A reformáció folyamata során több egyház is alakult annak hatására, hogy felismerték Yahuwah eredeti napját a Szombatban, mely a tíz parancsolatban leírtak szerint a következőként hangzik:
Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.
2Mózes 20:8
Valóban semmi olyat nem olvasunk, hogy a hét napból szentelj meg egyet és azon imádd Elohimodat, hanem konkrétan meg van nevezve a nap, mely nem más, mint a Szombat.
Yahushua maga sem tett másképp. Azonban egyfajta „polgári”, vagy inkább „írástudói engedetlenségeket” követett el Szombatonként, mely által megbotránkoztatta az akkori vallási vezetőket. Ugyanis gyógyította a betegeket, szabadította a rabokat. Ez az ószövetségben sínylő vallásos rabok számára munkának számított. Mivel
megfeledkeztek arról, hogy a Szombat az emberért adatott és nem az ember a Szombatért
Ezért ennek a napnak minden áldása számukra átok lett, mivel pszichésen rettenetes munkával terhelték magukat azáltal, hogy folyamatosan és kényszeresen azt kell figyelniük, hogy meg ne szegjék a betű szerinti törvényt.
Mert az Élet és a Szeretet törvénye előrébb van minden más rendeletnél
Később ki is jelenti Yahushua, hogy
Az emberfia ura a Szombatnak is.
Lukács 6:5
Azaz, aki Benne van, akiben Ő él, felette áll a Szombatnak.
De a felette váló állásból nem következik, hogy joga van azt felcserélni bármilyen más nappal
Ezt a gondolatmenetet viszi tovább Pál, amikor megkéri az idősebb testvéreket, hogy a szellemben újszülött testvéreket ne terheljék napok és dátumok kérdéseivel, hiszen még gyerekek és ők a régi szokásaikból még más napot tartanak szentnek és azokat tartják természetesnek, hogy elkülönítsék Elohim tiszteletére. Amíg ezt tudatlanságból és tiszta szívből teszik, addig ez kedves illatú áldozat Elohim számára. Hadd tegyék, amíg jól esik nekik. Pál azonban nem teszi hozzá, de egyértelmű, hogy előbb utóbb, a megszentelődés folyamata következményeként a Szent Szellem helyre fogja állítani bennük az eredeti rendet.
Az eredeti rend viszont az, hogy a Szombatot különítsük el.
Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában: Melyek csak árnyékai a következendő dolgoknak, de a valóság a Messiásé.
Kolossé 2:16-17
A Szombat, mint árnyék vs a Szombat, mint a Messiás valósága
Mennyei Szentélybeli Levitákként számunkra minden nap Szombat és Ünnep
Hasonlóan az többi Ünnepek esetében, mi Levita papokként a Messiásban állandó és örök Szombatban élünk és szolgálunk. Számunkra és szellemben minden nap Szombat, sőt minden nap Yom Kippur, Peszach és az összes többi ünnep. Számunkra, nem a naptár, az idők és az órák számítanak. Lásd erről bővebb kifejtést: Ünnepek a Messiásban
Viszont azok számára,
akik nem a Messiásé, azok még törvény alatt vannak,
és ezek a törvények az eredeti rendelésük szerint érvényesek rájuk nézve. Ők ezeket a törvényeket ismerik, ismerniük kell, és egy hét munka után természetes, hogy a kijelölt napokon fognak megindulni felénk, Leviták fel, ha keresik Elohimot. Számunkra a naptári ünnepek, idők és órák azért fontosak és ilyen szinten megtartandók, mert tudnunk kell, hogy szolgálatunk a külvilág felé ekkor válik különösen intenzívvé.
Ilyenkor nyílnak meg a szívek, állnak le a hétköznapi ámokfutások, és megnövekszik a nyitottság Elohim Igéje iránt.
Ilyenkor résen kell lennünk és ilyen módon felelősek vagyunk az Ünnepek és Szombatok naptári rendjét tiszteletben tartani, sőt hirdetni.
Mi a gond a vasárnappal
Szögezzük le, hogy a Vasárnap, a hét első napja, Yom Echad egy igen különös nap és szinte azonos fontosságú, mint a Szombat. Miért? Mert ezen a napon kezdett munkához az Örökkévaló teremtési művében és ezen a napon támadt fel Urunk Yahushua HaMashiah, azaz mind a teremtés, mind az új teremtés ezen a napon kezdődött.
Ettől függetlenül sem Yahuwah, sem a Messiás soha nem nyilvánította ki senkinek, hogy módosítani kellene Szombatról Vasárnapra.
Miért is tartják sokan fontosabbnak a Vasárnapot a mai napig?
Mert a tanítványok összegyűltek a hét első napján, ahogy olvassuk az ApCsel-ben? Igen, ahogy az összes többi napon is összegyűltek. Továbbá olvassuk, hogy Szombatonként megjelentek hagyományos zsidó testvéreik között a zsinagógákban.
Vagy azért, mert az is olvassuk, hogy Pál az első napon szedte be az adományokat? Ezt zsidó szemszögből épp, hogy azt bizonyítja, hogy nem egy megszentelt napról van szó, hiszen a szent napon nem foglalkozunk anyagiakkal.
Ahogy Yahushua születésének, Yahushua feltámadásának a napját sem kérte Elohim, hogy bárki megünnepelje egy adott napon
A Vasárnapot tartani tévedés ?
Igen! Miért?
Mert a fentieket nem értik és nem jutnak el erre a felismerésre.
Az esetek többségében vasárnapjaik csupán egy ki nem gyomlált katolikus gyökérnek a maradék vadhajtása.
Észre sem veszik, hogy átörökítették azt a nagy konstantini lázadást, mely zsidótalanítani szándékozta az „új vallást”, hogy a birodalomban elterjedt napisten kultusz szent napjától ne kelljen eltérni és az fennmaradhasson. (Sunday – Zontag). Egy pogány tömeget igen nehéz volt rávenni bármilyen új vallási irányzatra. Így a legalapvetőbb kompromisszum a régi ünnepek idejének megtartása, ha már a tisztelt istenség és a név meg kell, hogy változzon. Nem történt ez másként a karácsony ünnepének esetében, illetve a Pesszahból lett tojásos-nyuszis húsvét megtermékenyítés ünnepével sem.
Lásd: A „szent fa” tilalma
Végezetül: számunkra, akik a Messiásban egy bizonyos szellemi nagykorúságra már eljutottunk, emlékeznünk kell arra, hogy az engedelmesség nem abban áll, hogy Elohim-mal elfogadtatunk bizonyos emberi, vagy démonikus eredetű torzulásokat, nehogy megháborgassuk a nyájakat és szétszéledjenek, hanem épp ellenkezőleg:
az Embernek kell engedelmeskednie a Messiásban testté lett Yahuwah által meghatározott szabályoknak, amelyek a Szent Szellem által be kell, hogy teljesedjenek bennünk.
Néhány gondolat a szombatos egyházakról
Azt se gondoljuk, hogy attól, hogy valaki a Szombathoz visszatér, az valami extra kereszténnyé válik. Sajnos igen elszomorító, hogy a Szombatos egyházak többsége, olyan farizeusi szinten, az elméjével fogadja el ezt a törvényt, hogy a szellemi tartalmának hiánya, nemhogy hiábavalóvá teszi igyekezetüket és reformjukat, hanem a valódi Szombat helyreállásának akár még nagyobb ellenségeivé teszi őket, mint maga a római egyház a hamis vasárnapjával.
Igen gyakran a „vasárnaposokat” szó szerint kárhoztatják és üdvkérdéssé teszik azt, ha valaki akár tévedésből kitart a vasárnap megtartása mellett. Hangsúlyozom, hogy tudatlanul. Véleményem szerint, ha valakiben megvan a megvilágosodás és ellene lázad, az valóban az üdvösség elvesztéséhez vezethet.
Mindeközben ezek a közösségek a Szent Szellemmel való betöltekezés helyett, saját egyházalaplítóikat bálványozzák, illetve a Szent Szellem vezetésének hiánya már egyes esetekben egészen visszavezette őket a nyílt, a Messiás nélküli rabbinikus judaizmusban. Ez történt Erdélyben a múlt században, amikor többen be is térek a hagyományos zsidóságba és gázkamrákba végezték a valódi zsidókkal együtt.
Mai szombatista irányzatok is elindulnak a judaizmus irányában, vagy nevezhetjük akár egyfajta unitarizmusnak, amikor odáig is elmennek sokan, hogy elkezdik tagadni Elohim hármas megjelenési formájának a valóságát.
Ezeket az eseteket azért említem, hogy lássuk, bár igen jó és szükséges visszatérni a zsidó gyökerekhez, de
ha mindez nem a Messiásban és a Szent Szellem vezetése, újjászületésünk által történik,
akkor a gyilkos betű szerinti törvény alá megyünk vissza, amihez képest talán jobb lenne ki sem jönni egyiptomból/rómából és azok hamis vasárnapjaiból.
Valódi és hatékony reformáció
El tudjuk-e végre fogadni, hogy
bármilyen reform csakis a Szent Szellem által jöhet.
Csak az a valódi reform, ami a szívedbe égetett és nem ami kipattan a fejedből jó ötletként, amit intellektuális és teológiai szinten végrehajtasz?
A kérdés az, hogy bennünk van-e a Szent Szellem?
Ha igen, akkor szólt-e már ez ügyben, vagy bármilyen más ügyben?
Ha igen, engedelmeskedtünk-e Neki?
Ha nem, akkor pedig hozzuk meg a döntést. Rendezzük bűneinket, rendezzük bemerítkezésünket. Ha ezek már megvannak, akkor marad a tűzkeresztség mely nélkül üres vallásosságban vergődünk tovább.
Válasszuk hát a Messiás által felkínált Teljességet, hiszen ingyenes és jutalma az Örök Élet.
Innentől fogva rajtunk múlik, mennyire hatalmazzuk fel a Szent Szellemet, hogy elvégezze bennünk megszentelő munkáját saját akarata és ütemezése szerint. Ne fogjuk rá a sátánra és az idegen szellemiségekre, ha leragadunk egy adott szellemi állapotban, mert csakis mi vagyunk felelősek, ha ezeket felhatalmazzuk a Messiás helyett, hogy megállítsanak bennünket.
Az üldöztetés nem kívülről fog leginkább érkezni, hanem azoktól, akiket ma esetleg még testvéreinknek tekintünk.
Legyünk bátrak kitartani a Szent Szellem munkája mellett, akkor is, ha meghasadást okozunk testvéri közösségeinkben, hiszen
a reformációnak addig kell továbbmenni, amíg vissza nem jutunk az ApCsel-ben leírt első és valódi Egyház mintájához.
Nem mi végezzük ezt a reformációt. Egyszerűen hagynunk kell, hogy a Szent Szellem végrehajtsa ezt a munkát elsősorban bennünk. Az egyetlen dolog, amit Elohim elvár tőlünk, hogy engedelmességben fogadjuk, ha változásra indít belülről és bátran megtegyünk minden lépést, amikor szól, hogy eljött az idő.
Lásd még: Karácsonyi üzenet Ezékiel prófétától, Újév: Amikor a Messiás megszületett!
RichardSipos/2022/9/11