Gyakran keresnek fel bennünket hívő emberek, akik kérdéseket tesznek fel a törvényekkel kapcsolatban, többek közt és egyre gyakrabban arról, hogy az Ószövetség „kósersági” törvényei érvényesek-e, vagy sem?

A Tóra kósersági szabályai érvényesek-e ránk nézve az Újszövetség alapján? Valóban felszabadít bennünket Yeshua és Pál a régi törvények alól?

Az elhullott és a megkövezett állat húsának tilalmáról, illetve a „ne főzd a gödölyét anyja tejében” c. törvényekről külön egy-egy írásom már rég posztolva lett ezen a honlapon: Az állatok tisztelete, A széttépett állat húsának tilalma, A megkövezett állat húsának tilalma. Itt most inkább az általánosabban tiltott és engedélyezett állatok húsának fogyasztásáról lesz szó: hasadt patájúak, kérődzők, pikkelyesek, csúszó-mászók, stb., illetve néhány szót ejtek még a zsír fogyasztásának a tilalmáról is és annak szellemi hatásairól az Egyházra – a Messiás Testére – nézve.

Ha ez a kérdés téged is foglalkoztat, akkor ez az írás neked szól.

De minden törvény és szabály tárgyalása előtt az elsődleges kérdésünk, az ami az elsődleges válaszunk is egyben :

Hogy áll a Szövetséged Yeshua-val?

Működik benned a Messiás Szelleme? Kapsz vezetést belülről és megvannak a szellem gyümölcsei?
A törvény tanítása és értelmezése kizárólag azoknak szól, akik víz alá merülés által szövetségben vannak a Messiás Yahushua-val és Ruach HaKodesh (Szent Szellem) pedig bennük van, azaz be vannak töltekezve. Mert csak ekkor tud a törvény elkezdeni kibontakozni benned a Messiás akarata szerint. Ha ezek az elsődleges feltételek nincsenek meg, akkor egészen máshol, az alapoknál kell kezdeni a párbeszédet és a szolgálatot.

Igen nagy hiba lenne bármit tanítani – főleg törvényt – azoknak, akik a második keresztséget, a szellemmel való betöltekezést lényegében nem ismerik, legfeljebb elméleti, tudásbeli szinten. Vagy, átestek rajta, de Szellemi vezetést valami oknál fogva már nem kapnak, ezért pótcselekvésként vissza akarnak térni a száraz betűhöz, hogy legalább ahhoz tudjanak igazodni és hogy enyhítsenek szellemi elhagyatottságuk fájdalmán.

A mi tanításaink a törvényről sosem arról szólnak, hogy ezt vagy azt tedd, vagy ne tedd – ilyen meg olyan esetben, hanem elmondjuk bizonyságként, hogy hogyan érvényesül bennünk. Miként érvényes kegyelmi időkben és miként működteti a Messiás bennünk Szelleme által, hogy vált életté, hogyan válik a természeteddé. Mindig hangsúlyozzuk, hogy csak a benned élő Szent Szellem által foglalkozni bármilyen szinten a törvénnyel. Mert a törvény még mindig szükséges, de már rég nem elsődleges. Ruach HaKodesh-el való betöltekezésednek nem alapja, hanem a következménye kell, hogy legyen. Amikor az Ő vezetése által elkezd működni benned, miközben fokozatosan – tudati síkon is – ismeretet szerzel róla!

Nagyon hangsúlyozom, hogy a hívő életnek vannak pontos és kikerülhetetlen lépcsőfokai, melyeket nem szabad kihagyni, sem felcserélni. Pál is inti apostol társait, hogy ne helyezzenek többet az új tanítványokra, mint amit el tudnak hordozni. Idősebb testvérként ne oktassunk szellemben kisgyerekeknek, vagy meg nem született embereknek, felnőtteknek való tanokat/tantárgyakat. Nem kell írni/olvasni/számolni tanulnia egy óvodás gyereknek! Még nem. Nem kell még Mózes annak, ki most jött ki a vízből. Neki elég Noé. Saját egyéni Özönvize után tartsa magát ahhoz az 5 alap törvényhez, amit Pál említ többször, azok az univerzális alapszabályok, melyek tartalmazzák
1. a vér fogyasztásától és vízbe befulladt állat húsától,
2. a vérontástól
3. a paráznaságtól
4. a bálványimádástól és
5. a káromlástól való tartózkodást.

Mózes már nehezebb eledel, a gyereknek pedig tejre van szüksége

Ezzel Pál nem nullázta le, vagy vonta vissza Mózes kijelentéseit, hanem a helyére tette. Bár nem fejti ki tovább, de egyértelmű, hogy a Mózesi törvények fontosságát a megfelelő szellemi korosztály számára természetesen érvényesnek tartja. Hiszen senki sem jött eltörölni a Parancsolatokat, még Pál sem, bármenyire is ezt szeretnék sokan elhitetni magukkal és a világgal.

Le kell szögeznünk a legelején, bármilyen elképesztőnek is hangzik, de célunk nem az, hogy visszatereljünk téged az eredeti Nevekhez, Parancsolatokhoz és Ünnepekhez – egyszóval a zsidóknak adatott gyökerekhez, melyektől maguk a zsidók többsége is már rég és igen jelentős mértékben eltért!

Hanem, az az elsődleges célunk, hogy Újjászüless! És, ha újjászülettél már, akkor be is töltekezz Szent Szellemmel! És ha be vagy már töltekezve, akkor működjenek is benned és általad a Szellem ajándékai és gyümölcsei.

Az a célunk, hogy egy lépéssel tovább vigyünk mindenkit, ahol akár évek óta megtorpanva áll. Ettől megyünk mindig előrébb mi magunk is.

Majd, miután ez megtörtént, működjön benned saját, eredeti rendje és üteme szerint Ruach HaKodesh – megkapj minden működő szellemi és kegyelmi ajándékot és fegyvert. Csak ezután lehet beszélni arról, hogy a Megszentelődésnek elválaszthatatlan része minden, amit az előbb felsoroltam: az eredeti Nevek, a Parancsolatok és az eredeti Ünnepek folyamatos és fokozatos helyreállása elmédben és szívedben. Belülről fogod érezni a késztetést, hogy ezeknek engedelmeskedj, örömmel és jó kedvvel, nem a félelem és a megfelelni akarás kényszeréből, hagyományból és főleg nem valamiféle többlet jutalomban reményében, hiszen az Élet Koronájának ígéretével, már MINDENT elnyertünk, amit ember valaha álmodhatott.

Vissza kell utasítanunk minden beszélgetést bármilyen törvényről vagy igeversek elemzéséről mindazokkal, akiken érzékelhetően nem az engedelmesség és a továbblépni akarás a cél, hanem saját tudásuktól, a törvények és rendeletek betartásától várják megigazulásukat. Továbbá, nincs beszélni való olyanokkal, akik visszautasítják, vagy bármilyen szinten kimagyarázni próbálják – méghozzá az igével – a bennük nem működő Szent Szellemet és Annak Ajándékait. (Folyamatosan Pálra hivatkoznak, aki kijelentette, hogy a Szellem bizonyos ajándékokat ad bizonyos embereknek, másoknak nem, stb… míg az Apostolok Cselekedeteiben azt látjuk, hogy MINDEN tanítvány megkapja legalább a személyes nyelveken szólás ajándékát – mert vannak valóban a nyelveknek több fajtája és Pál nem erről az alapról beszél minden bizonnyal).
Akik nem elsősorban az Apostolok Cselekedeteiben tapasztalható tanítványi életre és állapotra vágynak, igen egyértelmű jel arra, hogy nem a Szent Szellem mozgatja őket belülről, hanem a farizeus-írástudói vallásos szellemiség, vagy inkább démon. Az ilyeneknek nem vagyunk hajlandóak törvényt tanítani és hozzájárulni további elfarizeusodásukhoz.

Aki mégis csupán ismeretszerzés céljából hallgat és olvas bennünket és nem a Szellemi megújulást keresi, az jobban teszi, ha más csatornát választ és ott teszi fel felesleges kérdéseit. Mert bármit is tanulnának az ilyen emberek tőlem, és csak az elméjükig jutna el, de a szívükhöz már nem, azok csak tovább rontanának helyzetükön az ítélet napjára. Ahogy Saul király is fontosabbnak tartotta az áldozatra szánt állatokat az engedelmességnél, így azok, akik a törvényt előrébb tartják az Újjászületésnél és a Betöltekezésnél előbb-utóbb elvétetik tőlük a Királyság, azaz, az Élet Koronájához való esélyük.

Sajnálom, hogy ismét nem túl barátságos dolgokat kell közölnöm már az elején, de a száraz betű rajongókhoz csak szárazon lehet szólni

Írásainkból elsősorban azokat ajánljuk, melyek az Újjászületésről szólnak és a törvényhez való helyes és messiási viszonyról, mint például: Evangélium kifejtve, Shavuot – Pünkösd, A Tanítványok Cselekedetei, Parancsolatok ma, Yahushua HaMashiah-ban, A Törvény Summája és Halálbüntetés (az ÉLET kezdete)

Szolgálatunk főként két irányba folyik, Két fajta hívő és keresztény embernek adunk két teljesen ellentétes üzenetet. Ezért, ahogy Pált is ellentmondással szokták vádolni, így bennünket is. Ahogy ő is, nekünk is igen eltérő szellemi állapotú emberek felé kell közvetítenünk üzeneteket. Mindkét fél hallja, de az egyiknek ez szól, a másiknak pedig az. Ezek nem ellentmondanak egymásnak, hanem kiegészítik egymást és a két szélsőség közötti pont az egyensúly és a járandó út.

Az egyik fél a Pünkösdi ébredéseknek az örökösei. Nekik a Szent Szellem működésének a fontosságát és jellegét nem kell magyarázni és taglalni. Újjászületett embereket többnyire az ő köreikben találunk, de szellemben érettkorúakat már jóval kevésbbé. Náluk két fő probléma van:
1. A Szent Szellem működésének az erőltetett, emberi-lelki kikényszerítése, az őrjöngésig elmenő változata, egyszóval: A HAMIS KARIZMATIKUSSÁG. (mellyel a másik féltől – akit mindjárt említek – elveszik a kedvét, hogy engedjék Ruach HaKodesh-t működni bennük, mert félnek a hamisítványtól, melyet emezeknél láttak).
2. Illetve az az alap probléma, ami a hagyományos egyházakban is megtalálható, hogy a TÖRVÉNYT továbbra is elutasítják, tagadják, ellene tanítanak, egyszóval: nyíltan TIPORJÁK.

A másik fél pedig a hívő tömegek többi része. Egyrészt a tradicionális egyházak hívei, de főként az Ószövetséghez, törvényhez, gyakran az eredeti nevekhez már visszatért emberek, de akik Ruach HaKodesh minden időket átívelő örökérvényű működési formáit – amit az ApCsel-ben megírtak példaként – nem fogadják el, gyakran félelemből (főként az imént említett hamisítványok miatt) visszautasítják az eredeti működési formákat és Pál szavainak félreértelmezése által kimagyarázzák azokat a maguk vesztére.

Az első és a második csoport felé a fő üzenet egy két részes mondatban össze lehet foglalni:

Ruach HaKodesh törvény nélkül hosszútávon nem működik és a törvény is csak és kizárólag a Messiás Szelleme által működhet

Ahol pedig a Szellem hamis és erőltetett működését észlelem, ott vissza kell faragni és a törvény visszaadagolására kell összpontosítani. Ott meg kell értetni velük, hogy Yeshua a testté lett Ige, a testté lett Törvény, így Szelleme is kizárólag csak a két szeretet törvény alapján fog működni, mely kettőnek van további 5-5 törvénye – a 10 Parancsolat, a 10 kibővített utasítása annak, hogyan is szeressük Elohim-ot és felebarátunkat, mely 10-nek is további 650-700 un. 613 konkrétabb magyarázata van (a mitzvah-k zsidó nyelven). Meg kell értetnünk, hogy amíg a törvényt visszautasítja bárki, a Szent Szellem nem fog tudni teljességgel kibontakozni benne. Egy idő után megáll, vár, majd akár ki is lép az illető életéből, amikor lázadása eléri a tudatossági szintet. Ne szomorítsuk meg a Szent Szellemet. Efézus 4,30
Amikor ezt a fajta szolgálatot műveljük, akkor törvénykezőnek és farizeusnak szoktak bennünket titulálni.

Ahol pedig a törvény hamis és emberi módon való betöltéséről beszélnek csupán – Ruach HaKodesh konkrét vezetése és a Vele való betöltekezése nélkül -, ott féltékennyé kell őket tenni azáltal, hogy elmondjuk és bemutatjuk, miként működik valójában és rendesen életünkben a nyelveken szólás, a prófétálás, a gyógyítás, idegen szellemek kiűzése, stb.
Ezek viszont démoni erőkkel együttműködő hamis karizmatikusoknak szoktak bennünket titulálni.
(mondhatnák azt is, hogy Beelzebub ereje által műveljük ezeket – ahogy a mi Mesterünk is megkapta ez utóbbiak mestereitől és szellemi elődeitől)

Mindenki döntse el, hogy miben van hiánya és miben tévelyeg.

TERMÉSZETESEN létezik egy harmadik pólus is, egy harmadik közönség, aki hallgat – minden szinten -, és akik nem tartoznak egyik előbb említett csoporthoz sem, ezek pedig nem mások, mint maguk a zsidók.

E figyelemfelhívás után pedig, ha úgy érzed, hogy él a Szövetséged és Szellemben vagy, akkor beszéljünk arról, hogy számunkra, újjászületett tanítványok számára a kósersági törvények miként érvényesek és hogyan is kellene működniük a látható világban:

Tiltott ételek

Disznó, strucc, nyúl, pikkely nélküli halak, tengeri herkentyűk és egyéb csúszó-mászók elfogyasztása továbbra is – nem tilos – hanem inkább úgy fogalmaznék, hogy kerülendő.
Ahogy jól tudjuk Yeshua nem azért jött, hogy törölje a törvényt és a prófétákat, hanem, hogy betöltse azokat. Minden konkrétabb parancsolat tanulmányozása előtt fontos az általános törvények működéséről szóló tanításainkat is megismerni, hogy megértsük: a kósersági törvényt is addig teljesítsük, amíg ezáltal nem okozunk kárt másoknak és magunknak.

Mit értek ez alatt?
Kárt okozhatok, ha emberek meghívnak magukhoz, hogy szolgáljak feléljük, vigyem az Evangéliumot, gyógyulást, Szellemi megújulást, majd sült disznót tálalnak fel nekem. Szeretetből és jó szívvel készítették el számomra ezt az ételt, az ő szívük legnagyobb tisztasága szerint. Nem jutott eszükbe, hogy esetleg én nem fogyasztok ilyen húst, és mivel ők maguk sem tartanak még ott szellemben, hogy a Messiás ezt a passzust fontossá tegye életükben, még természetes számukra az ilyen szokás. Ilyen esetben, ha visszautasítanám a vendégszeretetüket, akkor megsérteném a vendéglátóimat. Saját szolgálatomnak az erejét nulláznám le azáltal, hogy fontosabbá teszem az ételek elfogyasztására vonatkozó tilalmakat az Örömhír átadásánál.

Az Élet törvénye mindig elsőbbséget élvez

Igy, életveszély vagy éhínség esetén is kötelességem mindent megtennem, hogy életben maradjak a rám bízottakkal együtt.
A vészkorszakban is megtörtént, hogy Európa-szerte a zsidó rabbik meghagyták az embereknek, hogy mindent egyenek meg, amit csak találnak. Nemhogy a disznóhús tilalmát oldozták fel, hanem még az egeret és patkányt is meg lehetett fogni-sütni, majd elfogyasztani, hogy ne pusztuljanak el.

Kósersági törvény alatt most értsd a Tórában lelhető eredeti parancsolatokat az ételekkel és állatokkal kapcsolatban. Nem összekeverendő a judaista kósersági törvényekkel, ahol további hozzáadott terhek és kényszerek sorozatába taszította magát a választott nép. Erről Az állatok tisztelete és Judaizmus: Mentőöv, vagy halálos Méreg? c. írásaimban tudhatsz meg többet.

De kártevés szintjén létezik az előbb említett példának az ellentéte is, mely sokkal ritkább, de én magam szemtanúja voltam egy ilyen esetnek. Előfordult, hogy újjászületett, betöltekezett, de a törvényt nemigen elfogadó szolgálók vendégül fogadtak egy asszonyt, aki szeretett volna bemerítkezni. Az ő hívő előélete csupa és súlyos szektás törvényeskedésből, ételek kerüléséből és egyéb farizeuskodásból állt, melyből egyértelműen ki kellett volna hozni és kigyógyítani. Sajnos az esztelen, újjászületett, szellemileg csecsemői szinten álló szolgálóknak eszükbe sem jutott, hogy talán nem lenne túl ésszerű a hölgy bemerítkezését egy jó nagy adag disznópörkölttel megpecsételni. Ugyanis ők ezt kívánták meg, ehhez vásároltak be.

És sajnos megtörtént, aminek nem kellett volna. Amikor a hölgy jelezte – mert nem ment el egyből –, hogy ő abból nem szeretne fogyasztani, a „szolgálók” bölcstelensége odáig fajult, hogy saját hibájuk felismerése helyett még nekik állt feljebb, és kijelentették, hogy márpedig más kaja nincs. Még az ő szemére is hányták, hogy farizeus, törvénykező és démonizált. A hölgy ekkor eltűnt köreinkből, és nem történt meg – legalábbis akkor – a Szövetségkötés.

Tényleg démonizált volt, mely démont ki is kellett volna űzniük bográcsozás helyett. De ehelyett kikérően a szemébe vágták állapotát, aminek hatására egyszerűen csak lelépett. Ki tudja, azóta mi van vele. Még ezekről az álszolgálókról sem tudunk semmit, hiszen természetesen megszakadt kapcsolatunk velük. Szolgálatunkat – intéseinket visszautasították, így folytatják bolyongó vallásos életüket. Ez a mértéktelen bölcstelenség már azt is felveti, hogy egyáltalán újjászületett emberekről volt-e szó. Ezt azóta sem tudom és nem is merem megítélni, de ami kijelenthető, hogy az ilyen „antifa” (antifarizeus–anarchista-törvénytipró) keresztény, csökönyös ember nem más, mint egy közönséges gyilkos.

Ha lehet beszélni szellemi abortuszról, ez itt megtörtént. Remélhetőleg a nő máshol, jobb kezek között végül megszületett.

Azért hozom ezt a példát is, hogy lássátok, milyen károkat okoz minden, ami nem Messiási (nem Krisztusi), hanem egyik vagy a másik végletből fakad.

Visszatérve a fogyasztható húsokhoz: a Tóra törvényei szerint a fogyasztható állatok fajtái a következők:

1. A Négylábú állatok (emlősök), azon belül pedig a Hasított patájúak (pl. tehén, juh, kecske) és a Kérődzők (pl. szarvasmarha, juh). Tiltott példák: A disznó (csak hasított patájú, de nem kérődzik) és a nyúl (kérődzik, de nincs hasított patája).
   
2. A Halfélék: Csak az olyan halak fogyaszthatók, amelyeknek mind Uszonyuk, mind Pikkelyük van (pl. ponty, lazac). Tiltott példák: Cápák, angolnák, harcsák (nincsenek pikkelyeik, vagy egyéb módon nem felelnek meg).
   
3. A Madárfélék: NEM lehetnek Ragadozók vagy Dögevők (Csirke, galamb, fürj). Tiltott példák: (pl. sas, sólyom, holló).
   
4. Rovarfajok: Ugrólábú sáskafélék. Tiltott példák: A többi rovarfaj, mint például a pókok és a bogarak.
   
5. Hüllők és kétéltűek: Teljesen tilos, nincs kivétel: beleértve a kígyókat, gyíkokat és békákat.

Összegezve: Az ehető állatok kiválasztása elsősorban a tisztaság, a szentség és az elkülönülés jegyében történt, amelyek meghatározták Izrael népének mindennapi életét és Elohim-mal való kapcsolatát. Ezeket a szabályokat a 3Mózes 11 és 5Mózes 14 könyvekben találjuk meg.

Néhány súlyosan félreértelmezett igevers

Az Újszövetség tartalmaz legalább 5 olyan szakaszt, mely a kósersági törvényekkel kapcsolatban kissé összezavarják az embert. Jelentésük azonban jelentősen más és eltér az általánosan elfogadott keresztény értelmezésüktől. Egyikük pedig egy tudatosan félrefordított mondat, melynek egyértelmű célja Elohim szavának és akaratának megmásítása, felhígítása és szétdobálása. Ezt a gyalázatos mondatot pedig megtaláljuk egyes fordításokban a Márk evangéliumának a 7. fejezetében, a jól ismert tisztátalansági kérdésben:

1. Amikor a sokaságot elhagyva bement a házba, a tanítványai megkérdezték a példázat felől. Erre így válaszolt nekik: Ti is ennyire értetlenek vagytok? Nem értitek, hogy semmi olyan, ami kívülről jut az emberbe, nem teheti tisztátalanná, mert az nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, és az árnyékszékbe kerül? Ezzel ő minden ételt tisztának nyilvánított.

Az eredeti szövegben az áll, hogy maga az árnyékszék az, mely a tisztátalan ételektől megtisztítja a szervezetünket. Az árnyékszék tisztít meg mindent, azaz az emésztő rendszer és maga a pottyantó, a WC – és NEM Yeshua!

Ami azt jelenti nem fogsz belehalni, ha esetenként valami tisztátalan véletlenül vagy a szolgálat és más kényszer miatt a gyomrodba kerül. Azért vannak a szervek, hogy a méreganyagoktól megtisztítsanak, az immunrendszer elsődleges szereplőjeként.

Nem elég, hogy a fordító Yeshua szándékát teljes mértékben kiforgatja, de magát Yeshua-t helyezi be alanyként a gyomor és árnyékszék helyett, melyek elvégzik az emésztési tisztító munkát!

Átok legyen az ilyen fordításon!

Az árnyékszék fogalma az emberi test legintimebb és egyben legtisztátalanabb részeit is magába foglalja. Miféle átkozott szellemiség képes ezt összekeverni a Legszentebbel, ha nem maga a Sátán? Jobban teszed, ha most előveszed a Bibliádat, megnézed, hogy ez a rész miként szerepel benne és ha a félrefordított változat van a birtokodban, akkor kivételesen én is azt mondom, hogy vedd elő a tollat és húzd ki ezt az egész gyalázatos mondatot úgy ahogy van. Vagy egyszerűen cseréled le egy eredetibb Károlyi fordításra. Most kivételesen lehet Bibliát firkálni és beleirogatni!

A következő problémás részletet az 1Korintus 10. fejezetben találjuk:

2. Mindent, amit a mészárszékben árulnak, megehettek anélkül, hogy ezt lelkiismereti kérdéssé tennétek, mert Yahuwah-é a föld és annak teljessége. Ha valaki meghív titeket a hitetlenek közül, és el akartok menni, mindazt megegyétek, amit elétek hoznak, anélkül hogy ezt lelkiismereti kérdéssé tennétek. De ha valaki azt mondja nektek: Ez bálványáldozati hús, ne egyétek meg amiatt, aki erre figyelmeztetett, és a lelkiismeretért. 1Korintus 10:25-28

Itt most a római birodalom görög részén találjuk magunkat. Egy görög piacon, a hentesnél, vagy mészárszéken, ahol egyrészt az áldozatra szánt húsok kérdése volt főként kihangsúlyozva és nem az, hogy a hús milyen állatból származott. Itt is, ami fontos volt, hogy ne foglalkozzunk azzal, hogy ki milyen hókuszpókuszokat végzett el az adott étellel kapcsolatban, mert mit árthat az nekünk? Ha Yahushua-ban vagyok, mit árthat bármi? Kígyók marhatnak meg, mérget is itathatnak velem, tűz érheti kezemet, nem tud megártani semmi. Az adott ételnek az előélete nem számít mindaddig, amíg környezetedben levő emberek meg nem tudják, hogy te magad is tisztában vagy azzal, honnan származik az étel. Itt nem azért kell visszautasítani a húst, mert árthat nekünk, hanem bizonyságként, jelként, szimbolikusan visszautasítjuk a látható világban az idegen szellemiségnek bármilyen megnyilvánulási formáját, azáltal, hogy a démonoknak feláldozott állatok húsát is félretoljuk. Ez egy hitvallás, nem egy óvintézkedés. Itt is érvényes, hogy nem az tesz tisztátalanná, ami bemegy a szánkon.
Semmi esetre sem hatalmazza fel az embert ez az igevers arra, hogy felülírja a Tórában lelhető tilalmakat az állati húsokkal kapcsolatban!

3. Másnap pedig, ahogy azok úton voltak, és a városhoz közeledtek, Péter hat óra tájban felment a ház felső részére imádkozni. De megéhezett, és enni akart, amíg azonban ételt készítettek neki, révületbe esett, és látta, hogy az ég megnyílt, és leszállt hozzá valami edényféle, mint egy nagy lepedő, amely négy sarkánál fogva ereszkedett le a földre. Ebben mindenféle földi négylábú állat, csúszómászó és égi madár volt. És hang hallatszott: Kelj fel, Péter, öljed és egyél! Péter pedig azt mondta: Semmiképpen sem, Uram, mert sohasem ettem semmi közön­sé­gest vagy tisztátalant. De másodszor is szólt a hang: Amit Elohim megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak! Ez pedig háromszor is megtörtént, majd nyomban felvitetett az edény az égbe. ApCsel 10:9-16

Fontos itt is pontosítani, hogy egyrészt Görögországról van szó és nem a mai Kínáról például, ahol a mai emberek olyan ocsmány és gyomorforgató állatokat adnak-vesznek fogyasztásra, amitől egy normál, átlag ember rosszul lesz. A covid idején a világ megtudhatta, miféle förtelmes kereskedelem folyik az ottani piacokon, ahonnan állítólag származott a vírus (vagy inkább egy közelben működő laboratóriumból).

Nos, Péternek ez a látomása valóban a kínai wuhan-i piacot idézheti fel bennünk. Akár tetszik akár nem, a Bibliában vannak olyan részek, amelyek nem szó-szerint értelmezendők. Többnyire szó-szerint vannak leírva a dolgok, de vannak kimondottan szimbolikusan és képletesen megfogalmazott példázatok. És ez a rész minden bizonnyal ezen ritka kivételek közé tartozik.

Ennek a versnek a kontextusa nem az volt, hogy milyen húst fogyasszunk vagy sem, hanem sokkal inkább az a probléma, hogy a zsidóság ekkor igen szélsőségesen kezelte a pogány embereket. Mai kifejezéssel élve, volt egyfajta rasszizmus, amit az évszázados üldöztetés és elutasítottság, illetve a Kiválasztottság fogalmának a félreértelmezése alakított ki bennük. Ettől az első tanítványok sem voltak szabadok, az elején. Elohim ezzel az erős és ütős látomással szemlélteti, hogy mostantól ne tekints senkit tisztátalannak, akit én megtisztítottam.

Hangsúlyozom: senkit és nem semmit, itt személyekről van szó, nem ételekről vagy pl. zenékről

Ez a példázat a pogányok tanítványként való elfogadását szolgálta az idegengyűlöletüktől még nem teljesen szabad első zsidó tanítványok szíveiben.
Továbbá valóban csúszó-mászó és ocsmány minden, aki pogány szellemiséget hordoz. Így, a hasonlat bármilyen személyre vagy embercsoportra érvényes, aki meg van fertőzve idegen bálványokkal, legyen az görög vagy akár egy elferdült zsidó.

4. A Szellem pedig világosan mondja, hogy az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, mert hitető szellemekre és ördögök tanításaira figyelnek hazug beszédűek képmutatása által, akik meg vannak bélyegezve saját lelkiismeretükben, akik ellenzik a házasságot és bizonyos ételek élvezését, amelyeket Elohim azért teremtett, hogy a hívők és akik megismerték az igazságot, hálaadással részesedjenek belőlük. Mert Elohim minden teremtménye jó, és semmi sem elvetendő, ha hálaadással élnek vele, mert megszenteltetik Elohim igéje és a könyörgés által. 1Timóteus 4:1-5

Honnan veszi bárki a bátorságot, hogy az itt szóban forgó bizonyos ételeket kiterjesszék a világ összes ehető dolgára, elvonatkoztatva a Tórában kinyilatkoztatott törvénytől!? Azok az ételek, amelyeket Elohim teremtett, hogy hálaadással egyék az igazak, azaz a hívők, a tanítványok. Ez semmi másra nem utal, mint azokra, amelyeket engedélyezett fogyasztásra a Tórában az Ő kinyilatkoztatása szerint.

Miként gondolja bárki, hogy Pál a Tórát megkerülve jelenti ezt ki?

Inkább azon gondolkozz el, kik azok a szekták, egyházak, tévtanítók, akik a házasságot tiltják – például saját papjaiknak, vagy akár csak azok felé, akik felé „szolgálnak”? Vagy hol alakultak ki olyan szokások, hogy húst nem esznek többé és vegetáriánusokká válnak – hivatkozva arra, hogy Yeshua áldozata óta nincs jogunk húsokat enni, mert azok vagy Elohimnak felajánlott áldozatokból származhatnak vagy sehonnan. És mivel a Váltságmű óta tilos számunkra áldozni, így ebből az következik -szerintük-, hogy tartózkodjunk ezektől a Tóra által egyébként engedélyezett húsoktól is.

Itt Pál az ilyen tévtanításokra utalt. Melyek félrevezetéseikben természetesen messze túllépnek a puszta étkezési túlkapásokon, ez csak további, súlyosabb szellemi torzulásoknak a látható jéghegy csúcsa.
A Tóra világosan kijelenti, hogy húst levágni lehet áldozási szertartáson kívül is: De minden kapudon belül vághatsz állatot, és ehetsz húst, ahogy lelked kívánja, abból, amivel Yahuwah, a te Elohim-od megáld téged, és amit ad neked. Tisztátalan és tiszta ember éppúgy eheti azt, mint az őzet és a szarvast. 5 Mózes 12:15

Ebből a Timóteusi versből következik az alábbi tévhit, ismét Pál tollából:

5. Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért vagy ivásért, avagy ünnep, újhold vagy szombat dolgában: ezek csak árnyékai az eljövendő dolgoknak, de a valóság a Messiásé. Kolossé 2:16-17

Amiről a tanítás elején már beszéltem. A frissen újjászületet embert meg ne dorgáld, mert valamit másképp csinál, mint te, mint amit a Tóra elrendel! Amíg szíve és gyermekségének tisztaságából fakad, meg ne szóld, mert akár az egész hitélettől és a tanítványi úttól veszed el a kedvét. Ilyen esetben vagy egy agymosott kis farizeust faragsz belőle, aki sosem fogja engedni Ruach HaKodesh-nek, hogy vezesse őt belülről, vagy visszamegy a világba, és állapota a korábbinál is súlyosabb lesz.

Ezt a gondolatot közvetíti Pál a következő versben is:
6. A hitben erőtlent fogadjátok be anélkül, hogy vélekedéseit ítélgetnétek. Van, aki azt hiszi, hogy mindent megehet, a hitben erőtlen pedig zöldségfélét eszik. Aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik, és aki nem eszik, ne ítélje el azt, aki eszik, mert Elohim befogadta őt. Ki vagy te, hogy más szolgája felett ítélkezel? Tulajdon urának áll vagy esik, de meg fog állni, mert Yahuwah képes őt megtartani. Ez az egyik napot különbnek tartja a másiknál, az pedig minden napot egyformának tart. Mindenki legyen a maga értelme felől meggyőződve. Aki a napokra ügyel, Yahuwah-ért ügyel, aki eszik, Yahuwah-ért eszik, mert hálát ad Elohim-nak, és aki nem eszik, Yahuwah-ért nem eszik, és szintén hálát ad Elohim-nak. Róma 14:1-6

Kik esznek és tartózkodnak bizonyos dolgoktól? A hitben erőtlenek: az újszülöttek! Továbbra sem a törvény feloldozásáról van itt szó, hanem a megfelelő pillanatban és helyen való közléséről. Lásd két tanításomat Pál viszonyáról a törvénnyel és az ő látszólagos ellentmondásairól, ahol ezeket bővebben kifejtem: Pál és a Törvény 1 és Pál és a Törvény 2

Ismét néhány példa olyan igékről, melyeket gyakran tudatosan félremagyaráznak, felhasználnak és amelyeken sokan meg fognak ütközni, ahogy Péter figyelmeztette az embereket, szolgatársa, Pál gyakran nehezen érthető szavaival kapcsolatban, amelyeket a tanulatlanok és állhatatlanok csűrnek-csavarnak, mint más írásokat is a maguk vesztére. 2Péter 3:16

Saját személyed „továbbkóserítása”

Ha bármilyen húsfajta van, amit nagyon szeretsz és máig fogyasztod, nem igen tudod elképzelni az életed nélküle, akkor tedd Elohim oltárára teljes hittel és kérd, ha neki nem tetsző ez a dolog, akkor vegye el tőled. Ez egyébként is érvényes bármire és bármilyen témával kapcsolatban, nem csupán az ételekkel, hanem az élet bármely szokásával (neked kell tudnod mi lehet esetleg még bálvány az életedben). Itt is fontos hozzáállás és alap kiinduló pont, hogy

amíg nem vagy szabad valamitől, addig ne kényszeríts magad egy törvény betartására

Nem az örökös önmegtartóztatás a cél, hanem a nem kívánatos dologtól, a bűntől való szabadulás – már a gondolati szinten, ahogy Yeshua ígérte nekünk Máté 5:28-ban. Majd ha szabad vagy, állj ellen a kísértőnek, hogy vissza ne essél, amikor időnként vissza-vissza próbálkozik. Hiszen ez a természete és egy darabig még meg fog környékezni.

A te életviteled és Elohim akarata közötti különbséget, ellentmondást és összeférhetetlenséget kell először felismerni.

És itt jön be a törvény: „Hisz a bűnt is csak a törvény által ismertem meg” Róma 7:7

Ha valami számodra természetes, amit a törvény tilt, akkor valami gond van. Kérd el, hogy ezzel most mit kezdj. Ha eljött egyáltalán az ideje. Lehet, hogy valamire tekintesz magadban, de valami más, lényegesebb dolgot kellene előtte még rendezni. Fontos itt is a sorrendiség.

Ha a törvény egy ponton megítél téged, akkor a bűnbánat és a szabadulás ugyanúgy működik, mint amikor egykor megszabadultál a világtól – a nagyobb kötözöttségektől -, és új teremtéssé váltál.
A megszentelődés folyamata ebből áll, hogy a további „apróbb” részleteknek is fokozatosan a felszínre kell kerülniük, hogy a Messiás Szellem kitakarítsa azt is belőled, így tökéletesít bennünket a Vele való Találkozás Napjára.

Adja meg Ruach HaKodesh a látást a felismeréshez és az akaratot a szabaduláshoz. Majd kérd, hogy Yeshua vére a konkrét dologtól tisztítson meg.

Ha újjászületszél már, akkor itt nem démonok kiűzéséről van szó többé, hanem a lelked és a lelkiismereted megújításáról.

Végezze el a Mélkishédek rendje szerinti Főpap: Yahushua az áldozati szolgálatot a saját templomodban, a szívedben. Vidd oda a disznóidat, nyulaidat, filmjeidet, zenéidet, kapcsolataidat, minden szokásodat és égesse el véglegesen, ami Számára nem tetsző hogy ne is gondolj rájuk többé. Amit eddig szerettél és bűn, az változzon át undor tárgyává a szíved mélyén.

Így szabadulsz további „apróságoktól” és továbbszentelődsz

Ez lehetett volna a vége az írásnak, de mellékletként még megvizsgálnám a konkrét tiltott és egyben sokak által vágyott és szeretett állatok tilalmának ismert, vagy feltételezhető okait.

A disznó titka felfedve

Nagyon gyakran felmerült már a kérdés – konkrétan a disznóval kapcsolatban, hogy vajon mi lehet az oka ennek a tilalomnak? És úgy gondolom, hogy alapjából mindenki számára és az elejétől fogva egyértelmű: a disznó az egyik legingénytelenebb és koszosabb állat a világon. Így logikusnak tűnik, hogy kerülendő.

A hasznos és valós emberi tudományok viszont az utóbbi évtizedekben még pontosabb betekintést engedetek a disznóhús evésének a kárairól. Azon felül, hogy koszos és mindent megeszik, a disznóról kiderült, hogy emésztőrendszere háromszor rövidebb, mint a marháé. Továbbá a szarvasmarha nem mindent, hanem kizárólag fűféléket fogyaszt. Ráadásul még kérődzik is – ami a Tóra szerint is egyik fő kritérium, hogy egy állat tiszta legyen, ahogy az előbb említettük –, azaz kétszer átrág mindent, mielőtt végső emésztésre kerülne. Ezért a világi orvosok és dietetikusok kimondottan ajánlják a disznóhús teljes mellőzését, mert nem csupán zsíros és növeli a koleszterin szintet, hanem

méreganyag tartalma igen magas és az állat minden részében megtalálható

Ilyen egyszerű a dolog!

Nos, ha emberek: világi orvosok és életmód tanácsadók intéseit képes vagy követni, akkor mennyivel inkább érdemes Teremtőd szavára hallgatni és bizonyos, mellékesnek tűnő szabályokat betartani, mert nem kérdés, ha az Atyától származnak, akkor bizonyára a javadat szolgálják – még ha jelenleg nem is érted az értelmét.

Nem is szükséges mindig, mindent tudni akarni mindenről. Nincs elég bizalmunk abban, hogy maga

a Teremtő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy eldöntse, mi egészséges vagy sem saját teremtménye számára?

Nincs elég hitünk és mindenekelőtt bölcsességünk ahhoz, hogy belássuk: ha az ókor zsidóinak nem ajánlottak elfogyasztásra valamilyen ételt, az valószínűleg a mai emberiségre nézve sem tanácsos? Vagy esetleg egészségesebbeknek és testünkben ellenállóbbaknak tartjuk magunkat, mint az ókorban élt „szerencsétlen” elődeink, ahogyan tartjuk magunkat hozzájuk képest gőgös és bölcstelen módon. Hiszen értelmi és agyi szinten már rég felsőbbrendűeknek látjuk magunkat hozzájuk képest, holott a valóság pont az ellenkezője? Továbbá milyen képünk van a Mindenhatóról? Elohim állandóan meggondolná magát, hangulatától és az időjárástól függően? Ismét, minek nézzük Őt?
Mert igen, valóban megvan az ígéretünk, hogy túléljük a kígyómarásokat és a skorpiócsípéseit, de jaj azoknak, akik meg merik kísérteni Yahuwah-t és visszaélni az Atya által nekik biztosított hatalmakkal, ahogyan Sátán is meg akarta győzni Yeshuát a pusztában, amikor megpróbálta megkísérteni Őt!

Saját földi apád és anyád nem adott neked kígyót, vagy követ, amikor enni kértél tőlük, nem akartak neked rosszat. Mennyivel inkább a te Mennyei Atyád szavát érdemes tisztelni, hogy jó dolgunk legyen idelent, amíg ebben a hústestnek a fogságában vagyunk?!

Szóval egyszerűen vannak tilalmak, melyek értelmét és logikáját nem értjük és nem biztos, hogy tudnunk kell azokat.

Ádám és Éva sem tudta, mi a tudás, a jónak és rossznak a tudása, sőt mai napig szinte senki nem fogja fel, hogy konkrétan miről szól ez az egész kérdés, és mit is takart valójában az a bizonyos Tudás Fája. Ezzel a témával foglalkozik Az Evangélium summája c. írásom. A dolguk nekik is akkor, így sok esetben ma és számunkra is az, hogy szó nélkül elfogadjunk néhány utasítást, akkor is, ha belülről mindenünk ellenkezik. Mint a katonaságnál, vagy a kisgyerek apjával szemben.

Személy szerint még azt a tényezőt is megemlíteném, amiért talán nem ildomos disznó húst fogyasztani, ami nem más, mint az adott állat kognitív képességei. Talán sokan nem tudják, de a majom, a szamár, a kutya, a delfin és a patkány mellett, a disznó egyike a világ legintelligensebb állatainak. Talán ez is különbbé teszi – pozitív értelemben ezúttal – a többiektől és egyfajta tisztelet jeléül az Elohim-tól kapott értelme iránt, érdemes kerülni a fogyasztását, a leölését ebből az okból kifolyólag is. Disznót használnak házőrzésre, gombászatra, illetve a mocsarak kikerülésére, amikor az ellenség elől menekülnie kellett emberi csoportoknak. Egy életmentő felderítő, a betörőkre rátámadó és az élelemszerzésben hasznos segítőtársa az embernek! Miért is ennénk meg egy ilyen hasznos állatot már önmagában ezért is?

Ahogy az elején jeleztem, ha más lehetőség nincs, ha anyagilag átmenetileg szorult helyzetben vagy, ne játszd a fafejűt, hanem tessék megenni, amit a szomszédtól, vagy bárkitől kapsz, aki segíteni próbál rajtad, vagy ami a boltban jóval olcsóbb, más termékekhez képest, bármilyen sertést tartalmazó ételről is legyen szó!

A lényeg, hogy Mestered belülről jövő tanítása és útmutatása szerint cselekedj. Először győződj meg róla és tegyél róla, hogy benned legyen, benned lakozzon és erről szemmel látható és füllel hallható bizonyságot adjon. Majd csak ezután kérdezd – elsősorban Őt -, hogy mit-mikor-hogyan tegyél vagy sem.

Lehetne még taglalni, hogy miért lehet tilos a strucchús – mely egyik kedvencem volt gyerekkoromban, teljesen mentes minden zsír és egyéb koleszterintől, ezért értelmetlennek tűnik a tiltása. Talán mérete, ereje és sebessége miatt nem tűnik ésszerűnek ennek az állatnak a tartása? Hiszen nehezebb bírni vele, együtt élni vele, mint más kisebb testű állatokkal. Sőt maga a többi állattal, egy gazdaságban való tartás is be nem látható gondokat okozhat. Rátámadhat a többi kisebb testű állatokra, megenné még a róka helyett is a csirke tojásait? Továbbá maga az adott állat – a strucc – mennyire viselné jól a tenyésztésben-fogságban való életet. Más állatnál, mint a kecske, birka, tehenek az állatok bizonyára nem szenvednek attól, hogy az ember alá vannak vetve és hogy csak korlátozott életteret biztosítanak számukra. Hiszen ezen a kerítésen belül, sokkal nagyobb védelmet is élvezhetnek mint a vadonban, mivel maga az ember, illetve annak segítőtársa – a kutya védelmezi őket és egybe tartja a nyájat. És még talán élvezik is a gondoskodást. Nincs meg sem a kognitív, sem a testi adottságuk ahhoz, hogy a vadaktól megvédjék magukat. Viszont a fürgébb, a gyorsabb vagy akár a repülni tudó állatoknál a fogva tartás már állatkínzásnak is minősül, hiszen az állat lelkének kiegyensúlyozottságához nem alkalmas az emberi tenyészeti életforma. Nekik nagyobb élettérre van szükségük, a teljes szabadságban tudnak igazán élni és kibontakozni. Elohim az állatokat is szereti és a legjobb körülményeket akarja biztosítani a számukra.

Ez lehet a nyúl tilalmának a hátterében is. A legtöbb nyúl-féle állat, igen mozgékony, futni rendkívül gyorsan tudnak, mely képességüktől ha megfosztjuk, beteggé kínozzuk szerencsétlen jószágot. Sose feledjük, hogy az állatok csak igen korlátolt módon tudnak bármit kommunikálni felénk. Többségüknek még arckifejezése sincs, legalábbis olyan, amit az emberi szem és agy értelmezni tudna. Ha bármelyikük szenved és boldogtalan gazdájának uralma alatt, ki fogja ezt ez utóbbi felé jelezni?

Elohim jelzi ily módon és jó előre, a tiltó törvényei által!

Bizonyos állatokat ketrecbe zárni, főként repülésre alkalmasakat, vagy távfutásra teremtett madarakat, vagy nyulakat, önmagában állatkínzás. Még az a modernkori ellustult emberiség is, aki egyre inkább, csak abban leli örömét, hogy a fenekén üljön, illetve az ágyon heverésszen, maga is mennyire iszonyodik a fogva tartástól, a börtöntől? Mennyivel inkább szenvedhet az az élőlény, akinek esze ágában sincs lusta életmódot élni, egy helyben ülni, fetrengeni és melynek testi adottságai és mozgásigényük az emberénél sokkal magasabb fokú?

Azt sem feledjük, amiről szintén beszélek más írásomban: Az állat, amikor szenved vagy halálfélelme van, olyan ürömmel teli hormonok termelődnek benne, melyek vérkeringésén keresztül pillanatok alatt megfertőzik az egész testét, így húsát és még a tejét is. Ezért szükséges az ehető állatokat úgy leölni, hogy lehetőleg ne is vegyék észre, és minél kevésbbé érezzenek bármilyen fájdalmat. (Borotvaéles pengék használata, lehetőleg hátulról megközelítve a jószágot az eszközzel, hogy ne vegye észre, stb). Így mire felfogja, hogy épp elvérezik, a hormonok a fejéből már nem jutnak el az ehető testrészeihez, mivel kifolyik a vérrel együtt a felmetszett nyaki ütőerein keresztül). Így mindenki jól jár, állat és fogyasztó ember egyaránt. Ma az ilyen fajta mészár technikát kizárólag az ortodox zsidók és a mohamedánok alkalmaznak. Ebben az egyben lehetne példát venni mindkettőjükről.

De az adott állat jelleme is lehet a tilalom egyik oka.

Ahogy a népi mondás is utal a dologra: az vagy, amit megeszel. És Elohim nem szeretné, ha az ember disznóvá, nyúllá, struccá, mindenféle tengeri herkentyűvé és csúszómászó gerinctelenné válna. Így is elég hajlamos rá, épp erről szól a Váltságmű, hogy ismét Elohim képmására formálja vissza az elferdült embert.
Kígyók és csúszómászók esetén is egyértelmű az ok és az emberek ösztönösen tudják, hogy kerülendő. Többségük gyomra a gondolattól is felfordul. Ne feledjük, hogy az alaptörvények minden ember szívébe be van ültetve.

Visszatérve a nyúlra, mi a nyúl egyik legfőbb jellemvonása? Az egyik olyan állat, melynek libidója és párzási igénye, vagy kényszere a legmagasabb a világon. Nem hiába a nyúl a pogány húsvét egyik fő szimbóluma – amikor a magyar fiúk szimbolikusan saját magömlésük jelképéül jól meglocsolják a lányokat.
Tehát nyulat enni? Szüksége van erre bárkinek, főleg nekünk férfiaknak? Továbbá nézzük meg, mely népek azok, melyek arról híresek, hogy a legnagyobb fogyasztói a nyúlhúsnak, melyeknek a nyúl a leginkább része nemzeti gasztronómiáiknak? Az Olasz és a Francia! Úgy gondolom, hogy ez a tény önmagáért beszél! 🙂

A halaknál is kiderült, hogy a pikkely egy méregtelenítő szerve az állatnak. Igy értjük végre, miért nem érdemes pikkely nélküli halat enni, hiszen mérgezettségi szintje jóval magasabb sima-bőrű társánál.

Gerinctelen állatot ember ne egyen, elég nagy gondot okoz így is a gerinctelenség lelki-szellemi szinten az emberiségnek. Mivel a fizikai, lelki és szellemi sík egymást áthatják, elválaszthatatlanul egybefonódnak. Hasonlóan, mint a vérfogyasztás esetén, melyet A vérfogyasztás tilalma c. írásomban taglalok.

Az ehető állatok viselkedése, bárány, borjú, juh, tehén, stb., mind békés és engedelmes gazdája iránt.

A nem ehető állatok ellenben éjszakaiak, csúszómászók, földről evők, vadászók, szennyben fetrengők – mind a lázadás, a varázslás, egyszóval a törvénytiprás pogány szokásokat tükrözik.

A ragadozó állatok mind tiltottak, a dögevők annál is inkább! Az ember ne egyen olyan húst, mely a másik legyilkolásából, vagy rothadó húsából fejlődött ki.
Itt a kérdés sokkal nyilvánvalóbb és érthetőbb. Az ember ne szoktassa hozzá magát a vadászathoz. Bár a szarvas evése nem tilos, de ismét csak akkor, ha nagyon muszáj és vándorútra kényszerül időlegesen a nép, átmeneti nomád állapotra. Normál esetben a zsidó nép földhöz kötött. Ott pedig dolgozzon, gondozzon állatot és növényt, de ne gyilkoljon se sportból se gyűjtögetés céljából. Amiért nem fáradtál, abból ne is profitálj. Amiért nem dolgoztál meg, abból ne is egyél. Másnak az elkallódott és elhullott állatából ne egyél, más kárából ne profitálj. Azon túl, hogy az ilyen hús még mérgező is rothadása miatt.

A háj kérdése

Érdemes kicsit kitérni a zsírral kapcsolatos tilalmakra is. Nem szükséges taglalni, hogy a Tóra a négy lábú állatok zsírjának elfogyasztását tiltja. (A két lábon járó baromfik esetén engedélyezett). A zsír elhízáshoz, szívbetegségekhez, túlzott koleszterinszinthez és cukorbetegséghez vezet. Azon a meleg éghajlaton különösen felesleges volt a zsír fogyasztása, hiszen ott, ahol enyhék a telek, nincs szükség védekezésre a hideg ellen. A zsír továbbá az utolsó testi réteg, amelyen keresztül a méreganyagok izzadás során távoznak, ezért nagyobb koncentrációban találhatók meg benne.
Ráadásul a toxinok többsége zsírban oldódnak inkább, mint a vízben. Ezért a zsírok fokozott mennyisége az emberi testben egyenes arányban növeli a szervezetünkben lévő mérgek mennyiségét is.

A fizikai elhízás gyakran a szeretetlenséget és elvetettséget tükrözheti. Az emberek önjutalmazásképpen hizlaló ételeket fogyasztanak (például csokoládét), amitől aztán el is híznak. Továbbá az élelmiszeripar jól ismert állapota ami a leginkább felelős a növekvő túlsúlyban élő emberekért. A modern technikákkal és vegyi összetevőkkel összeállított ipari szenny, mellyel elárasztják az emberiség gyomrát, igen káros és ez probléma sajnos a mai tanítványokat sem kerüli el.

Azonban az elhízás, a leggyakrabban az ember, így a hívő ember beteg szellemi állapotát tükrözi. Gyökerei pedig a következők:

Anyagiasság – Falánkság – Dőzsölés – Kicsapongás – Pazarlás – Parazita életmód – Földi Örömökhöz való Kötődés következménye és látható jele

Azok, akik túlsúlyban szenvednek, szellemben sincsenek a helyükön, és a fentebb említett betegségekben szenvednek, melynek mértéke a felesleges súlyuk arányával van teljes összhangban. Ne próbáljuk szépíteni a dolgot: ez a valóság! Bármely világi orvos és pszichológus lényegében ugyanezt a diagnózist állítaná fel, hit és Biblia nélkül, csak diplomatikusabb kiadásban, az érintett személy felelőségének minimális említésével, hízelgő, humanista és konfliktuskerülő módon.

Ennek természetes következménye – és sajnos szembetűnő jelenség –, hogy a keresztény pásztorok és tanítók egyre növekvő arányban elhízottak, pocakosak, és több tízezer forintos ingjeikből/zakóikból már szinte kibuggyannak. Külsejük minden lényegeset elárul. Pénzt, hatalmat és luxust kereső ámítók és önámítók ezek.

Nem normális, hogy hívő és főként szolgáló emberek szó szerint úgy nézzenek ki, mint hizlalt malacok

Hamis működésük és az általuk vezetett, a valódi Egyháztól eltérítő kis hálózataik és egyház-utánzataik pedig sokkal inkább George Orwell „Állatfarmjának” az állapotát tükrözi, ahol épp hájas disznók képezték az uralkodó osztályt – semmint azt az eredeti Messiás Testét, mely naponta növekedett új és érett tanítványokkal és melyről az Apostolok Cselekedeteiben lehet olvasni.

Aki Apostolnak képzeli magát, próbálja elképzelni, hogyan nézhetett ki Pál, a folytonos üldözés, menekülés, bebörtönzés, megkövezés, botütések és egyéb futások, éhezések következményeként.
Aki prófétának gondolja magát, kérje szellemi szemeinek megnyitását, hogy végre legalább azt lássa meg, milyen alakja lehetett Jánosnak Patmosz szigetén a verem alján, vagy a másik Jánosnak, illetve Illésnek amikor állatbőrbe bújva a pusztában sáskán és szöcskén élt éveken keresztül.
Aki pedig tanítónak mondja magát, Mesterünknek szószerinti alakját öltse először fel magára, aki nem márkás ingekbe és vaskos karórákkal szövegelt a szószékről, hanem járta a Szent Föld vidékeit és nem volt hová lehajtania Fejét.

Összegezve ezt a kósersági kérdést

ne tőlem kérdezd, mit ehetsz és mit nem

Emberileg igen megtisztelve kellene éreznem magamat, hogy úgy tekintesz rám, mint egy hiteles szellemi szaktekintélyre, de én ilyenkor egészen mást látok és más érzületek fognak el.

Nem vagyok a te rabbid, ahogy senki más sem az

Mert senki se neveztesse magát annak Máté 23:8 felszólítása szerint.
Pásztorolhatlak, taníthatlak egy ideig, ahogy több tanításomban is elmondom, de nekem – ahogy mindenki másnak is, kivétel nélkül – tanítványként egyetlen dolgom van, elvezetni téged ahhoz a Rabbihoz, aki Yahushua, hogy Ruach HaKodesh betöltsön – az a Bíra, aki egyetlen felhatalmazott arra, hogy a törvényt tanítsa neked és működtesse benned.

Ma sajnos a szolgálók két fajtájával találkozunk az esetek többségében, akik tömegeket vezetnek félre.
1. Az egyik fajta az, aki ezt a szerepet kiveszi a Messiás kezéből és kívülről füttyenti neked a törvényt, magát rabbinak-pásztornak-apostolnak-tanítónak-akárminek hazudva.
2. A másik fajzat pedig az, aki ugyanezen titulusok mögé bújva azt hazudja neked, hogy a törvény már nem érvényes, nem kell foglalkoznod vele, az az Ószövetséghez tartozik és legfeljebb a zsidóknak szól.

Valóban, neked elsősorban nem a törvénnyel, hanem Ruach HaKodesh-el kell foglalkoznod

Alázattal engedni, hogy Ő terjedjen ki benned saját akarata és üteme szerint, hogy a mindenképp működésre szánt törvényt Ő maga jutassa érvényre elmédben, szívedben, zsigereidben. Ruach HaKodesh maga az Élő Törvény, maga az Olaj, ami az okos szüzek birtokában van lámpásaikban.

„Egyek-e disznót vagy sem?”
„Miként ünnepeljem ezt, meg azt az ünnepet?”
„Ihatok-e ilyen-meg olyan italt, alkoholt?”
„Meddig mehetek el az erotika területén?„
és az ehhez hasonló kérdések helyett, azt hiszem, közülünk a legtöbben továbbra is inkább azt a kérdést kellene feltennünk magunkban: „Mi az ami még mindig gátolja, hogy a Szent Szellem teljességgel működjön bennem? Hol tartok az újjászületés, illetve a továbbszentelődés terén?„

Vágysz-e a szellemi ajándékokra, az igaziakra, azokra, melyek biblikus módon működnek?
Megundorodtál-e végre attól a vallásos félelmedtől, melyet a hamis karizmatikus cirkuszokban és egyéb állatkertekben láttál, melyet a Sátán azért gondoz és művel, hogy téged (és egyben azokat is, akik ott őrjöngenek) megfossza a valóditól?
Nincs eleged abból, hogy Bibliával a kezedben kimagyarázod, miért jó, hogy ennyire üres vagy szellemben és tagadod a hiányos állapotodat, mert félsz attól, amire vágyakoznod kellene?

Amikor pedig végre áttöröd félelmeid gátját és felkeresel hiteles, újjászületett testvéreket és elkezdesz valódi nyelveken szólni a „sir a baba” féle infantilis mantrázások helyett, amikor kéred és akarod, hogy az Apostolok Cselekedeteiben látható és működő eszközöket, áldásokat te is megkapd ígéret szerint, akkor egy idő után, jogosan kérdezed idősebb testvéreid arról, hogy náluk miként működik az evés-ivás-ünneplés és a feleséggel való huncutkodás vagy bármi más. Ekkor már nem kívülről hallod, hogy aztán emberileg erőlködve betartsad, hanem a benned élő Igére fogod hallani a megerősítő visszajelzést, a visszhangot arra, ami már beléd lett ültetve az egyetlen illetékestől, Yahushua-tól.

Lásd még: Pál és a Törvény 1, Pál és a Törvény 2, A Törvény Summája