Szerző: Sipos Richard | jún 26, 2026
1De most halld, Yá’ákov, szolgám,
és Yiszrá’El, akit kiválasztottam!
2Ezt mondja Yahuwah, alkotód,
és aki formált anyaméhtől fogva, aki megsegít:
Ne félj, szolgám, Yá’ákov,
és Yeshurun, akit kiválasztottam!
3Mert vizeket öntök a szomjasra,
és patakzó vizeket a száraz földre;
Ruáchomat öntöm magodra,
és áldásomat sarjadékaidra.
4És sarjadnak a fű közén,
mint fűzfák a vizek folyásai mellett.
5Ez azt mondja: Yahuwahé vagyok,
amaz Yá’ákov nevét hívja,
és ez a kezére írja: Yahuwahé,
és Yiszrá’El nevével nevezi magát.
6Ezt mondja Yahuwah, Yiszrá’El királya és megváltója,
Yahuwah Tzeváot:
Én vagyok az első és én vagyok az utolsó,
és rajtam kívül nincs Elohim.
7És ki olyan, mint én? Kiáltson,
és jelentse meg, és sorakoztassa elém,
amióta hajdani népet helyeztem el;
és a jövendőket, és amik eljönnek, jelentsék meg nekik.
8Ne rettegjetek, és ne féljetek!
Vajon nem hallattam-e veled régtől fogva, és megjelentettem,
és ti vagytok tanúim?
Van-e Eloah rajtam kívül?
Nincs Szikla, nem ismerek mást.
9A bálványszobor formálói mind hiábavalóság,
és kedvenceik nem használnak;
és tanúik ők maguk: nem látnak és nem tudnak,
azért szégyent vallanak.
10Ki formált Elt,
és öntött bálványszobrot, hogy ne használjon?
11Íme, minden társa szégyent vall,
és a mesterek, ők emberekből valók;
gyűljenek össze mindnyájan, álljanak elő,
rettegjenek, szégyent valljanak együtt.
12A vasmester a vésőt izzó szénben munkálja,
és pörölyökkel formálja azt,
és karjának erejével munkálja;
meg is éhezik, és nincs ereje,
nem ivott vizeket, és elfárad.
13A famester kifeszíti a mérőzsinórt,
krétával rajzolja ki azt,
gyaluval készíti,
és körzővel rajzolja ki;
és elkészíti egy férfi képmására,
az Ádám szépsége szerint, hogy házban lakjék.
14Cédrusokat vág ki magának,
vesz tölgyet és cserfát,
és megerősíti magának az erdő fái közt;
fenyőt ültet, és az eső növeli.
15És az Ádámnak tüzelőül lesz,
vesz belőlük, és melegszik,
be is fűt, és kenyeret süt;
és Elt is csinál, és leborul,
bálványszobrot készít belőle, és lehajol előtte.
16Felét tűzben égeti el,
felénél húst eszik,
pecsenyét süt és jóllakik;
melegszik is, és mondja: Hah, megmelegedtem,
láttam a tüzet!
17És maradékából Elt készít, a bálványszobrát;
leborul előtte és lehajol,
és imádkozik hozzá, és mondja:
Ments meg engem, mert Elem vagy te!
18Nem tudnak és nem értenek,
mert betapasztattak szemeik a látástól,
szíveik az értelmes belátástól.
19És nem veszi szívére,
és nincs tudás, sem értelem, hogy mondaná:
Felét tűzben égettem el,
kenyeret is sütöttem parazsán,
húst sütök és eszem;
és maradékát utálatossággá tegyem?
Egy fatuskó előtt boruljak le?
20Hamut legel, becsapott szíve félrevezette,
és nem menti meg Nefeshét, és nem mondja:
Vajon nincs-e hazugság a jobbomban?
21Emlékezz ezekre, Yá’ákov,
és Yiszrá’El, mert szolgám vagy te;
formáltalak, szolgám vagy nekem,
Yiszrá’El, ne feledkezz meg rólam!
22Eltöröltem, mint a felleget, hűtlenségeidet,
és mint a felhőt, vétkeidet;
térj vissza hozzám, mert megváltottalak!
23Ujjongjatok, Egek, mert Yahuwah cselekedte,
harsogjatok, föld mélységei,
törjetek ki ujjongásba, hegyek,
erdő és minden fa benne!
Mert megváltotta Yahuwah Yá’ákovot,
és Yiszrá’Elen megdicsőül.
24Ezt mondja Yahuwah, megváltód,
és aki formált anyaméhtől fogva:
Én, Yahuwah, alkottam mindent,
egyedül feszítettem ki az Egeket,
kiterítettem a földet — magamtól, egymagam.
25Aki meghiúsítja a csalók jeleit,
és a varázslókat bolonddá teszi;
aki visszafordítja a bölcseket,
és tudásukat balgasággá teszi.
26Aki valóra váltja szolgája szavát,
és követei tanácsát beteljesíti;
aki azt mondja Yerusháláyimról: Lakott lesz,
és Yáhu’Dáh városairól: Felépülnek,
és romjait helyreállítom.
27Aki azt mondja a mélységnek: Száradj ki,
és folyóidat kiszárítom.
28Aki azt mondja Kóresról: Pásztorom,
és minden kívánságomat beteljesíti;
és azt mondja Yerusháláyimról: Felépül,
és a Heikhál: Megalapoztatik.
Szójegyzék: Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Eloah (אֱלוֹהַּ – 𐤀𐤋𐤅𐤄) – Teremtő/Hatalmasság • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Heikhál (הֵיכָל – 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka • Kóres (כּוֹרֶשׁ – 𐤊𐤅𐤓𐤔) – Círusz, perzsa király • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshurun (יְשֻׁרוּן – 𐤉𐤔𐤓𐤅𐤍) – megegyenesedett/igaz ; Yiszrá’El költői megnevezése • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa
Szerző: Sipos Richard | jún 26, 2026
1De most így szól Yahuwah,
a te teremtőd, Yá’ákov,
és formálód, Yiszrá’El:
Ne félj, mert megváltottalak,
neveden szólítottalak,
enyém vagy te!
2Ha vizeken kelsz át,
én veled vagyok,
és ha folyókon,
nem sodornak el;
ha tűzben jársz,
nem perzselődsz meg,
és a láng nem éget meg téged.
3Mert én, Yahuwah,
a te Elohimod, Yiszrá’El Szentje,
a te szabadítód;
váltságodul adtam Mitzráyimot,
Kusht és Szebát helyetted.
4Mivel drága vagy szemeimben,
becses vagy,
és én szeretlek téged,
azért embereket adok helyetted,
és nemzeteket lelked helyett.
5Ne félj, mert én veled vagyok!
Napkeletről elhozom magodat,
és napnyugatról összegyűjtelek.
6Azt mondom északnak:
Add ide! –
és délnek:
Ne tartsd vissza!
Hozd el fiaimat a messzeségből,
és leányaimat a föld végéről,
7mindenkit,
akit nevemről neveznek,
és dicsőségemre teremtettem,
formáltam, igen, alkottam is.
8Hozd ki a népet, amely vak,
pedig vannak szemei,
és a süketeket,
pedig vannak füleik!
9Minden nemzet egybegyűlt,
és összegyülekeznek a népek!
Ki tudja közülük megmondani ezt,
és a régieket tudtunkra adni?
Állítsák elő tanúikat,
hogy igazolják őket,
hogy hallják, és azt mondják:
igazság!
10Ti vagytok a tanúim
– így szól Yahuwah –,
és szolgám, akit kiválasztottam,
hogy megismerjetek,
és higgyetek bennem,
és megértsétek,
hogy én vagyok az.
Előttem nem formáltatott El,
és utánam sem lesz.
11Én, én vagyok Yahuwah,
és rajtam kívül nincs szabadító.
12Én hirdettem és megszabadítottam,
és tudtul adtam,
és nem volt köztetek idegen.
Ti vagytok a tanúim
– így szól Yahuwah –,
és én El vagyok.
13A nap kezdetétől fogva én vagyok az,
és nincs, aki kezemből kiragadjon;
ha cselekszem,
ki fordíthatja vissza?
14Így szól Yahuwah,
megváltótok, Yiszrá’El Szentje:
Értetek küldtem Bávelba,
és ledöntöm mindnek a zárait,
és a Kaszdimat, hajóikban rivalgásukkal.
15Én, Yahuwah,
vagyok a ti Szentetek,
Yiszrá’El teremtője, a ti királyotok.
16Így szól Yahuwah,
aki utat ad a tengerben,
és ösvényt a hatalmas vizekben,
17aki kihozta a harci kocsit és lovat,
a hadsereget és a hatalmat;
együtt fekszenek le, nem kelnek föl,
kialudtak, mint a mécsbél, elhamvadtak:
18Ne emlékezzetek a régiekre,
és a hajdaniakon ne tűnődjetek!
19Íme, újat cselekszem,
most sarjad ki,
nem ismeritek-e meg?
Bizony utat teszek a pusztában,
és folyókat a sivatagban.
20Dicsőít engem a mező vadja,
a sakálok és a struccok,
mert vizeket adok a pusztában,
folyókat a sivatagban,
hogy inni adjak népemnek, választottamnak,
21a népnek,
amelyet magamnak formáltam,
hogy dicséretemet beszéljék el.
22De nem engem hívtál, Yá’ákov,
bizony megfáradtál bennem, Yiszrá’El!
23Nem hoztad el nekem égőáldozataid bárányát,
és vé.resáldozataiddal nem dicsőítettél engem.
Nem terheltelek ételáldozattal,
és nem fárasztottalak tömjénnel.
24Nem vettél nekem pénzért illatos nádat,
és vé.resáldozataid kövérjével nem itattál jól;
hanem terheltél engem vétkeiddel,
fárasztottál bűneiddel.
25Én, én vagyok az,
aki eltörlöm álnokságaidat önmagamért,
és vétkeidre nem emlékezem.
26Emlékeztess engem,
törvénykezzünk együtt!
Beszélj te,
hogy igazolhasd magad!
27Első atyád vétkezett,
és szószólóid hűtlenül cselekedtek ellenem.
28Ezért megszentségtelenítettem a szentség fejedelmeit,
és átok alá vetettem Yá’ákovot,
és Yiszrá’Elt a gyalázásnak.
Szójegyzék: Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bável (בָּבֶל – 𐤁𐤁𐤋) – Babilon/Zűrzavar • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kaszdim (כַּשְׂדִּים – 𐤊𐤔𐤃𐤉𐤌) – Káldeusok • Kush (כּוּשׁ – 𐤊𐤅𐤔) – Kush; afrikai birodalom • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Szebá (סְבָא – 𐤎𐤁𐤀) – Kush fia (különbözik Shebától) • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa
Szerző: Sipos Richard | jún 26, 2026
1Ez az én szolgám,
akit támogatok,
az én választottam,
akiben kedvét lelte a Nefeshem.
Ruáchomat adtam rá,
ítéletet visz ki a népeknek.
2Nem kiált,
nem lármáz,
és nem hallatja szavát az utcán.
3A megrepedt nádszálat nem töri össze,
a füstölgő mécsest nem oltja el,
hűséggel viszi ki az ítéletet.
4Nem lankad el,
és nem törik meg,
míg ítéletet nem tesz a földön;
tanítására várnak a szigetek.
5Ezt mondja Yahuwah Elohim,
aki az Egeket teremtette és kiterítette,
szilárddá tette a földet,
és növényt sarjasztott,
Neshámát ad a rajta lakó népnek,
és Ruáchot a rajta járóknak:
6Én, Yahuwah,
elhívtalak az igazságért,
én fogom a kezedet.
Megőrizlek,
és benned ajándékozom meg szövetségemmel népemet,
világosságommal a nemzeteket.
7hogy megnyissam a vakok szemeit,
hozd ki a börtönből a foglyokat,
a fogházból a sötétben ülőket!
8Én vagyok Yahuwah,
ez a nevem,
nem adom dicsőségemet másnak,
sem dicséretemet a bálványoknak.
9A régebbiek már beteljesedtek,
most újakat mondok.
Még mielőtt kibontakoznak,
tudatom veletek.
10Énekeljetek Yahuwahnak új éneket,
dicséretet a föld széléig,
akik tengerre szálltok,
és ami a tengert betölti,
a szigetek és lakóik!
11Emelje fel hangját a puszta és városai,
a falvak, amelyekben Kédár lakik!
Ujjongjanak a kősziklákon lakók,
a hegytetőkön is kiáltozzanak!
12Adjanak Yahuwahnak dicsőséget,
hirdessék dicséretét a szigeteken!
13Yahuwah elindul, mint egy hős,
buzgalmat ébreszt, mint egy harcos,
harsányan kiált,
diadalmaskodik ellenségein.
14Sokáig hallgattam,
némán türtőztettem magam.
De most, mint a szülő asszony, úgy nyögök;
elborzadok és lihegve felemésztek mindent együtt.
15Letarolom a hegyeket és halmokat,
úgyhogy egész növényzetük elszárad.
A folyókon gázlókat készítek,
és a mocsarakat kiszárítom.
16Vezetem a vakokat olyan úton,
amelyet nem ismertek,
ismeretlen ösvényeken viszem őket.
A sötétséget világossággá változtatom előttük,
a rögös utat simává.
Ezeket a dolgokat véghezviszem,
nem mulasztom el.
17Meghátrálnak és csúful megszégyenülnek,
akik bálványokban bíznak,
akik szobroknak mondják ezt:
Ti vagytok Elohimjaink!
18Ti süketek, halljatok!
Ti vakok, nézzetek föl,
és lássatok!
19Van-e olyan vak, mint az én szolgám,
és olyan süket, mint követem,
akit küldök?
Van-e olyan vak, mint az én megbízottam,
olyan vak, mint Yahuwah szolgája?
20Sokat láttál,
de nem ügyeltél rá,
nyitva volt a füled,
mégsem hallottál.
21Igazsága érdekében akart Yahuwah nagy és felséges tanítást adni.
22Ezért lett ez a nép kirabolt és kifosztott;
csapdába ejtve mind az ifjaik,
és börtönbe vannak zárva.
Kirabolták őket,
és nem volt szabadító,
kifosztották őket,
és nem mondta senki:
add vissza!
23Ki ügyel erre közületek,
ki hallgatja figyelmesen a jövő érdekében?
24Ki engedte meg,
hogy kifosszák Yá’ákovot,
és kirabolják Yiszrá’Elt?
Vajon nem Yahuwah,
aki ellen vétkeztünk neki?
Nem akartak útjain járni,
és nem hallgattak tanítására.
25Ezért ontotta rá heves haragját
és a háború tombolását.
Lángolt körülötte,
de nem értette,
égette őt,
de nem szívlelte meg.
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Neshámá (נְשָׁמָה – 𐤍𐤔𐤌𐤄) – Lehelet/Élet-lehelet • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa
Szerző: Sipos Richard | jún 26, 2026
1Hallgassatok el felém, szigetek,
és a nemzetek újítsák meg erejüket!
Lépjenek elő, azután beszéljenek,
együtt járuljunk az ítéletre!
2Ki keltette fel napkeletről azt,
akit igazságosság szólít a lábához?
Nemzeteket ad oda elé,
és királyokat tipor le,
porrá teszi kardja előtt,
elszórt polyvává íja előtt.
3Üldözi őket, sértetlenül vonul át,
ösvényen lábaival nem jár.
4Ki cselekedte és tette meg ezt,
aki szólítja a nemzedékeket kezdettől fogva?
Én, Yahuwah, az első,
és az utolsókkal is én ugyanaz vagyok.
5Látták a szigetek, és féltek,
a föld szélei reszkettek,
közeledtek és eljöttek.
6Ki-ki a társát segíti,
és a testvérének ezt mondja:
Légy erős!
7Bátorítja a mester az ötvöst,
a kalapáccsal simítgató azt, aki az üllőt veri,
a forrasztásról ezt mondja: Jó ez,
és megerősíti szegekkel, hogy ne mozogjon.
8De te, Yiszrá’El, szolgám,
Yá’ákov, akit kiválasztottalak,
barátomnak, Ávráhámnak magva!
9Akit megragadtalak a föld szélein,
és annak végeiről hívtalak el,
és ezt mondtam neked: Szolgám vagy te,
kiválasztottalak, és nem vetettelek meg.
10Ne félj, mert veled vagyok,
ne riadozz, mert én vagyok Elohimod!
Megerősítlek, segítlek is,
támogatlak is igazságosságom jobbjával.
11Íme, megszégyenülnek és gyalázatba esnek
mind, akik ellened gerjedtek;
semmivé lesznek és elvesznek
pörös ellenfeleid.
12Keresed őket, de nem találod meg azokat,
akik veled civakodtak;
semmivé és puszta semmivé lesznek
azok, akik ellened hadakoztak.
13Mert én, Yahuwah,
a te Elohimod,
erősen fogom jobbodat,
aki ezt mondom neked:
Ne félj, én megsegítlek!
14Ne félj, féreg Yá’ákov,
Yiszrá’El férfiai!
Én megsegítlek – így szól Yahuwah,
és megváltód, Yiszrá’El Szentje.
15Íme, éles, új cséplőszánná teszlek,
amelynek kétélű fogai vannak;
csépelni fogod a hegyeket és összezúzod,
és a halmokat polyvává teszed.
16Felszórod őket, és a szél elhordja,
a szélvihar szétszórja őket;
te pedig ujjongani fogsz Yahuwahban,
Yiszrá’El Szentjével dicsekszel.
17A nyomorultak és a szegények vizeket keresnek,
de nincs, nyelvük szomjúságtól elszáradt.
Én, Yahuwah, felelek nekik,
Yiszrá’El Elohimja, nem hagyom el őket.
18Kopár halmokon folyókat nyitok,
és völgyek közepén forrásokat;
a pusztát vizek tavává teszem,
és a kiszáradt földet vizek forrásaivá.
19A pusztában cédrust adok,
akácot, mirtuszt és olajfát;
a sivatagban ciprust ültetek,
platánt és fenyőt együtt,
20azért, hogy lássák és tudják,
észbe vegyék és megértsék együtt,
hogy Yahuwah keze tette ezt,
és Yiszrá’El Szentje teremtette.
21Hozzátok elő peres ügyeteket!
– mondja Yahuwah.
Adjátok elő bizonyítékaitokat!
– mondja Yá’ákov királya.
22Adják elő és jelentsék be nekünk azt,
ami történni fog!
Az előbbi dolgokat – mik azok? – jelentsétek be,
hogy szívünkre vegyük,
és megtudjuk a végüket;
vagy az eljövendőket hallassátok velünk!
23Jelentsétek be, mi következik majd,
hogy megtudjuk, hogy elohimok vagytok!
Tegyetek akár jót, akár rosszat,
hadd rettegjünk és lássunk együtt!
24Íme, ti semminél is kevesebbek vagytok,
és művetek a semmiségnél is kevesebb;
utálatosság az, aki titeket választ.
25Felkeltettem északról, és eljött,
napkelet felől azt, aki nevemen szólít;
és rájuk tör a helytartókra, mint az agyagra,
és mint a fazekas, aki a sarat tapossa.
26Ki jelentette be kezdettől, hogy tudhatnánk,
és előre, hogy azt mondhatnánk: Igaz!
Bizony, nincs, aki bejelentené,
bizony, nincs, aki hallatná,
bizony, nincs, aki hallaná szavaitokat.
27Elsőként Tzionnak: Íme, itt vannak!
És Yerusháláyimnak Örömhírvivőt adok.
28Szétnéztem, de nincs senki,
közöttük nincs tanácsadó;
kérdezem őket, de egy szót sem felelnek.
29Íme, mindannyian hamisság,
semmiség a tetteik;
szél és üresség az öntött bálványaik.
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ- 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávráhám (אַבְרָהָם- 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – kisbetűvel: pogány bálványok, bálványok • Máyim (מַיִם- 𐤌𐤉𐤌) – Vizek • Örömhír (בְּשׂוֹרָה- 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh/Evangélium • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tzion (צִיּוֹן- 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Vizek (מַיִם- 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yá’ákov (יַעֲקֹב- 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ- 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל- 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa
Szerző: Sipos Richard | jún 26, 2026
1Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! – mondja Elohimotok.
2Szóljatok Yerusháláyim szívéhez, és kiáltsatok neki,
hogy betelt szolgálati ideje, megengeszteltetett bűne,
mert kétszeresen vett Yahuwah kezéből minden vétkéért.
3Egy kiáltó hangja a pusztában: Készítsétek Yahuwah útját,
egyengessetek a sivatagban ösvényt Elohimunknak!
4Minden völgy emelkedjék föl, és minden hegy és halom süllyedjen le,
és legyen a göröngyös síksággá, és a hegygerincek völgységgé!
5És megnyilvánul Yahuwah dicsősége,
és látja minden test együtt,
mert Yahuwah szája szólt.
6Egy hang szól: Kiálts!
És mondtam: Mit kiáltsak?
Minden test fű,
és minden hűségszeretete, mint a mező virága.
7Elszárad a fű, elhervad a virág,
mert Ruách Yahuwah fújt rá.
Bizony fű a nép!
8Elszárad a fű, elhervad a virág,
de Elohimunk szava megáll örökre.
9Magas hegyre menj föl, Tzion Örömhírvivője,
emeld föl erővel hangodat, Yerusháláyim Örömhírvivője!
Emeld föl, ne félj!
Mondd Yáhu’Dáh városainak: Íme, Elohimotok!
10Íme, Ádonáj Yahuwah erővel jön,
és karja uralkodik érte.
Íme, bére vele van,
és munkadíja előtte.
11Mint pásztor legelteti nyáját,
karjával összegyűjti a bárányokat,
és keblén hordozza,
a szoptatósokat szelíden vezeti.
12Ki mérte meg markával a vizeket,
és az Egeket arasszal mérte ki,
és vékába fogta a föld porát,
és megmérte mérlegen a hegyeket,
és a halmokat mérlegserpenyőn?
13Ki igazította Yahuwah Ruáchját,
és mint tanácsadója kioktatta őt?
14Kivel tanácskozott, hogy értelmet adjon neki,
és megtanítsa az ítélet ösvényére,
és megtanítsa tudásra,
és a belátás útjára oktassa?
15Íme, a népek mint csepp a vödörből,
és mint a mérleg porszeme számítanak,
íme, a szigeteket mint porszemet emeli föl.
16És a Levánon nem elég a tűzhöz,
és állata nem elég az égőáldozathoz.
17A népek mind mint a semmi előtte,
a semminél és az üresnél is kevesebbnek számítanak neki.
18És kihez hasonlítjátok Elt,
és milyen hasonmást állítotok mellé?
19A bálványszobrot a mesterember önti,
és az ötvös arannyal vonja be,
és ezüstláncokat ötvöz hozzá.
20Aki szegény az ilyen felajánláshoz,
nem korhadó fát választ,
bölcs mestert keres magának,
hogy bálványt állítson, amely nem inog.
21Hát nem tudjátok, hát nem halljátok,
hát nem hirdették nektek kezdettől fogva,
hát nem értettétek meg a föld alapjaitól fogva?
22Ő az, aki a föld köre fölött trónol,
és lakói mint a sáskák,
ő az, aki kiteríti mint függönyt az Egeket,
és kifeszíti mint sátrat a lakásra.
23Ő az, aki semmivé teszi a fejedelmeket,
a föld bíráit ürességgé teszi.
24Még alig ültették el, még alig vetették el,
még alig vert gyökeret törzsük a földben,
és máris rájuk fújt, és elszáradtak,
és a forgószél mint a polyvát viszi el őket.
25És kihez hasonlíttok engem, hogy egyenlő legyek vele? – mondja a Szent.
26Emeljétek a magasba szemeiteket, és lássátok:
ki teremtette ezeket?
Ő az, aki szám szerint vezeti ki seregüket,
mindnyájukat néven szólítja,
ereje bősége miatt és mert hatalmas erejű
egy sem hiányzik.
27Miért mondod, Ya’akóv,
és szólsz így, Yiszrá’El:
„Rejtve van utam Yahuwah elől,
és Elohimom elől elsiklik ítéletem”?
28Hát nem tudtad, hát nem hallottad?
Örökkévaló Elohim Yahuwah,
a föld széleinek teremtője,
nem fárad el és nem lankad meg,
kifürkészhetetlen az értelme.
29Erőt ad a megfáradtnak,
és az erőtlennek bőséges hatalmat.
30És elfáradnak az ifjak és meglankadnak,
és az ifjak bizony megbotolva botlanak meg.
31De akik Yahuwahra várnak, megújítják erejüket,
szárnyat növesztenek, mint a sasok,
futnak és nem lankadnak meg,
járnak és nem fáradnak el.
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ- 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Keszef (כֶּסֶף- 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Örömhír (בְּשׂוֹרָה- 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh/Evangélium • Ruách (רוּחַ- 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Tzion (צִיּוֹן- 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Vizek (מַיִם- 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ- 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל- 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa
