[HU] Mátit’Yáhu 12

Szerző: Sipos Richard | jún 25, 2026

¹Abban az időben Yeshuá gabonaföldön ment át Shábát napján, tanítványai pedig megéheztek, és elkezdtek kalászokat tépdesni kezeikkel, és ettek. ²Meglátták ezt a Perushim, és szóltak neki: „Íme, tanítványaid olyat tesznek, amit nem szabad tenni Shábáton.” ³Ő pedig ezt mondta nekik: „Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor megéhezett ő és azok, akik vele voltak? ⁴Hogyan ment be Elohim házába, és ette meg a Jelenlét kenyerét, amelyet a Toráh szerint nem ehetett meg sem ő, sem legényei, hanem csak a Kohánim egyedül? ⁵És nem olvastátok-e még a Toráhban, hogy a Kohánim a Mikdásban megszentségtelenítik a Shábát napját, mégsincs bennük vétek? ⁶De mondom nektek, hogy van itt nagyobb a Mikdásnál. ⁷És ha tudnátok, mit jelent ez: Hűségszeretetet kívántam, és nem áldozatot – nem ítéltétek volna el az ártatlanokat. ⁸Mert Ben HáÁdám a Shábátnak is ura.”

⁹Onnan átment, és bement a Beit-Kneszetjükbe. ¹⁰És íme, ott volt egy ember, akinek elszáradt a keze. Megkérdezték őt, mondván: „Szabad-e a Toráh szerint gyógyítani Shábáton?” – hogy okot találjanak a vádaskodásra ellene. ¹¹Ő pedig ezt mondta nekik: „Ki az az ember közületek, akinek ha egy juha van, és az verembe esik Shábáton, nem ragadja meg, és nem húzza ki? ¹²És mennyivel drágább az ember értéke a juhnál! Ezért a Toráh szerint szabad jót tenni Shábáton.” ¹³Akkor ezt mondta az embernek: „Nyújtsd ki kezedet!” Az kinyújtotta, és visszatért az épségébe, mint a másik. ¹⁴A Perushim pedig kimentek, és tanácsot tartottak ellene, mivel veszítsék el. ¹⁵De Yeshuá megtudta, elfordult, és elment onnan; nagy sokaság ment utána, és ő meggyógyította mindnyájukat, ¹⁶és megparancsolta nekik, hogy ne fedjék fel őt, ¹⁷hogy beteljesedjék, amit Yeshá’Yáhu próféta mondott, így szólván: ¹⁸„Íme, az én szolgám, akit kiválasztottam, az én kedveltem, akit kedvelt a Nefeshem! Ruáchomat adtam reá, ítéletet hoz ki a népeknek. ¹⁹Nem kiált, és nem emeli fel, és nem hallatja az utcán a hangját. ²⁰Megrepedt nádat nem tör el, és pislákoló lent nem olt ki, míg örökre ki nem hozza az ítéletet. ²¹És az ő nevére várakoznak majd a népek.”

²²Akkor odavittek elé egy vak és néma embert, akihez rossz szellem tapadt, és ő meggyógyította, úgyhogy a vak és néma beszélt és látott. ²³És elcsodálkozott a nép egész sokasága, és ezt mondta: „Csak nem ez a Dávid Fia?” ²⁴De a Perushim, amikor ezt hallották, ezt mondták: „Ez nem űzi ki a shedimeket másként, csak Bá’al-Zvuvval, a shedimek fejedelmével.” ²⁵De Yeshuá tudta gondolataikat, és ezt mondta nekik: „Minden Királyság, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és minden város és ház, amely meghasonlik önmagával, nem áll meg. ²⁶És ha a Szátán a Szátánt űzi ki, meghasonlott önmagával; akkor hogyan áll meg Királysága? ²⁷És ha én Bá’al-Zvuvval űzöm ki a shedimeket, fiaitok kivel űzik ki őket? Ezért ők lesznek a ti bíráitok! ²⁸De ha én Ruách Elohimmal űzöm ki a shedimeket, akkor bizonyosan elérkezett hozzátok Elohim Királysága. ²⁹Vagy hogyan tud bemenni valaki az erős ember házába, és elrabolni javait, ha előbb meg nem kötözi az erőset? Akkor azután kirabolja a házát. ³⁰Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, tékozol.”

³¹„Ezért mondom nektek: minden vétek és káromlás megengeszteltetik az embernek, de aki a Ruáchot káromolja, annak nem engeszteltetik meg. ³²És aki szót szól Ben HáÁdám ellen, annak megengeszteltetik, de aki a Ruách HáKodesh ellen szól, annak nem engeszteltetik meg, sem ebben a világban, sem az eljövendőben.”

³³„Vagy tegyétek a fát jóvá, és gyümölcsét jóvá, vagy tegyétek a fát rosszá, és gyümölcsét rosszá; mert gyümölcséről ismerszik meg a fa. ³⁴Viperák fajzata! Hogyan szólhatnátok jót, gonoszok lévén? Mert a szív teljességéből buzog a száj. ³⁵A jó ember jó szívének kincséből hoz elő jót, és a gonosz ember a gonosz kincséből hoz elő gonoszt. ³⁶De mondom nektek, hogy minden hiábavaló beszédről, amelyet kimondanak az emberek fiai, számot adnak az ítélet napján: ³⁷mert szavaid által igazultatsz meg, és szavaid által marasztaltatsz el.”

³⁸Akkor feleltek néhányan a Szofrim és a Perushim közül, így szólván: „Rábi, jelt kívánunk látni tőled.” ³⁹Ő pedig felelt, és ezt mondta nekik: „Gonosz és parázna nemzedék keres jelt, de nem adatik neki jel, csak Yonáh próféta jele. ⁴⁰Mert ahogyan Yonáh a hal gyomrában volt három nap és három éjjel, úgy lesz Ben HáÁdám is a föld szívében három nap és három éjjel. ⁴¹Ninive emberei felállnak az ítéletben ezzel a nemzedékkel, és elmarasztalják, mert ők megtértek Yonáh kiáltására; és íme, nagyobb van itt Yonáhnál! ⁴²Témán királynője feláll az ítéletben ezzel a nemzedékkel, és elmarasztalja, mert ő eljött a föld határairól, hogy hallja Shlomoh bölcsességét; és íme, nagyobb van itt Shlomohnál!”

⁴³„És a tisztátalan Ruách, amikor kimegy az emberből, kiszáradt földön bolyong, nyugalmat keres, de nem talál. ⁴⁴Akkor ezt mondja: Visszatérek lakhelyemre, ahonnan kijöttem. És amikor visszatér, üresen találja, lakó nélkül, kitisztítva és felékesítve. ⁴⁵Akkor elmegy, és magához vesz hét más szellemet, magánál gonoszabbakat, és bemennek, és ott laknak, és annak az embernek a vége rosszabb lesz a kezdeténél. És így lesz ezzel a gonosz nemzedékkel is.”

⁴⁶Még beszélt a nép sokaságához, és íme, anyja és testvérei kint álltak, és beszélni kívántak vele. ⁴⁷És megmondták neki: „Íme, anyád és testvéreid kint állnak, és beszélni kívánnak veled.” ⁴⁸Ő pedig felelt, és ezt mondta annak, aki ezt megmondta neki: „Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?” ⁴⁹És kinyújtotta kezét tanítványaira, és ezt mondta: „Íme, az én anyám és az én testvéreim! ⁵⁰Mert mindenki, aki cselekszi az én Ábám akaratát, aki az egekben van, az az én fivérem, lánytestvérem és anyám.”

Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Bá’al-Zvuv (בַּעַל־זְבוּב – 𐤁𐤏𐤋-𐤆𐤁𐤅𐤁) – „legyek ura”, démonok fejedelme • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת – 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Mikdás (מִקְדָּשׁ – 𐤌𐤒𐤃𐤔) – szentély • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Perushim (פְּרוּשִׁים – 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Rábi (רַבִּי – 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shábát (שַׁבָּת – 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • shedim (שֵׁדִים – 𐤔𐤃𐤉𐤌) – démonok, gonosz szellemek • Shlomoh (שְׁלֹמֹה – 𐤔𐤋𐤌𐤄) – Salamon, békés • Szátán (שָׂטָן – 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szofrim (סוֹפְרִים – 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yeshá’Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ – 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yonáh (יוֹנָה – 𐤉𐤅𐤍𐤄) – Galamb – a próféta neve – Jónás

[HU] Mátit’Yáhu 11

Szerző: Sipos Richard | jún 25, 2026

¹És történt, amikor Yeshuá bevégezte tizenkét tanítványának utasítását, elment onnan tanítani, és hallatni az ő Yeshuáh-ját az ő városaikban. ²És Yochánán, a fogház házában, hallotta a Máshiách tetteit, és elküldött hozzá kettőt a tanítványai közül. ³És így szólt: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” ⁴És felelt Yeshuá, és ezt mondta nekik: „Menjetek, és adjátok hírül Yochánánnak, amiket hallotok és láttok: ⁵vakok látnak, és sánták járnak, leprások meggyógyíttatnak, és süketek hallanak, halottak támadnak, és szegények hírül kapják a Yeshuáh-t, ⁶és boldog az az ember, aki nem botlik el énbennem.” ⁷És elmenőben elkezdett Yeshuá beszélni a nép sokaságához Yochánánról: „Mi az, amiért kimentetek a pusztába? Hogy nádszálat lássatok, amely meginog a szél előtt? ⁸De mi az, amiért kimentetek? Hogy drága ruhákba öltözött embert lássatok? Íme, akik drága ruhákat viselnek, királyok házaiban vannak. ⁹De mi az, amiért kimentetek? Hogy prófétát lássatok? Igen, mondom nektek, prófétánál is nagyobbat. ¹⁰Ő az, akiről meg van írva: Íme, én elküldöm követemet arcaid előtt, és ő egyengeti utadat. ¹¹Ámen, mondom nektek: nem támadt asszony szülöttei között Yochánánnál, a bemerítőnél nagyobb; de aki a legkisebb az Egek Királyságában, nagyobb lesz nála. ¹²És Yochánánnak, a bemerítőnek napjaitól mostanáig az Egek Királyságát erővel ragadják meg, és erős karúak ragadják meg azt. ¹³Mert minden próféta és a Toráh Yochánánig prófétáltak. ¹⁴És ha hajlandók vagytok meghallani ezt: ő Eli’Yáhu, aki eljövendő. ¹⁵Akinek fülei vannak a hallásra, hallja! ¹⁶De kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonló a gyermekekhez, akik a piactereken ülnek, és kiáltanak a társaiknak, ¹⁷mondván: Furulyáztunk nektek, és nem táncoltatok; siratót énekeltünk, és nem gyászoltatok. ¹⁸Mert eljött Yochánán, nem eszik, és nem iszik, és ezt mondják: rossz szellem van benne! ¹⁹És eljött Ben HáÁdám, eszik és iszik, és ők ezt mondják: Íme, tobzódó és iszákos ember, vámszedők és bűnösök barátja! De a bölcsesség igazoltatik fiai által.”

²⁰Akkor szidalmazni kezdte a városokat, amelyekben csodáinak java történt, és nem tértek meg: ²¹„Jaj neked, Korázin! Jaj neked, Beit-Tzáydáh! Mert ha Tzorban és Tzidonban történtek volna a csodák, amelyek bennetek történtek, már régen megtértek volna zsákban és hamuban. ²²De mondom nektek: Tzornak és Tzidonnak könnyebb lesz az ítélet napja, mint nektek. ²³És te, Kfár-Náchum, aki az egekig emelkedtél, a She’ol-ig fogsz alávitetni! Mert ha Sz’domban történtek volna a csodák, amelyek benned történtek, fennmaradt volna a mai napig. ²⁴De mondom nektek, hogy Sz’dom földjének könnyebb lesz az ítélet napja, mint neked.”

²⁵Abban az időben felelt Yeshuá, és ezt mondta: „Hálát adok neked, Ábám, az egek és a föld Ura, hogy elrejtetted ezeket bölcsek és értelmesek szemei elől, és felfedted azokat csecsemőknek. ²⁶Igen, Ábám, mert így volt jótetszés arcaid előtt. ²⁷Minden átadatott nekem az én Ábámtól, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Ábá, és az Ábát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni neki. ²⁸Forduljatok hozzám mindnyájan, fáradtak és megterheltek, és én megnyugvást adok nektek. ²⁹Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljatok tőlem, mert alázatos vagyok és megtört szívű, és nyugalmat találtok Nefesheiteknek. ³⁰Mert az én igám kedves, és az én terhem könnyű.”

Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Beit-Tzáydáh (בֵּית צַיְדָא – 𐤁𐤉𐤕 𐤑𐤉𐤃𐤄) – halászok háza – Betsaida • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Eli’Yáhu (אֵלִיָּהוּ – 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah – Illés • Kfár-Náchum (כְּפַר נַחוּם – 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Korázin (כּוֹרָזִין – 𐤊𐤅𐤓𐤆𐤉𐤍) – „kis kemencék” (etim. bizonytalan) • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Málchut HáShámáyim (מַלְכוּת הַשָּׁמַיִם – 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • She’ol (שְׁאוֹל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Alvilág/A holtak birodalma – a halál utáni lét helye • Sz’dom (סְדֹם – 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés/Kiszáradt • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Tzidon (צִידוֹן – 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – Halászat/Vadászat – Szidon főníciai kikötőváros a mai Libanon területén • Tzor (צֹר – 𐤑𐤓) – föníciai kikötőváros – pogány főníciai főváros (Tyrosz • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yeshuáh (יְשׁוּעָה – 𐤉𐤔𐤅𐤏𐤄) – Szabadítás/Szabadulás/Megváltás • Yochánán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

[HU] Mátit’Yáhu 10

Szerző: Sipos Richard | jún 25, 2026

¹Magához hívta tizenkét tanítványát, és erőt adott a kezeikbe a tisztátalanság szellemei felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden gyengeséget. ²A tizenkét sh’liách neve pedig ez: az első Shim’on, akit Kefának neveznek, és testvére, Andráj; Yá’ákov, a Zebád’Yáh fia, és testvére, Yochánán; ³Filiposz és Bár-Tálmáj, Tomá és Mátit’Yáhu, a vámszedő; Yá’ákov, a Chalpáy fia és Lábáj, akit Tádáynak neveznek, ⁴Shim’on, a Kená’áni, és Yáhu’Dáh, az Ish-K’riyot, ő, aki kiszolgáltatta őt.

⁵Ezt a tizenkettőt küldte ki Yeshuá, és megparancsolta nekik, mondván: „Goyim útjára ne tegyétek lábaitokat, és samaritánusok városaiba ne menjetek be, ⁶hanem inkább menjetek Yiszrá’El házából való elveszett juhokhoz. ⁷És amikor mentek, kiáltsátok, mondván: közel van eljönni az Egek Királysága! ⁸Gyógyítsátok meg a betegeket, támasszátok fel a halottakat, tisztítsátok meg a leprásokat, és űzzétek ki a gonosz szellemeket. Ingyen kaptátok, ingyen adjátok. ⁹Ne szerezzetek magatoknak se aranyat, se ezüstöt, se rezet az övetekbe, ¹⁰se tarisznyát az útra, se két öltözet ruhát, se sarukat, se botot: mert méltó a munkás az ő élelmére. ¹¹És minden városban vagy faluban, ahová bementek, tudakoljátok meg, ki az, aki ott méltó erre, és maradjatok nála, míg csak tovább nem mentek. ¹²És amikor beléptek a házba, érdeklődjetek a ház Shalom-ja felől. ¹³Ha méltónak számít a ház valamennyire, szálljon reá békességetek, és ha nem számít a ház méltónak, békességetek térjen vissza hozzátok. ¹⁴És minden ember, aki nem fogad be titeket, és nem hallgat szavaitokra: menjetek ki abból a házból vagy abból a városból, és rázzátok le a port lábaitokról. ¹⁵Ámen, mondom nektek: könnyebb lesz az ítélet napja Sz’dom és Emoráh földjének, mint annak a városnak.”

¹⁶„Íme, én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé: legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és ártatlanok, mint a galambok. ¹⁷De vigyázzatok magatokra az emberek fiai elől, mert ki fognak szolgáltatni titeket a Szánhedrin kezeibe, és megkorbácsolnak benneteket Beit-Kneszetjeikben, ¹⁸és helytartók és királyok elé hurcolnak énmiattam, tanúbizonyságul nekik és a Goyimnak. ¹⁹És amikor kiszolgáltatnak titeket, ne rettegjetek, mondván: hogyan szóljunk vagy mit szóljunk, mert annak az időnek a velejében megadatik a szátokba az, amit szólni fogtok. ²⁰Mert nem ti vagytok azok, akik beszéltek, hanem Ábátok Ruáchja, aki szól bennetek. ²¹És testvér a testvérét adja halálra, és apa a fiát, és fiak támadnak szüleik ellen, és megölik őket. ²²És gyűlöltek lesztek minden ember előtt az én nevemért, de aki kivár a végéig, az megszabadul. ²³És amikor üldöznek titeket az egyik városban, meneküljetek a másik városba. Ámen, mondom nektek: nem fogjátok bevégezni Yiszrá’El városait, mire eljön Ben HáÁdám.”

²⁴„A tanítvány nem nagyobb a mesterénél, és a szolga az uránál. ²⁵Elég a tanítványnak, hogy olyanná legyen, mint a mestere, és a szolgának, mint az ura. Ha a ház urát Bá’ál-Z’vuvnak hívták, mennyivel inkább háza népét?”

²⁶„Ezért ne féljetek tőlük! Mert nincs elrejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és nincs titok, amely meg ne ismertetnék. ²⁷Amit a sötétségben mondok nektek, mondjátok el a Nap szeme előtt; és amit a fületek súgásban hall, hirdessétek a háztetőkről. ²⁸És ne féljetek a test megölőitől; de a Nefesh megölésére nem ér el a kezük. Inkább attól féljetek, akinek elég a kezei, hogy megölje a Nefesht is, meg a testet is a Gei-Hinomban.”

²⁹„Ugye, két verebet adnak el egy isszárért, és egy sem esik le közülük a földre Ábátok akarata nélkül? ³⁰Nektek pedig még a fejetek hajszálai is mind meg vannak számlálva. ³¹Ezért ne féljetek: ti értékesebbek vagytok sok verébnél.”

³²„Ezért minden ember, aki megvall engem az emberek fiai előtt, megvallom őt én is Ábám előtt, aki az egekben van; ³³és minden ember, aki megtagad engem az emberek fiai előtt, megtagadom őt én is Ábám előtt, aki az egekben van.”

³⁴„Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem kardot. ³⁵Mert azért jöttem, hogy szétválasszak ember és apja között, leány és anyja között, és meny és anyósa között, ³⁶és az ember ellenségei a saját háza népe lesznek. ³⁷Aki jobban szereti apját vagy anyját nálamnál, az nem méltó hozzám; és aki jobban szereti fiát vagy leányát nálamnál, az nem méltó hozzám. ³⁸És aki nem veszi fel keresztjét, és nem megy énutánam, az nem méltó hozzám. ³⁹Aki megtalálja életét, az elveszti azt, és aki elveszti életét énérettem, az megtalálja azt.”

⁴⁰„Aki befogadja arcotokat, az az én arcomat fogadja be, és aki az én arcomat fogadja be, az annak arcát fogadja be, aki elküldött engem. ⁴¹Aki befogadja egy próféta arcát próféta nevében, próféta jutalmát éri el; és aki befogadja egy igaz arcát igaz nevében, igaz jutalmát éri el. ⁴²És aki csak egy pohár hideg vizet ad inni e kicsinyek egyikének tanítvány nevében: Ámen, mondom nektek, nem fogja elveszteni jutalmát.”

Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Andráj (אַנְדְּרַי – 𐤀𐤍𐤃𐤓𐤉) – férfias (görög) • Bá’ál-Z’vuv (בַּעַל זְבוּב — 𐤁𐤏𐤋 𐤆𐤁𐤅𐤁 – ) – legyek ura (filiszteus bálvány) • Bár-Tálmáj (בַּר־תַּלְמַי — 𐤁𐤓 𐤕𐤋𐤌𐤉 – 𐤁𐤓𐤕𐤋𐤌𐤉) – Talmáj fia (arámi • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת – 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Chalpáy (חַלְפַּי — 𐤇𐤋𐤐𐤉 – ) – csere/váltó • Emoráh (עֲמֹרָה – 𐤏𐤌𐤓𐤄) – Gomorra/Ámoráh/Beszélő • Filiposz (פִילִיפּוֹס – 𐤐𐤉𐤋𐤉𐤐𐤅𐤎) – Fülöp/lóbarát • Gei-Hinom (גֵּי הִנֹּם – 𐤂𐤉𐤄𐤍𐤌) – Hinom völgye: gyermekáldozati hely Yerusháláyim déli oldalán: Gyehenna/Pokol völgye • Goyim (גּוֹיִם – 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • Ish-K’riyot (אִישׁ קְרִיּוֹת — 𐤀𐤉𐤔 𐤒𐤓𐤉𐤅𐤕 – ) – K’riyot lakója/férfia • Kená’áni (כְּנַעֲנִי – 𐤊𐤍𐤏𐤍𐤉) – Kená’án-beli/Kereskedő • Lábáj (לַבַּי – 𐤋𐤁𐤉) – szívem/bátor • Mátit’Yáhu (מַתִּתְיָהוּ – 𐤌𐤕𐤕𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah ajándéka • Petrosz (פֶּטְרֹוס – 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Péter • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shalom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – béke; teljesség; jól-lét; üdv – köszöntés és kérdés egyben • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Shim’on (שִׁמְעוֹן – 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá’ákov fia • Sh’liách (שָׁלִיחַ — 𐤔𐤋𐤉𐤇 – ) – küldött, követ • Sz’dom (סְדֹם – 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés/Kiszáradt • Szánhedrin (סַנְהֶדְרִין – 𐤎𐤍𐤄𐤃𐤓𐤉𐤍) – Nagytanács • Tádáy (תַדָּי — 𐤕𐤃𐤉 – ) – bátor szívű • Tomá (תּוֹמָא — 𐤕𐤅𐤌𐤀 – ) – iker (arámi) • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yochánán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany • Zebád’Yáh (זְבַדְיָה – 𐤆𐤁𐤃𐤉𐤄) – ajándékom

[HU] Mátit’Yáhu 9

Szerző: Sipos Richard | jún 25, 2026

¹Leszállt a hajóba, átkelt, és elment a maga városába. ²És íme, vittek hozzá egy csontjaiban megtört embert, aki ágyon feküdt. Amikor Yeshuá látta hitüket, így szólt a csontjaiban megtörthöz: „Légy erős, fiam, megbocsáttattak bűneid.” ³És voltak ott Szoferek, akik így szóltak szívükben: „Ez az ember káromol.” ⁴Yeshuá pedig ismerte gondolataikat, és ezt mondta: „Miért gondoltok gonoszt szívetekben? ⁵Mert mi könnyebb, ezt mondani: Megbocsáttattak bűneid! – vagy ezt mondani: Kelj fel, és járj-kelj!? ⁶De hogy megtudjátok, hogy van felhatalmazása a Ben HáÁdámnak megbocsátani a bűnöket a földön – akkor így szólt a csontjaiban megtörthöz: Kelj fel, vedd ágyadat, és eredj el a házadba!” ⁷Az pedig felkelt, és elment a házába.

⁸Amikor a nép sokasága látta, álmélkodtak, és dicsőséget adtak Elohimnak, aki ilyen hatalmat adott az ember fiainak.

⁹Amikor Yeshuá továbbment onnan, meglátott egy embert ülni a vámházban, akinek neve Mátit’Yáhu, és így szólt hozzá: „Jöjj utánam!” Az felkelt, és követte őt. ¹⁰És történt, amikor asztalhoz telepedett a házában, íme, sok vámszedő és bűnös jött, és letelepedtek enni Yeshuával és tanítványaival. ¹¹Meglátták ezt a Perushim, és szóltak tanítványaihoz: „Miért eszik a ti Rábitok a vámszedőkkel és a bűnösökkel?” ¹²Meghallotta Yeshuá, és ezt mondta nekik: „Az erőseknek nincs dolguk az orvossal, hanem a betegeknek. ¹³Ti pedig menjetek, tanuljátok meg, mit jelent ez: Hűségszeretetet kívántam, és nem áldozatot. Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket megtérésre.”

¹⁴Akkor odaléptek hozzá Yochánán tanítványai, és így szóltak: „Miért van az, hogy mi és a Perushim sokat böjtölünk, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek?” ¹⁵Ezt mondta nekik Yeshuá: „Gyászolhatnak-e a menyegző meghívottjai, amíg velük van a vőlegény? De íme, jönnek napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölnek. ¹⁶Senki sem varr új foltot elnyűtt ruhára, mert a folt a maga teljességében kiszakít a ruhából, és csúnyább szakadás támad. ¹⁷Mustot sem töltenek elnyűtt tömlőkbe, mert szétrepednek a tömlők, kiömlik a bor, és a tömlők elpusztulnak; hanem a mustot új tömlőkbe töltik, és mindkettő megmarad.”

¹⁸Még miközben ezeket a dolgokat beszélte nekik, íme, egy a vezetők közül jött, leborult előtte, mondván: „Leányom most halt meg, de jöjj, tedd rá kezedet, és élvén él.” ¹⁹Felkelt Yeshuá, és elment vele, ő és tanítványai. ²⁰És íme, egy asszony, akinek vérfolyásának napjai tizenkét éven át húzódtak, közeledett, és megérintette ruhája szárnyát hátulról, ²¹mert ezt mondta szívében: „Ha csak megérintem ruháját, megszabadulok.” ²²Yeshuá megfordult, meglátta őt, és ezt mondta: „Légy erős, leányom, hited megszabadított téged.” És abban az órában gyógyulás támadt neki. ²³Amikor Yeshuá bement a vezető házába, és meglátta a fuvolán játszókat és a zúgó népet, ²⁴így szólt: „Menjetek innen, mert a leányka nem halt meg, hanem csak alszik.” Azok pedig kinevették őt. ²⁵És amikor kivitték onnan a népet, bement, megfogta a kezét, és felkelt a leányka a lábaira. ²⁶És kiment ennek híre azon az egész földön.

²⁷Amikor Yeshuá továbbment onnan, két vak ember ment utána, kiáltozva és mondván: „Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!” ²⁸Amikor pedig bement a házba, odaléptek hozzá a vakok, és így szólt hozzájuk Yeshuá: „Hiszitek-e, hogy van rá hatalmam, hogy ilyet tegyek?” Azok így feleltek neki: „Igen, Ádonink!” ²⁹Ekkor megérintette szemeiket, és ezt mondta: „Hitetek szerint legyen nektek!” ³⁰És megnyíltak szemeik. Yeshuá pedig erősen intette őket, mondván: „Vigyázzatok, ne tudódjék ki ez a dolog senkinek!” ³¹De ők kimentek, és elvitték hírét azon az egész földön. ³²Még alig mentek ki, íme, odavittek elé egy néma embert, akiben gonosz szellem tapadt. ³³Kiűzte belőle a gonosz szellemet, és a néma beszélni kezdett. Elálmélkodott a nép sokasága, és ezt mondták: „Soha nem láttak még ilyet Yiszrá’Elben!” ³⁴De a Perushim ezt mondták: „A shedim fejedelmének segítségével űzi ki a shedimet.”

³⁵Bejárta Yeshuá mind a városokat és a falvakat, tanított a Beit-Kneszetjeikben, hirdette a Királyság Örömhírét, és gyógyított minden betegséget és minden bajt a nép között. ³⁶Amikor látta a sokaságokat, megindult rajtuk irgalma, mert elgyötörtek és szétszórtak voltak, mint a juhok, akiknek nincs pásztoruk. ³⁷Ekkor így szólt tanítványaihoz: „Az aratnivaló sok, de a munkások kevesen: ³⁸esedezzetek azért az aratás Urához, hogy küldjön munkásokat az aratásába.”

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת – 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Mátit’Yáhu (מַתִּתְיָהוּ – 𐤌𐤕𐤕𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah ajándéka • Perushim (פְּרוּשִׁים – 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • shedim (שֵׁדִים – 𐤔𐤃𐤉𐤌) – démonok, gonosz szellemek • Szofer (סוֹפֵר – 𐤎𐤅𐤐𐤓) – írástudó • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yochánán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

[HU] Mátit’Yáhu 8

Szerző: Sipos Richard | jún 25, 2026

¹Amikor lejött a hegyről, nagy néptömeg ment utána. ²És íme, egy leprás ember jött, leborult előtte, és ezt mondta: „Ádoni, ha kívánod, nemde meg tudsz tisztítani engem.” ³Akkor kinyújtotta a kezét, megérintette őt Yeshuá, és ezt mondta: „Kívánom, tisztulj meg.” És megtisztult a leprájából egy pillanat alatt. ⁴És ezt mondta neki Yeshuá: „Lásd, senkinek se mondd el, hanem menj, és mutasd meg magad a Kohen szemei előtt, és vidd oda az áldozati ajándékot, amelyet Mosheh parancsolt, bizonyságul nekik.”

⁵És amikor Yeshuá Kfár-Náchumba ért, odalépett hozzá egy százados, és így könyörgött hozzá: ⁶„Ádoni, íme, ifjam ágyba esett a házamban, csontjaiban megnyomorodva, és nagyon gyötrődik.” ⁷És ezt mondta neki Yeshuá: „Íme, eljövök, és meggyógyítom őt.” ⁸De felelt a százados, és ezt mondta: „Ádoni, kicsiny vagyok ehhez, hogy gerendám árnyékába eljössz; csak szólj egy szót, és élni fog az ifjú. ⁹Mert én is hatalom engedelmessége alatt álló vagyok, és vannak embereim, akik az én engedelmességem alatt állnak. Mondom az egyiknek közülük: Menj! – és elmegy, a másiknak: Jöjj! – és jön, és a szolgámnak: Tedd ezt! – és megteszi.” ¹⁰És hallotta ezt Yeshuá, és elcsodálkozott, és ezt mondta azoknak, akik utána mentek: „Ámen, mondom nektek, ekkora hitet, mint az övé, Yiszrá’Elben sem találtam. ¹¹És íme, mondom nektek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek a lakomához Ávráhámmal, Yitzchákkal és Yá’ákovval az Egek Királyságában; ¹²a Királyság fiai pedig kivettetnek a kívüli sötétségbe, ott lesz sírás és fogcsikorgatás.” ¹³És a századosnak ezt mondta Yeshuá: „Menj, ahogyan hittél, úgy legyen neked.” És életre kelt az ifjú a betegségéből abban az órában.

¹⁴És bement Yeshuá Kefá házába, és látta annak anyósát, amint fekszik, lázbetegségben szenvedve. ¹⁵És megérintette a kezét, és eltávozott tőle a láz, az pedig felkelt, és szolgált előttük. ¹⁶És amikor este lett, sokakat vittek hozzá, akikhez gonosz szellemek tapadtak, ő pedig kiűzte a szellemeket szája szavával, és minden beteget meggyógyított betegségéből, ¹⁷hogy beteljesedjék, amit Yeshá’Yáhu próféta keze által mondatott: „Betegségeinket ő viselte, és fájdalmainkat ő hordozta.”

¹⁸És amikor Yeshuá nagy néptömeget látott maga körül, parancsot adott, hogy keljenek át onnan a tenger túlsó partjára. ¹⁹És odalépett hozzá az egyik Szofer, és ezt mondta neki: „Rábi, követlek, ahová csak mész.” ²⁰És ezt mondta neki Yeshuá: „A rókáknak vannak odúik, és az Egek madarának fészke van, de a Ben HáÁdámnak nincs helye, ahová lehajtsa a fejét.” ²¹És egy másik ember a tanítványai közül ezt mondta neki: „Ádoni, engedd meg nekem, hogy előbb elmenjek, és eltemessem az apámat.” ²²De ezt mondta neki Yeshuá: „Kövess engem, és hagyd a halottakra, hogy eltemessék halottaikat.”

²³És beszállt a hajóba, és tanítványai leszálltak vele. ²⁴És íme, nagy vihar támadt a tengeren, úgyhogy a hullámok elborították a hajót; ő pedig aludt. ²⁵És odamentek hozzá, felébresztették, és így kiáltottak: „Szabadíts meg, Ádoni, mert elveszünk!” ²⁶De ezt mondta nekik: „Miért rettegtek, kicsinyhitűek?” Akkor felkelt, és megdorgálta a szeleket és a tengert, és nagy csend lett. ²⁷És elcsodálkoztak az emberek, és ezt mondták: „Ki ez, akinek a szelek és a tenger is engedelmeskednek a hangjának?”

²⁸És amikor a tenger túlsó partjára, a gadaraiak földjére ért, elébe ment két ember, akikhez gonosz szellemek tapadtak; a sírboltokból jöttek elő, és arcaik felettébb dühösek voltak, annyira, hogy senki sem tudott végigmenni azon az úton a félelemtől. ²⁹És íme, kiáltottak, és ezt mondták: „Mi közünk hozzád, Yeshuá, Ben HáElohim? Azért jöttél-e, hogy meggyötörj minket, mielőtt eljött az idő?” ³⁰És egy nagy disznónyáj legelt ott, távol tőlük. ³¹És könyörögtek hozzá a shedim, és ezt mondták: „Ha kiűzöl minket, add meg nekünk, hogy bemehessünk a disznónyájba.” ³²És ezt mondta nekik: „Menjetek!” És kijöttek, és bementek a disznónyájba; és íme, az egész nyáj lerohant a meredélyen a tenger közepébe, és elvesztek a vizekben. ³³A pásztorok pedig elmenekültek, bementek a városba, és hírül adtak mindent, ami történt, és azt is, ami azokkal esett, akikhez a gonosz szellemek tapadtak. ³⁴És íme, az egész város kiment Yeshuá elé, és amikor meglátták, kérlelték, hogy menjen el a határukból.

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ávráhám (אַבְרָהָם – 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Ben HáElohim (בֶּן הָאֱלֹהִים – 𐤁𐤍𐤄𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kfár-Náchum (כְּפַר נַחוּם – 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Pétrosz (פֶּטְרֹוס – 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Péter • Rábi (רַבִּי – 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • shedim (שֵׁדִים – 𐤔𐤃𐤉𐤌) – démonok, gonosz szellemek • Szofer (סוֹפֵר – 𐤎𐤅𐤐𐤓) – írástudó • vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yeshá’Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ – 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yitzchák (יִצְחָק – 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog