּ – 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah – Illés • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gil’ád (גִּלְעָד – 𐤂𐤋𐤏𐤃) – tanúság halma – terület a Yárden keleti oldalán • Igéje/Igéjét (דְּבָרוֹ – 𐤃𐤁𐤓𐤅) – Yahuwah beszéde, kijelentése, szava • Kerit (כְּרִית – 𐤊𐤓𐤉𐤕) – Yárdentől keletre fekvő patak • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Tishbi (תִּשְׁבִּי – 𐤕𐤔𐤁𐤉) – gil’ádi település/Eli’Yáhu származási jelzője • Tzárefát (צָרְפַת – 𐤑𐤓𐤐𐤕) – föníciai város Tzidon mellett • Tzidon (צִידוֹן – 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – Halászat/Vadászat – Szidon főníciai kikötőváros a mai Libanon területén • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yárden (יַרְדֵּן – 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa